Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-13 / 163. szám

Egy kittinél elhelyezkedési és továbbtanulási lehetőség az érettségizett fiataloknak í Az ország középiskoláiban — köz­tük a gimnáziumokban Is — befeje­ződtek aa érettségi vizsgák. .Időköz­ben sokszor felmerült a kérdés: hol és mit tanuljon az élet kapu­jához érkezett, felserdült fiú vagy leány? Hogyan döntsön, milyen pályát válasszon? Ezekről & kérdé­sekről esett szó azokban a csalá­dokban; ahol a fiatalok ebben a tanévben fejezték be középiskolai tanulmányaikat. Sok helyen úgy döntöttek, hogy valamelyik egyetemen, másutt, hogy főiskolán; műszaki főiskolán tanul­jon tovább a fiatal. S erre ma mór a tanulmányi eredményektől és aa érdeklődési köröktől függően sok­féle lehetőség kínálkozik. A középiskola elvégzésekor külö­nösen felelősségteljes döntés a pá­lyaválasztás azok számára, akik a modem ipar napról napra változó, egyre inkább szélesedő szakterüle­tei iránt érdeklődnek. Mi itt most azokhoz szólónk, azoknak a gimnáziumokban érett­ségizett fiataloknak szeretnénk • pályaválasztáshoz segítséget nyújta­ni, akik a vegyipar területén sze­retnének továbbtanulni, szakembe­rekké válni. Tájékoztatásunk során rámutatunk a vegyipari szakember- képzés korszerű követelményeire; ismertetjük egy „vegyipari szak­középiskolai kiegészítő*’ lehetőségét, amelyet a termelőmunkában való aktiv részvétel — tehát kereső fog­lalkozás mellett — végezhetnek el a fiatalok. A levelező tagozatú szakközépiskolai kiegészítő elvég­zésekor a hallgatók szakközépisko­lai érettségit tesznek, majd ezt kő­vetően technikusmlnősltő vizsgát tehetnek. A nyergesújtalof Kinyi jfinos Vegyipari Szákközépiskola és a Ma­gyar Viscosagyár 1975. szeptemberé­től megfelelő számú jelentkező ese­tén megindítja a gimnáziumi érett­ségire alapozott, a éves vegyipari szakközépiskolai kiegészítőt, levele­ző szakon. A gimnáziumi érettségivel rendes- kezd, ide jelentkező fiatalokat a Magyar Viscosagyár alkalmazza vegyipari betanított munkásokként, .gondoskodik szállásukról, étkezteti sükről, megélhetésükről, sőt a vegy­ipari kiegészítő elvégzéséhez a szükséges továbbtanulási kedvez­ményt is biztosítja. A kiegészítő elvégzése után s hallgatók vegyipari szakközépisko­lai érettségit tesznek és mert idő­közben megszerzik a kőtelező két­éves üzemi gyakorlatot is, azonnal jelentkezhetnek a technlkusminősf- tő vizsgára. A nyergestijfalm Irinyi János Vegyipari Szakközépiskola és a Ma­gyar Viscosagyár Igazgatósága sze­retettel hívja és várja az érettségi­zett fiatalokat A gyárról: ahol a jelentkezők dolgozni fognak Az iskola: ahol a jelentkező érettségizett fiatalok a vegyipari kiegészítőt elvégezhetik A nyergesújfalui Irinyi János Vegyipari Szaltközépiskola általános vegyipari ágazati intézmény, ahol a kiegészítő levelező szakon is olyan vegyipari szakembereket képeznek, akik ismerik a vegyipar előtt álló feladatokat, s majd. azok végrehaj­tásában, megoldásában saját rész­területükön tevékenyen közremű­ködnek. Ennek érdekében el kell sajátítaniuk azokat a közös alap- követelményeket. amelyek mind­egyik vegyipari ágazatra érvénye­sek. (Korszerű gyakorlati technoló­giák, ezek fizikai, kémiai elméleti alapjai, az iparágban használatos alap- és segédanyagok, ezek tulaj­donságai, előállítási módjuk, anyag- vizsgálati, kémiai elemző, műszeres eljárások, a gyártási folyamatban alkalmazott gépek, automata gép­sorok, ezek szerkezete, működtetése stb.) Az érettségire épült vegyiperi ki­egészítő levelező szak hallgatói mindezt egyrészt az Irinyi János Vegyipari Szakközépiskolában, másrészt a Magyar Viscosagyár területén létesített, több millió fo­rintos ráfordítással berendezett ké­miai és műszeres tanlaboratórium­ban és a mindennapos gyári ter­melő munka gyakorlatában sajátít­ják el. A rendszeres laboratórumi gyakorlatok során megtanulják a laboratóriumi alapműveleteket, a fizikai és kémiai elválasztás mód­szereit, a mennységi és minőségi Jelentkezés személyesen vagy le­vélben az Irinyi János Vegyipari Szakközépiskolában Cím: Irinyi János Vegyipari Szakközépiskola, 2536 Nyergesújfa­lu, Komárom megye. A jelentkezés határideje; 1575. au­gusztus 20. Termelő munkára jelentkezés: A Magyar Viscosagyár Munkaügyi Fő­osztályán, 2536 Nyergesújfalu. A most érettségizett fiatalokat az 1975. szeptemberében induló vegy­ipari kiegészítő levelező szakra és az érdekes, szép vegyiszálgyártó munkára szeretettel hívja és várja az Irinyi János Vegyipari Szakközép­iskola Igazgatósága és a Magyar Viscosagyár Igazgatósága A gyár dolgozóinak egy része a hatalmas gyártelep mellett létesí­tett, folyamatosan bővülő, modem lakótelepen lakik, más része a kör­nyékbeli községekből jár be dol­gozni. A távolabbi vidékekről, az ország más részeiből érkező dolgozóikat modem, kényelmes és otthonos, távfűtéses és hideg-meleg folyó vízzel ellátott munkásszállók várják, s a kedvezményes üzemi étkezés is rendelkezésükre áll. A vállalat dolgozói számára biz­tosítja a magas színvonalú szociális és kulturális ellátottságot is. Or­vosi rendelő, állandó orvosi ügye­let, napköziotthonos óvodák, böl­csőde, klubszobák és sportlétesítmé­nyek állnak a dolgozók rendelke­zésére. A nagyüzemi kultúrház szakkörei, az új. gyönyörűen be­rendezett és felszerelt ifjúsági pin­ceklub, a sportegyesület 7 szakosz­tálya, a nyári dunai vízitelep és a balatonföldvári vállalati üdülő mind a dolgozók pihenését, felüdülését, szabadságuk és szabad idejük kul­turált eltöltését, szórakozásukat és művelődésüket szolgálják. A Magyar Viscosagyár fejlesztési tervei, a több milliárdos beruházási program, a növekvő termelékenység beszédesen bizonyítják, hogy e Du­na menti, modem gyártelep előtt nagyszerű és lelkesítő perspektívák Esztergomhoz közel, Dorogtól w, Budapesttől 54 kilométernyire, a la sz. műút és a Duna között. Nyerges­újfalun épült fel hazánk egyetlen vegyiszálgyára: a Magyar Vlscosa- gyár. A gyárat közös létesítmény­ként, részvénytársasági alapon azök a nagyvállalatók alapították, ame­lyek érdekeltek voltak e vállalko­zás nyersanyag- és energiaellátásá­ban. A gyárban az alapítás évétől: 1941-től 1945-ig, a felszabadulásig, három fontos gyártási ág alakult ki: a viszkóz-vágottszál, a viszkóz­selyem és a celofán. A nagyválla­latok államosítása után ez a gyárt­mányprofil egy Ideig változatlan maradt, majd néhány termékfajtá­val bővült. Az üzem fejlődése az 1950-es évek végén indult meg erő­teljesebben, amikor megkezdődött az 1959-re felépült új üzemrészben a Danamid-vágottszál, majd 1865- bec. a Danamid-Selyem termelése. A Magyar Viscosagyár ezt köve­tően is tovább fejlődött, 1973-ban Indult meg a termelés a milliárdos beruházással létesített ;,Crumeron*' üzemrészben is. Ez a modem gyár­telep ma a magyar vegyiszálgyár- iás központja, amely a gyorsan fej­lődő hazai textilipar korszerű vegyi­szál term ékeit felhasználja férfi- és női ruhaszövetek, ingek, fehérne­műk, hurkolt és kötsaövött áruk, harisnyák, sőt lakástextíliéjc ét szőnyegek gyártására is. Az új „Crumeron” üzemrész to­vábbi bővítése; kiépítése a követ­kező évek szép és fontos feladata. Az újabb, igen jelentős, több mil­liárdos kiemelt beruházás célja az, hogy a gyár bel- és külföldi ve­vőket megfelelő mennyiségű és ki­váló minőségű vegyiszálíajtákkal láthassa él. Az új üzemrészben ké­szülő, kiváló minőségű vegyiszál- termék márkaneve: „Crumeron*'. Ezt a gyártmányt az egykor Nyer­gesújfalu helyén állott római limes- erődről: Crumeronról nevezték el. A Magyar Viscosagyár modem; automatizált nagyüzem; korszerűen telepített gyártelep, ahol már most is közel 310» ember él és dolgozik. Ez a létszám a továbbiakban — a gyár dinamikus fejlődése arányá­ban — tovább növekszik. Az üzemi összlétszámból mintegy 230 fő mű­szaki állományú, 2400 fő közvetle­nül a termelésben; a többi admi­nisztrációban; továbbá a kiszolgáló és szolgáltató ágazatokban dolgozik. A nagyüzemi termelés jellemzői a gyárban: a korszerű technológia, az automata gépsorok, a klimati- zált világos helyiségek, a tágas, légkondicionált üzemcsarnokok, « gépesített anyagmozgatás stb. állnak. Az itt dolgozó munkáskol­lektíva jövőjének, fejlődésének táv­latai biztatóak, jelzik az alkotó­munka örömével megvalósítandó szép feladatokat, s ugyanakkor a kínálkozó sokféle munkalehetőséget is. Ez a modem gyártelep szeretet­tel hívja és várja az érettségizett fiatalokat, azokat, akik szeretnék el­sajátítani a vegyiparral kapcsolatos modem Ismeretanyagot s ezen be­lül a vegyiszálgyárt&s szép, új mes­terségét. Aa Irinyi János Vegyipari Szak­középiskola ezért szervezi meg az érettségire épülő vegyipari kiegészí­tő szakot. A Magyar Viscosagyár Igazgatósága úgy segíti a kiegészítő szakot végző fiatalokat, hogy al­kalmazza őket a vállalat üzemei­ben; gondoskodik megélhetésükről, ellátásukról, s a kiegészítő elvég­zése után továbbra is foglalkoztat­ja őket a képesítésüknek megfelelő munkakörökben. Magas munkabé­rek, juttatások és kedvezmények garantálják a vállalatnál dolgozó munkások és szakembereik anyagi biztonságát. A nagy jövőjű vegyipari szakma, a szép, modem; gyári környezet, az automata gépsorok meEetti, kevés fizikai erőkifejtést igénylő munka, a 40—42—44 órás munkahét, az in­gyen munkaruha, a kedvezményes üzemi étkezés (ebéd, napi 5,60 Pt­ért), a korszerű munkásszállás (ha­vi 140,— Ft-ért), a jó gyári mun­káskollektíva; kellemes munkahelyi közérzet, a dolgozókról, a nőkről, a fiatalokról való fokozott gondos­elemzéseket, a műszerek kezelését ; stb. Az üzemi munka során sajátít- j ják él a vegyipari géptan tanulási- ■ val párhuzamosan a különböző kis- £ gépek, szerelő és kéziszerszámok ; használatát, megismerik a vegy- J ipari gyártási folyamatok vezérlé- £ sében, irányításában és ellenőrzésé- £ ben alkalmazott műszereket, autó- £ mata elemeiket, ezek szerelését, mű- £ ködtetését. A vegyipari kiegészítő szakon ; érettségit tett fiatalok a különböző | vegyipari üzemekben vagy más I iparágak, népgazdasági területek ; vegyészeti jellegű munkahelyem ; helyezkedhetne^ el. A végzett fia- : falok elhelyezkedési lehetőségei £ sokirányúak. Dolgozhatnak munka- ; szervezőként, beosztott tizemszerve- 1 zőként vagy mint anyagvizsgálók, i minőségi ellenőrök, vegyipari szak- £ munkások, laboránsok. A Mágyar Viscosagyár nem esu- i pán a képzési időre, hanem tovább- i ta is folyamatosan alkalmazza a 5 szakközépiskolai érettségit, majd S technikus minősítő vizsgát tett fia- í falókat a már említett munkakörök ; valamelyikében. A vegyipari kiegé- ; szítő levelező tagozaton megszer- ; zett szakközépiskolai érettségi után í a fiatalok tovább tanulhatnak bár- ; melyik egyetemien vagy főiskolán: * a tudományegyetemek vegyészeti, a l műszaki egyetemek vegyészmérnöki 1 karain, vagy a vegyipari műszaki ; főiskolák esti vagy levelező tago- S aatain. kodás vonzzák a gyárba a fiatalo­kat, amit az is bizonyít, hogy az Itt dolgozók többsége 30 év alatti, tehát elmondhatjuk: a Magyar Vis­cosagyár a fiatalok gyára. A modem kor nagyjövőjű ipar- I ága a vegyipar. Azoknak a fiata- t lóknak, akik a vegyipari kiegészítő ; után ebben a szakmában kívánnak jj dolgozni, megélhetését, érvényesti- ! lését és továbbtanulását blztósítjh S a Magyar Viscosagyár igazgatósa- ; a«&asft»a£S8SB3saa9aa£es3zee£eaB8BeaaaaissBasso«cssa»eajbai&£S£aa.sas»

Next

/
Oldalképek
Tartalom