Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-03 / 154. szám

Világ proletárjai, egyesüljeteki A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1975. JÜLIUS %, CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM Van mit vv ■ ■« .1 * megőriznünk! KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1975. július 2-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1975. július 2-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tar­tott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain, a Központi Ellen­őrző Bizottság elnökén és titkárán kívül részt vettek: a Köz­ponti Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első tit­kárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Orszá­gos Anyag- és Arhivatal elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának elnöke, a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a következő előterjesztéseket: 1. Jelentés az országgyűlési választások tapasztalatairól. Elő­adó: Biszku Béla elvtárs. 2. Jelentés a Központi Bizottság 1974. december 5-j határo­zata, valamint az 1975. évi népgazdasági terv és állami költség- vetés első öt hónapi végrehajtásának tapasztalatairól. Előadó; Németh Károly elvtárs. Némileg értetlenkedve •= olykor talán hihetetlenül ~ hallgatja, olvassa legtöbb ha­zánkfia. a nemzetközi gazdasá­gi élet gyorsan változó ar­culatáról szóló híradáso­kat Hiszem leginkább csak hallott ennek kedvezőtlen ha­tásáról népgazdaságunkban, mintsem saját bőrén, pénztár­cáján érezte meg a tőkés inflá­ciót a cserearányok romlását Elismeri ugyan, hogy lehet takarékosabban bánni anyag­gal, energiával, eszközzel, idő­vei, de nyugtatja is magát: sincs nagy baj, az ötéves terv­ijén előirányzott életszínvonal­emelkedést elérjük. Igaz. Csak­hogy közbem több tucat mil­liárd forintra növekedett az az összeg, melyet dotáció és ter­melői-ártámogatás formájában az állam-háztartás a folyama­tos termelésbe visszairányft, s ez a befizetett nyereségadónak egy harmada 5 Súlyosbodó ter­hek az állaim! költségvetésben, é a kívánatosnál, szükségesnél sokkal lassúbb változás, igazo­dás a megnövekedett követel­ményekhez a termelésben, m külkereskedelmi forgalomban, a nemzetközi munkamegosztás­ban. így fogalmazhatjuk meg a mai helyzetet. tározóit igennél felelhetünk. Á gyakorlatban! igen persze sok­kal bonyolultabb, nehezebben kimondható, érvényesíthető, mert hiszen nem csupán szán­dékokon múlik, hanem.. „ E hanem kell, hogy rányomja bé­lyegét jövőbeni — már mai! — cselekedeteinkre. Mindenütt le­het és kell tenni azért, hogy amit elértünk, azt megőrizzük, s amiben lehet, ott szilárd ala­pot teremtsünk a társadalom további gyarapodására. Nyíltan, szólt erről a tiszte;-' leire méltó alapelvről Kádár János, a párt Központi Bizott­sága első titkára a Dunaújvá­rosban június 12-én tartott választási nagygyűlésen, ami­kor azt mondotta: „pártunk és kormányunk rendkívül követ­kezetes abban is, hogy a fo­gyasztás növekedése nem halad­hatja meg a termelés növeke­dését. A névleges bért lehet növelni, de ha annak nincs va­lódi árufedezete, akkor az nem reális életszinvonal-növekedés. Mi tehát feltétlenül a szeré­nyebb, de biztosított fejlődés hívei vagyunk”. Egy társadalom erejét elsősorban az mutatja meg, mennyire képes szembe­nézni a problémáival, reális le­hetőségeivel Ez az önismeret napjainkban azt követeli t meg, hogy a gazdasági élet vala­mennyi részterepe igazodjék a megváltozott — nehezebb — kö­rülményekhez. Ebben az igazo­dásban — ne féljünk leírni — egyéneknek, csoportoknak, — a társadalomnak — áldozatokat is kell hozniuk, «5 nem beletörő­dő lemondással, hanem a ma és holnap összefüggéseinek föl- és elismerésével Kellemesebb nyári foglala­tosságok kínálkoznak, mint gyártmány-rangsorok felállítá­sa, értékelemzés, a termelőbe­rendezések szervezettebb , mű­ködtetésének biztosítása, a nehéz­nek ígérkező aratás lebonyolí­tása, új piacok felkutatása kül­földön, az import mérséklése. S mégis, bár ilyenkor — mint mondják — „szabadságra megy az ország”, mindez, s a sereg­nyi hasonló feladat nem tűr halogatást, nem ér rá őszig...! Minden nap veszteség, minden hét lehetőségeink pazarlása. Keményebben, céltudatosabban, az össztársadalmi érdekeket mindenben, mindenkor elismer­ve, érvényesítve kell dolgoz­nunk. Ez az egyetlen út ahhoz, hogy megteremtődjék a kedve­zőtlen hatások ellensúlya, meg­őrizzük azt, amit elértünk. S ezt az utat szükséges szilárdí­tanunk, bővítenünk ahhoz is, hogy előbbre juthassunk. • Mészáros Ottó L Ä Központi Bizottság tudomá­sul vette az 1975. évi országgyű­lési választásról szóló jelentést Megállapította, hogy az ország- gyűlési képviselőválasztás előké­szítése és lebonyolítása jó poli­tikai légkörben, népünk aktív részvételével ment végbe. A magyar nép a választáson kifejezésre juttatta bizalmát a párt, a Hazafias Népfront iránt egységesen állást foglalt politi­kánk, a fejlett szocialista tár­sadalom építésének programja mellett. Hitet tett külpolitikai törekvéseink mellett, megerősí­tette, hogy azok jól szolgálják a Magyar Népköztársaság érdeke­it. Az általános haladást és a békét A választás tovább erősítette rendszerünk legfőbb politikai alapját, a munkás-paraszt szö­vetséget A szövetségi politika jegyében még szorosabb lett a kommunisták és a pártonkívü- liek politikai együttműködése, növekedett a különböző világ­nézetű állampolgárok tettekben is megnyilvánuló egyetértése or­szágépítő céljainkkal. A válasz­tás is bizonyította, hogy tovább fejlődött a szocialista demokrá­cia, dolgozóink milliós tömegei tudatosan és felelősen vesznek részt a hatalom gyakorlásában, a közéletben. A Központi Bizottság elis­merését fejezi ki a párttag­ságnak, a népfront aktivistá­inak a választások előkészíté­sében és lebonyolításában részt vett szervezeteknek, azoknak a százezreknek, akik személyes munkájukkal eredményesen közreműködtek. Megköszöni né­pünknek a párt, a népfront politikája iránt egységesen ki­nyilvánított bizalmat. Az új országgyűlés összetéte­le jól tükrözi szocialista tár­sadalmunk osztályviszonyait, a párt szövetségi politikáját. A választásokon megnyilvánult bizalom arra kötelezi a képvi­selőket, hogy legjobb tudásuk szerint eleget tegyenek meg­tisztelő megbízatásuknak. A Központi Bizottság bizonyos ab­ban, hogy az országgyűlés, mint legfőbb törvényhozó tes­tület, megfelel hivatásának és hathatósan előmozdítja or­szágépítő céljaink megvalósítá­sát. IL A Központi Bizottság megvi­tatta és jóváhagyta az 1975. évi terv és állami költségvetés első öt hónapi végrehajtásáról szóló jelentést. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy az 1974. december 5-i határozatban meg­jelölt gazdaságpolitikai célok helyesek. Népgazdaságunk az év első öt hónapjában a nehezebbé vált nemzetközi gazdasági fel­tételek között is dinamikusan fejlődött. A társadalmi termelés a fő ágazatokban a tervezett ütemben, több területen pedig gyorsabban növekedett. Élet­színvonal-politikai céljaink az elhatározott program szerint valósulnak meg. Mindezt segí­tette, hogy lendületesen folyta­tódik a XI. kongresszus és ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulója tiszteletére kibonta­kozott szocialista munkaver­seny. Ugyanakkor a nemzetközi gazdasági folyamatok, a tőkés világban kialakult magas ener­gia- és nyersanyagárak, az inf­láció, az értékesítési nehézségek, a Közös Piac megkülönböztető intézkedései hátrányosan érin­tik gazdaságunkat. Hazai gaz­dasági munkánkban lassú az előrehaladás a termelési szer­kezet átalakításában, továbbra sem kielégítő a munkaidő és a termelőberendezések kihaszná­lása, a készlet- és anyaggazdál­kodás. A tervezettnél nagyobb a fogyasztás és a beruházások nö­vekedése. Mindez nehezíti terv­céljaink elérését. Az 1975. évi népgazdasági terv teljesítése egységes szem­léletet és konkrét cselekvést kö­vetéi. A központi és helyi erő­feszítésekkel, anyagi és szelle­mi erőforrásaink ésszerű fel- használásával, tartalékaink moz­gósításával következetesen végre kell hajtani a Központi Bizott­ság 1974. december 5-i határo­zatát. A Központi Bizottság, a XI. kongresszus állásfoglalásait követve, a legközvetlenebb és legfőbb feladatnak tartja, hogy negyedik ötéves tervünk sikeres befejezése és ötödik ötéves ter­vünk jó megalapozása érdeké­ben maradéktalanul megvaló­suljanak az 1975. évi népgazda­sági terv céljai. O A Központi Bizottság megvizsgálva a gazdasági munka ez év első öt hónapjában elért eredményeit és a tapasz­talható hiányosságokat, a követ­kezőket állapította meg: a) Az ipari termelés növeke­dési üteme 6,3 százalék, kismér­tékben meghaladja az előirány­zatot. A termelés növekedése teljes egészében a termelékeny­ség emelkedéséből származik. A szükséges anyag és energia az ipar számára általában rendel­kezésre állt, bár helyenként né­hány fontos anyagból az ellátás nem volt folyamatos. A villamosenergia-ipar és az építőanyag-ipar termelése a tervnek megfelelő. A gépipar és az élelmiszeripar termelése gyorsabban, a könnyűiparé és a vegyiparé lassabban növekedett a tervezettnél. A kohászatban nem nőtt, a szénbányászatban kismértékben csökkent a terme­lés. Az ipari termékek kivitele a tőkés országokba kisebb, ugyan­akkor a termeléshez felhasznált anyagimport növekedése jelen­tékenyen nagyobb volt a ter­vezettnél. Az iparban új, korszerű, gaz­daságos termékek gyártásának bevezetésével, a túlzottan anyag- igényes termelés arányának csökkentésével, az elavult és gazdaságtalan termékek gyártá­sának kiszorításával meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átalakítását. 1 A vállalatok a szükségletekkel összhangban ál­ló termelést folytassanak, szün­tessék meg az indokolatlan készletezést. Mindez határozott és konkrét intézkedést követei minden gazdasági minisztérium­ban, minden termelő vállalat­nál és szövetkezetnél. b) Az építőipar termelése a tervezett ütemben, 5,9 százalék­kal nőtt és a növekedés 80 szá­zalékban a termelékenység emelkedéséből származik. A megnövekedett igényeket azon­ban így sem tudta kielégíteni. c) A mezőgazdaságban a ve­tési előirányzatok teljesültek, az időszerű munkák rendben foly­nak. Cukorrépát 130 ezer hek­táron vetettek, ez 31 százalék­kal több a tavalyinál. A szarvasmarha-állomány növe­kedett. A kocaállomány — első­sorban a háztáji és kisegítő gaz­daságokban — valamelyest csök­kent. A mezőgazdasági termé­kek többségének felvásárlása emelkedett. Vágósertésből, vá­gómarhából, baromfiból és to­jásból többet, tejből a gazdasá­gok kevesebbet értékesítettek, mint a múlt év első öt hónap­jában. A felvásárlás, az áruát­vétel helyenként késedelmes volt. (Folytatás a 2. oldalon Hajiunk a régietekre, Vagy cselekvést bénító pesszimizmus, vagy a gondokat lekicsinylő felületi optimizmus lelhető nap­jainkban jó néhány termelői közösségben. „Mi lesz így, ho­gyan tervezzünk?* Avagy: „Dinamikus fejlődésre számí­tunk a következő években”. Természetes, hogy a munkahe­lyek közérzete, vélekedése — mert hisz’ ötmilliónál több ember dolgozik az országban-! — befolyásolja, esetleg torzít­ja is a közvéleményt, találgatá­sokat szül, és eközben a leg- fontosabbra borul félhomály, A mai körülmények, feltéte­lek közepette legfőbb felada­tunkat a már elért szint tar­tása, az eredmények csorbítat­lan megőrzése alkotja. Mert van mit megvédenünk a ked­vezőtlen hatásoktól! A szociál­politika tekintélyes arányát a családi jövedelmek változásá­ban, a tömeges lakásépítést, az ipar némely ágának gyors fej­lődését, a mezőgazdaságban a zárt termesztési rendszerek — idén 900 ezer hektáron alkal­mazzák — térhódítását, mind­azt, amit a negyedik ötéves terv esztendeiben írhattunk fel országos és egyéni sikereink, gyarapodásunk gazdag listájá­ra. Elkerülhetetlen a kérdés: ha ez a legfőbb gondunk, képe- vagyunk-e rá? Csakis ha­

Next

/
Oldalképek
Tartalom