Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-19 / 168. szám

Szol a zene Ai Orosházi úttól a Felsőkörös sorig ' megyénk könyvtáraiban A megyeszékhely zenekedvelő közönsége, már sok éve hódol­hat kedvtelésének, ha felkeresi a Megyei Könyvtár zenerészle­gét. A hasznos kezdeményezés követőkre talált, s nem sokkal ezután Gyula, Sarkad, Szegha­lom és Mezőkovácsháza könyv­táraiban is forogni kezdtek a hanglemezek, megszólalt a ze­ne. 1970—71-ben „Száz falu száz könyvtár” elnevezéssel az Or­szágos Népművelési Tanács mozgalmat indított; amelyik községben könyvtárat hoznak létre, ott az ONT biztosítja a berendezést. A siker teljes volt. Az ekkor létesített könyvtárak — Sarkadkeresztúron, Méhke­réken, Kevermesen és Újkígyó­son, stb — nagy része már ze­nei részleggel készült. A mozgalom sikerén felbuz­dulva, újabb kezdeményezés született „Petőfi Emlékkönyv- tárak” építésére. Ekkor nyitot­ták meg többek között a Me- zőberényi, a Vésztői, a Szarvasi és a korszerű Mezőhegyesi Könyvtárat. Ezekben ugyan­csak működik zenei részleg. ■ A hanglemezállomány gyara­pítása mindenütt tervszerűen folyik, amelyben sokat segít a Békés megyei Könyvtár által összeállított „Gyűjtőköri Sza­bályzat”. A fejlődést mutatja, hogy a községi könyvtárak zenei rész­legeik építésére, illetve a hang­lemezek gyarapítására évente 10—15 ezer forint külön köz­ponti támogatást kapnak. Ko­rábban ezt az összeget a könyvvásárlásra kapott pénz­ből biztosították. Mint a Békés megyei Könyv­tárban tájékoztatták lapunkat, a jövőben Battonya, Békés, Dé- vaványa, Orosháza, Kondoros, Gyulavári, valamint a jövő, hó­napban átadásra kerülő Med- gyesbod zási könyvtár zenei részlegének létrehozásához, il­letve gyarapításához nyújtanak komoly anyagi segítséget. ?®SSBS!S5S!!BBB9aSBSE!SBS9SB958BBBBSS88SSB! szik tudni, a mi elnökünk egy borzasztó makacs ember. Azt mondta, hogy addig nem építik fel az irodaházat, amíg minden műhely készen nem áll. Igaza van. Legalább nem mondják ne­ki, hogy minden szentnek ma­ga felé hajlik a keze. Mondta az elnök elvtárs, hogy majd érdek­lődik, figyelemmel kíséri, jó ka­tona lett belőlem vagy sem. Megígérte, hogy ha szégyent ho­zok a fejére, feldarabol, mint a húsvéti bárányt. — No nem k^*l attól félni. Ha nagy baj kezdődik, előljb úgyis az én kezemben lenne az a daraboló kés. Igaz, én ettől nyúlszívűbb vagyok. Szeretem a katonáimat, s még soha nem hagytak cserben, nem éltek visz- sza ezzel. — A mi elnökünk sem olyan emberevő, de annyi biztos, hogy a lustákat, meg a rendetlen embereket nem kedveli. — Várják vissza, igaz? — Azt hiszem, igen. Kicsit nehéz lesz kivárni, mert tetszik tudni, tervezgettem. Mióta a szö­vetkezetben vagyok, minden fils lért félretettem. A megélhetés­re nem kellett pénz, a szüleim eltartottak. Csak egy nővérem van, de már férjhez ment. Arra nincs gond, jól keresnek, van pénzük, házuk. Apám növény­termelő, anyám borász. Szépein gyarapodunk. Azért gyűjtöget­tem, hogy ha meggondolom és megnősülök, építhessek apámék háza mellé. Ha nem nősülök, akkor veszek egy autót. — Vagy asszony, vagy az au­téf Nilyen a peremkerületi élelmiszerboltok árúellátása Békéscsabán „A lakosságot a jövedel­mekkel arányosan több, jobb, választékosabb köz­szükségleti cikkel kell el­látni. Gondoskodni kell ró­la, hogy elegendő olcsó, megfelelő minőségű és vá­lasztékú fogyasztási cikk álljon a vásárlók rendelke­zésére.” (Az MSZMP XI. kongresszusa határozatá­ból.) Vizsgálódásunk tárgyát tehát a kereskedelem — még ponto­sabban az élelmiszercikkek adás-vétele képezte. Kiránduló kőrútunk a megyeszékhelyen a centrumtól legtávolabb ' eső, úgynevezett peremkerületi egy­ségeket érintette Sok göngyöleg — kicsi raktár . Orosházi út 108. A Békés­csabai ÁFÉSZ 4-es számú önki- szolgáló élelmiszerboltja. Az üz­let helyettes vezetője egy ala­csony, barna asszony a pénztár­gépet kezeli. Mindig mosolyog. — Jó az áruellátás — mond­ja, miközben tekintetét végig­hordozza a polcokon. — A MÉK-től zöldséget naponta ka­punk, a húsipari vállalat pedig minden másnap szállít friss hentesárut. Az egyik vevő tarhonyát keres a gondolákon. Hiába. Hónapok óta nincs a boltban. Tíz száza­lékos ecettel sem tudnak szol­gálni. Üdítőitalból bő a válasz­ték, de sört pillanatnyilag nem lehet kapni. Ezt Rohoska János eladó is fájlalja. — Sajnos ebben az évben romlott a sörellátás. Tavaly mégegyszer annyi „folyékony kenyeret” kaptunk, mint az idén. Es nagyon sok gondunk van a szombati kenyérszállitás- sal is. Ezen a napon négy óra­kor zárjuk a boltot, a kenyér meg három órakor jön. Mire át­vesszük és kiszolgáljuk a sor­ban álló vevőket, bizony ránk esteledik. Egyszerűen nem fé­! — Valahogy így — húzta el a száját a katona. Sajnos! Udva­roltam egy lánynak. Már a csa­ládok is összejöttek, komoly volt a dolog Mikor megkaptam s behívót, összevitatkoztunk. Ar­ra gondoltam, megnősülök, ta­lán gyorsabban elmegy az! idő, ha arra gondol az ember, hogy • otthon várják. A lány azt mond­ta, nem akarja, mert nem lehet tudni, lesz-e türelme várni rám. Apám azt vallotta, nem kell ennyire megkötni magunkat, ha a lány szeret engem, akkor megvár, ha nem, akkor legalább vízválasztó lesz a katonaság. — Most aztán válik a víz, vagy összefut? — kérdezte az őrnagy és kicsit szomorúbb lett a tekintete. Tapasztalatai között már sok ilyen családi „ügy” sze­repelt. — Nagyon úgy fest a dolog, hogy válik, őrnagy elvtárs. Én azt hittem, igazán szeret engem a lány. Mondtam neki, Kati, én kitartok akkor is, ha öt évre visznek. Ö nem bízik magában? Akkor vegye el őt a nehézség. Nem akárki vagyok én, hogy nekem azt lehessen mondani: majd meglátom, Bálint, lehet, hogy várok! Majdra, lehetre, a zsidó se ad, így mondják nálunk az öregek. Én is azt mondom. Csonka Bálint. Derék, jóképű fiú. Komoly, szorgalmas ember­nek látszik, józanul, okosan gon­dolkodik. Ejnye Kati, nem tudod te, te buta kis liba. hogy mit eresztettél ki a kezedből. (Folytatjuk) rünk a göngyölegektől — foly­tatja, és betessékel a szűk, kes­keny raktárba, ahol még a MÉK-es ládák is teli vannak üres üvegekkel. — Háromszor annyi betétünk van, mint amennyi érkezik, a környékről mindenki ide hordja vissza a kiürült palackokat. Az áruda havi forgalma csak­nem egymillió forint. Valóban több figyelmet érdemelne. És egy alapos felújítást Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 34-es számú fűszer­csemege boltja az Orosházi út és a Madách utca sarkán. Pi­ciny üzlet, még kisebb raktár­ral. egyik sarkában íróasztal, mellette az eladók ruhái lóg­nak. — Akad itt minden, nem pa­naszkodhatunk a szállításra sem — mér végig Farkas Pál boltvezető-helyettes — egy hó­nap alatt 500 ezer forint értékű árut adunk el ebben a szinte tenyérnyi üzletben. De nem sokáig szorongunk már, hiszen a jövő héten költözünk az új ABC áruházba. Egy asszony a zsúrkenyeret „meózza”. Néhányszor a pult­hoz ütögeti, kissé szikkadtnak találja. A helyettes rutinos ke­reskedő. És óvatosan nyilatko­zik. Tizenhét mázsa vizes cukor önkiszolgáló ÉKV egység a Madách és a Tompa utca sar­kán. A száma: 31-es. A boltve­zető Tóth László magyaráz: — Nincs gyulai és csabai kol­bász, de az új termékből, az út­törő kolbászból sem kaptam ed­dig, hiába rendeltem meg. Zöld­séggel el vagyunk látva, a kör­nyékbeli termelők jóvoltából. De nézze meg ezt a birslét — mutatja a Nagykőrösi Konzerv­gyár felforrt, zavaros termékét — a vevők sorban visszahoz­zák ... A szállítás? Alapjában véve jónak mondható. A FÜSZÉRt néha késik az áru­val. Legutóbb 17 mázsa vizes cukrot kaptam, amelyet termé­szetesen viszáruztam, de eddig még nem küldtek kocsit az áru­ért. Raktározási gondok a nagy- kemél? Bizonyára. No, de mi­ért éppen a cukrot tárolják a szabadban? A Bessenyei és a Franklin ut­ca sarkán az ÉKV 41-es számi boltja előtt a középkorú férf íéldecis üvegből pálinkát iszik Bent az üzletben Rédei József né panaszkodik: — A FÜSZÉRT nem igei tartja be a szállítási határidő két, a megrendelt áruknak csu pán a 60 százalékát szállítja ki Tegnap kellett volna kapni cuk rőt, kávét, de nem jött hentes áru és üdítőital sem, a Pl ÉRT szállítmány is napokat késik Fél tizenegy van és még nen kaptunk kenyeret, az asszónyol itt várakoznak a pult előtt... Kiss Zoltán, a vállalat belsc ellenőre megerősíti Rédein< szavait, megtoldva azzal, hog; a FÜSZÉRT-nek nagyobb gon dot kellene fordítani arra, hog; a lejárt szavatosságú árut n szállítsa ki az üzletekbe. Itt-vai egy nagyobb mennyiségű Év; sós teasütemény, amelynek mé; áprilisban lejárt a szavatosság ideje. Közben megérkezik a kényéi Az alacsony, barna szállítóműn kás _ szinte beviharzik a szül irodába. .Lesöpri a jegyzetfüze tem az asztalról, az ellenőrt fél relöki és néhány keresetlen sz kíséretében, amellyel a napló pókat jellemzi, elkezd admi nisztralni,,. A boltvezető kény szeredetten mosolyog, csak eny­nyit szól: — Most látja, egy kereskedő­nek mi mindent el kell visel­nie ... Felirásos módszer Szombat délelőtt 10 óra. Az ÉKV 39-es számú élelmiszer- boltja a Cuczor utcában. A ve­vők itt is kenyérre várnak. — Ritkán fordul elő, hogy ennyit késik a kenyér — jegyzi meg Kovács Gézáné boltvezető. — Zöldséget, gyümölcsöt, hen­tesárut nem tartok, tejet is csak annyit rendelek, amennyi biz­tosan elfogy, nincs megfelelő hűtőberendezésem. A pult végénél a sarokban egy beépített és egy 150 literes Lehel hűtőszekrény lapul­— És ezekben mit tárol? — kérdezem. — Sört — válaszolja lakoni­kusan. * Üjabb vevők érkeznek. Ke­nyeret, tejet keresnek. Nincs. Kovácsné felírja a két vásárló nevét, nekik biztosan jut ke­nyér. Az ÁFÉSZ 5-ös számú vegyes­boltja a Sebes György utcában. Csernai Mátyásné boltvezető-he­lyettes így látja a választékot: — Amit a vevők igényelnek, úgy általában meg is kapják a- boltiban. Sajnos félkilós Hóvirág mokkacukorral nem tudok szol­gálni, szifon patront egy hónap óta nem kaptunk, Cikória ká­véra idestova egy éve várunk. Az üzlet zsúfolt, a sarokban rekeszek, dobozok, néhány sep­rű. A felső polcon végig palac­kozott borok. Három fakk pe­dig teli van különböző likőrök­kel, pálinkával. Vajon minek? Csak ígérik, ígérik... VI. kerület Oláh István utca. Az ÉKV 42-es számú önkiszol­gáló boltja. A falon négy1 Kivá­ló Bolt oklevél. Silló Sándorné, a bolt vezetője ezeket mondja: — A kenyér és a péksüte­mény későn érkezik. A kenye­ret általában 11—12 óra, a pék­süteményt pedig 8—9 óra kö­rül kapjuk. Burgonyát, gyümöl­csöt rendszerint akkor szállít a MÉK, amikor az ő boltjait már ellátta áruval. Igénylik a ve­vők a mirelit baromfit, a mélyhűtött félkész- és készéte­leket. Nincs. Talán, ha mélyhű­tőről gondoskodna a vállalat. Évek óta csak ígérik, ígérik.. A Felsőkörös sor és az Ilos- vai utca sarkán az ÉKV 52-es vegyesboltja előtt a fához tá­masztott kerékpárok szomszéd­ságéiban munkások beszélget­nek és sört isznak. Simon Bé- láné, a fiatal boltvezető így be­szél: — Csupán ötödiké óta vagyok itt, ebben az üzletben. Most kezdem kitapasztalni a vásár­lói szokásokat. A kenyér sajnos későn érkezik, úgy dél felé. Ilyenkor már 30-an is sorban állnak a pult előtt. Elkelne a hentesáru is, de mindössze egy 125 literes hűtőgépem van, a kannás tej rendre megsavanyo- dik. Van egy hűtővitrinünk is, de azzal vigasztaltak a szere­tők, hogy nem lehet megjavíta­ni. A sörivók? A szomszédos Lencsési úti építkezésről járnak ide... A tapasztalatok felsorolását vég nélkül lehetne folytatni, ehelyett vessünk egy pillantást az ellátás gátjaira. Ilyeneket lá­tunk: hűtőpultok, — vitrinek hiánya, késedelmes szállítás és néhol bátortalan kereskedés. Ezeken viszont — úgy véljük — lehet és kell is segíteni! Seres Sándor Neves művészek Békéscsabám Űjabb kiállításokra készül­nek a Képcsarnok Vállalat bé­késcsabai Munkácsy Mihály be­mutatótermében. Szeptember 11—25 között két hétig Moldo- ván István SZOT-dijas, buda­pesti származású festő mutatja be képeit. A művész alkotásai­val már eddig is számos helyen szerepelt, művei bejárták az egész világot. 1969-ben Milánó város emlékérmével tüntették ki. A rá jellemző kék-vörös színpárosítások, a jó értelműén romantikus ízű, népies hangula­tú képek remélhetően belopják magukat a nézők szívébe. A másik kiállító Luzsicza Lajos festő, ' Munkácsy- és SZOT-díjas. Olyan neves taní­tómestereknél volt növendék, mint Aba-Novák Vilmos, Kon- tuly Béla és Kmetty János. 1961 óta a Magyar Képzőművé­szek Szövetségének területi (vi­déki) titkára. Rendszeresen fel­keresi Csehszlovákiát, az Ala- csony-Tátrát, ezért festészeté­nek állandó ihletője a hegyvi­déki táj. Az erőteljes formakép­zésű, merész szín-összhangú ké­pek november 13-tól 27-ig te­kinthetők majd meg Békéscsa­bán, a Tanácsköztársaság úti kiállítóteremben. Gazdag nyári program a nyugdíjas kintiban A Békés megyei Művelődési Központ békéscsabai nyugdíjas klubjának vezetősége, gazdag nyári programot szervezett az idős emberek szabad idejének hasznos eltöltésére. E hónap végén, 29-én hazánk hévizeinek gyógyászati értéké­ről hallhatnak előadást, majd augusztus 12-én ugyancsak egészségügyi problémáról, a viszérgyulladásról kapnak tájé­koztatást. Augusztus 19-én Ko­csis Pál „Italig kék ege alatt” címmel beszél a távoli ország nevezetességeiről. Augusztus 26. án a kuruzslás és az orvostudo­mány kérdéseivel foglalkoznak a klub idős tagjai. Kirándulást Is szerveznek a jövő hónapban az Északi-közép­hegységbe. A háromnapos útra augusztus 6-án indulnak, s töb­bek között Eger, Lillafüred, va­lamint Ömassa nevezetességei­vel ismerkednek majd. A Sza- lajka-patak völgyébe ugyancsak ellátogatnak, és augusztus 8-án az esti órákban férnek haza. Képeskönyv Szom bdt helyről Készült cr Koer Nyomdában Oj képeskönyvet jelentetett meg Szombathelyről a várós ta­nácsa. A könyv teljes képet ad a megyeszékhely múltjáról, a művészeti értékekről, a régi ko­rokról, emberekről, s különösen nagy figyelmet fordít a város jelenének. Az új kiadvány a Panoráma gondozásában, a Kner Nyom­dában készült négyezer pél­dányban, (MTI) gmJSMSSsa ISIS. JULIUS 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom