Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-11 / 135. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1975. JÚNIUS 11-, SZERDA Ara; 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 135. SZÄM Szavazatunkkal, tetteinkkel mondjunk igent pártunk politikájára, a Hazafias Népfront programjára fClauko Mátyás választási beszéde Nagyszénáson Választási gyűlést rendeztek hétfőn este Nagyszénáson, a mű- i pelődési ház nagytermében. Az elnökségben helyet foglalt Klaukó \ Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bi- j zottságának tagja, a megyei tanács einöke, a 9-es számú ország- | gyűlési választókerület jelöltje, Barna Pál, az MSZMP orosházi I járási bizottságának első titkára, dr. Bánfi Sándor, a Hazafias ! Népfront orosházi járási bizottságának elnöke, valamint a járás, a '■ község közéleti személyiségei. Kaczkó Mihály, a választási gyűlés elnöke rövid megnyitó be- szédében bejelentette — tekintettel arra, hogy ennek a községnek lakosai jelölték a választókerületben elsőként Klaukó Mátyást —, hogy a 9-es számú választókerülethez tartozó mind a tíz község lakossága egyöntetűen jelölte ismét volt képviselőjüket. A bejelen- j tést nagy taps fogadta, miközben a gyűlés szónoka a mikrofon elé lépett, Klaukó Mátyás beszéde Bevezetőjében szólt szabad hazánk három évtizedes fejlődéséről és az elmúlt négy évben végzett képviselői munkáról. Mint hangsúlyozta: 30 évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy minden állampolgárnak jogot, a x dolgozó embernek munkát, munkája alapján megbecsülést biztosítunk. ígéretünket beváltottuk, hazánkban munkáshata- j lom van, a nép az ország gaz- j dája. Gazdasági, szociális és kulturális felemelkedést hirdettünk ! meg. Igaz, hogy keményen meg- j dolgoztunk érte, de a célt va- ! lóra váltottuk. Szocialista ipa- j runk tizenegyszer annyit ter- j mel, mint a háború előtt. A mezőgazdaság 60 százalékkal ad többet, mint 1938-ban. És ennek I kétharmadát a szocialista nagy- } üzemi gazdálkodás legutóbbi i tíz évében értük el. A nemzeti jövedelem napjainkig ötszörösére nőtt. Ugyanakkor az elmúlt négy év munkájáról is büszkén adhatunk számot. Fejlődésünket mindjobban bizonyítja, hogy társadalmunknak a munkásosztály tényleges vezető osztálya, és jő vezetője. Hatalmát a nép, az ország érdekében gyakorolja, amelybe bevonja a termelőszövetkezeti parasztságot, az. értelmiséget, a szocializmus építésében dolgozó tömegeket, támaszkodva a népi nemzeti egységet képviselő Hazafias Népfrontra. Majd számadatokkal tanúsította, hogy népgazdaságunk a negyedik ötéves terv első négy évében megfelelően, időarányosan fejlődött. Nagy elismerést és egyetértést váltott ki a nők helyzetének javítását szolgáló párt- és kormányhatározat —- mondotta többek között. A nők teljes egyenjogúságának megteremtése össztársadalmi érdek. A tett intézkedések nyomán; egyenlő munkáért egyenlő bért, az óvodai, bölcsődei férőhelyek számának növelése, a több műszákban dolgozó nők gondjainak enyhítése, a vezetésbe való bevonása, A hozott szociálpolitikai intézkedések már éreztetik hatásukat, jó szolgálatot tesznek a dolgozó nőknek, örvendetesen alakul hazánk népesedési helyzete. Társadalmunk részt vállal a gyermekneveléssel járó gondokból, ezért is tettünk intézkedéseket a többgyermekes családok helyzetének javítására. A családi pótlék több mint a duplájára nőtt, 150 forintról 316 forintra. A gyermekgondozási segély 593 forintról 900 forintra emelkedett. Ezenkívül a megalkotott Ifjúsági Törvényünk is jól szolgálja és képviseli if- j jóságunk érdekeit A továbbiakban pártunk XI. kongresszusi határozatának jelentőségét méltatva hangsúlyozta, hogy a határozatok sikeres végrehajtása egyben azt is jelenti, hogy jó feltételek teremtődtek az ötödik ötéves terv indításához, hiszen a következő ötéves tervben a nemzeti jövedelmet 30, az ipari termelést 33 —35, a mezőgazdasági termelést 16—18 százalékkal kell növelni. A XI. kongresszus ismét megerősítette azt az elvet, hogy a termelés növekedésével össz hangban tovább kell javítanunk népünk életszínvonalát. Ami a megyénk gazdasági, politikai fejlődését illeti, beszédében az előadó néhány alapvető kérdésre utalt. így többek között: az ország gazdasági, kommunális, kulturális, egészség- ügyi fejlődésével, valamint a dolgozók életkörülményeinek javításával lépést tartott és számottevően fejlődött mégyénkaz utóbbi esztendőkben. Mielőtt • azonban ezt részletezte volna, néhány megyei sajátosságra utalt. Megyénk társadalmi és gazdaságpolitikai értékelésénél feltétlenül figyelembe kell venni: honnan indultunk, milyen örökséget kaptunk. — mondotta — Ismeretes, hogy Békés megye a felszabadulás előtt az igen elmaradott megyék közé tartozott. Ipara szinte nem volt, nem beszélve arról a nyomorról, nélkülözésről, amely Békés megyét jellemezte, hiszen közismert, hogy ez a megye adta az ország különböző részének a summást, a kubikost és egyéb területek munkásainak tízezreit. Nagy lemaradás jellemezte a megye kommunális, kulturális, egészségügyi ellátottságát. A megyei párt és állami vezetés előtt három évtized óta kettős feladat áll: pótolni a múltból örökölt lemaradást, ugyanakkor lépést tartani az újjal. Éppen ezért minden dicsekvés nélkül nagyra kell értékelni megyénk társadalmi életében bekövetkezett alapvető változást, melynek következtében megyénk társadalmi szerkezete teljesen megváltozott és a hajdani kimondott agrárjellegű megye helyét korszerű, modern iparral rendelkező, ipari agrármegye váltotta fel. E társadalmi fejlődés teremtette meg alapját annak, hogy megoldódott megyénkben a még néhány esztendővel ezelőtt igen alapvető gondunk, a munkaerő foglalkoztatottság. Most már ott tartunk, hogy főleg szakmunkásoknál, technikusoknál és magasabb képzettségűeknél munkaerőhiánnyal küszködünk. Megyénk iparának fejlődését bizonyítja az is, hogy egyes termékekből országos szinten jelentős mennyiséget állítunk elő. így öntöttsíküvegből 70, égetett- cserépből 52, a férfiingből 29, a földgázból pedig 17 százalékát Békés megye szolgáltatja az országnak. A mezőgazdaság előirányzott termelése a tervezett 16 százalékkal szemben 28-29 százalékkal haladta meg az 1966—70 évi átlagot. A növénytermesztésben évi 12-13, az állattenyésztésben pedig 6-7 százalékos növekedést értünk el. A két legfontosabb szántóföldi növény, a búza és a kukorica termésátlagai jobban növekedtek, mint az országos átlag. Itt az élőadó dicséretesen szólt a nagyszénás! Október 6. Termelőszövetkezet 50 mázsás búza és 70 mázsás kukorica hektáronkénti átlagterméséről, ami már világviszonylatban is figyelemre méltó. Nagyra értékelte az előadó azt a társadalmi összefogást is, amellyel a (.Folytatás a 3, oldalon) fiat állami gazdaság és 34 termelőszövetkezet csatlakozott a Szeghalmi Állami Gazdaság tejtermelési felhívásához Június 30-ig meghosszabbították a benevezést Tegnap délelőtt összeült a megyei tejtermelési versenybizottság Békéscsabán, az SZMT épületében, a MEDOSZ-ban. Ekkor jelentették be, hogy a Szeghalmi Állami Gazdaság tejtermelési felhívásához továbbra is csatlakozhatnak a magyartarka nagyüzemi tehenészetek dolgozói. Hat állami gazdaság és 34 termelőszövetkezet küldte be eddig jelentkező lapját a MEDOSZ Békés megyei szervezetének, ahol a versenyt ezentúl félévenként, háromnegyedévenként, s év végén értékelik. Néhány hét alatt sok üzemhez jutott el a szeghalmi kezdeményezés. A visszhang igen kedvező, hiszen a tejtermelés növelésére, a magyar-tarka fajtájú tehenészetekben a termelés fokozására, a lakossági igények mindjobb kielégítésére, versenyben vállalkoztak a legilletékesebbek: a tehenészeti dolgozók. A versenybizottság úgy határozott, hogy a benevezést június 30-ig meghosszabbítja és az első félévi eredményeket július végén összegezi. A teljesítmények alapján rangsort nem állít fel. Az értékelésből valamennyi üzem megállapíthatja helyét, feladatát a helyezések elérésére. A harmadik negyedévi és az év végi értékelés során az üzemi teljesítményeket már rangsorolják, s erről tájékoztatják a versenyzőket. Az értékelés egységességének biztosítására a versenybizottság külön formanyomtatványt bocsát az üzemek rendelkezésére Agrokémiai központok és raktárak létesítésének előkészületei Kedden, június 10-én háromnapos előkészítő tanácskozássorozat kezdődött megyénkben, két agrokémiai központ és tizenhárom raktár létrehozására. A tanácskozások résztvevői az agrokémiai központok megvalósításában érdekelt városi, községi tanácsok, az állami gazdaságok főosztálya, a két termelőszövetkezeti szövetség, a megyei növényvédő állomás, az AGROKER, a KÖJÁL, a gépkísérleti intézet, valamint megyénk termelőszövetkezetei, állami gazdaságai és a Magyar Államvasutak III. főosztálya. Frankó János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője elmondta, az ez év januárjában Békéscsabán megtartott MÉM miniszteri tanácsmegyénkben kozáson született döntés, hogy megyénkben a mezőgazdaság ke- mizálásának továbbfejlesztésére, a termékhozamok növelésére, gazdaságosabb kémiai fel- használásra két agrokémiai központot szükséges létesíteni. A mezőgazdasági osztály azóta kidolgozta a kemizálási hálózat kiépítésének tervét. Ennek megfelelően a Hidasháti és az Orosházi Állami Gazdaságban épülnek majd agrokémiai központok és megyénk különböző részein 13 raktár. A terv konkrét megvalósítását 1976-ban kezdik és 1985-ben fejezik be. A két kemizálási központ egyébként mintegy 2000 hektár területet látna el. A kémiai raktárak elhelyezése pedig úgy történik, hogy a gazdaságok 20—25 kilométeres körzetből elérhetik. Gyorsítják a betonelemgyárak termékstruktúrájának korszerűsítését A Beton- és Vasbetonipari Művek, amely az utóbbi két év- 1 ben több gazdaságtalan beton- áru-telepét megszüntette, most elsősorban a korszerű termék- struktúra kialakítását szorgalmazza. Ebben az évben csaknem 20 termék gyártását adja át tanácsi vállalatoknak és egyéb szervezeteknek, amelyek a kisebb sorozatú cikkeket is gazdaságosan állíthatják elő. Ugyanakkor a betongyárak jobban kihasználhatják nagy gépsoraikat korszerűbb és hosszú terméksorozatok gyártására. A komplex intézkedési tervek szerint nagy figyelmet fordítanak arra, hogy meggyorsítsák a rugalmasabb technológiájú gépsorok fejlesztését. így a célgépeket fokozatosan felváltják a többféle termék gyártására könnyen átállítható korszerű berendeiésekkel. A gazdaságosabb termékstruktúra kialakításában számításba vett új termékek közül azokat helyezték előtérbe, amelyek a vállalatnál és a felhasználóknál egyaránt megtakarítást eredményeznek. Többek között megkezdik a nagy fesztávolságú spen—deck födémpanelek gyártását. Ezeket a termékeket az építőknek már nem kell vakolniuk, és ezzel embert és gépeket takarítanak meg. A gyártási eljárások korszerűsítésével teremtik meg az acélmegtakarítás feltételeit több újfajta tetőpanelnél. A régi technológiai eljárások felülvizsgálásával egyidőben felderítették a hulladék- és energiaveszteség csökkentésének lehetőségeit is. így a gazdaságosság javítására tett komplex intézkedésekkel — terveik szerint — az idén 7,4 millió forint értékű megtakarítást érnek eL (MTI)
