Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-26 / 174. szám
m fülül egymillió magyar turista járt MIÉ!) S KSH gyorsmérlege Az év első felében kétmillió 873 ezer külföldi járt hazánkban, hét százalékkal több, mint egy évvel korábban — tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal most összesített idegenforgalmi gyorsmérlegéből. Növekedett a kiutazók száma is, 1975. lanuár 1-től június végéig 1 190 000 magyar állampolgár járt külföldön, öt százalékkal több, mint 1974. első fél évében. A hazánkba látogató külföldiek közül 2 258 000-en a szocialista országokból érkeztek — ez hétszázalékos növekedést jelent — a nem szocialista országokból 415 000-en lépték át Magyarország határát, néhány ezerrel kevesebben, mint az elmúlt év első felében. Legtöbben Csehszlovákiából utaztak hazánkba, több mint egymillíó- an, amíg második helyen a jugoszlávok állnak, ahonnan 556 000-en jöttek. A kiutazók legnagyobb számban ugyancsak Csehszlovákiát választották úticélul — mintegy 490 ezren, azaz 40 százalékkal többen, mint 1974. első felében. Ugrásszerűen megnőtt a Lengyelországba utazók száma Is, 280 000 magyar turista töltött ott hosszabb-rövi- debb időt, 62 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A tőkés országok közül Ausztriába utaztak legtöbben, mintegy 32 000-en. A hazánkba látogató külföldiek közül továbbra is legtöbben a főváros és a Balaton iránt érdeklődnek, ezután sorrendben a Duna-kanyar, a Mátra és a Mecsek kirándulóhelyei következnek, örvendetes, hogy egyéb tájak is mindinkább bekapcsolódnak az idegenforgalom vérkeringésébe, most először mintegy hatszázezren látogattak a felsorolásban nem szereplő egyéb hazai tájakra, (MTI) 'seasas9S9seseftsss9iBaaea9sessaasaB9aeaaasBaai mellettük van a parancsnokuk. Nekem meg különösén illik ott lenni velük, necsak azt hallják, hogy a politikai foglalkozásokon emberi tartásról, helytállásról szavalok. Mérjék le tetteken is, hogy komolyan beszélek, úgy mondom. ahogy magam is teszem, gondolom, hiszem. Csuda tud.ja. hogyan lenne jobb. Valón kanok-e olvan élettársat, mint Péter Balázs őrnagy felesége? Vajon lenne-e olyan türelmes, megértő asz- szony más is. mint Erzsiké, az ő felesége. Meg kell ezt gondolni, nem olyan helyre hoz társat az ember, ahol nyolc óra munkaidő, után oihen. szórakozik. él a családdal. Itt huszonnégy órából áll egv n*tp- Minden órában készen kell állnia az embernek. — Főhadnagv elvtárs. jelentem. látom már Takácsokat! Valamit matatnak a jelzőrendszer mellett. Benn vannak a nyomsáv belső oldalán, , — Én is látom már _ őket. everünk egv kicsit szaooráb- bsn — kanía ken eveibe a lovat ■j főba^nasv. Hamarosan sza- nnrán ügetnek a fr*ss. magas főben. Ezt szeretik a lovak, rhmn terenen akér a világ végété is ellovaeolnának. Vaföban a jelzőrendszer dróthálói között matatnak. _ Takács Lajos tizedes, jelentkezem. Jelentem, egy buta óz nekirontott az oszlopnak. Az is lehet, 'hogy róka v^gv más vad csapott bele. ' Nagyon loelegubancolódott a vezetékbe. Távbeszélőn már beszóltam az őrsre, hogy ne tiadózzanak, ha wéleflenül Jelezne a rendszer. Ü jabb 500 szakmunkás kezdheti meg egyetemi-főiskolai tanulmányait Nagy jelentőségű művelődés- I politikai s egyben társadalom-1 politikai intézkedés született ( két esztendővel ezelőtt, amely lehetővé tette, hogy érettségivel nem rendelkező, fiatal szakmunkások egyetemekre, főiskolára kerülhessenek. Akkor 200 fiatallal inditoták meg azokat j az előkészítő tanfolyamokat,) amelyeken együttes erővel pró- tolték a felsőfokú tanulmányokra előkészítő ismereteket. Az j azóta eltelt időszakban a 200 | hajdani jelöltből 160 megkezdte egyetemi-főiskolai tanulmányait. Sőt, a jelenlegi tanévben már az első évfolyamot is befejezték — sikerrel. Mindössze négyen hagyták abba közülük tanulmányaikat. A szakmunkások előkészítő tanfolyamának kedvező tapasztalatai . alapján a Minisztertanács időközben megfelelő határozatában intézkedett a továbbtanulás rendszerének kiszélesítése és fejlesztése érdekében. Növelték például a heti konzultációk számát, s az eddigi egy nap helyett az igényeknek megfelelően egy-két napot foglalkoznak a felkészítésben a fiatalokkal. Tovább tart az úgynevezett intenzív előkészítés Időtartama is — a korábbi két hónap helyett most már három hónapig tanulnak bentlakásos formában. Változatlanul érvényes az az alapelv, hogv a tanfolyamokra olyan, érettségi vizsgát nem tett jelentkezők vehetők fel, akik termelőmunkájukat jól végzik, társadalmi tevékenységükben példamutatóak. szakmunkás-bizonyítványukat legalább két éve megszerezték, azóta szakmájukban fizikai munkát végeznek, és még nem töltötték l>e a 30. életévüket. További követelmény, hogy tehetségük, felkészültségük, magatartásuk és egészségi állapotuk alapján föltételezhető legyen, hogy a tanfolyamot és az azt követő egyetemi, főiskolai tanulmányokat el tudják végezni és a választott életpályán eredményesen kénesek lesznek majd dolgozni. Üj vonása, viszont az idei előkészítésnek, hogy olyan — hasonló módon kiválogatott — fiatal szakmunkások előkészítését is megkezdik egyetemi, főiskolai tanulmányokra, akik a Golubiccsal szépen kiszedtük a vadtetem, maradékát. — Kár ezért a szegény Szikéért! Olyan szép kis jószág lehetett — sopánkodik Golu- bics. Sután kaparássza a nyomsáv talaját egy rövidnyelű ge- reblyével. — Észrevettétek, hogy ragadozó madár is belekóstol* már az őzbe? — kérdi a főhadnagy. — Igen, láttam — felel Takács és kidobálja az utolsó maradékokat is a vezetékek közül. — Itt maradtak az áruló tollak. De róka is járt itt, mert felfedeztük a nyomait a homokban, Azért tisztítom meg teljesen a maradványoktól. móri ha itt maradna egv-egy büzlő csonk, húscafat, akkor rácsapnának a ragadozó madarak, megéreznék a szagot a rókák, vagy görények, szépen idevágtáznának. mi pedig futhatnánk a riasztásra. — Mit gondol, Takács elvtárs. sok szántanivaló lesz? Nagyon köves, nagyon kemény a talaj? — Van egy ötletem, amivel sok időt. munkát és pénzt lehet megtakarítani. Körülnéztem most azokon a helyeken, ahol a legkopottabb a nyomsáv. Majdnem minden helyen egészen közel található porlé- kony homokkő, vagy laza, agyagmentes erdei föld. Sokkal könnyebb lenne ezt kitermelni, azzal leborítani a kritikus helyeken. Olyan nyomsávot nyerhetünk, amin még a légynyomok is felfedezhetők. — Majd meggondoUuk, beszélünk róla. aztán rábízzuk az őrnagy élvtársra, döntsön iFolytatjuk1 munka melletti tanulás során érettségiztek. Számukra kéthónapos intenzív taniolyamot szerveznek. Az érettségi nélkül fölvett fiatal szakmunkások száma ebben az évben 500. A fiatal szakmunkások felsőfokú tanulásának rendszerét elsősorban azokon a területeken kívánják továbbíejleszteni, ahol a végzettség megszerzése után a dolgozót a vállalat — a szövetkezet — tovább foglalkoztatja. Ezért az idén a köz- gazdasági — gazdasági, jogi. valamint a mező- ée erdőgazdasági szakterületekre terjesztették . ki az előkészítést. Az idei évben ennek megfelelően kijelölték a tanfolyam szervezéséért felelős további két felsőoktatási intézményt, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet és az Eötvös Lóránd Tudományegyetemet. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pedig a fiatal szakmunkások egyetemi, főiskolai előkészítésével kapcsolatos Központi feladatok elvégzésével a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet bízta meg. Megjelölték azokat a felsőoktatási intézményeket is, ahol a felvételt nyert hallgatók — az eddigeken kívül — tanulmányaikat folytatni fogják. Ezek között szerepel a közgazdaságtudományi egyetem, a pénzügyi és számviteli főiskola, a kereskedelmi és vendéglátóipari főiskola, illetve a három jogtudományi kar. (MTI) Terület! vízügyi munkabizottságok a vízgazdálkodás hatékonyabb összehangolására A vízgazdálkodási egységet alkotó térségekben, a vízügyi igazgatóságok működési területén többféle szervezet, intézmény foglalkozik vízügyi munkálatokkal, a viz elosztásával, szolgáltatásával. felhasználásával. új vízgazdálkodási létesítmények építésével. Az e területeken megvalósítandó vízgazdálkodási feladatok egységes és összehangolt végrehajtása, elsősorban a vízügyi létesítmények tervezése, építése és vízszolgáltatás koordinálása érdekében Fél évei %árí a Mo%iü%emi Vállalat A Békés megyei Moziüzemi Vállalatnál az elmúlt fél évben tizenháromezer 393 mozielőadást tartottak, amelyet több mint másfél millióan tekintettek meg. Ezzel a féléves látogatói tervet 104,2 százalékra teljesítették filmszínházaink dolgozói. A vállalat kiemelten foglalkozott a magyar és a szovjet filmek látogatottságának növelésével. Ennek eredménye, hogv 277 ezer 115 mozijegy kelt el magyar film vetítésekor és csaknem százkllencvenötezren néztek meg szovjet filmalkotást. adott ki új rendelkezést az Országos Vízügyi Hivatal elnöke arról, hogy minden vízügyi igazgatóság körzetében létre kell hozni az adott térségben működő vízügyi szervek rendszeres és folyamatos munka- kapcsolatáról gondoskodó területi vízügyi munkabizottságot. Az új testület koordinálja a közös munkákat, s javaslatokat ajánlásokat, összehangolt intézkedési terveket dolgoz ki a víztermelő és szolgáltató kapacitás felhasználására, a párhuzamos munkák megszüntetésére, a vízügyi szervek tevékenységének egyeztetésére, a kölcsönös segítséget igénylő feladatokra. A vízügyi szervek területi vezetői vesznek részt a munkabizottságban, amelynek elnöke a helyi vízügyi igazgatóság vezetője. A testület munkájában közreműködik a megyei, illetve a Fővárosi Tanács illetékes szakigazgatási szervezetének vezetője, a szolgáltatást végző tanácsi víz- és csatornamű, valamint fürdővállalat igazgatója, továbbá a vízitársulatok vezetői, a különböző ipari vállalatok és mezőgazdasági nagyüzemek képviselői is. Az országban 12 területi vízügyi munkabizottságot alakítanak. A szervezési munkálatokat már megkezdték, s més az idén létrehozzák az első területi vízügyi munkabizottságokat. (MTI) Vésztői fafaragó a nagyvilágban Édesapám megbecsült asztalos volt Vésztőn, ahol én is születtem 1901-ben. Tizenegy bátyám és két leánytestvérem volt. A fiúk mind — így én is — az asztalosmesterséget tanultuk ki. 15 évesen szabadultam, akkor nyakamba vettem a világot: Akkoriban nem lehetett egykönnyen munkát kapni, hát elindultam Pestre. Az úgynevezett „köpködőn” vártam a jó szerencsét — hiába. Aztán odamentem a munkaközvetítőhöz és azt mondtam: — Adjon nekem munkát az űr. Én három napi eieséget hoztam magammal, az mind elfogyott, tovább nem várhatok, most már szeretnék munkába állni. — Erre ő azt felelte, menjek vissza másnap, korán reggel. Nem kellett kétszer mondani... Stájerországba kerültem. Íróasztalokat kellett csinálnom. Ezt másfél év alatt meguntam és azt mondom az egyik magyar munkásnak: — Ide figyelj koma! Menjünk el Bécsbe, hátha ott több szerencsénk leszi — El is indultunk. Megismerkedtem a műegyetemen Korba professzorral, aki jól beszélt magyarul. Egyszer magához hivatott: — Te Ferkó! összehozlak téged egy hindu herceggel. Ha/jól dolgozol nála, annyi pénzt kereshetsz. amennyit csak akarsz. — tgy is lett. Ennek a fura embernek olyan kérése volt, hogy csináljak neki föld alatti egyiptomi várost. Én hozzáláttam, összeszedtem néhány magyar munkást, megterveztem mit csinálunk — és rajta! Volt ott minden, még Nílus is. Hogy hogyan? Festett vásznat ventillátor mozgatott, de úgy ám, mint a szél a hullámot. A piramisteremnek volt a legnagyobb sikere. Az én hiVidu hercegem nagyon boldog volt... Nem azért mondom, de nagy hírem lett ezután Bécsben. Amolyan színpadrendezőnek kiáltottak ki. Jó néhány évet el- töltöttem itt, egyszer behivattak valami hivatalba és kérdik, miért nem veszem fel az osztrák állampolgárságot? Mondom én erre, magyarnak születtem, az is maradok. Erre azt felelték, akkor öt napot kapok, hogy távozzak az országból. Otthagytam csapot-papot és indulás haza. Szarvasra kerültem. Akkor ■ már faragtam ezt, azt. A „Henteslegényemet”, amit úgy ábrázoltam, hogy bikát fékez meg a szarvánál fogva, 2 kiló zsírért adtam el. A kovácsmestert is megfaragtam családostul. Szóval így eltengődtem valahogy. Még nem mondtam, hogy nagyon nyugtalan ember vagyok én, mindig valami újon töröm a fejem. A forgácsból bútort csináltam, gépeket fabrikáltam, a találmányoknak köszönhetem, hogy pénz állt a házhoz. Ezért új gépeket vettem és műhelyt nyitottam. Amolyan műanyagkutató lett belőlem, így hívtak. Csináltam én talpat a katonabakancsra és sok ember vett tőlem műbórka- bátot is. Szóval jól ment az üzlet. Aztán egyre kevesebb nyersanyagot kaptam, eladtam a gépeimet és odébbálltam. 18 év alatt megszoktam Szarvast, de nem volt nehéz megválni tőle. Nagyon nyughatatlan ember vagyok én... Most Mezőtúron élek, nyugdíjas vagyok. Hogy telik egy napom? Hát unatkozni nem szoktam. Most már csak a fafaragásnak élek. Hajnali 4—5 órakor felkelek és már megyek is a műhelyembe dolgozni. Most nemrég készült el a „Kunsági gulyás számadó” és a „Hortobágyi csikós”. A „Tarpai kuruc parasztomon” még dolgozok. De nem csak úgy magamnak csinálom ám! Már volt kiállításom sokfelé: Svájcban, Belgiumban, sőt Kubában is. Mennék én még most is a fafaragásaimmal, elvégre nem vagyok olyan mint a szalonna, hogy ha öreg megava- sodik, de 1200 forint a nyugdíjam. Ez éppen elég arra, hogy megéljek, nemhogy még utazgassak is. Itt Magyarországon is volt már kiállításom, Szeghalomtól Berettyóújfaluig és Karcagtól Pestig. A Galériában azt kérdi tőlem a bizottság egyik tagja, amikor bemutattam a „Suszterinasomat”: — Mondja kolléga, honnan veszi mindezt? — Hát, én nagyon büszke voltam. Mondtam is, hogy nékem ha valami megtetszik, úgy megmarad bennem minden' részlet, mintha lefényképeztem volna. De nem ám egy vagy két hétig... Az első faragásomat a nagy vésztői árvíz után készítettem, amely anyát ábrázol, amint bebugyolált gyermekével menekül. Ez a kép még mindig úgy ét bennem, mintha most is látnám. Most ha tudnék, visszamennék Vésztőre. Mégiscsak ott születtem, ott szeretném utolsó éveimet is eltölteni. Ha lehetne, máris -mennék. Pakolnám a műteremnek csúfolt műhelyemet, a szerszámokat és Indulnék. Mert azokat nem hagyom. Mondtam is az ismerősöknek, ha meghalok, ezekkel faragjatok neuem koporsót... Aba Ferenc — a magyar naiv művészet egyik kiemelkedő alakja — a napokban kereste fel szerkesztőségünket. Elbeszélgettünk a régi időkről. Mesélés közben néha könny szökött a szemébe, aztán újra visszanyerte nyugalmát és mondta tovább a születése óta eltelt 74 év élményekben gazdag, regényes történetét. Nagy Agnes