Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-19 / 168. szám

Tűzvédelmi tudnivalók . a terménybetakarításhoz és tároláshoz Készülőben az új tűzoltássábálysatok Dac és akarat Gerendáson Kellős közepén vagyunk a ká­nikulának, s a perzselő napsütés a mezőgazdasági munkák legdol­gosabb napjaiban a „vürös ka­kas” veszedelmét is előidézheti. Ennek kapcsán a most különö­sen időszerű tűzvédelmi tudni­valókról tájékozódott a Belügy­minisztérium Tűzoltóság Orszá­gos Parancsnokságán az MTI tu­dósítója. Elmondták: az év első felében (pontosabban: az első öt hónap összesítő statisztikai adatai szerint) a tűzesetek szá­ma az elmúlt év azonos idősza­kához képest csökkent, a tűzkár is 4,5 millió forinttal alatta ma radt a tavalyi félévinek. Vigyáz­ni, figyelni, ügyelni azonban fo­kozott gonddal kell, mert nem kisebb tétről van szó, mint a jövő évi kenyérnek való, a ka­szára érett termény megóvásá­ról. A kalászosokkal kapcsolatos káresetek megelőzése érdekében — az országos tűzoltóparancs­nokság intelmei szerint — kü­lönösen ügyelni kell arra, hogy a betakarításban csakis olyan erőgépeket, arató-cséplőgépeket használjanak mindenütt, ame­lyeknek a műszaki állapota min­den szempontból jó és megfelel a tűzvédelmi előírásoknak is. Különösen fontos ez most, ami­kor az esőzések pkozta talajfel­lazulás miatt a munkagépek a szokásosnál is fokozottabb erő­próbának és igénybevételnek vannak kitéve. A mozdonyokból kipattanó szikrák már nem egy esetben lángba borítottak beta­karítás előtt álló termést. Ezért mindenképpen megszívlelendő jótanács, hogy a gazdaságok szervezzék meg a vasút mellett) részeken érésben levő, lábon ál­ló termények őrzését, s az ara­tást, a betakarítást, a vasúthoz közelebb eső részeken kezdjék el, utána pedig gondoskodjanak „védőszántásról”. A szabálytalanul végzett tar­lóégetés igen sok gondot okozott az utóbbi években, hiszen ez fo­kozottan tűzveszélyes cselek­mény. Az illetékesek ismételten felhívják a figyelmet arra, hogy ezt a munkálatot csakis előzetes írásbeli engedély birtokában és az abban meghatározott előírás szerint szabad végezni: csakis szélcsendes időben, személyi felügyelet mellett és kizárólag olyan környezetben, ahol más gyúlékony anyagot, így .ter­ményt vagy épületet nem veszé­lyeztet. Azt is elmondták a Tűzoltóság Országos Parancsnokságán, hogy ezekben a hetekben folyamatban van a minisztériumok, az orszá­gyei tanácsok tűzvédelmi szer­vezeti és működési szabályzatai­nak kidolgozása. Ezek az előírá­sok hosszabb időszakra hivatot tak meghatározni a hatályuk alá tartozó területeken a felsőbb és alsóbb szintű irányító szervek, vállalatok, intézmények, gazda­sági egységek — sajátos viszo­nyaiknak megfelelő — tűzvédel­mi szervezetét, azok szervezési, működési elveit és feladatait. A szabályzatok hamarosan megje­lennek, utána rövidesen kiadják a tűzvédelmi utasításokat is. A 47-es főközlekedési úton az elmúlt évben megkezdett mun­kálatok befejezése után, július elején elkezdték a 44-es főköz­lekedési út korszerűsítését. ,A KPM Békés megyei Igaz­gatóságának idei évi kiemelt feladatát a 44-es út Békés me­gyei szakaszának szélesítése és Új paprikafajta A Kertészeti Kutató Intézet több éves munkával új paprika­fajtát nemesített ki. Az új hib­rid előnye: nem csípős, húsos, nagytestű, s bővebb termést ad az eddig ismert paprikák­nál, tízszer szüretelhetnek róla évente. C-vitamin tartalma is rendkívül magas, értágító hatá­sú magas kapszaicin tartalma miatt pedig a gyógyszeripa»' is szívesen használja fel. A paprikacsalád új tagját Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye „zöldséges” mezőgazdasá­gi üzemei termesztik, de széles körű elterjedése várható az egész országban. (MTI) aszfaltozása adja. A békéscsa­bai Teltomat aszfaltgyártó te­lep üzemszerű termelésével le­hetőség nyílott arra, hogy a 44- es főközlekedési út Kecskemét— Békéscsaba közötti, körülbelül 120 kilométeres szakasza az év végére hét méter széles, új asz­faltburkolatot kapjon. A TRAKTOROS, Gallé György megállt a borsócséplők mellett, szemben Kiss Endre ágazatvezetővel. Se szó, se be­széd elkapta, felemelte, maid a betonhoz csapta. Kiss a vállá­ra esett, eltört a kulcscsontja. Kórházba szállították. — Szerencsés kimenetelű bal­eset volt — kapta az üzenetet a kórházból Kiss László tsz-el- nök — ment, ha Galló nagyobb erővel vágja a betonra az ága- zatvezetőt, akkor az ütőérbe furakszik a kulcscsont hegyes vége, és akikor nem tudnak rajta segíteni... Elvérzett vol­na. — összeült az esemény után a Munkácsy Tsz vezetősége és kizárta tagjai sorából Gallót. Előre megfontolt, emberölési szándékkal eljárást indítottak ellene az igazságügyi szervek — mondta a következményeket a szövetkezet elnöke. Ez a gerendási eset is tanú­sítja, mennyire vajúdik a régi világ, s hogy milyen áldozatok árán születik az új. Az történt ugyanis, hogy Galló Györgyöt beosztották a zöldborsó aratásá­hoz. Amikor a táblán megláto­gatta az ágazatvezető, a követ­kező párbeszéd zajlott le. — Miért nem dolgozik? A borsófejtő üresen áll, nincs borsó. — Elromlott a gépem. Kiss ágazatvezető (intézkedett Megvizsgáltatta szerelőkkel Galló munkagépét. Azok nem találták hibásnak. Ekkor tör­ténhetett egy olyan megjegyzés, amiért Galló nagyon meghara­gudott. Napokon át gyűlt ben­ne a méreg, míg egyszer elju­tott arra az elhatározásra, hogy valamit csinál az ágazatvezető­vel. A szövetkezetiek sokat gon­dolkoztak Galló indítékain. Nem tudták mire vélni a brutális támadást, mivel a korábbi évek­ben Galló ugyanabban a szövet­kezetben volt traktoros, amely­ben Kiss Endre főagronómusi beosztást látott el. Most, mivel egyesült a Búzakalász Tsz és a Petőfi Tsz, Kissre bízták a ker­tészeti ágazat vezetését. Majd- hogy nem ő válogatta össze azokat az embereket is, akik géppel vagy éppen kézzel az ál­tala irányított ágazatban dol­goznak. Mégis bekövetkezett a tragédia. A TSZ-ELNÖKKEL folytatott beszélgetésünket Lenti László kertész szakítja meg. Jött el­köszönni. Kilép a tsz-ből. Ta­valy még a Petőfi Tsz-ben ker­tészkedett. Tevékenységével meg voltak elégedve. Az ágazat­vezetővel összekülönbözött S ö úgy látja helyesnek, ha el­megy, ha máshol keres munkát x Nem tudta megmondani, de be­szédéből érződött, hogy vala­miért nem tud kijönni Kiss Endrével. Véres szemében ösz- szeszaladt a könny. Látszott raj­ta. hogy önmagának már na­pokon át sírt A szövetkezet vezetőségének egyáltalán nincs könnyű do'ga. Nehezíti munkáját az a körül­mény, hogy a tsz egyesülés utáni átszervezésekből adódó lazaságokat néhánvan, akik sze­retnek a zavarosban halászni, kihasználták, összetévesztették a szövetkezeti tulajdont a saját­jukéval. Az egyik tag, akit szintén kizártak a szövetkezet­ből, a bálázó zsineget gyűjtötte. A gyárilag felcsévélt madzag­ból több tekercset őrzött a la- ! kásán. Csoda tudja: mire sze­rette volna fe' használni. A lát­szólag értéktelen bálázó zsineg­ből három-négy éven át több mázsát halmozott fel. Mások máshoz nyúltak. A szövetkezet vezetősége azonban időben fel­fedte ezeket a hibákat és ke­ményen intézkedett a szövetke­zeti fegyelem és rend fenntar­tásáról. Ebbe a témakörbe tartozik az is, hogy a háztáji föld művelé­séért 15 éven át itt minden esztendőben 330 forintot fizetett a tag. Annak idején ez volt az önköltségi ár. Ezzel akkor meg­teremtették az alapját a hol­danként! 20—25 mázsa kukori­catermésnek. Tavaly 60—70 má- • I zsa kukoricát szállítottak haza a tagoknak ugyanarról a terü­letről. melyről korábban en­nek csak egyharmadát. Termé­szetesen az önköltség már ré­gen meghaladta a 330 forintot. A tagság egy része hallani sem akart a háztáji föld mű­velési költségének rendezésé­ről. Közgyűlés elé vitték az ügyet, s azok, akik éveken át ellenezték a művelési díj mó­dosítását, alul maradtak. A köz­gyűlés határozott és elfogadta a holdankénti 700 forintos költ­ségtérítést. Ez nagyon nagy eredmény, mert mutatja, hogy a tagság nem fejőstehénnek tekinti a szövetkezetét! HOSSZÚ ÜT vezetett eddig. Már hogyne vezetett volna, amikor a községben működő két szövetkezet külön-külön szándékozott felépíteni a szocia­lizmust. Párhuzamos beruházá­sokat valósítottak meg. Olyas­mibe ölték a pénzt, amire kö­zös összefogással nem lett vol­na szükség. Épített a Petőfi Tsz is és a Búzakalász Tsz is ter­ménytárolót, -szárítót. Olyan 10 millió forint körüli összeget fordítottak erre. Ha figyelembe vették volna a szövetkezet-fej­lesztés lehetőségeit, akkor a tíz­milliós beruházásból erre a célra csak ötmilliót kellett vol­na költeni. A másik ötmilliót felhasználhatták volna egy olyan gépműhelyre, gépesítési központra, melyet ezután építe­nek meg a Petőfi Tsz-ben levő tárolóból. A jövőben ugyanis az egykori Búzakalász Tsz közpon­ti tárolóját és szárító üzemét fejlesztik tovább. Készülnek a nagy tervek. A két szövetkezet 76 millió forin­tos közös vagyonát szeretnék úgy termelésbe állítani, kama­toztatni, hogy a termelési érték a korábbinál, de már az idén Is. legalább tízmillióval legyen több. Ezt a többletet a föld jobb hasznosításával, az eszkö­zök jobb kihasználásával sze­retnék elérni A felkészültség ehhez évről évre gyarapodott. Ma ott tarta­nak a gerendási Munkácsy Tsz- ben, hogy a három fontosabb ágazat — növénytermesztés, ál­lattenyésztés. gépesítés '— irá­nyítását., szervezését mémökök- re bízzák. Az idén állt munká­ba egv Gödöllőn végzett gépész­mérnök. Neki lakást adnak, mert magával asszonyt is hoz, aki jelenleg szintén Gödöllőn tanul, növényvédő szakmérnök­nek. Még két éve van hátra. A szövetkezettől ösztöndíjat kap, Ivanics János Gerendásról ke­rült Zsámbékra, az üzemszerve­zési szakra, ö jövőre végez, ak­kor áll majd munkába. Ugyan­csak jövőre végez a hódmező­vásárhelyi főiskolán — állatte­nyésztési szakon — Farkas László. Debrecenből friss diplo­mával tért haza Ottlecz Sándor. Ó a kukoricatermesztés specia­listája. A gyöngyösi főiskolán üzemmérnöknek tanul Radnai György. A SZAKEMBEREK folyama­tosan állnak munkába. A nyá­ri szabadság nagy részét is a Munkácsy Tsz-ben töltik, ismer­kednek a szövetkezeti gazdálko­dással járó tennivalókkal. Kor­szerű nagyüzemet szeretnének varázsolni Gerendáson. Ha azt mondjuk, nem lesz nehéz dol­guk, nem mondanánk igazat. Mert az az igazság, hogy 1975- ben is na gvon nehéz emberek­kel bánni. Ha nincs meg. a ve­zető és a beosztott dolgozó kö­zötti egyetértés, a megértés, ak­kor mások kulcscsontja is el­törhet. mert a gerendási embe­rek dacosak. Ha viszont meg­győződnek valaminek a helyes­ségéről. ha elfogadják az ága­zat élére kinevezett embert ve­zetőnek. akkor szorgalmukkal hegyeket mozgatnak. És ők most ezt teszik. Oupsj Károly mutucmms 3 1975. JÚLIUS 19. Békéscsaba határában megkezdték a 44-es út szélesítést asz (alto zását Modern, nagy teljesítményű Finischer dolgozza be a békéscsabai Teltomat-telepen gyártott asz- iaitot az úttestbe ÍFotó; Demény Gyűl*) Megkezdték a 44-es főközlekedési út korszerűsítését

Next

/
Oldalképek
Tartalom