Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-02 / 153. szám

Az utóvizsgálatok tanulsága A népi ellenőrzési bizottságok vizsgálataik nyomán gyakran derítenek fényt különböző rend­ellenességekre, hiányosságokra, s nem egy esetben visszaélések­re is. Legtöbb vizsgálatról la­punkban is beszámolunk, arról viszont kevesebb szó esik, hogy a vizsgált szervek milyen intéz­kedéseket tettek / a helytelen gyakorlat megszüntetésére. Lé­nyegében véve társadalmi szinten nagyon is fontos kérdés, vajon a népi ellenőrök vizsgálatai mennyire hatékonyak. Utóvizs­gálatok során erre maguk a bi­zottságok adnak választ. A múlt évben vizsgálta meg a szarvasi Járási Népi Ellenőr­zési Bizottság a tanácsok költ­ségvetési üzemeinek működését. A közelmúltban pedig megtar­tották az utóvizsgálatot. Az üze­mek, melyeknek a tanácsi épí­tőipari és köztisztasági felada­tok ellátása a fő profiljuk, az utóbbi években háttérbe szorult. Mégpedig azért, mert más, jö­vedelmezőbb munkát vállaltak. A működési szabályzatuk sem • volt megfelelő. Ugyancsak sok kívánnivalót hagyott maga után a bizonylati fegyelem is. Az alapvizsgálat óta azonban lényeges javulás történt. Az üzemek a tanácsi munkák végzését előtérbe helyezték. A gyomai üzem építőipari részle­gének kapacitását teljes egé­szében a tanácsi munkák kötik le ebben az évben. Tervbe vet­ték a besenszegi általános isko­la építését, s egy napköziotthon kialakítását. Elkészítették a számlarendet. így a könyvelés, valamint a nyilvántartás átte­kinthetőbbé vált. Fokozott gon­dot fordítanak a társadalmi tu­lajdon védelmére. Az endrődi üzemben az alapvizsgálat óta lé­nyegesen javult a készletgazdál­kodás. Megoldották az anyag­készletezést, utalványozást, va­lamint az építőanyagok bizton­ságos tárolását. Noha az utó­vizsgálat is feltárt hiányosságo­kat, az vitán felül áll, hogy te­vékenységük lényegesen javult, s valóban a községi tanácsok üzemeivé váltak. A mezőkovácsházi Járási Né­pi Ellenőrzési Bizottság ugyan­csak utóvizsgálatként vette gór­cső alá, hogy egy korábbi vizs: gálatának milyen eredménye volt. A múlt évben ellenőriz­ték a magánkiskereskedők és kisiparosok tevékenységét. Ar­ra kerestek választ, hogy az ár­képzésük, számlázásuk, könyv- vezetésük megfelel-e a jogsza­bályoknak? Az alapvizsgálat sok kifogásolni valót tárt föl. Több kiskereskedő és kisiparos ellen szabálysértési eljárás in­dult. Figyelmen kívül hagyták ugyanis az árak kialakításánál az erre vonatkozó előírásokat. A számlázási és könyvvezetési kötelezettségeiket pedig elha­nyagolták. Az .utóvizsgálatot a népi el­lenőrök próbavásárlással kezd­ték. Sem az áraknál, sem az áruk minőségénél nem állapí­tottak meg szabálytalanságot. Olyan árut sem találtak, mely­nek lejárt volna a szavatossá­gi ideje. A magánkisioarosok és a magán fuvarosok többsége ugyancsak a jogszabályokat be­tartva végzi tevékenységét. Vi­szont a hatáskörrel rendelkező szervek ellenőrzése terén sem­mi sem változott. Azaz a ható­ságok továbbra sem tesznek ele­get ellenőrzési kötelezettségeik­nek. Pedig az ellenőrzéseknek nagyon fontos szerepük van. Ezt igazolják az utóvizsgálatok is, melyek nemcsak a néni ellen­őrök tevékenységének haté­konyságáról tanúskodnak, ha­nem egyben nagyon is megszív­lelendő tanulsággal szolgálnak: a rendszeresen Ismétlődő vizs­gálatokkal elejét lehet venni a különböző visszásságoknak. Serédi János Tanulmányi kirándulás a Dunakanyarba A Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat KlSZ-szerveze- te július 4-től háromnapos ki­rándulást szervez a Dunaka­nyarba, 47 részvevővel. Az út során a fiatalok nemcsak a Dunakanyar történelmi és ter­mészeti nevezetességeivel is­merkednek, hanem szakmájuk­kal kapcsolatos építkezéseket, üzemeket látogatnak meg. A tanulmányi kiránduláson való részvétel kedvezményes, mivel a vállalat és a KISZ-szervezet a költségek mintegy 50 száza­lékát fedezi. — Menj csak torna, te jobban tudod, hogyan kell. Amíg a ke­zedben vagyunk, addig nincs baj. Menj, és légy nyugodt, — feleltem neki, mert mit tehet­ne az ember ilyenkor. Tudom.' , feszült pillanatok ezek. Nem mindegy,, hogy kivel, mivel ta­lálkozunk. Sokféle hatás érheti ilyenkor az embert. Vannak, akik azt hiszik, hogy csupa fej­vadászok, meg rosszindulatú fogdmegek élnek itt az őrsön. Bolondok hiszik csak így. Ne­künk legalább olyan rossz ér­zés az, ha egy gonosz, vagy meg­tévedt, vagy elbolondított, embert kell megbilincselni. Megfogni, erőszakot alkalmazni, tettleges- séghez folyamodni... Sajnos, vannak a világon bolondok, ka­landorok, meggondolatlanok. Amíg vannak olyanok, akiket féken kell tartani, addig féknek is kell lenni. Még akkor is kell, ha ez együttjár üldözéssel, fegy­verrel, bilinccsel, idomított ku­tyákkal, és másokkal. — Készüljetek — kiált Ba­logh —, azonnal ott leszünk. Még alig világosodik. Szürke, összemosódó minden. Csak a hó világít. A teteje megfagyott, tö­rik a kerekek alatt, olyan zajt csap. mintha harckocsival köz­lekednénk porcelánok között. Csak az nem vesz bennünket észre, aki nem akar, vagy süket. Megérkeztünk. Ezt már az első pillanatban látjuk. Nemcsak a jelzőrendszer helye mutatja, hogy célhoz értünk. Jókora tú­rás látszik a hóban. — Ezúttal nem az őzek tisztel- * tek meg bennünket, — károm- ; kodik a kutyás, s máris csatol- | ja Sátán nyakához a hosszú ve­zetőszárat. A kutya minden par- cikájában remeg reszket. Be- idegződtek számára a jelrségak. Tudja ezt a jószág, hogyha hosz- szű pórázt kap. akkor nagy fu­tásra van kilátás. De ezt mi is tudjuk. Nem kell most sokáig bajlódni a nyomolvaisássail. A mostani télnek nagy ajándéka, hogy olvasni lehet a hóban ha­gyott nyomokon, mint a képes­könyvben. vagy a kalendárium­ban. Azt még a zöldfülű is azon­nal látja, hogy ketten járták itt, méghozzá kicsit szélesorrú, könnyű cipőben. Először eljutot­tak a műszaki rendszer vezeté­keihez, babráltak rajta, átjárót kerestek, vagy próbáltak maguk­nak ilyet készíteni. Nem sike­rült nekik, mert közben min­den bizonnyal rájuk ijesztett a duda. Ezen a helyen jól kifog­ták. Olyan hangja van a jelző dudának, mint egv tajgai teher­vonat mozdonyának. Nem mer­tek felmászni a drótok tetejé­re A másik oldalon végig tisz­ta. érintetlen a jéggé keménye­den hó. Egy ideig még remény­kedtek, próbálkoztak, mert to­porogtak a hóban, tettek néhány lépést ooldalváist is, de aztán meggondolták. — Induljatok már, tizedes elv­társ — sürget a kutyás, mert Sátán nem bír magával. — Viszket a tenyerem! (Folytatjuk) Biharugrán rendezték be hazánk elstt komplett vadkacsatelepét Évente 150 ezer szárnyas feldolgozása A biharugrai „vadvízország” mocsaras, vizenyős területének csak egy részét hasznosítja a halgazdaság. A növénytermesz­tésre alkalmatlan terület egy részén — 60 ezer négyzetméte­ren — rendezték be hazánk el­ső komplett vadkacsatelepét. — A MAVAD 1969-ben bé­kafelvásárlás és értékesítés cél­jából hozta létre a biharugrai telepét — mondja erről Makra Győző telepvezető. — Volt olyan esztendő, -amikor 535 má­zsa békát vettünk át Biharug­rán és szállítottunk a francia, olasz és más állambeli ínyen­cek számára. A béka azonban védett állat lett, a felvásárlás erősen megcsappant. így tér­tünk át a vadkacsa mestersé­ges tenyésztésére, felvásárlásá­ra és feldolgozására. — A MAVT^D több millió fo­rintos költséggel alakította ki a telepét Biharugrán. 350 méter hosszú épületben helyeztük el a magtárat, a kifutóval ellátott vadkacsaólat. Hatezer törzska­csát tartunk, a tojásszaporulat egy részét magunk keltetjük, a többit pedig bérkeltetésre ad­juk. Ebben az esztendőben leg­• alább százezer vadkacsa felne­velésére számítunk. Utónevelés­re a zsadányi ÁFÉ'SZ-nek ad­juk ki a kiskacsákat. Különö­sen az első napokban érzéke­nyek az apró szárnyasvadak, lelkiismeretes, jó munkával le­het csak eredményeket produ­kálni. A vadkacsák 52 napos Sorra átlag elérik az egykilós súlyt. Ilyenkor a legfinomabb zsengehúst produkálják. Ezért is rendezkedtünk be feldolgo­zásra. v — A vadkacsahúsból, a fürj- ből és a békacombból konyha­kész csomagokat készítünk. Ex­portálunk Franciaországba, Nyugat-Németországba és más államba. Naponta nyolcórás műszakban legalább ezer szár­nyasvadból készül konyhakész csomag. Ez a munka természe­tesen még csak kísérleti stádium­ban van, de az eredmények igen kecsegtetőek. Az ország első szakosított kirendeltsége betöl­ti's feladatát. Két vagonbs hű­tőteret építettünk, ahol mínusz negyven fokon tarthatjuk a vadhúst. így sikerült megoldani, hogy. Biharugrán tenyésztéssel, felvásárlással és feldolgozással egyaránt foglalkozzunk. — Az ősmocsaras, lápos terü­let hasznosítása a MAVAD szá­mára nagyon fontos, mert tőkés államokba exportálhatja termé­keit. De ugyanolyan hasznos a telep Biharugra község számá­ra is. Eddig 35 nőnek adtunk ál­landó kereseti lehetőséget. A MAVAD-telep bővítésével, kor­szerűsítésével újabb női mun­kaerőt vehetünk fel, s segítünk a község vezetőinek a foglalkoz­tatottság megoldásában. — Az időjárás még nálunk is nagy „úr”. Esős időben bizony nehéz kiszállítani a mocsaras területre a takarmányt. De kol­lektív összefogással, a MAVAD, a halgazdaság, a községi tanács és a Felszabadult Föld Tsz együttműködésével sok minden megoldható ezen a tájon. A múlt hét második felében öt új SZK—5-ös kombájnt vá­sárolt a Körösi Állami Gazda­ság a Békés megyei AGROKER Vállalattól. A gépek összesze­relése, üzembe helyezése július 1-én még tartott. Az AGR.O- KER-nél elvégezték az úgyne­vezett első szervizt, ellenőriz­ték az olajszintet, feltöltötték a hidraulikát, meghúzták a főbb egységeket tartó csavarokat. Az SZK—5-ös kombájnok üzembe helyezésére ez a munka azon­ban kevés. Alaposan szüksé­ges átvizsgálni a gépet, utána­húzni azt az 5 ezer csavart, amely a szerkezetet összetart­ja. Az első napi üzemelés so­rán a kombájnosok azt tapasz­talták, ahol ezeket a munká­kat elmulasztották, sorra je­lentkeztek a meghibásodások. A Körösi Állami Gazdaság­ban ezekben a napokban készí­tik elő az új kombájnokat az aratásra. Az AGROSZER és a gazdaság szorosan együttműkö­dik, mert csak így, közös erő- ■ vei tudják megoldani az új gé­pek üzem biztonságának maxi­mális elérését. Kocziha András, az AGRO&ZER-kirendeltség vezetője elmondta, hogy az aratás kezdetéig 75 kombájnt Megjelent a Békési Műhely legújabb szánna A Megyei Művelődési Köz­pont gondozásában megjelent a Békési Műhely legújabb száma, amely különszám: a Békés megyei munkásbrigádok 1974— 75. évi felszabadulási vetél­kedőjét összegzi. A szerzők is­mertetik a vetélkedő elvét, fo­lyamatos irányítását, a szolgál­tató és szervező tevékenységet, valamint a szakmai ágazatok, a vetélkedőt kidolgozók, a zsűri és a résztvevő munkások véle­ményét. Mint már lapunkban beszámoltunk róla, a felszaba­dulási vetélkedő tapasztalatai alapján kerül majd sor az 1975—76-os közművelődési ve­télkedőre, amelyet szintén Bé­kés megyei munkásbrigádok részére tartanak. ellenőriztek, szereltek össze, helyeztek üzembe. További 70— 75 áll az AGROKER udvarán Békéscsabán, melyből 35 előre­szerelt állapotban várja a gép­átvevőket. Az üzemek nagy része szinte kivétel nélkül az aratás előtti hétre halogatta az új gépek beszerzését. Ennek okát az AGROSZER nem tud­ja, noha a szolgálat ebben az esztendőben több alkalommal arra kérte az üzemek vezetőit, hogy a kombájnvásárt ne ha­lasszák az utolsó pillanatra. Egy gép üzembe helyezésére legalább 100—120 munkaóra szükséges. Ezt a nagy óra- mennyiséget az AGROSZER az utolsó pillanatban nem tudja mindenkinek biztosítani. Ezért most a fokozott együttműkö­désre törekszik a kombájnt vá­sárló üzemekkel. A Körösi Ál­lami Gazdaságban a kombájn- vezetők és segédvezetők mellett 15—16 szerelő is az AGROSZER szerelőivel együtt azon dolgo­zik, hogy az idő jobbra fordu­lásáig az új kombájnokat elő­készítsék az aratásra. A többi üzemmel is hasonló kapcsolat­ra lenne szükség, a munka köz­beni meghibásodások elkerülé­sére. Ary Áz új kombájnok üzembe helyezését csak közös erőfeszítéssel érhetjük el Az AGROSZER-rel a Körösi állami Gazdaságban Gedó László, az AGROSZER szerelője és Kisarl József, a* állami gazdaság szerelője az Süli—5-ös dobfordulat-szabály zó mechanizmusát szereli. (Fotó: Veress.' v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom