Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-20 / 169. szám
Törököt fogtunk Tragikus komédia a Várszínházban A gyulai Várszínház idei második bemutatóján Görgey Gábor; Törököt lógtunk c. tragikus komédiáját .látsszák Sándor János rendezésében. A nagy közönségsikert arató előadásból mutatunk be olvasóinknak három jelenetet. Füleld Adám várkapitány — Cserhalmi György — és nagyravágyó felesése: Pécsi Ildikó A Jólétet megteremtő békés egyezség török tárgyalópartnerei: Mellemet bég — Haász Miklós és Kucue effendi — Horváth Gyula Amikor a bőség számolatlanul dől Gyapjas varaban, Zsuzsa, a kaoitány felesége és Jónapol Mihály várispán gazdasági egyezséget kötnek egyéni hasznuk Javára. Kérdés: meddig tarthat » bűnös fondorlattal megteremtett — félét?.. 5 CPemény Gyula felvételei) Előkészületek az 1976—1980 évekre szóló vállalati kollektív szerződések megkötésére Természet — Látás — Alkotás Kiállítás a békéscsabai Munkácsy Mihály múzeumban Nem csak műélvezetben lehetett része azoknak, akik felkeresték július 18-án délután Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumot, hanem tanulásban is. Ekkor nyitotta meg Szíjártó Kálmán grafikusművész a pécsi Janus Pannonius Múzeum Természet—Látás—Alkotás című kiállítását. A grafikusművész ezt követően tárlatvezetésen ismertette Lantos Ferenc kiállítási anyagát. Természet — látás — alkotás Fontos, hogy felismerjük a természet alkotta törvényszerűségeket, s felhasználjuk a művészetben azokat az eszközöket, amiket a tudomány ad az embernek. A mostani — a szokástól kissé eltérő — kiállítás a természet és az alkotás látásunkkal összefüggő kérdéseit kísérli meg egyszerű eszközökkel, műveletek sorával megvilágítani. Mint ahogy beszélni és írni minden ember megtanulhat, ugyanúgy elsajátíthatja a formák és a színek „nyelvét” is. A mai ember jelképrendszere (betű, szám, hangjegy, szín stb.) mindannyiunk előtt ismert. E kiállítás célja, hogy az általános jelképrendszer használatához hasonlóan, a színek és formák világában is a helyes gyakorlathoz vezesse a mai embert. Mi a természet nyomán alkotunk — írta Bartók Béla, s ez az egyik mottója a kiállításnak. Weöres Sándor pedig így ír: „Tág a világ / mint az álom / Mégis elfér / egy virágon”. Nos, e bemutató azzal kezdődik, hogy a természetben látható formákra hívja fel a figyelmet. Igen érdekes, és szinte hihetetlenül „egyszerűen bonyolult” például a tulipán virágának feiülnézeti szerkezeti rajza. > A kiállítás, amely önmagában is műall' ás, a pécsi múzeum anyagának egy része. A közeljövőben várhatóan eljut hozzánk a többi rész is, tovább tudatosítva bennünk a természet általános művészi formáit. A jelenlegi kiállítást augusztus 15-ig láthatják az érdeklődők. (Vilaszek) A még érvényben levő, 1971 —75 évekre szóló kollektív szerződések az év végén lejárnak; a vállalatoknál napirendre került az 1976—1980. évi kollektív szerződések előkészítése. A korábbi ' évek gyakorlatának megfelelően a munkaügyi miniszter és a SZOT közös irányelvet adott ki. A kollektív szerződéseket — amint azt a Munkaügyi Minisztérium munkaügyi főosztályán az MTI munkatársának elmondották — a vállalati középtávú tervekkel összhangban és azzal párhuzamosan leéli előkészíteni, kidolgozni. Erre azért van szükség, mert a jó szerződésnek összhangban kell lennie: az V. ötéves tervidőszak alapvető munkaügyi és szociál politikai célkitűzéseivel, s a vállalatok, intézmények tervfeladataival. A helyes gyakorlat az, ha a vállalatoknál előbb a célokról és a megvalósítás eszközeiről készítenek tervezetet, amit széles körben megvitatnak a dolgozókkal. Ilymódon a szerződés az eddigieknél szorosabban kapcsolódhat a munkaerő-gazdálkodási, bér- és jövedelempolitikai, szociálpolitikai és szakképzési tervekhez, továbbá erőteljesebben támogatja a vállalatok termelési és gazdasági céljainak megvalósítását. A kollektív szerződés előkészítésének második ütemében állítják össze a szövegtervezetet, amely a kollektív szerződés célkitűzéseit, a dolgozók észrevételeit, és javaslatait tartalmazza. (A minisztérium munkaügyi főosztálya ennek elkészítéséhez később tájékoztatóval ad majd segítséget Az Irányelvek a munkaviszonyt érintő legapróbb kérdéseket is összegezik, így például kiemelten foglalkoznak a racionális létszámgazdálkodásra ható üzem- és munkaszervezéssel, a munka hatékonyságát növelő bérezéssel, a vállalaton belüli kereti arányok fejlesztésé- vei és azzal, hogy milyen módszerekkel lehet biztosítani a j vállalati munkaerő-szükségletet, A szakképzési és továbbképzési feladatok körében az irányelv rámutatott a vállalati létszámösszetétel javításának szükségességére, természetesen ösz- szefüggésben a kollektív szerződésben biztosítható lehetőségekkel. Azt, hogy a kollektív szerződéseknek összhangban kell lenniük a vállalati középtávú tervekkel, már az év elején megjelenő munkaügyi miniszteri rendelet is hangsúlyozza, amikor kimondja: az öt évnél hosz- szabb, de legfeljebb hét évig tartó vagy annál rövidebb, de legalább egy évig terjedő időre csak akkor köthető kollektív szerződés, ha ezt a vállalat középtávú tervének időtartama indokolja. Hasonlóképpen foglalt állást - 'az ajánlás is, kiemelve azt a tényt, hogy a dolgozóknak 'a kollektív szerződésben meghatározott jogaikat és kötelességeiket a tervidőszak egészére tudniuk kell, ez ugyanis egyfajta biztonságot jelent számukra és elősegíti a munkaerő-vándorlás mérséklődését, a dolgozók helyhezkötődését. Ezért emeli ki az ajánlás, hogy a kollektív szerződés rendelkezéseinek hatálya csak a legszükségesebb esetben terjedjen öt évnél rövidebb időre. A kollektív szerződés célkitűzéseinek és szövegszerű kidolgozásának módszereit — korábbi évek tapasztalatai alapján az irányelvek ugyancsak összefoglalják. Leszögezik, hogy a kollektív szerződés megkötését megelőző előkészítő tevékenység megszervezése és az ellenőrzés a vállalati igazgató és a vállalati szakszervezeti szerv titkárának közös feladata. Az irányelvek a kollektív szerződések előkészítésének és megkötésének helyes munka- módszereit is tartalmazzák. A | szerződéstervezet főbb részei- | nek kidolgozására munkabizott- I Ságokat célszerű létrehozni. PÁSZTOR FERENC: Fiúk a Leshegyen (REGÉNY) • — Oda se neki, Csonka elv■ társ — nevet rá az őrnagy. — : Ilyen ember, mint maga, tízet ; is kap minden ujjára, válo• gathat a lányok között. Aki egy ! katonára csak úgy vár, hogy le- ! hét, meg talán, az nem érdemli i meg, hogy egyet is sóhajtsanak • utána. Igazam van? — kérdi az ! őrnagy a következő katonától, ; aki eddig csak mosolygott, • — Ezt én nem tudom eldönte• ni — tápászkodott fel a kato- ! na, de Péter őrnagy visszatartot- í ta. — Én még soha nem estem ; be annyira egy csajnak, hogy • sóhajtani kellett volna. Lehet, S hogy csak linkekkel találkoztam ; eddig, de egy sem volt olyan, ! hogy kinéztem volna belőle ■ egy rendesebb feleséget. • — Mit jelent a maga szótá- : rában az, hogy link csaj? • — Elnézést, így szoktam meg ; — Nem baj, csak mit jelent • ez? Milyen az a link csaj? S —- Milyen a link? Tessék [ nézni. Én olyan anyás srác vol- 1 tam mindig. Imádom az anyá I mat. Apám is rendes, de anyám, az egy irtó rendes. Soha nem mérges, soha nem rest, soha nem ingerült. Ha jöttem haza, mindig kész vacsorával várt, apámnak még a száját is megtörölte, nekem a zsebkendőt is betette a zsebembe. Mindent észben tart. Főz, mos, takarít, mindent úgy tett, mintha élvezettel csinálná. — Pedig tudom, hogy sokszor fáradt volt, nehezére esett. Ezt úgy tette, hogy szinte jogot formált rá. Nem volt képünk engedni. Segítettünk, ilyenkor olyan vidám volt nálunk az élet. Ha névnapja volt vagy születésnapja, anyák napja vagy karácsony, mindig összedobtunk az öreggel pár százast, vettünk neki ezt-azt. Aztán dicsekedett vele: kaptam a fiúktól Így hívott mindkettőnket. Hát kérem, hol találok én ilyen lányt? Van olyan mai lány, aki csak a családnak akar élni? Nincs ilyen. Ezért mondom én, egy nagy frászt a Katinak! Örül hetné, hogy ilyen rendes srác, mint ez a Csonka, egyáltalán ránézett! Ismerem én őt, együtt voltunk a kiképzésen. — Jól van. Hogy hívják magát, maga nőgyűlölő? — Csicsmann Tibor határőr. De nem vagyok nőgyűlölő, csak utálom a linkeket. — Hol dolgozik fiam ? — Jelentem a második kerületi HKI-nél voltam vizes. — De már megszáradt? — nevetett az őrnagy. — Hát nem ártana egy kis hazai víz. Isten bizony, végigszaladnék a Pasaréten, ha most hipp-hopp hazaugorhatnék. Hej, de lenne taps, móka, kacagás! Gyorsan táviratoznék anyának, kezdjen hozzá a gombóc csiná- láshoz. Elmennénk együtt egy nagyot kószálni. Csak úgy feszítenének mellettem. Mert anya még olyan csini, hogy csak. Egyszer meglátott egy csajom vele. Karonfogva^ mentünk. Másnap majdnem megtépett, hogy ki volt az a jó baba. Mondtam neki, te dinnye, anyukám volt. Ilyen szép még,, nem olyan kis nyuvasztott, mint te Kész lett, többé nem láttam — No, mama kedvence, maga már a második gombócvitéz. Látom, el kell küldeni a szakácsunkat tanfolyamra, mert maguk megeszik majd a feje met. De most már engedjék szóhoz jutni ezt a csendes embert is. Mondja csak, hogy hívják, honnan jjHt? — Bagócs László határőr. Korom, tapasztalatom, származásom ellenéra, szinte minder* tudó vagyok. IWindenevőne?
