Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

Világ proletárjait egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ 1975. JpLIUS 1„ KEDD Ara: 1 forint *XX. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1 Kétszer adr ki gyorsan ad Lakásfestésre, -mázolásra márciustól hiába keresünk vál­lalkozót. A szövetkezetek, a kisiparosok már foglaltak. Jíem naponta, nem is évente van ilyen nagy munkára szükség, korábban, még a fő szezon előtt kellett volna észbekapni. Igen- ám, csakhogy egy szövetkezet már tavaly elvállalta a festést és mázolást, árajánlatot is adott, de időközben „fontos” közületi munkát kapott, és visszaadta a megbízást. Ez ugyanis számára jövedelme­zőbb. A lakosság részére csak maximált áron, a közületnek szabad áron számlázhat. Személyes probléma? Látszó­lag az egyéni érdek ütközik a szövetkezetével. Valójában a la­kossági (a társadalmi) érdek a csoportéval. Mint némely más esetben, amikor nem találjuk például az általunk keresett cikket az üzletekben, de felfe­dezzük drágább változatát. S mindannyiszor, amikor a fo­gyasztói igények, a vevő, a tár­sadalmi szükségletek fölé emel­kednek a termelői, az eladói érdekek. Az indokolatlan vagy jogta­lan, vállalati és szövetkezeti jö­vedelemnövekedésnek nem is mindig közvetlenül a fogyasztók a kárvallottjai. Gyakrabban és nagyobb sérelem éri a népgaz­daságot. Közvetve valamennyi­ünket, mégis többnyire észrevét­lenül elmegyünk mellette. Az indokolatlan készletnövelések el­len például ritkán tiltakozunk személyes beszélgetések alkal­mával és a társadalmi fórumo­kon. Annál gyakrabban emle­getjük az anyag- és szerszám­hiányt. Holott a túlzott bizton­ság, a teli raktár — a felesleg — egyes vállalatoknál, szövet­kezeteknél társadalmi méretek­ben szüli a hiányt. A vállalatok jelentős része a szocialista országokba irányuló export túlteljesítésére törek­szik, s tartózkodik a nagyobb erőfeszítéseket igénylő, kisebb szériával, fokozott minőségi és korszerűségi követelményekkel párosuló tőkés kiviteltől. Holott a népgazdaság tervszerű fejlő­dése, egyensúlyi, helyzete, a vállalat jövője a minden piacon értékesíthető termékek gyártá­sának fokozását igényelné. Sok, főleg gépipari, vállalat értékesí­tési gondokkal küszködik, mi­közben a tőkés export népgaz­dasági előirányzatai nem telje­sülnek. Az MSZMP XI. kongresszu­sán joggal bírálták a szűklátó­körű, népgazdasági károkat okozó vállalati, szövetkezeti dön­téseket, a csoportérdekek min­denek fölé helyezését. És hatá­rozottabb fellépést sürgettek. A központi irányító szervek, az ágazati minisztériumok — hangsúlyozták a legmagasabb pártfórumon — nem nézhetik tétlenül, hogy a vállalatok, a szövetkezetek feladataikat fél­reértve, a társadalom rovására növeljék jövedelmeiket. A vál­lalatok irányítása hibák, visz- szás jelenségek láttán feltéte­lezi a beavatkozást, szükség szerint az utasítást, a vezetők felelősségrevonását is. Persze nem mondtatunk le a vállalatok kezdeményező készsé­géről, rugalmas munkájáról, ha bizonyos intézkedések, például némely anyagok központi elosz­tása, kalkulációs és árelőírások, korlátozzák is az önállóságot. A népgazdasági érdekek részben fegyelmezett gazdálkodást, rész­ben nagyfokú manőverezést fel­tételeznek. A vezetés, az előrelátás, a ma­gasfokú tudatosság zokon fogal­mak. A szocialista vezető nem csupán lojális, ha társadalmi ér­dekékről van szó. Nem is csu­pán fegyelmezett végrehajtója a központi előírásoknak és be tar­tója a közös érdekeket szolgáló játékszabályoknak, hanem min­denekelőtt . aktív és kezdemé­nyező. Világos és lelkesítő célo­kat jelöl meg, s képes mozgósí­tani, magával ragadni az egész kollektívát. E vezetőd erényekre talán még soha nem volt olyan szükség, mint napjainkban, ami­kor a kedvezőtlen világgazdasá­gi változások hatására jelentős veszteségek érák népgazdasá­gunkat. S az egyensúlyi gondo­kat csata fokozzák az értékesí­tési nehézségek a tőkés piaco­kon. Kétszer ad, ki gyorsan ad — tartja a közmondás. S napjaink­ban kétszeresen árt az vállalat és a szövetkezet, amely vélt ér­dekeire apellálva növeli társa­dalmi, gazdasági gondjainkat. De esetleg árt akkor is, ami­kor csökönyösen csak a kitapo­sott utakon hajlandó járni. Mert csak fokozott erőfeszítésekkel, kezdeményezésekkel, áldozatos '— esetenként kockázatos — vál­lalkozással csökkenthetők a veszteségek, javulhat a magyar népgazdaság egyensúlyi helyze­te. Kovács József Román szövetkezeti vendégek Békéscsabán egnap, hétfőn a délelőtti rákban a romániai Arad me­gyéből, az ott működő tsz- szövetségtől öttagú delegáció érkezett Békéscsabára a Kö­rösök Vidéke Tsz-ek Szövet- ■éfiének meghívására. A de­legációt Pribac Jovita vezeti. Öt napot töltenek megyénk­ben, tanulmányozzák a tsz- szövétség munkáját, elláto­gatnak tsz-ekbe, közös vál­lalkozásokba, ismerkednek az iparszerű termelés hazai ta­pasztalataival. Megérkezett az új búza a békéscsabai István Malomba Fájó András raktárvezető és Edömér Mihály meós az első szállítmányt vizsgálja (Fotó: Demény) Az áprilisi határozatok végrehajtásáról tárgyalt a KISZ megyei bizottsága Tegnap, június 30-án elsőnek az újkígyósi Aranykalász Tsz adta át az új búzát Békéscsabán, az István Malomban. A 79 hek­toliter súlyú termésnek 15,8 százalék a víztartalma, 28 száza­lék a sikértartalom. Az aratás kezdetén ez a minőség nagyon jó — állapították meg az átvé­tel során. Ugyanezen a napon szállított kenyérgabonát a bé­késcsabai Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz is. A békéscsabai Szabadság Tsz-ből és a kétsop- ronyi Rákóczi Tsz-ből takar­mányblúzát vásároltak fel. Felkészült a gabonaípar a betakarításra A következő napokban meg­kezdődik országszerte a gabo­na-betakarítás, az előkészületi munkákról tartott sajtótájékoz­tatót hétfőn Rékai Gábor, a ga­bona tröszt vezérigazgatója az ÉDOSZ székházában. Mint el­mondotta, az elmúlt évi meny- nyiségekhez hasonlóan eddig 2,3 millió tonna kenyérgabona fel­vásárlására kötöttek szerződést a gaibonaipari vállalatok a mező- gazdasági üzemekkel, s most fo­lyik a pótszerződések kötése. Összesein 630 községben 1639 he­lyen szervezték meg az átvé­telt. Az elmúlt évben rendelke­zésre állt tisztítógép-kapacitás 90 darabbal növekedett, s így ez évben összesen 666 gép áll majd rendelkezésre, több mint 4600 szállítóberendezés segíti majd a munkát. A felkészülés során 315 000 tonna gabona elráktáro- zásával növekedett a tárolóka­pacitás. (MTI) Tegnap, június 30-án Bé­késcsabán, az ifjúsági és út- törőházban ülést tartott a KISZ megyei bizottsága, me­lyen részt vett és felszólalt Nagy Jenő, az MSZMP Bé­kés megyei Bizottságának tit­kára. A végrehajtó bizottság írásos előterjesztése és Sza­bó Miklós, a KISZ MB első titkára saóbeli kiegészítése alapján megtárgyalták a A Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete június 26—28 között a „Gyógypedagógia 30 éve” cím­mel, Gyulán emlékünnepélyt és országos szakmai konferenciát rendezett. A háromnapos rendezvényt — amelyen hatszáztízen vettek részt — csütörtök délután nyi­tották meg a tanácsháza dísz­termében, ahol dr. Kálmán György tartott előadást a ma­gyar gyégypedagóigiai iskola- rendszer helyzetéről. A nagyszabású rendezvény második napján a város külön­böző intézményeiben szervezték meg a konferencia szakosztályi üléseit. Ugyanezen a napon, este KISZ KB 1974 áprilisi hatá­rozatának végrehajtását. A vita után egyhangúlag elfo­gadták a határozati javaslatot és a beiterjesztett módosításo­kat. Megtárgyalta és elfogadta az ülés a KISZ MB és VB második félévi munkatervét, majd személyi kérdésben döntött. Kulturális programon vettek részt az ország különböző ré­szeiről, valamint a Csehszlováki­ából, Jugoszláviából és Svédor­szágból érkezett vendégek. A Várszínházban a siketek irodal­mi színpada és a tanárképző főiskola „Faktor” színpada mu­tatta be műsorát. A siketek nagy sikert arattak jelbeszédes néma­játékukkal, előadták a Bánk bánt, Moliére: Dandin György­iét, valamint Andersen: „Pornó­dé király új ruhája” című me­sejátékát. A főiskolások az or­szágos versenyen díjazott zenés, énekes politikai összeállításukat mutatták be. Gyulán rendezték meg a győgypedagógnsok IV. országos szakmai konferenciáját

Next

/
Oldalképek
Tartalom