Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-10 / 134. szám

25 éves q Szarvasi ÖKI fi tudomány eredményeiről, az intézet hazai és külföldi kapcsolatairól, munkájáról Beszélgetés dr, Kovács Gáborral, az ÖKI igazgatójával Az első ballagás az űj iskolában A végzős harmadikosok egy csoportja Sote éves óhaj teljesüléseként ] Fennállásának 25. évforduló­ját ünnepli ebben az esztendő­ben a Szarvasi Öntözési Kuta­tóintézet. 1950-ben azzal a cél­lal hozták létre, hogy tisztáz­za az öntözéses gazdálkodás termesztési, műszaki és közgaz­dasági kérdéseit, segítse a me­zőgazdasági termelést, a tudo­mányos életben született ered­mények elterjedését, hatékony alkalmazását. Hogyan tett ele­get ennek a feladatnak a kuta­tóintézet? Erről beszélgettünk dr. Kovács Gáborral, a mező- gazdasági tudományok dokto­rával, az intézet igazgatójával, akit a Békés megyei 10-es vá­lasztókerület országgyűlési kép­viselőjének jelöltek a június 15-i választásra. — Ismeretes, hogy a kutató­munkát magas 'színvonalon koordinálják. A kutatóintéze­tek az országos kutatási programból feladatot kapnak, részben egy-egy téma prog­ramvezetésével. részben va­lamilyen feladat megoldásá­ban működnek közre. Az ÖKI milyen kutatási prog­ramban vesz részt, melyek­ben működik közre? — Az országos kutatási prog­ramból a mi intézetünk igen jelentős feladatot kapott. Prog­ramvezetők vagyunk az öntözé­ses, a rizs- és legelőgazdálko­dásban. Közreműködünk a lu­cerna és a kukorica téma fel­dolgozásában. Intézetünk dol­gozói évtizedek óta nagy hoz­záértéssel tevékenykednek, ku­tatómunkájukkal eredményesen szolgálják a hazai mezőgazda­ság mind gyorsabb ütemű fej- 1 ődését — Az utóbbi években két­szer nyerte el az ÖKI a Ki­váló Intézet megtisztelő cí­met, egyszer az Elismerő Ok­levelet, melyet a mezőgazda­sági és élelmezésügyi mi­niszter a MEDOSZ elnöksé­gével egyetértésben adomá­nyozott. Mivel érdemelte ki a szarvasi ÖKI a kiváló cí­met? — Megállapítottuk, hogy a mezőgazdaság tápanyagellátá- sának növekedésével csökkent a szántások mélységével szem­ben támasztott követelmény. Négyévenkénti mélylazítás, il­letve szántás elvégzése szük­séges, hogy a talaj vízáteresztő- képességét növeljük. A közbe­eső években a tíz-tizenöt cen­timéter mélységű szántás, illet­ve lazítás is elegendő. A szán­tás alapvető célját abban lát­juk, hogy a területen levő gyö­kér- és szármaradványokat gyors fordítással letakarjuk és ezzel alkalmas magágyat bizto­sítunk a tavasszal vetendő nö­vényeknek. Vizsgáltuk a különböző mű­trágyák hatását öntözött körül­mények között. Az öntözés ha­tására csökken a cukorrépa cu­kortartalma, de az egyéb mi­nőségi mutatók és a termés- eredmények oly mértékben ja­vulnak, hogy az auguszuts kö­zepe körül végzett öntözés vég­eredményben növeli a hektá­ronkénti hasznos cukorhoza­mot Tanulmányoztuk különböző növények vízigényét. Tovább folytattuk a gazdaságos öntöző­víz meghatározását, célszerű, korlátozott vízellátással folytat­tunk kísérleteket kukoricával, cukorrépával és burgonyával. Kísérleteink igazolják, hogy nem indokolt a növények szá­mára a potenciális víz biztosí­tása. Az eredményekből több segédletet dolgoztunk ki a gya­korlati kérdések megoldására. __ Már a múlt esztendőben i s széles körben érdeklődtek a járva üzemelő öntözőbe­rendezések iránt a tsz-ek és az állami gazdaságok. Tudo­másunk szerint az intézet közreműködött egy ilyen be­rendezés szerkesztésében. Mi­lyen eredménnyel __ Az ÖKI három munka­társa és a Debreceni Agrártu­d ományi Egyetem szarvasi fő­iskolai karának két oktatója el­készítette a „Körös” 200 elne­vezésű, járva üzemelő öntöző­gép modelljét. A gyakorlati be­mutatókon kiválóra vizsgázott a berendezés, így ennek gyártá­sát a szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat 1975-ben elkezdte, ösz- szesen tíz esőztető típusú be­rendezés és nyolc felületi tí­pusú öntözőberendezésre dol­goztunk ki technológiai válto­zatokat Ezek részletes ökonó­miai elemzés alapján a műszaki fejlesztésre vonatkozó tenden­ciákat vizsgáltuk. Eredményes választókat kaptunk. — A szántóföldi növények öntözéses termesztés-tech­nológiájának fejlesztésében milyen tényeket állapítottak meg? — Az öntözéses termesztés­technológiák fejlesztése című témában kísérleteket folytat­tunk a búza, a kukorica, a bur­gonya, a szója és a silókukorica hozamainak lehetséges növelé­sére. Megállapítottuk, hogy a csapadékos nyár eleji időjárás következtében az öntözés haté­konysága mérsékeltebb volt a búzánál, a kukoricahibridek vi­szont kiemelkedő termést ad­tak. Összesen 35 hazai és kül­földi hibridet vizsgáltunk: mi­ként hálálják meg az öntözést? A Martonvásári 580-as kuko­rica hektáronként 110,9 mázsa, a Szarvasi Se 648-as kukorica pedik hektáronként 115,78 má­zsa hozamot adott. A kisvárdai burgonya is kiválóan vizsgá­zott öntözéses körülmények kö­zött. A silókukorica átlagban 30 százalékos többlettermést adott — A rizs nemesítésében és a termesztés' komplex kuta­tásában' milyen tapasztala­tokra tettek szert? — Intézetünkben hosszabb idő óta folytatunk rizskutatást, igen kedvező eredménnyel. Ta­valy az országos vetésterület 80—85 százalékát a Kákái 203 és Dubovszkij 129 fajta fog­lalta el. A G 7Ó-es és a Szarva­si Karcsú fajtajelölték üzemi kipróbálása kedvező eredményt hozott, így ezek 1975. április 28-án előzetes fajtajelölt elis­merésben részesültek. Mindezek mellett jóleső érzéssel mondha­tom el, hogy a minősített faj­ták fajtafenntartó nemesítése révén az ország növekvő elit vetőmag igényét kielégítettük. Ugyanebben a témában foglal­koztunk a kakaslábfüvek el­leni védekezéssel. Külföldi és hazai szereket próbáltunk ki jó eredménnyel. Ezt a jó ered­ményt elsősorban a budapesti Vegyiművek új készítményeire értem. — A gyepgazdálkodási kuta­tás az elmúlt 25 évben nagy erőssége volt az intézetnek. Dr. Gruber Ferenc munkás­sága megszakadt, mivel meg­halt. Tovább folytatják-e a munkát, hogyan sikerült át­hidalni az intézetet ért nagy veszteséget? — Dr. .Gruber Ferenc halá­lával nagy veszteség érte a gyepkutatást A nemesítő mun­kát és a gyepgazdálkodás öko­nómiai kérdéseit tovább tanul­mányozzuk. 1974-ben négy faj­tajelöltet jelentettünk ‘ be minő­sítésre. Fajtafenntartó mun­kánk eredményeképpen 300 mázsánál is több elit fűmagot adtunk a népgazdaságnak. Jó eredménnyel szerepeltünk Moszkvában, a XII. nemzetközi rét- és . legelőgazdálkodási kongresszuson. — A gyakorlati szakemberek mind többször szólnak elis­meréssel a szarvasi lucerna- fajtákról. Hogyan halad, mi­lyen eredményeket hozott a a lucernanemesítés? — Elsődleges feladatnak te­kintjük olyan rezisztens, gyors sarjadóképességű fajták előál­lítását, melyek öntözött körül­mények között három-négy 1 évig beállt állományt adnak. Tavaly tovább folytattuk a Fuzáriummal és a Verticillium- mal szemben ellenállónak bizo­nyult égyedek beltenyésztését. A Békés megyei Növényvédő Állo­más közreműködésével a belte­nyésztett törzsek között vírus­mentes anyagokat találtunk, me­lyek szaporítását elkezdtük. A szarvasi 1, a szarvasi 2 és ai szarvasi 3 lucemafajták lénye­gesen felülmúlják az egyéb fajtákat. Fajtakísérleteinkben találtunk olyan hibrideket is, melyek két év átlagában 35— 38 százalékkal teremtek többet a standard fajtáknál. A kutató­munkát ebben a témában to­vább folytatjuk. — A kukorica komplex kuta­tása című munkából emel­jünk ki néhány gondolatot. — Tavaly három szarvasi ku­koricahibridet részesítettek ál­lami elismerésben. Ez év ápri­lis 28-án egy hibrid került elő­zetes elismerésre. A Szarvason nemesített kukoricák jól állják a versenyt a martonvásáriak- kal és a szegediekkel. A MÉM magas színvonalon ismerte el a szarvasi kukoricanemesítést Ebben az esztendőben már ne­gyedmillió hektáron termeszte­nek az országban szarvasi hib­rideket. A kutatás sokoldalú, sokrétű. Jó eredményeink van­nak a magas aminosav tartal­mú kukoricák előállításában is. — A szarvasi ÖKI kutató­mnkájának eredményei ho­gyan kerülnek ki a gyakor­latba, milyen hazai és kül­földi kapcsolataik vannak? — A KGST-be tömörült or­szágok öntözési intézeteivel nagyon jó kapcsolatot építet­tünk ki. Az egyik igen fontos kutatási témában KGST-n be­lül a koordinátor szerepét tölt­jük be. Együttműködünk szov­jet, lengyel, NDK és csehszlo­vák intézetekkel. A tőkés or­szágokból is sok kutató érkezik hozzánk, akikkel hasznos együttműködést alakítunk ki. Alapvető feladatnak tekint­jük, hogy a kutatásban elért eredményeket a mezőgazdasági üzemek minél gyorsabban fel­használhassák termelésük fej­lesztésére. Ezért szoros kapcso­latot építettünk ki a különböző termelési rendszerekkel. A bá­bolnai, a bajai és a nádudvari termelési rendszerben felkérés alapján szaktanácsadók va­gyunk. Együttműködünk a Szarvasi Állami Tangazdaság­gal a rizs- és a kukorica­termesztésben, az öntözéses gazdálkodás fejlesztésében. A Hidasháti Állami Gazdasággal kukoricavetőmag-termesztési kapcsolatunk van. A Szeghalmi Állami Gazdaság, ismeretes, hogy a lucemamag-termesztési rendszer gazdája. Itt is tevéke­nyen dolgozunk. A füzesgyar­mati Vörös Csillag Tsz zöld lucerna- és tömegtakarmány- termesztési 'rendszerében igen jelentős feladatot látunk el. A FAO-programban a Kondorosi Egyesüli Tsz-ek tevékenyked­nek, az ő munkájukat tervezés­sel és szaktanácsadással segít­jük. A IV. ötéves terv legna­gyobb vízgazdálkodási beruhá­zásával kapcsolatban a kiskörei tiszai víz hasznosítására üzem­fejlesztési terveket készítettünk csaknem 20 Békés megyei gaz­daságnak. Fontos feladatnak tartjuk, hogy a különböző termelési’ rendszerekben részvevő üze­mek vezető szakembereivel évente legalább egy alkalom­mal itt, az intézeten belül egy­napos eszmecserén találkoz­zunk és kicseréljük vélemé­nyünket a végzett munkáról, a tapasztalatokból következte­téseket vonunk le. Az együtt­működést rendkívül gyümölcsö­zőnek tartom, kedvező mind a kutatási eredményeink növelé­sére. mind nedig a termelés tó­vá bbf eil észt ősére — mondotta befejezésül Kovács elvtárs. Dupsi Káról? adták át rendeltetésének ez év március 19-én a Békéscsabán I felépült háromszintes impozáns ' Kereskedelmi és Vendéglátóipa­ri Szakmunkásképző Iskolát. A tanulás és oktatás minden felté­telét biztosító új intézmény fa­lai között az 1974—75-ös tan­évben a 27 osztályban 826 diák tanult. A 11 tanár, valamint hét szakoktató azon fáradozott, hogy megyénk állami és szö­vetkezeti holtjaiba, vendéglá­tó egységeibe minél több jó szakember kerüljön. A 826 ta­nuló közül szombaton délelőtt 245 fiatal vett búcsút az isko­lától — mint a jövő szakmun­kásai — akikkel hamarosan a kereskedelemben találkozunk. Vízszintes: t. Második jelmonda­tunk második része. 8. Svájci kanton. 9. Éneklő szócska. 1«. Helyhatározó szó. 11. Tiltó szócs­ka. 12. Fed-e. 14. Személynévmás. IS. ... Sebestyén, vándorénekes. 17. Vesztegzár. 19. Hajszárításhoz is használják. 20. Tanulj régen. 22. Kárt okoz. 23. MT. 25. Vonatkozó névmás. 26. Vissza: rangjelzés. 27. Utolér. 29. Tova. 30. ... György, a kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetője. 32. Szavatosság. pia, az iskola igazgatója es Za­lák György igazgatóhelyettes köszöntötte. A békéscsabai Szé­chenyi liget szabadtéri színpa­dának nézőterén több száz szü­lő és hozzátartozó volt részese a kedves ünnepségnek Már véget ért a néhány nap múlva kereskedelmi és vendég­látóipari szakmunkás-bizonyít­vánnyal rendelkező fiatalok bal­lagási ünnepsége, amikor az 1975—76-os oktatási évről hal­lottunk. Amint megtudtuk, a jelentős társadalmi, anyagi hoz­zájárulással létrehozott békés­csabai Kereskedelmi és Vendég- látóipari Szakmunkásképző Is­kolában szeptembertől már 29 osztályban mintegy 900 szak­munkás jelölt tanul. B alkus Imre Függőleges: l. Hold latinul. S. A falevélnek is van. 3. Libahang. 4. Ilona idegen változata. 5. Ott lehet jól lebarnulni. 6. Vissza: mutató­szó. 7. Varr. 12. Olasz pénzegyeég. 13. Edit keverve. 15. Fog. 16. Fe­jetlen hiéna! 17. Gyógymód. 18. Név németül. 19. Göngyöleg. 21. Takarmánytároló. 23. Elgondolkozó É-p). 24. A tea alkaloidja. 27. Tud. 8. ... ponty, nagyon finom hal­eledel. 30. Kicsinyítő képző. 31. Fel­kiáltó szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom