Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-13 / 163. szám

árvizek ellen a Körösök völgyében

Kell~e a Mályvád! tározó?

A.I eraSer számára a

víz életfenntartó elem, segítő barát, de olykor ellenség Is. Az éhséget tovább bírjuk, mint a szomjúságot. Többszintes lakótelepek, városok, ipari üzemek nélküle nem létezhetnek. A mezőgazdasági termelés hatékonysága egyre jobban összefügg az öntözhető vízzel. Jőbarát, amely nemcsak életet, de kényelmünket is szolgálja: cipel több tízezer tonnás hajókat, termel elektromos áramot, partjain felüdülést ad a városok zajában megfáradt embernek. Van aztán időszak, amikor megmakacsolja magát és pusztít, rombol. Most, az aratási időszak közepén a belvizekkel gyűlt meg a bajunk. Az utóbbi tíz évben pedig háromszor kellett szembenéznünk az árvízzel, és elvonultával tízmilliós károkról szólt a számvetés a Körösök völgyében. Uralkodni felette: ez a törekvésünk. Azt kell elérnünk, hogy veszélyeit elkerüljük, előnyeit hasznosítsuk a magunk és környezetünk számára. A feladat nem kicsi, és nincs abban semmi különös, hogy a megoldás körül vélemények ütköznek össze.

A Körösvídékl Vízügyi Igazgatóság kidolgozott egy tervet, amelynek megvalósításával a Körösök mentén az árvízveszélyt minimálisra akar ják csökkenteni, illetve teljesen megszüntetni. Ezzel mindenki egyetért. Alapvetően egyetértés van abban is, hogy ezt a feladatot árvízi tározók építésével lehet csak — a mi viszonyaink között — megoldani. Többen vitatják viszont az árvízi tározók elhelyezését természet- és vadvédelmi indokok alapján.

A vit&ZÓk tábora nem

széles körű. De az árvizek veszélyének elhárítása közérdeklődésre tart számot. Hiszen öt éve is — 1970-ben — a Körösökön lezúduló árvíz kereken harmincezer embert tett ideiglenesen hajléktalanná és mintegy 150 millió forintra rúgott csak a védekezés költsége. Most egy éve, hogy a Fekete- és Fehér- Körös közötti delta újra víz alá került. Immár harmadszor tíz év alatt. És csak az időben történt határozott, gyors intézkedés hárította el a bajt Gyula, Békéscsaba, Békés városok felől. Jó hát, ha mindannyian tudjuk: mi készül védelmünkre. S talán a vita is véget ér.

Érdemes röviden visszapillantani a múltba. Ahol élünk, vízfolyásoktól szabdalt, árvizektől gyakran látogatott terület volt egykor. Emlékét ma már csak a sok folyómeder, helység- és hntárnév őrzi. A folyó- és vízszabályozás (lecsapolás) nagy munkájának végeztével megritkultak az árvizek. Harmincnégy ven év is eltelt nyugalomban a vizektől. De 1985-ben a Körösök völgyében ránkszakadt a baj. Milliós károk keletkeztek, sokezer hektár termőföld és termés ment veszendőbe. Azt hittük, ezután harminc év nyugalom következik. Azt hittük, ennél több víz egyszerre nem lehet a Körösökben. Tévedtünk, mert csak öt év telt el és 1970 Júniusában újra az „árvízi harangokat kellett kongatni”. A Körösök vízmagassága újabb rekordot ért el: volt, ahol egy méterrel növelte előző szintjét. A veszély nagy volt. Katasztrófa lett volna, ha nálunk szakítja át a gátat és keres magának szabad utat. Így Is kilenc községet kellett kiüríteni Szívet szorító érzés a lakatlan, néma falvak sora! Szomorúság a haj- lékjukat elhagyni. Lelket mele gít, de nem vigasztal mások se4

iS;&. JULIUS 13

gítőkészsége. Aztán újabb négy év — újabb árvíz! A menetrend pontosságával ismét júniusban. A Körösök szintje az 1970-es rekordot újabb fél méterrel javította! Hiába volt a gátakra épített nyúlgát. A víz már a töltések koronáján buggyant át. A nagyobb kár ellen a kisebbel védekezünk: a Fekete- és Fehér-Körös közötti területre kellett engedni a vizet.

Oktalanság lenne a következő öt évet — vagy talán annyit sem! — várni. A három árvíz több kárt okozott, mint az elkészült védelmi terv költsége. Mi a megoldás?

(az országhatár, a Fehér- és Fekete-Körös által körülhatárolt háromszögű terület) északkeleti részére tervezik. A terv kereken kettőezer hektár erdőterületet is érint. És éppen ez az egyik nyomós ellenérv. A vélemények szerint az esetleges elárasztással tönkretesszük a nagy természeti értéket képviselő erdőt, amelynek fái között többszáz évesek is találhatók. Megyénk úgy sem dúskál erdőben, miért kell hát a meglevő keveset is tönkre tenni? Az id? tervezett tározó létrehozásával veszélynek, sőt a pusztulás veszélyének tesszük

ki az itt „őshonosnak” nevezhető dámvadálloínányt is. Célszerűbb lenne a delta csücskében, a két Körös összefolyásánál alakítani ki az árvízi tározót, amelyet a két Körös gátja és a kövesét határolna. Igaz, hogy a kövesutat meg kellene magasítani, de erre különben is szükség van. A legutóbbi árvizek mindig megrongálták, átszaki- tották, egyszóval víz alá került. Ezzel a megoldással egy nagy csónakázó-, üdülőtó is nyerhető lenne — és éppen a Szanazug szomszédságában. Eddig az ellenérv — s valljuk be tetszetősen hangzik. Hiszen az ellenjavaslat nemcsak árvédekezést foglal magaban, hanem gondol a kellemesebb környezet kialakítására, az üdülésre, az emberek pihenésére. Számol az egyre rohamosabban kiépülő, jelentős forgalmú kirándulóhely — a Szanazug — szomszédságával is.

Végére jártunk a vitának azzal, hogy szembesítettük az ellenérveket a tervet készítő Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság véleményével. Átvizsgáltuk az eredeti dokumentumokat s meghallgattuk Takács Lajos igazgatót. S ha szimpátiát is ^keltettek az ellenérvek, igazat Takács Lajosnak, illetve az eredeti tervezetnek kellett adni.

A* íiffrnevezett

delta” nem alkalmas a tározó szerepére. Itt maximálisan csak húszmillió köbméter víz helyezhető el, szemben a Mályvád! 75 millió köbméterrél. Az árvízi pusztítás esetleges nagysága, embereket hajléktalanná rontása nem engedhet félmegoldásokat! A delta más területén való elhelyezés pedig Gyulavári községet veszélyeztetné. Legbiztonságosabb és teljes megoldást nyújtó alternatíva csak a Mályvád) terület. Még talán minimális valószínűsége sincs annak, hogy e szép erdőben komoly károsodás következne be. Egyrészt azért sem, mert nem évenkénti elöntés fenyegeti. Lehet, hogy

5—10 vagy 30 évig sem kerül rá sor. Persze, 'már jövőre is előfordulhat. De nem minden évben! Másrészt az eddigi tapaszTapaszfalaf, hogy a:

Körösökön gyorsan és nagy tő- | megú vízzel zúdul le az ár- ! hullám. A Körösök felső folyó : sának szabályozása azt eredmé • nyezi, hogy még nagyobb törne- ; gú víz még gyorsabban akar le- ! folyni a Körösök gátjai között. : Egyedüli célszerű megoldás, ■ hogy a gátak közé be nem férő • vízmennyiséget olyan árvízi tá- j rozékba engedjék, ahol jelentő- é sebb károkozás nélkül megtart- • ható az árhullám elvonulásáig, ! Vagyis annyi vizet venni ki a ! Körösökből, a Berettyóból, • amennyi különben kilépne a gá- • tak közül, sőt valamivel többet ! a biztonság okáért.

Három nagy víztározóra ké- ■ szült el a terv. A Sebes-Körös : és a Kettős-Körös összefolyása ; nál a már meg is épült „Mérge- ■ sí árvízi tározó”, amely baj ese- • tén 1 650 hektár területen 72 : millió köbméter víz befogadó- : sára alkalmas. A következő a • Berettyó mellett készül el. A ! 2400 hektárt igénybe vevő „Ku ; tas tározó” befogadó képességét J 40 millió köbméter vízre terve ! zik. A harmadik, a Fekete-Körös : bal partján épülő lesz a legna- ; gyobb, amely 3 300 hektár terű- ; létén veszély esetén 75 millió ■ köbméter vizet fogadhat majd : be. Ez a „Mályvád! víztározó”. : E körül robbantak ki a viták. • Természetesen a víztározók épí- ! tésén kívül folyamatosan tovább j erősítik a Körösök és a Berety- ; tyó védtöltéselt. Gyenge gátak • mellett semmit sem érnének az • árvízi tározók.

Miért Titatott a „Málv { védi tározó”? A mellékelt vázla ! ton jó! látható, hogy a tározót j » vízügyi szakemberek a delta s

PÁSZTOR FERENC:

Fiúk a Leshegyen

< R C G É N V )

17.

— Csík, te már egeszen úgy beszélsz, mintha nem is a mi korosztályunkhoz. tartoznál. Megvénített téged az a lány?

— Dehogy vénített. Csak szeretném őt megóvni az ilyen mocskos fantáziájú Don Janiktól, mint te vagy!

— Tudod mit, Balogh! Van egy ajánlatom. Én még az el nein kötelezett hatalmakhoz tartozom, s van némi humorérzék bennem — húzódott egy kicsit előbbre Suhajda. — Ha mindenáron vetélkedni akarsz, nincs kizárva! Állítsunk fel egy helyzetet. Te vállalod, hogy szemmel láthatóan elcsábítasz egy hölgyet, akihez eddig semmi közöd nem volt. A hölgynek erényesnek, szépnek és szabadnak kell lennie, hogy birtokháborítás esete ne foroghasson fenn. A csá- bulás megtörténtének tényét legalább két szavahihető embernek kell tanúsítania. Mondjuk az egyik lehetnék én, a másik a barátom. Sír George Gers- win.

— Nem Jó! — húzta el a száját Takács, de már látszott, hog;

ebből akkora móka lesz, amit még nem látott a világ. — Azt ajánlom, hívjuk meg zsűritagnak Pusztait, az már tekintély, annak tisztjénél, rangjánál fogva már van annyi esze, hogy nem etetheti meg Balogh.

Belekerültem a játékba, mint Pilátus a Credóba. Innen kezdve magam is fültanúja, résztvevője lettem Balogh próbatételének. A szabályokat közösen dolgoztuk ki, a feltételeket együtt szabtuk meg. még a lány személyét is közösen választottuk ki. Ezután következett a legnehezebb tétel.

— Mit vállal a próbatevő fél arra az esetre, ha a szerződésben meghatározott két hét alatt nem kulminál a csábulás, mint olyan — kérdezte fiskális nyelven Suhajda.

— Mit vállalok? — kérdezte gőgösen Balogh. — Az a kérdés, milyen űrmértekben gondolkodunk.

★

— Olyan kevéssel nem úS20d

meg — nevetett Takács. Azt tartanám a legtisztességesebb

tálatok Igazolják, hogy két-három hétnél a vízelöntés ideje nem tart tovább. A Körösökre a gyors árhullám-levonulás a jellemző. Továbbá gondoljunk az ország vadban talán leggazdagabb erdejére a gemencire. Ezt csaknem minden évben elborítja a víz és a vadászok mégis évről évre aranyérmes trófeákkal térnek vissza sűrűjéből. A Mályvád! tározó területén tizenöt vadvédelmi domb épül, egyenként 2100 négyzetméter hasznos területtel. A vad alkalmazkodik és szoktatható a környezetéhez. Ugyanakkor itt biztonsági háttérterület is rendelkezésre áll.

Még egy vitakérdést kellett tisztázni. A „Mályvád! tározóba” csak a Fekete-Körösből engedhető víz, de árvízveszély a Fehér-Körösön is jelentkezhet, mint ahogy eddig mindig jelentkezett is. Mi történik ekkor? Megalapozott számítások bizonyítják, hogy a Fekete-Körösből szükség szerint a „Mályvádi tározóba” engedett 75 millió köbméter víz a Fekete-Körös vízszintjét 230 centiméterrel képes csökkenteni és ezzel a Kettős- Körösön „zöld utat” ad a Fehér-Körös vizének. Azon közel kétméteres árapadást jelent ez.

Meglepetés volt szá.

momra — és nem értettem a vitázókát —, hogy a vízügyi szakemberek terveiben egy későbbi, talán a hatodik ötéves terv időszakában történő megvalósításra szerepel a „kis delta” kiépítése is. Indoklása: a békési duzzasztó feladatát akkor tudja jól ellátni, ha egy vízhasznosítási tározóra támaszkodik. A kis delta erre kiválóan alkalmas. Gyula és Békéscsaba számára megfelelő vízpótlást biztosíthat s üdülési igényeket is kielégíthet. A hatodik ötéves terv messze van? Ki tudja mi lesz addig? Ez mind igaz. De nagyobb igazság az, hogy első a veszély elhárítása fejünk felől. És ezzel együtt igazság az Is, hogy csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a mindannyiunk által termelt népgazdasági „takaró” ér. És ez évről évre mindig nagyobb, de sohasem olyan nagy, hogy minden vágyunkat beterítse. Így hát a csónakázással várjunk, a biztonságunk fontosabb.

Enyedi G. Sándor

ajánlatnak részedről, ha igazi tét

lenne. Azt mondod, hogy a nők adnak a bajuszra. Ha adnak, g, te ebben hiszel, akkor sikered lesz a bajuszod által. Ha nem lesz sikered, annyit ér a bajuszod, mint a halottnak a csók, igaz? Legyen tehát az a te felajánlásod, hogyha két héten belül nem lesz a karjaidban a postás Kati, és azt nem tudja a bizottság hitelesen bizonyítani, akkor a próba kezdetétől számított két hét leteltével kőteles vagy bajusz nélkül megjelenni a kötelékrendezésen.

— Nagy tét! — vakaródzott Balogh. — Ha vesztenék, akkor rajiam röhögne az egész őrs.-— Fel a fejjel, öreg fiú! Nem vagyunk mi már kétéves nyeretlenek. hogy ne , tudnánk egy Katit táncba vipni! Elő a fegyvertárral. Kérlek szépen, ér, szavamat adom, hogy mindenben a segítségedre leszek. Főleg a kezdeti nehéz időkben állok melletted. Jó, ha a súlyos percekben áll valaki az ember mellett — nyújtotta a kezét Suhajda Amilyen betyár, előre érezte, hogy ebből akkora röhögés lesz. aminek párja nincs

— Inkább ne segíts! — nevetett Balogh és kezet adott a fogadásra «

— A hadműveleti idő kezdete? — kérdezte Golubics, és jegyzett a naptárba.

— Március huszonnyolcadba, reggel nyolc óra. Szabadnapom kezdődik, kimenőt kapok a városba .

— A vége?