Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-06 / 131. szám
Ä* ünnepi könyvhéten Köröstaresán Két óra a köen/vs előtt A Jelenkor júniusi száma Konyeczki néni a tárcsái könyvsátor előtt (Fotó: Demény) — Itt, Körös tárcsán nincs könyvesbolt Mindössze bízómé, nyosok terjesztik a könyveket. Az ÁFÉSZ és a termelőszövetkezet irodáján, a háztartási boltban és nálam, a művelődési házban. Területileg a Művelt Nép , Könyvterjesztő Vállalat mezőberényi boltjához tartozunk — kezdi a beszélgetést Gábor Károly, a tarosai művelődési ház előadója. Előtte a pulton könyvhalom. Az ország talán egyedüli könyvsátrából ki. hajolva beszél. Alig két négyzetméteres á kék vászonnál behúzott fabódé. Igaz, illetlenül hangzik a „fabódé” titulus. Sátornak arevezik, az idei ünnepi könyvhét sok száz könyvsátra közül ez az egyik. Jelentősége, missziója azonban sokkal nagyobb, mint mondjuk egy budapesti vagy akár egy békéscsabai könyvsátornak. Szemben a posta lépcsős portaija, a sátor mellett a takarékszövetkezet új, elöl parkkal övezett épülete. A művelődési ház kapukijárójában áll a könyv e csepp fellegvára, hogy gazda- ' gabbá tegye a tarcsaiakat. — Kár, hogy nem délelőtt jöttek. Hat általános iskolai osztály volt itt, irodalomórát tartottak a gyerekeknek — veszi át a szót Szász Antalné, a művelődési ház gondnoka, 6 se. giti ezen a héten az árusítást. Közben egy asszony áll meg a biciklivel, a csomagtartón pöttöm kislány ül. Láthatóan a mezőről érkezett. A szíves invitálásra közelebb jön a kirakott könyvisorhoz. Szégyenlősen néz körül, szeméből kiolvasható: „... én nem is tudom, szabad-e?” -T csodára éhes tekintet. Nem nyúl a könyvek után, de szemével mégis végágsimítja a köteteket. Eközben a gond- noknöböl árad az ajánló szó: dicsér, mutat, tartalmat ismertet. * * * Hangos búgásba! áll meg szemben a csabai—mezőberényi busz. Az iskolából jövő diákok hada száll ki a drapp Tkarusz- ból. A csoport a könyvsátor felé tart Az asszony megköny- nyebbül a fiatalok láttán, mégsem megy el azonnal. Köténye zsebébe nyúl, csak aprópénzt talál. „Estefelé visszajövök.” — mondja halkan. S hangjából tisztán érezni, ma még valóban visszajön. Áttolja a járdán az új kerékpárt, a kislány felkapaszkodik. Az asszony hátranéz. A könyvekre, , — Károly, Szép versek van. nak-e még, mert Csabán már som lehet kapni. Kettő kellene, meg egy Körkép. '— A népmű- ’ velővel a művelődési ház iro-1 dájába megyünk. A sátorban : már nincs ez a könyv. Az iroda raktárhoz'hasonlítható; az asztal okon magasra pa. költ, ezerszínű könyv-sokada- lom. — Vasárnaptól van sátor, de azóta már pótlólag rendelni kellett a Körképből és a Rivaldából. Magam sem hittem el, hogy a tarcsaiakat ennyire érdekli a novella, a dráma. Igaz. olvasni szeretnek, a könyvtár forgalma jó. Ma délig — két és fél nap alatt — majdnem háromezer forintért vettek könyvet. Par százzal több, mint háromezer a lakók száma ... * * * A sátor előtti kis tér benépesült. Három, kislány tágra nyitott szemmel csodálja a mesekönyveket. — Azt a Micimackói tessék adni. De kettőt! — Miért két Micimackót? — A másikat a testvéremnek viszem. így jobban tudjuk olvasni. MiLne világsikerű regényének két példánya nylon-tásakiba kerül. Az ötödikes kislány Kifizeti, majd a kőpárkányra ül. Becses kincsként öleli magához a tasakot, két társa irigykedve nézi, majd elszaladnak. Percek telnek csupán, a kát kislány visszatér a mámáktól kunyéráit pénzzel Tizenéves fiúk jönnek. A me- zőberényi gimnázium tanulói. A köpenyzsebből tízesek, húszasok kerülnek elő. Számukra csak alkalom a könyvsátor, hogy újabb köteteket vegyenek. — Az ifjúsági klubunk tagjai. S ha hazaviszik a könyvet, a család, az ismerősök kezébe is eljutnák a kötetek. Az „ön- fia vágta sebét” című Nernes- kürthy-könyvet így nem csak a gimnazista fiú olvassa el. A télen díszítőművészeti kiállítás volt a művelődési házr ban. Akkor jött a/, ötlet: minikönyvvásárt rendezzenek.' A | könyvárusításnak nem várt n.agy sikere voll. Ez tehát a ; pár mondatos története annak, | miért állították fel éppen Köröstarcsán a könyvsátrat. * * * Idős asszony érkezik. Konyecz- ki néni. de a faluban mindenki csak Etuska néninek ismeri. Naiv festő és költő, a színjátszó csoportnak meg ma is aktív segítője. Arany János-köte- tet keres, ami sajnos nincs. Szeme megakad a „Szép versek” narancssárga borítóján. Kezébe fogja az antológiát — Ezt kérem. A fiatalok ver- seskonyvót Kifizeti az árat, aztán még körbenéz. „Majd még jövök!” — búcsúzik. Általában nyolc—tízen . állnak a sátor előtt. A japánakácokkal szegélyezett műútról srácok kerekeznek ide kerékpárokon „jó, izgalmas, kalandos” könyvekért. A nap a házak mögül süt vissza. Két óra alatt több mint félezer forintért vásároltak könyvet a tarcsaiak. G yere- kek, tizen- és huszonévesek felnőttek, idősek. A sátor szombatig áll, naponta reggel kilenctől napnyugtáig. A mezőberényi boltból is naponta érdeklődnek: kell-e pótlás Tárcsára? Gyors számvetés: a könyvhét kedd estéjéig minden kö- röstarcsat lakos 1 forintot fordított könyvvásárlásra. Könnyű az osztás, de hogy mennyivel lettek a vásárlók gazdagabbak, azt nehéz lenne kiszámítani. Nemesi László ű í Barátok, pályatársak és tanítványok írásainak csokrával emlékezik a pécsi folyóirat új száma a márciusban elhuny-t Várkonvi Nándor irodalom- és kultúrtörténészre, az egykori Janus Pannonius, majd Bat- I sányi János Társaság alapító j tagjára, a Sorsunk főszerkesztőjére. Várkonyi Nándort 79 éves korában érte a halál, „Pergő évek” című önéletrajzi műve utolsó fejezeteinek írása közben. A befejezetlenül maradt munkából „A Sorsunk élén” címen közöl részleteket a folyóirat. Az összeállításban költeménnyel szerepel Arató Károly, Bárdosí Németh János, Bertók László. Csorba Győző, Gálám bosi László, Lovász Pál, Pákolitz István. Takáts Gyula és Weöres Sándor, prózai emlékezéssel pedig Csányi László, Csuka Zoltán, Fodor András. Harcos Ottó. Hunyady József, Makay Gusztáv és Tüskés Tibor. A júniusi szám további részében Kalász Márton és Mészöly Miklós költeményeit. Bertha Bulcsú regényének folytatását. Bajomi Lázár Endre Francia krónikáját, Futaky Hajna és Taxner Ernő színházi tudósítását, Kenyeres Zoltán esszéjét, vklamint Béládi Miklós és Pomogáts Béla kritikai írásait találjuk. (KS) Hegy év alatt politikai tárgyú A'. MSZMP békési bizottsága rendszeresen ülései s a titkári értekezletek napirendjén szerepelteti a politikai irodaiam tér. jesztésének mindenkori helyzetét. időszerű kérdéséit; hasonlóak a tapasztalatok a legtöbb alapszervezetben is: ezekhez já_ rulnaik a terjesztés sikerét bizonyító számok amelyek végső bizonyságát adják annak: a politikai tárgyú könyvek terjesz. tése a városban valóban a pártmunka szerves részévé vált. tgy fogalmaztak a legutóbbi békési terjesztőd megbeszélés előadói, hozzászólói s aztán az adatok következtek: 1970 és 1974 között megkétszereződött a vásárolt, olvasott Kossuth-könv. vek, pártfolyóiratok száma. ‘ Az idei tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy az érdeklődés tovább nő, hiszen öt hónap alatt több könyv — a városban 1 700, a város környéki községekben 600 kötet — talált gazdára. mint a múlt esztendő megfelelő időszakában. Ez reményt nyújt ahhoz, hogy év végire túlszárnyalják a tavalyi négy és fél ezer kötetet. Azalapszervezetek többségében eredményesebbé vált a fizikai dolgozók közötti terjesztő-munka, javult az elszámolási fegyelem és néhány gyengébb alapszervezet is előbbre lépett. A legnagyobb sikerrel a KEVlftP, a kosárfonó háziipari szövetkezet, a mezőgazda, sági gépgyár, a viz- és csatornamű vállalat, valamint a kakétszer annyi könyv Békésen muti Beké Termelőszövetkezet és a bélmegyeri területi alap- szervezet terjesztői dolgoztak. Közülük tízen vehették át a városi pártbizottság és a Kossuth Könyvkiadó megyed kirendeltsége könyv- és tárgyjutalmait Lebegő illanyoszlop v Nemrégiben Nyugat-Szibért- ában, a Tyumenytől Szurgutig húzódó útvonalon „úszó-lebe- gő” oszlopokat állították fel és elektromos távvezetékeket szereltek rájuk. Az útvonal jelentős része ugyanis itt erősen mocsaras területeken húzódik keresztül. Az oszlopok felállításához tehát nem volt szükség az ilyenkor szokásos cölöptalapzatok építésére. Mindegyik oszlop három darab lapos fenekű acélpontonon nyugszik. A pontonokat acélgerendák fogják közre. A korrózió veszélye sem fenyeget, mert az egész konstrukció ilyen védelmét gondosan biztosították. Törött ablakok Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat központja. Szarvas AZONNALI FELVÉTELRE KERES: — Legalább ötéves gyakorlattal rendelkező mezőgazdasági vízépítési mérnököt — Talajerőga/.dálkodás- han jártas agrármérnököt vagy szakmérnököt főelőadói munkakör betöltésére. — Munkaügyi tevékenységben gyakorlattal rendelkező technikumi vagy szakközépiskolai végzettségűt ELŐADÓI BEOSZTÁSBA Jelentkezés személyesen vágy írásban, 5S40 Szarvas. Szabadság u. SO. XI. e. 1. Az igazgató lement a műhelybe és beüvegeztelte az ablakokat. Hogy szavamat ne felejtsem: kiosztott két fegyelmit is. mert úgy találta, hogy a törött ablakok megjavíttatása még a'k_ kor sem az ő feladata, ha erre történetesen a termelési tanácskozáson kérik. Érdemes közelebbről is szem. ügyre venni, hogyan találkozik egy nagyvállalat vezetője a műhely törött ablakával. Bizonyára nem az igazgató keresi a randevút. Az ablak várja kitartóan a tanácskozást, amelyen majd szoba kerülhet. Mégpedig azért, mert a műhely vezetőjének kérését a karbantartók vezetője elengedte a füle mellett. Nem sietett kijavíttatni a törött zuhanyozót sem. Gyakran megtörténik, hogy azonos beosztású munkatársak -egymás kérésére nem vagy csak késlekedve teszik meg azt, ami egyébként munkaköri kötelességük volna A szocialista brigád panaszára a művezető ráérősen bólogat, de viharsebesen intézkedik, ha az igazgató „tolmácsolásával” érkezik el hozzá a brigád kérése. Ilyen helyeken szokássá válik, hogy a munkások közvetlenül az igazgatóhoz fordulnak orvoslást igénylő gondjaikkal. Talán nem kalandozunk el túl messze mondanivalónk lényegétől, ha az üzemi demokráciával is összefüggésbe hozzuk e jelenségeket A munkások demokratikus jogaikkal élve emlegetik az ablakot. Az igazgató pedig az üzemi demokrácia követelménye szerint jár el, amikor teljesíti a dolgozók jogos kérését. Meg boldogok ts lehetnénk, hogy íme, egyes vállalatoknál milyen jól mennek a dolgok! Boldogok -lehetnénk. ha nem tudnánk, hogy az üzemi demokrácia érvényesítője nem fel. tétlenül minden esetben az igazgató vagy a főmérnök. Tévedés lenne azt hinni, hogy az üzemi demokrácia csak vezetőket és vezetetteket összekötő fogalom. Két művezető, sőt két esztergályos között is érvényesülhet a demokratizmus, ha tisztelik egymás véleményét, ha feltételezik egymásról, hogy igaz ügyben, jogosan szólnak. Olykor természetesen saját számlánkra is gyakorolhatjuk a demokráciát, például azzal, hogy a magunk dolgát nem másoktól kérjük számon. Sokszor az a látszat, müitha a demokratizmus érvényesítésében a jogok és a kötelességek elválnának egymástól, mintha elkülönült életet élhetnének. A jogok lenn a műhelyben, a kötelességek meg fenn az igazgatóságon. Vagy éppen fordítva, aszerint, hogy honnan nézzük a dolgokat. Mintha a panasz joga nem járna együtt a jobbítás tisztes kötelességével! Mert együttjár. Mégis — képletesen szólva — hány műhelyben, hány törött ablak van még? És hányán hiszik, hogy az üzemi demokráciát érvényesítik, amikor kacstoaringós útjára engedik azokat a panaszokat, amelyeket a helyszínen és azonnal lehetne, sőt kellene orvosolni 1 Az ablakot persze beüvegezték a példánkban szerepl ő üzemben. Csakhogy Itt többről van szó. Arról a szemléletről, amely a rokonszenvesnek tűnő látszatok mögött éppen az üzemi demokrácia tartalmát, lényegét kezdi ki. Ahol igazgatói segédlet kell az ablakok beüvegezéséhez, félő. hogy egy idő után a vezetők megítélésének mércéje is al átszáll. Nevezetesen, hogy az igazgató munkájának megítélésében a kelleténél nagyobb szerepel kap az a kérdés: vajon, beüvegeztetle-e mindig az abla. kokat? Az érdemi munkától távolodik el az g vállalati vezető, akinek vállát kitört ablakok gondja is nyomja. Nem érvényesülhet igazán az üzemi demokrácia ott, ahol minduntalan az igazgatónak kelj a törött ablakok ügyében intézkedni. Pedig ilyen helyen látszatra minden rendben van Mindenki elégedett. Sőt, az ablakok is épek — egészein a legközelebbi viharig Miskolczi Miklós y
