Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-06 / 131. szám

Ä* ünnepi könyvhéten Köröstaresán Két óra a köen/vs előtt A Jelenkor júniusi száma Konyeczki néni a tárcsái könyvsátor előtt (Fotó: Demény) — Itt, Körös tárcsán nincs könyvesbolt Mindössze bízómé, nyosok terjesztik a könyveket. Az ÁFÉSZ és a termelőszö­vetkezet irodáján, a háztartási boltban és nálam, a művelődé­si házban. Területileg a Művelt Nép , Könyvterjesztő Vállalat mezőberényi boltjához tarto­zunk — kezdi a beszélgetést Gábor Károly, a tarosai műve­lődési ház előadója. Előtte a pulton könyvhalom. Az ország talán egyedüli könyvsátrából ki. hajolva beszél. Alig két négy­zetméteres á kék vászonnál be­húzott fabódé. Igaz, illetle­nül hangzik a „fabódé” titulus. Sátornak arevezik, az idei ünne­pi könyvhét sok száz könyvsátra közül ez az egyik. Jelentősége, missziója azonban sokkal na­gyobb, mint mondjuk egy bu­dapesti vagy akár egy békés­csabai könyvsátornak. Szemben a posta lépcsős por­taija, a sátor mellett a taka­rékszövetkezet új, elöl parkkal övezett épülete. A művelődési ház kapukijárójában áll a könyv e csepp fellegvára, hogy gazda- ' gabbá tegye a tarcsaiakat. — Kár, hogy nem délelőtt jöttek. Hat általános iskolai osztály volt itt, irodalomórát tartottak a gyerekeknek — ve­szi át a szót Szász Antalné, a művelődési ház gondnoka, 6 se. giti ezen a héten az árusítást. Közben egy asszony áll meg a biciklivel, a csomagtartón pöt­töm kislány ül. Láthatóan a mezőről érkezett. A szíves invi­tálásra közelebb jön a kirakott könyvisorhoz. Szégyenlősen néz körül, szeméből kiolvasható: „... én nem is tudom, sza­bad-e?” -T csodára éhes tekin­tet. Nem nyúl a könyvek után, de szemével mégis végágsimítja a köteteket. Eközben a gond- noknöböl árad az ajánló szó: dicsér, mutat, tartalmat ismer­tet. * * * Hangos búgásba! áll meg szemben a csabai—mezőberényi busz. Az iskolából jövő diákok hada száll ki a drapp Tkarusz- ból. A csoport a könyvsátor fe­lé tart Az asszony megköny- nyebbül a fiatalok láttán, még­sem megy el azonnal. Köténye zsebébe nyúl, csak aprópénzt talál. „Estefelé visszajövök.” — mondja halkan. S hangjából tisztán érezni, ma még valóban visszajön. Áttolja a járdán az új kerékpárt, a kislány felka­paszkodik. Az asszony hátranéz. A könyvekre, , — Károly, Szép versek van. nak-e még, mert Csabán már som lehet kapni. Kettő kellene, meg egy Körkép. '— A népmű- ’ velővel a művelődési ház iro-1 dájába megyünk. A sátorban : már nincs ez a könyv. Az iroda raktárhoz'hasonlít­ható; az asztal okon magasra pa. költ, ezerszínű könyv-sokada- lom. — Vasárnaptól van sátor, de azóta már pótlólag rendelni kel­lett a Körképből és a Rivaldá­ból. Magam sem hittem el, hogy a tarcsaiakat ennyire ér­dekli a novella, a dráma. Igaz. olvasni szeretnek, a könyvtár forgalma jó. Ma délig — két és fél nap alatt — majdnem háromezer forintért vettek könyvet. Par százzal több, mint háromezer a lakók száma ... * * * A sátor előtti kis tér bené­pesült. Három, kislány tágra nyi­tott szemmel csodálja a mese­könyveket. — Azt a Micimackói tessék adni. De kettőt! — Miért két Micimackót? — A másikat a testvéremnek viszem. így jobban tudjuk ol­vasni. MiLne világsikerű regényének két példánya nylon-tásakiba ke­rül. Az ötödikes kislány Kifi­zeti, majd a kőpárkányra ül. Becses kincsként öleli magá­hoz a tasakot, két társa irigy­kedve nézi, majd elszaladnak. Percek telnek csupán, a kát kislány visszatér a mámáktól kunyéráit pénzzel Tizenéves fiúk jönnek. A me- zőberényi gimnázium tanulói. A köpenyzsebből tízesek, húszasok kerülnek elő. Számukra csak alkalom a könyvsátor, hogy újabb köteteket vegyenek. — Az ifjúsági klubunk tag­jai. S ha hazaviszik a könyvet, a család, az ismerősök kezébe is eljutnák a kötetek. Az „ön- fia vágta sebét” című Nernes- kürthy-könyvet így nem csak a gimnazista fiú olvassa el. A télen díszítőművészeti ki­állítás volt a művelődési házr ban. Akkor jött a/, ötlet: mini­könyvvásárt rendezzenek.' A | könyvárusításnak nem várt n.agy sikere voll. Ez tehát a ; pár mondatos története annak, | miért állították fel éppen Kö­röstarcsán a könyvsátrat. * * * Idős asszony érkezik. Konyecz- ki néni. de a faluban minden­ki csak Etuska néninek ismeri. Naiv festő és költő, a színját­szó csoportnak meg ma is ak­tív segítője. Arany János-köte- tet keres, ami sajnos nincs. Szeme megakad a „Szép ver­sek” narancssárga borítóján. Kezébe fogja az antológiát — Ezt kérem. A fiatalok ver- seskonyvót Kifizeti az árat, aztán még körbenéz. „Majd még jövök!” — búcsúzik. Általában nyolc—tízen . állnak a sátor előtt. A japánakácok­kal szegélyezett műútról srácok kerekeznek ide kerékpárokon „jó, izgalmas, kalandos” köny­vekért. A nap a házak mögül süt vissza. Két óra alatt több mint félezer forintért vásárol­tak könyvet a tarcsaiak. G yere- kek, tizen- és huszonévesek felnőttek, idősek. A sátor szom­batig áll, naponta reggel ki­lenctől napnyugtáig. A mező­berényi boltból is naponta ér­deklődnek: kell-e pótlás Tár­csára? Gyors számvetés: a könyv­hét kedd estéjéig minden kö- röstarcsat lakos 1 forintot for­dított könyvvásárlásra. Könnyű az osztás, de hogy mennyivel lettek a vásárlók gazdagabbak, azt nehéz lenne kiszámítani. Nemesi László ű í Barátok, pályatársak és ta­nítványok írásainak csokrával emlékezik a pécsi folyóirat új száma a márciusban elhuny-t Várkonvi Nándor irodalom- és kultúrtörténészre, az egykori Janus Pannonius, majd Bat- I sányi János Társaság alapító j tagjára, a Sorsunk főszerkesz­tőjére. Várkonyi Nándort 79 éves korában érte a halál, „Pergő évek” című önéletrajzi műve utolsó fejezeteinek írása közben. A befejezetlenül ma­radt munkából „A Sorsunk élén” címen közöl részleteket a folyóirat. Az összeállításban költeménnyel szerepel Arató Károly, Bárdosí Németh János, Bertók László. Csorba Győző, Gálám bosi László, Lovász Pál, Pákolitz István. Takáts Gyula és Weöres Sándor, prózai em­lékezéssel pedig Csányi László, Csuka Zoltán, Fodor András. Harcos Ottó. Hunyady József, Makay Gusztáv és Tüskés Ti­bor. A júniusi szám további ré­szében Kalász Márton és Mé­szöly Miklós költeményeit. Bertha Bulcsú regényének foly­tatását. Bajomi Lázár Endre Francia krónikáját, Futaky Hajna és Taxner Ernő színhá­zi tudósítását, Kenyeres Zol­tán esszéjét, vklamint Béládi Miklós és Pomogáts Béla kriti­kai írásait találjuk. (KS) Hegy év alatt politikai tárgyú A'. MSZMP békési bizottsága rendszeresen ülései s a titkári értekezletek napirendjén szere­pelteti a politikai irodaiam tér. jesztésének mindenkori helyze­tét. időszerű kérdéséit; hason­lóak a tapasztalatok a legtöbb alapszervezetben is: ezekhez já_ rulnaik a terjesztés sikerét bi­zonyító számok amelyek végső bizonyságát adják annak: a po­litikai tárgyú könyvek terjesz. tése a városban valóban a párt­munka szerves részévé vált. tgy fogalmaztak a legutóbbi békési terjesztőd megbeszélés előadói, hozzászólói s aztán az adatok következtek: 1970 és 1974 között megkétszereződött a vásárolt, olvasott Kossuth-könv. vek, pártfolyóiratok száma. ‘ Az idei tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy az érdeklődés tovább nő, hiszen öt hónap alatt több könyv — a városban 1 700, a város környéki közsé­gekben 600 kötet — talált gaz­dára. mint a múlt esztendő megfelelő időszakában. Ez re­ményt nyújt ahhoz, hogy év végire túlszárnyalják a tavalyi négy és fél ezer kötetet. Azalapszervezetek többségé­ben eredményesebbé vált a fi­zikai dolgozók közötti terjesz­tő-munka, javult az elszámolá­si fegyelem és néhány gyen­gébb alapszervezet is előbbre lépett. A legnagyobb sikerrel a KEVlftP, a kosárfonó házi­ipari szövetkezet, a mezőgazda, sági gépgyár, a viz- és csator­namű vállalat, valamint a ka­kétszer annyi könyv Békésen muti Beké Termelőszövetkezet és a bélmegyeri területi alap- szervezet terjesztői dolgoztak. Közülük tízen vehették át a vá­rosi pártbizottság és a Kossuth Könyvkiadó megyed kirendelt­sége könyv- és tárgyjutalmait Lebegő illanyoszlop v Nemrégiben Nyugat-Szibért- ában, a Tyumenytől Szurgutig húzódó útvonalon „úszó-lebe- gő” oszlopokat állították fel és elektromos távvezetékeket sze­reltek rájuk. Az útvonal jelen­tős része ugyanis itt erősen mo­csaras területeken húzódik ke­resztül. Az oszlopok felállításához te­hát nem volt szükség az ilyen­kor szokásos cölöptalapzatok építésére. Mindegyik oszlop há­rom darab lapos fenekű acélpon­tonon nyugszik. A pontonokat acélgerendák fogják közre. A korrózió veszélye sem fenyeget, mert az egész konstrukció ilyen védelmét gondosan biztosították. Törött ablakok Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat központja. Szarvas AZONNALI FELVÉTELRE KERES: — Legalább ötéves gya­korlattal rendelkező mezőgazdasági vízépítési mérnököt — Talajerőga/.dálkodás- han jártas agrármérnököt vagy szakmérnököt főelőadói munkakör betöltésére. — Munkaügyi tevékeny­ségben gyakorlattal rendelkező techniku­mi vagy szakközép­iskolai végzettségűt ELŐADÓI BEOSZTÁSBA Jelentkezés személyesen vágy írásban, 5S40 Szarvas. Szabadság u. SO. XI. e. 1. Az igazgató lement a műhely­be és beüvegeztelte az ablako­kat. Hogy szavamat ne felejt­sem: kiosztott két fegyelmit is. mert úgy találta, hogy a törött ablakok megjavíttatása még a'k_ kor sem az ő feladata, ha erre történetesen a termelési ta­nácskozáson kérik. Érdemes közelebbről is szem. ügyre venni, hogyan találkozik egy nagyvállalat vezetője a mű­hely törött ablakával. Bizonyá­ra nem az igazgató keresi a randevút. Az ablak várja ki­tartóan a tanácskozást, amelyen majd szoba kerülhet. Mégpedig azért, mert a műhely vezetőjé­nek kérését a karbantartók ve­zetője elengedte a füle mellett. Nem sietett kijavíttatni a törött zuhanyozót sem. Gyakran meg­történik, hogy azonos beosztá­sú munkatársak -egymás kéré­sére nem vagy csak késlekedve teszik meg azt, ami egyébként munkaköri kötelességük volna A szocialista brigád panaszá­ra a művezető ráérősen bólogat, de viharsebesen intézkedik, ha az igazgató „tolmácsolásával” érkezik el hozzá a brigád ké­rése. Ilyen helyeken szokássá válik, hogy a munkások köz­vetlenül az igazgatóhoz fordul­nak orvoslást igénylő gondja­ikkal. Talán nem kalandozunk el túl messze mondanivalónk lé­nyegétől, ha az üzemi demok­ráciával is összefüggésbe hoz­zuk e jelenségeket A munká­sok demokratikus jogaikkal él­ve emlegetik az ablakot. Az igazgató pedig az üzemi demok­rácia követelménye szerint jár el, amikor teljesíti a dolgozók jogos kérését. Meg boldogok ts lehetnénk, hogy íme, egyes vállalatoknál milyen jól mennek a dolgok! Boldogok -lehetnénk. ha nem tudnánk, hogy az üzemi de­mokrácia érvényesítője nem fel. tétlenül minden esetben az igazgató vagy a főmérnök. Té­vedés lenne azt hinni, hogy az üzemi demokrácia csak vezető­ket és vezetetteket összekötő fogalom. Két művezető, sőt két esztergályos között is érvénye­sülhet a demokratizmus, ha tisztelik egymás véleményét, ha feltételezik egymásról, hogy igaz ügyben, jogosan szólnak. Olykor természetesen saját számlánkra is gyakorolhatjuk a demokráciát, például azzal, hogy a magunk dolgát nem mások­tól kérjük számon. Sokszor az a látszat, müitha a demokratizmus érvényesítésé­ben a jogok és a kötelességek elválnának egymástól, mintha elkülönült életet élhetnének. A jogok lenn a műhelyben, a kö­telességek meg fenn az igazga­tóságon. Vagy éppen fordítva, aszerint, hogy honnan nézzük a dolgokat. Mintha a panasz jo­ga nem járna együtt a jobbítás tisztes kötelességével! Mert együttjár. Mégis — kép­letesen szólva — hány mű­helyben, hány törött ablak van még? És hányán hiszik, hogy az üzemi demokráciát érvénye­sítik, amikor kacstoaringós út­jára engedik azokat a panaszo­kat, amelyeket a helyszínen és azonnal lehetne, sőt kellene or­vosolni 1 Az ablakot persze beüvegez­ték a példánkban szerepl ő üzemben. Csakhogy Itt többről van szó. Arról a szemléletről, amely a rokonszenvesnek tű­nő látszatok mögött éppen az üzemi demokrácia tartalmát, lé­nyegét kezdi ki. Ahol igazgatói segédlet kell az ablakok beüvegezéséhez, fé­lő. hogy egy idő után a veze­tők megítélésének mércéje is al átszáll. Nevezetesen, hogy az igazgató munkájának megítélé­sében a kelleténél nagyobb sze­repel kap az a kérdés: vajon, beüvegeztetle-e mindig az abla. kokat? Az érdemi munkától távolo­dik el az g vállalati vezető, akinek vállát kitört ablakok gondja is nyomja. Nem érvé­nyesülhet igazán az üzemi de­mokrácia ott, ahol minduntalan az igazgatónak kelj a törött ab­lakok ügyében intézkedni. Pe­dig ilyen helyen látszatra min­den rendben van Mindenki elé­gedett. Sőt, az ablakok is épek — egészein a legközelebbi viha­rig Miskolczi Miklós y

Next

/
Oldalképek
Tartalom