Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-04 / 155. szám

Ma premier ' a Gyulai Várszínházban A in In őség ről Új könyveli A Kossuth Könyvkiadó új­donságai között első helyen említjük a Lenin összes művei sorozatában megjelent 21. kö­tetet, amely Leninnek az 1911 december és 1912 júliusa kö­zött írt műveit, cikkeit, meg­jegyzéseit tartalmazza. „Filozó­fia és modern biológia” cím­mel érdekes tanulmánykötet jelent meg szovjet tudósok írá­saiból. Sok hasznos ismeretet közöl a „Fiatalok kézikönyve”, melynek anyagát többen írták, A Napjaink kérdései sorozat új köteteként jelent meg az „Egyházpolitika és valláskriti­ka”, Földi Pál tollából. A Népszerű történelem sorozat legfrissebb kötete Galántai Jó­zsef könyve, a „Szarajevótól a háborúig”, az - 1914 júliusi ese­ményekkel. Széleskörű érdek­lődésre tarthat számot a hor­thysta cenzúrabizottság dosszié­jából bizalmas írásokat tartal­mazó dokumentumgyűjtemény. „Nem engedélyezem!” címmel. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában je­lent meg a népszerű Delfin­könyvek sorozatában a vadász­írók elbeszéléseiből érdekes szemelvényeket közlő kötet, az „Ébred a dzsungel”. Bálint Ág­nes meséje az „Iskola a fali­szekrényben ”.v Ismeretterjesztő képeskönyv a „Látod, amit én látok?” (A szerző illusztrációi­val megjelent kötet írója a né­met Helen Börthen.) Fehér Klára gyermekregénye, a „Lesz nekepi egy szigetem” 2. kiadás­ban látott napvilágot. A Képes történelem sorozatban jeient meg „A török Magyarországon” című kötet; ebben Lengyel Ba­lázs sok érdekes illusztráció, kép, rajz, térkép kíséretében a XVI—XVII. századi Magyaror­szágot mutatja be a fiatalok­nak. Szabó Lőrinc lapozóköny­ve a „Hörpéntő”; a versekhez méltó rajzokat Kass János ké­szítette. Verses képeskönyv a „Szelíd állatok”, Rácz Olivér verseivel, Róna Emy bűbájos rajzaival. A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai közt említsük meg Gerencsér Miklós: „Idegen fe­leség” című mai témájú regé­nyét. Bárány Tamás novellá­iból közöl jól sikerült füzért az „Emberi hang”. Az Olcsó Könyvtár két új köteteként lá­tott napvilágot Gárdonyi Gé­zától az „Ida regénye”; a már klasszikus francia regényíró, Francois Maurice kis kötete „A méregkeverő” és a „Fekete angyalok” című regényeket tar­talmazza, Illés Endre utószavá­val. Dallos Sándor elbeszélése­iből ad válogatást a „Táma­dás a Szellő utcában”. Szent- mihályi Szabó Péter új verseit tartalmazza az a kis kötet, amely • „Lebírhatatlan” címmel jelent meg. Az Akadémiai Kiadó új könyvei között elsőnek a Ma­gyar Tudományos Akadémia néprajzi kutató csoportja év­könyvét említsük, amely Ortu- tay Gyula főszerkesztésével, „Népi kultúra — népi társada­lom” címmel jelent meg. Pais István könyve, az „Ember és vallás”, a vallás kritikájához és struktúrájához szolgál érde­kes adalékokkal. A Magyar Tu­dományos Akadémia Pedagó­giai Bizottságának gyűjtemé­nye a „Tanulmányok a neve­léstudomány köréből”. A Képzőművészeti Alap Ki­adó Vállalata gondozásában lá­tott napvilágot Szirmai Brigit­te pompás fotóalbuma, amely­hez Zám Tibor irt előszót. A Magyar Helikon Műemlék- városok sorozatában jelent meg a Toledo fotóalbum; a fotóit Szabóky Zsolt, szövegét Nyer­ges Éva készítette. A Thackeray Művei sorozat új regénye a ná­lunk is népszerű Henry Es­mond története. (KS) 4 sMütsaits 1975. JÚLIUS i Ma este mutatják be először Gyulán, a 600 éves vár színpa­dán Veress Dániel: Véres far­sang című drámáját. A romániai magyar író művét Sík Ferenc Jászai-díjas rendezi, főbb sze­replői Iglódi István, Sunyovszky Szilvia, Szalai Edit, Dózsa Lász­ló, Máriáss Melinda, Huszár László, Kézdy György, Csíkos Gábor, Iványi József (Pákozdy Azok a munkások, akik lakó- [ helyüktől távol és a szabadban dolgoznak, joggal elvárják, hogy a vállalatuk olyan körülménye­ket teremtsen számukra, ame­lyek megfelelnek a mai kor kö­vetelményeinek. Találjanak vé­delmet az időjárás viszontagsá­gaival szemben, legyen étkezés­re, tisztálkodásra, szórakozásra, művelődésre lehetőségük. A Körösvidéki Vízügyi Igaz- * gatóság a kubikus brigádnak ; most olyan menedékbódét ké- ; szített, amelyet gépkocsin — • szétszedve — minden munka- : helyre el lehet juttatni. Van • benne víztartály, kézmosó és a ■ kihajtható asztaloknál kényei- : mesen lehet étkezni is. Ugyancsak készült egy lakó- : kocsiból házilag átalakított és ; asztalokkal, szekrényekkel, szé- ; kekkel szépen berendezett kul- ; túrkocsi is. Az egyik szekrény- • ben egy kis könyvtár, a másik- • ban tv és rádió van. A vilá- ; gításhoz és a tv működéséhez • szükséges áramot akkumulátor : biztosítja. Télen olajkályhával : fűthetnek. Takács Lajosnak, az igazga- j Vágás robbantással Harkovban, a repülőipari egyetemen új módszert dolgoz­tak ki igen kemény anyagok robbantással történő^rágására. A fémdarabot két automata kés közé fogják be. A földgáz és sű­rített levegő keverékéből létre­jött robbanótöltet lökéshullá­ma mozgásba hozza a dugaty- tyúkra erősített késeket, ame­lyek óriási sebességgel elvágják S a fémet. A robbanásos módszerrel gva- ; korlatilag hulladék nélkül le ■ hét hideg és forró fémet vág ! ni. Alkalmazásával ötszörösére : növelhető a munka termeié- ; kenysége, míg a selejt tizedére * csökken. János), Bicskey Károly és Fülöp Zsigmond. Veress Dániel drámájának cselekménye a XVI. századi Er­délyben játszódik, a fiatal Bá- thori Zsigmond . fejedelemségé­nek idején. Az érdeklődő közön­ség nyolc alkalommal láthatja a Várszínházban a Véres far­sangot. , tóság vezetőjének tájékoztatá­sa szerint a menedékbódéból annyi készül majd, hogy min­den brigád ellátható legyen. A kultúrkocsi — amiből szintén készül még — mindig olyan munkahelyre kerül, ahol több brigád összevontan dolgozik. Az igazgatóság fürdőkocsi házilag való előállítását is ter­vezi. 9. — Tudjátok, kit ijesztgesse­tek? Otthon a kis húgotokat, aki most vörösre bőgi a szemét, hogy a hülye bátyja nem aludt otthon. Mindjárt kaptok két marha pofont, aztán kergetlek benneteket magam előtt, mint a bőgő majmokat. Leintettem Takácsot. Ilyen szabadelőadást már hallottam tőle néhányszor. Nem tartom kivetnivalónak. Van ebben va­lami nagyon sokra értékelhető — Fáztok? — kérdeztem a fiú­kat. — Nagyon. — Éhesek vagytok” — Igen. — Féltek? — Igen, igen... Nem lőnek? Bolondok. Minek néznek ezek a kölykök1? Itt van a két me­leg kabát? Adjátok ide — szó­lok hátra a járőröknek. — Ve­gyétek fel, mert betaknyosodtok. Belebújnak a két vattakabátba. .Képükbe világítok, lilák a hi­degtől. A hajuk csapzott, mint­ha a dérlepte füvet látnám. Kell nekik hosszú haj, divatos kabát. Most meg dideregnek, A forgalomba kerülő áruk minőségét — részben mielőtt még az üzletekbe kerülnek, részben pedig a boltokban — hatósági jogkörrel felruházott intézetek rendszeresen ellenőr­zik. Egyedül a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet ne­gyedévenként több mint 17 ezer termék, illetve áruminta minő­ségét vizsgálja meg. És gyak­ran előfordul olyan eset, ami­kor az illető áruról kimondják: „forgalomba hozatalra alkal­matlan.” Persze elgondolkoz­tató: hogyan is kerülhet sor olyan termékek gyártására és értékesítésére, melyek már ele­ve használhatatlanok? A kér­dés mindig aktuális, hiszen na­ponta több száz millió forin­tért vásárol a lakosság külön­böző árucikkeket, és minden vételt házi minőségellenőrzés követ. Megkóstoljuk a sajtot, a csokoládét, hordjuk a nadrá­got, a pulóvert, használjuk a bútort, a hűtőszekrényt, s ön­kéntelenül is véleményt alko­tunk a minőségről. A Minisztertánács 1974. évi januári határozatában síkra- szállt a minőségszabályozás ha­tékonyságának növeléséért. A kormányhatározat igen alapos, a minőség komplex kérdésének szinte minden részletére kitért. Íme egy pontja: „A lakossági forgalomba kerülő termékek minőségi átvételére az érintett miniszterek .együttesen adja­nak ki irányelveket.” A hatá­rozatnak ezt a pontját végre­hajtották. Ám mi olvasható az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség egyik jelentésében? Idéz­zük: „A rendelések több mint 80 százalékát tranzitúton, mi­nőségi vizsgálat nélkül teljesíti a Bútorértékesítő Vállalat, s a minőségi problémák megoldása a kiskereskedelmet terheli.” Mit jelent ez közelebbről? Azt, hogy az a bizonyos 80 száza­lék úgy jut a boltokba, hogy a nagykereskedelem ríem vizs­gálja meg a minőségét. Az üz­letekben viszont nincs hozzá sem idő, sem hely, sem szak­ember. Márpedig nagy szükség lenne rá. Ezt bizonyítja a KERMI-nek éppen a mi me csak nyavalyát ne kapjanak. — Gombolkozzatok be. Nehogy szétessen a csontvázatok a di­dergéstől. Nemcsak attól erős az ember, hogy fegyvere van, hogy joga van, hogy a törvényt szolgálja. Akkor a legerősebb, ha a jog, a fegyver mellé némi észt is hord a sapkája, meg a haja alatt. Fu­tottam néhányszor ilyen mocsok időben, amíg magam is ráesz­méltem erre a törvényre, erre az igazságra. — Igazán nagyon rendesnek tetszik lenni, hogy még ruhát is tetszett hozni... — Köszönjük szépen, hogy nem tetszett bennünket bántani vagy verni, vagy lőni, vagy kí­nozni. Ne tessék ránk haragud­ni .. Keserű lett a számíze. Nem szóltam. Takács igen. v— Az anyátok jellemtelen, gerinctelen istenit. Legalább annyi tartás legyen bennetek, mint egy emberutánzatban. Eny- nyire megalázkodtok ? Mik vagy­tok ti, szardúró bogarak vagy emberek? Hoztunk kabátot, gyénkben végzett legutóbbi vizsgálata is. Többféle bútort kellett kivonni a forgalomból — többek között — nem meg­felelő élformázás, fényezés, pontatlan illesztések miatt. És itt vannak a cipők. Sok vita, fogadkozás után ott tartunk, hogy a boltokba visszavitt 10 lábbeli közül hétnek a minősé­ge nem megfelelő, tehát jogos a reklamáció. De a KERMI-je- lentés ruházati cikkekről szóló fejezete sem ad okot a lelkese­désre. Pedig a minisztertanácsi ha­tározat szinte aprólékosan, minden lényegesebb kérdésre kitért másfél évvel ezelőtt. Ki­mondta például: „Mind a ter­melésben, mind a forgalomban fokozni kell a termékek minő­ségét, közvetlenül befolyásoló dolgozók, (munkások, műszaki alkalmazottak) anyagi érdekelt­ségét.” Felhívta az ágazati mi­nisztereket, hogy fokozottabban éljenek a rendelkezésükre álló szankciókkal, elsősorban a gaz­dasági bírságot alkalmazzák kö­vetkezetesebben. Nos, ösztönzőbb bérezési for­mákról, gazdasági bírság kisza­básáról talán gyakrabban hal­lunk, olvasunk mint régebben. Megvalósulóban van a határo­zatnak az a része is, amely szorgalmazza a vásárlók tájé­koztatását az áruk használati tulajdonságairól, a célszerű ke­zelés módjáról. Mind több ter­mék viseli a Kiváló Áruk Fó­ruma megkülönböztető jelét. Tehát sok minden történt a kormányhatározat megjelenése óta. Csakhogy — amint mon­dani szokás — a végén csattan az ostor. Vagyis, az a döntő és áz igazán fontos: mit, mi­lyen árut kap a vásárló a pén­zéért, milyen minőségű termé­kek kerülnek forgalomba. Eb­ben pedig nincs jelentős vál­tozás. Ha viszont az ipari üze­mek nagyobb figyelmet fordí­tanak a munkafegyelem javí­tására, ösztönzőbb bérezési formákat alakítanak ki, és nem utolsósorban biztosítják a mi­nőség szigorú ellenőrzésének feltételeit — ezek előbb-utóbb meghozzák a kívánt eredményt. mert azt akarjuk, hogy életben találjon benneteket a szeren­csétlen anyátok. Nem lövünk, mert a csigákat, meg a csúszó­mászókat legfeljebb eltapossa egy gerincesebb lény. Hány éves vagy — mordult egyikükre. — Tizenhét! — Hát te? — Tizennyolc. — Én húsz leszek — ordított Takács. — De ég a képemről a bőr. hogy korban még hozzátok tartozom. * Kénytelen voltam féken tarta­ni Takács Lajos őrvezetőt. Nem azért, mintha nem lenne igaza. De kedvem lenne ilyenkor ösz- szehívni azt a híres ifjúsági par­lamentet, vajon hogyan ítélkez­nek most? Vajon kit marasztal­nának el jól fogalmazott, pe­dáns szónoklatban? Én biztosan Takácsnak adnék igazat. Még akkor is a pártján állnék, ha dühében, indulatában két jóko­ra pofonnal lepte volna meg ezt a két taknyost. Mert lehet egy­millió fiatal tisztességes, szor­galmas, kötelességtudó. Jön két ilyen csibész, és belepiszkít mind. annyiunk becsületébe. Ha én lennék a hangadó az ilyen gyű­léseken, meg fórumokon, nem az öregeket piszkálnám. Nem csak azt firtatnám, milyen jogok illet­nék meg, odaállítanék egy-két ilyen díszpintyet. Nézzétek fiúk, nézzétek lányok, ezért aggódnak az idősebbek, mert vannak ilyen semmirekellők. Botorkálnak előttünk, mint a vakondok. Jó ha nem kapnak Menedékbódét és kultúrkocsit kapnak a vízügyi kubikosbrigádok Az igazgatóság lürdökocsi házilag való előállítását is tervezi A kultúrkocsiban kellemesen tölthetik szabad idejüket a mun­kások (Fotó: Béla Ottó) PÁSZTOR FERENC: Fink a Leshegyen (REGÉNY)

Next

/
Oldalképek
Tartalom