Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

iagfcn élnek q békésszentandrás! ifjűkommunisták Tavasszal, a megyei párt­értekezleten Házi Anna, a szarvasi járás küldötteként szó­lalt fel. Elmondta, hogy pár­tunk ifjúságpolitikai határozata Békésszentandrá&an is a mag­valósításhoz közeledik, A köz­ség párt- és gazdasági vezetői segítik az ifjúság nevelését és a szervezeti munkát. A fiatálok is részt kérnek Békésszentand- rás fejlesztését szolgáló mun­kákból. hallatják szavukat a tár­sadalmi rendezvényeken, tevé­keny résztvevői a kulturális és sporton egmozd utasaknak. Arra kértük a megyei párt- értekezlet ifjú küldöttét, a bé- késszentandrásá KISZ-szerveze­tek csúcstitkárát, mutassa be közelebbről is szűkebb hazája mozgalmi életét. — Őszintén szólva kicsi t fél­tem, amikor megjelent a KISZ Központi Bizottság 1974 áprilisi határozata — mondja Ház-' An­na. Attól tartottam, hogy a ma­gasabb követelmények elriaszt­ják majd a fiatalokat a moz­galmi munkától. Szerencsére a gyakorlatban másképp történt. Alapszervezeteinknél újraválasz­tottuk a vezetőséget, s azóta megszűnt az ifjúsági vezetők ál­landó cserélődése. A korábbi ta­pasztalat sajnos az volt, hogy a KISZ-titkároIk zöme legfeljebb egy évig vállalta a beosztást, utána különböző indokokra hi­vatkozva másnak adták át a he­lyüket. A vezetők folytonos cse­rélődése miatt nem alakulha­tott ki igazán jó mozgalmi élet sem. A Központi Bizottság határo­zata magasabbra állította azt a mércét, amellyel a KISZ-tagok munkáját értékelj üik. Kiderült, hogy a fiatalok szívesen vállal­ják az értelmes feladatok vég­zését, aktivitásukra, társadalmi munkájukra mindig lehet szá­mítani. A megnőtt követelmé­nyek ellenére (vagy talán ép­pen ; azok miatt?) a , korábban 90—lOOns taglétszámunk helyett ma 1?0 szervezett ifjűtóomimu- nistá van Békásszen tanóráson, további 20 fiatal pedig tagfelvé­telét kérte hozzánk. Alapszervezeteinknek önálló helyiségeik vannak, amelyeket a fiatalok társadalmi munkában rendeztek be. A Zalka Máté Termelőszövetkezet kezelésében levő ifjúsági házban rendszere sen tartunk összejöveteleket. Itt rendeztük a sikeres vetélkedőt, melyen a község fiataljai arról adtak számot, hogy ,.Mit tud­nak a Szovjetunióról”? Tánc­estjeinken, sakk- és asztalite­nisz-versenyeinken ott van Bé- késszentandrás szinte minden KISZ-tagja. Évről évre megrendezzük a hagyományos Vértesi Kupa kispályás labdarúgótornát, amelyre az idén több mint száz résztvevő jelentkezett. Kö­zösen járunk a Jókai Színház táj­előadásaira és a „Két napot az iskoláért” mozgalom keretén be­lül egy új tornatermet építet­tünk. Különösen jól dolgozik a Sző­nyegszövő Háziipari Szövetkezet KlSZ-aliapszervezete. Itt a fiata­lok klubhelyiségükbe tv-készü- lóket, magnetofont és lemezját­szót is vettek. Sokáig emlékeze­tes esemény volt, amikor egy­szerre három kisgyereknek ren­deztek társadalmi névadó ün­nepséget. „Röpülj páva” körük sokféle szerepelt már, legutóbb Jugoszláviából kaptak meghí­vást. A szőnyegüzem lányai sem akarnak elmaradni a lab­darúgóvilág élvonalától, ezért hői focicsapatot alakítottak. A Dél-körösi Vízgazdálkodási Társulat KlSZ-alapszervezetének kezdeményezésére a vállalatnál egy évvel ezelőtt ifjúsági szo­cialista brigád alakult. A bri­gád szép eredménye, hogy rövid idő alatt 30 ezer forint értékű társadalmi • munkát végeztek. Méltó síremléket állítottak a békésszentandrási ismeretlen ka­tonának és folyamatosan gon­dozzák is a sírt. KiSZ-alapszervezeteink vál­lalatoktól kapott ifjúsági ala­pokból közös kirándulásokra mennék és arra is van lehető­ségük, hogy á jól dolgozó ak­tivistákat megjutalmazzák.. Ha az általános iskolát rendbehoz­tuk, tervezzük, hogy a KISZ- tagok összefogásával a községi művelődési házat is átalakítjuk. Az eddigi nagyterem helyett olyan kisebb helyiségeket sze­retnénk kialakítani, ahol kü­lönböző szakköri foglalkozáso­kon jól érezhetik magukat a békésszentandrási fiatalok. Andódy Tibor \ SZOT elnökségének ülése A kollektív szerződések 1974. évi végrehajtásának és idei mó­dosításainak tapasztalatairól tár­gyalt hétfői ülésén a SZOT el­nöksége. A vállalati vezetők már az év élejón megvitatták a dolgozók­kal, hogy a kollektív szerződé­sek szabályai valóban érvénye­sültek-e s ahol szükséges volt, a szabályokat módosították. A szakszervezetek tapasztalatai sze­rint a vállalati beszámolók, az értékelések tartalmasabbak vol­tak, alaposabban vizsgálták, hogy a kollektív szerződések a kívánt mértékben segítették-e a válla­lati gazdálkodást, s megfelelően ösztönözték-e a vállalatokat a munkásosztály helyzetének to­vábbi javítására, a nőpolitikád intézkedések végrehajtására. A legtöbb vállalatnál a kollektív szerződések alapvető rendelke­zéseit nem módosították, csupán jtezokat az intézüeedéseket, ame­ly élt az évi eredményektől függnek, vagyis a része­sedési alap felosztásának ará­nyait, sok helyütt pedig a korábbinál kedvezőbb felté­teleket kívánnak teremteni a nők, a fiatalok, a na,gycsalá­dosok rnunká,iához. Az idén a vállalatok többségében azoknak a bérét kívánják az átlagosnál gyorsabban növelni, akiknek bé­re még nem éri el az országos szakmai bértáblázatban megsza­bott alsó határt. ■ • Az öt érme megkötött iköllefc- Ezeflc is csak alkkor élteik, csak : tív szerződések az idén lejár­akkor készültek fel valahogyan. S nak, s mint a SZOT elnökség-e Akkor bizony. Azt is elmon- : megállapította, a feltételek dóm. hogyan. Volt nekem egy * adottak a következő ötéves falubelim, elég jó cimboráin. » szerződések megkötéséhez. Az Béres gyereke volt. Suttyó, akár- ■ elnökség á mostani ülésen meg­csak ón. — Miért mondja, hogy suttyó, ! őrnagy elvtárs? Nem illik ez " önre. — Csak azért mondom, mert akkoriban az olyan emberpalán­tákat felénk leginkább így ne vezték. Ma már másfajta tarta­lom tapad a szóhoz. Nos, volt mit csináltak az akkori fiatalok a falvakban? Bádogozták a templom tornyát, falakat rak­ták, hogy a gyerekek iskolába mehessenek, elmeritek önkéntes brigádokba, amelyek vasútakat építettek újjá. Kevés idő ma­radt arra. hogy a sok tudomány­ból a. tehető legtöbbet magiúkba szippantsak. Annak az álomszu­szék öcccsenek már semmi más dolga nem lenne. Miért nem csinálja? Talán azért; mert le­het? — Ügy gondolja, őrnagy élv­társ, hogy most a mi korosztá­lyunk hálával tartozik az elő­zőnek.. Hiszen, ha jól értettem, akkor ez annyit jelent, hogy a mai középnemzedék kikaparta nekünk a gesztenyéi, s ezért ‘érdet-fejet hajtsunk! — Nem így mondtam, és nem is így gondolom. Csupán arról van szó, hogy megértsék ezt, törtéhelmí helyzetként fogiák fel. használják ki okosan eze­ket a lehetőségeiket. Nekem is van egy fiam, igaz. csak most megy középiskolába. Biztos, hogy akár húsz évig is eltartom, ha az a vágya, hogy a tudomá­nyokat akarja megszerezni. Még azt se várom, hogy hálás le­gyen érte. Csak azt várom, hogy használja ki a. lehetőséget, él­jen vele. — Azért az sem egészen egy­értelmű, hogy a középgeneráció csak dolgozott, csak rohambrigá- dokba járt, csak templomtetőt bádogozott, csak a politikai har­cokban őrlődött az ereje meg az idejé Vannak ebből a generá­cióból tudósok, tanult, művelt, képzett tisztek, művészek, mű­szak! emberek. tisztviselők; tárgyalta a munkaügyi minisz­ter és a SZOT irányelveit, az 1976—80-as évekre szóló kollek­tiv szerződések megkötéséről. kisiparosok a paragrafus Az utóbbi években nagy lendületet, vett megyénk­ben a kislakás-építkezés. A csa­ládi házak bővítése, átalakítása is napirenden van. A szolgálta­tások nem kis részét magán­kisiparosok végzik. Egyszerűen azért, mert sem az állami, sem a szövetkezeti építőipar nem tudja magára vállalni teljes mértékben ezeket a feladatokat. Így hát nem csoda, hogy a kis­iparosok munkájának megnőtt az ázsiója. Mindez azonban sür­getően megoldásra váró problé­mákat is a felszínre hozott. Ezt igazolja a Szarvasi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság közel­múltban lefolytatott vizsgálata. A járásban 67 kőműves, 18 ács, 29 szobafestő dolgozik. Közülük 23 kisiparosnak a tevékenységét vizsgálták meg. Az építőipari kisiparosok ipar- jogosítvány és -működési enge­dély alapján folytatják tevé­kenységüket. Gyakori azonban, hogy az engedélyezett tevékeny­ségi körüket túllépik. Azaz, több esetben vállalnak olyan munkát, melyre nincs jogosultságuk. Ez történt Gyomán és Szarvason. Egy ács javító-kisiparos új tető- szerkezetet készített, egy kőmű­ves pedig emeletes ház építését vállalta el. A tevékenységi kört mind a ketten túllépték. Termé­szetesen ez nem azt jelenti, hogy emiatt a kivitelezés ne lett volna megfelelő. Az építési en­gedélyek előírásait is betartották. Ám a jogszabály szerint munká­juk mégis kontárkodásnak minő­sül. Hiszen egy-egy ipari tevé­kenység hatósági engedélyezése a kisiparos szakképzettségén alapszik. De hát a szükség tör­vényt bont. Ha nincs trombitás, a dobos is megfelel. Ennek elle­nére kevés kifogás merül föl munkájukkal kapcsolatban. Többségük ugyanis nagy szak,- mai gyakorlattal rendelkezik. És ez megnyugtató. A kisiparosok vállalásaikhoz költségvetést, árt kalkulációt nem készítenek. Az árban szóban egyeznek meg. Az árvetésre vonatkozó előírásokat nem ismerik. Általában más kisiparos hasonló vállalásaihoz igazodnak.* Természetesen az is sokat nyom a latba, hogy a kis­iparos munkájának milyen híre van. Több kisiparos segítővel dolgozik. Ezek legtöbbször nyug­díjasok, családtagok, esetleg Is­merősök. A segéderőt viszont a vállalási ■ árak kialakításában nem veszik figyelembe, még ak­kor sem, ha azt az építtető biz­tosítja, hanem csak a szakmun­kát számítják fel. Általában egy összegben állapodnak meg, s nem részletezik a kivitelezést. Bizonyos vonatkozásban ez is hozzájárul az árkalkuláció el- lenőrizjhetetlemségóhez. S nem egy esetben a borsos árak kiala­kításához. A népi ellenőrök sze­rint az építőipari kisiparosok el­lenőrzése olyan ritka, mint a fe­hér holló. A múlt év januárjától sem árhatósági, sem építésfel­ügyeleti, sem iparügyi, sem pe­dig pénzügyi hatósági vizsgálat nem volt. Hát csoda, hogy az árak kialakításánál az előíráso­kat figyelmen kívül hagyják’ De nem is készteti semmi őket, ar­ra, hogy az előírásokat szem előtt tartsák. Hiszen éveken ke­resztül még az adóbevallásaikat is alapbizonylatok nélkül fogad­ták el. Nyilvántartási, könyvelé­si kötelezettségeiknek sem tesz­nek megfelelően eleget. Ugyan­csak hiányosságként állapították meg a népi ellenőrök, hogy az építkezéseken a segítők nincse­nek kioktatva a balesetvédelem­re. Balesetvédelmi naplót pedig nem vezetnek a kisiparosok. Mindezt csak tetézi, hogy felsze­relésük korszerűtlen, különösen az állványok balesetvészelyesek. Legtöbb probléma azonban abból adódik; hogy a rendele­tek, melyek tevékenységüket szabályozzák, elavultak. Felül kellene vizsgálni a kivitelezési jogosultságról szóló jogszabá­lyokat. Némelyik felett valóban eljárt az idő. így afelett is, mely szerint kőműves kisiparos csak . egytraktusú, régi típusp paraszt­házat építhet. A módosító, kiegé­szítő jogszabályokat pedig nem ismerik. El sem jutnak hozzájuk. Ámbár némelyik bonyolultabb, mint maga az építőipari szakma. Mindez nem azt jelenti, hogy a KIOSZ, mint érdekképviseleti szerv nem tudná megoldani a jogi Ismeretterjesztést, avagy a kisiparosok szakmai továbbkép­zését. De sokat segíthetne a könyvvezetési, a bizonylati fel­adatok megoldásában, különösen az egységes árképzés kialakításá ­ban. Nem kevésbé indokolt az sem, hogy a lakos­sági szolgáltatások ellátását .hát­ráltató. elavult jogszabályokat a követelményeknek megfelelően módosítsák.' Arra is megérett az idő, hogy egységes rendszerbe foglalják a. kisiparosokra vonat­kozó jogszabályokat. A kezde ményező lépéseket élsósórban a KIOSZ-nak kellene megtennie A vizsgálat legelgondolkoztatóbb tanulsága, hogy a KIOSZ enyhén szólva nem áll hivatása magas­latán. Scrédi János u ,nom már a SZOT- egy Ínycsiklandozó nya- — Éjjel nyitott iblak- összefogdossa a patkóé ildülőt. Minden rolót: „Nyaralásra is nál szoktam aludni — nyakat is. A múltkor nyáron állami alkalmas lakás nyár- jelentettem ki. például. .. nekem ez a földtm. Varga Mar- j ^illőben nyaraltam, idényre kiadó. Letenye, -- Kérem, nálunk az — A patkányokat? ei. Engem akkoriban küldtek a j fíeggeli 7-kor, ebéd Pecsenye utca 3.”. Két ablak állandóan . nyílta Miféle patkányokat?-tisztes-iskolára. Pesten találikoz- j i-kor, vacsora fél 8-kor. óra múlva a Pecsenye van, Miska azon jár ki- — Hát néni látott tam vele, kollégista vollt. Az én \ Engem nem egrecíroz- utcában robogott a ko- be . Marci komám filozófiát tanult. : nak többé. Egy üveg csínk. A háziasszony az — Miska? Ki az a társadalomtudományt, államéi- ; bambiért, egy tölcsér istállóból jött, előzéke- Miska? méletet, Lehet, hogy a maga ; fagylaltért is sorba kell nyen mosolygott: — Hát kandúr. az udvaron disznó rö­fög, reggel kakas éb­édesapjé* akikor nevezték ki mű- j állni. Minden vágyam vezetőnek, meg pártbizalminak, j egy elhagyott házacska lehet, hogy a másik érettségi- Z a tó partján szőlőlu- zett katona apját akkor bízták • gassal, egy kis kert gö- meg gyái-tgazgatással, pedig csak i rögdinnyével beültetve, nyolc osztályt járt, a cimborá- • ját meg elküldték Sziverdlovszk- • ba kohómérnökséget tanulni. Ki ; reszt, ez igen. Mari né­járt jobban? Az, áld az üres. le- » nj hozza majd a nagy rongálódott gyárban igazgató J m kl}lbászos tojásrán lett. vagy az aki a kohómórnök- { tóitól, utána ne'kihasa- séget tanulta? Azt hiszem az, aki | iok a gémeskűt vödör- az iskolapadban készült, hogy át vegye a stafétát. A baj ott kéz- í benne dődik, ha valaki elfelejti, hogy S tízóraira csorba né­Maszek nyaraló még patkányt? Nehogy összetévessze a dene vérrel. Attól nagyon félnek a kacsák. — A kacsák is itt, . — Csak az ágy alatt, A koca helyet szőrit nekik. De nyugodtan lehet a kocától, nem macerálja, már kiöre­gedett. Karácsonyra úgyis levágjuk. . — És mondja asszo­nyom, ennyi állat között szamara is van? egv adott történelmi helyzetben ; Tessék, csak tes- Miska irtja az egereket, sék besétálni! — Remélem, más ál­— Ez a kiadó inkas, Int nem szerencséltet a asszonyom? lakásban? — Bizigen! — mond- — Csak a kecske — ta nyomalékkal, majd mondta. Jámbor állal, — Az még nincs! De hozzátette. — Csakis! Nem tűri a tehet az ha maga kiveszi . — .. — Kicsit sötétnek istállóban. Éjszakára Csípőre tette a kezét visszatükrözöd- fartr/rn hozom be csak. A Hód- és mérgesen felszólított. — Na ja — mosoly- rí szépen megfér vele. _ Kérem, kiveszt a jenek, látom magam itelt egy nagy csapat amelynek 1 tagjai vállukon bartóttáík az or " szág gondját, és volt egy má kék mögé. J Pi agyagbögréből eszem gptt, Qgtf is csak este — Bodri? Hal az <s „nyaralómat", vagy aludttejet, aztán kicsit tetszik hazajönni a viz- itt lakik? nem veszi? Nincs megmártózom a vízben, bői. És tessék elhinni, — De nem alszik ké- időm válogatós embe­. s amikor kijövök a ez a lakás éjszaka is rém. Figyel és őrködik, rekkel foglalkozni. Ne­sík nagy csapat, melynek tagjai | napra, megbámulok sötét. Híves-sötét. Egész éjjel újat. kém már a délutáni •viszonylag nyugalmasan készül- 1 minden téglarakást, — Máris kint vagyok -*■ Itt ugat, bent a la- vonattal el kell utaz­ták ott, arra az időre, amikor : pincegádort, lajtorját és a vízből, hiszen itt kásban? nőm. Most kaptam a rendezettebb körülmények kö- j kotyósvackor kulipin nincs villany — Hát hol ugasson, termelőszövetkezettől zött állhatnak a kormánykere- | tyót. A július 15-t — Na ja, gyertyával kérem? Különbin is SZOT-beutalót a Debre­: számban találtam is az világítunk, az nem esi- amellett, hogy őrködik cen-nagyerdei Tsz-iidii­(Folytatjuk) ' újsághirdetések között nál rövidzárlatot. az álmai fölött, még lőbe Dénes Géaa i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom