Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-10 / 134. szám
Kitűnő keid@ményeié§ Békéltetni baSiő fok —Veszprém Aa új Járat egyik vezetője, Laczó Pál és a kalauz, Molnár Sándor né Már a efmból Is sejthető, hogy ez valamiféle útvonal. Igen. Ámbár nem kiránduló csoporté, mint ahogy már néhányszor adtunk ilyen címet egy-egy hasonló esemény közlésekor. Ezúttal merőben másról van szó. Igaz, kirándulni is lehet azzal a panorámás autóbusszal, amelyet a Volán 8-as Vállalata június 1-től Békéscsaba—Siófok, illetve az őszi, téli hónapokban Veszprém között közlekedtet. A különbség csak annyi, hogy ez a járat immár naponta indul Békéscsabáról a kora reggeli órákban, összekötve ezzel az Alföld egy részét a Dunántúllal A nyári hónapokban a közkedvelt üdülőövezettel, a Balatonnal és környezetével. Az első útra mi is elkísértük a járatot, s bár még a környék lakói nem ismerték meg eléggé ezt a lehetőséget. — itt jegyezzük meg: lehetett volna nagyobb propagandát is kifejteni, mégis voltak utasok szép számmal június első vasárnapján. Csendes vasárnap reggel volt. A város éppen hogy ébredezett. Akik túrára, kirándulásra készültek, aggodalmasan tekint- gettek ki az ablakon, s talán kicsit álmosan is arra gondoltak, hogy ez a vasárnap sem sikerül. Mert az időjárás szeszélyes, mindig hét végére romlik el. Az új panorámás autóbusz utasai is erre gondolhattak, ennek ellenére nagy volt az élénkség. Különösen a forgalmi irodában, hiszen ezen a napon kellett vizsgázni: beválik-e az új járat vagy sem. A gépkocsivezetők és kalauzok is korán keltek, fűtötte őket az izgalom, hogyan sikerül az első út. Laczó Pál gépkocsivezetőnek -em volt nyugta. Bár már megszokhatta az ilyen hosszú utakat is, hiszen 21 éve van a vállalatnál, s ennek egy részét Budapest—Békéscsaba közötti vezetéssel töltötte el. A siófoki útvonal viszont jóval hosszabb. Kern véletlen, hogy rábízták, kétszeres kiváló dolgozó és a Balesetmentes Közlekedésért Érdemérem tulajdonosa. Tóth János, Földi Ferenc, Marik Mihály, Papp László gépkocsivezetők sem most kezdték a szakmát. Az első útra ők is elkísérték a járatot, hiszen szintén ide lettek beosztva. Felváltva dolgoznak majd, hosszú az út. Siófokig 292 kilométer és ugyanezt kell megtenni vissza, j Késben 40 állomáshelyen megállni, utasokat felvenni. Veszprémig 305 kilométer és 45 állomás lesz az útvonal) Fárasztó munka. De szívesen vállalták. Az új mindig érdekes, változatos. S az sem mindegy, hogy ők az úttörői annak a kezdeményezésnek, amelynek célja: az Alföldről átszállás, várakozás nélkül mipél hamarabb eljutni a Balaton fővárosába, vagy a Bakony egyik megyeszékhelyére. De térjünk vissza az első naphoz. Ünnepélyes pillanat volt az indulás. A panorámás, repülőüléses autóbusz méltóság- teljesen gördült ki az 1-es kocsiállásról Bálint István forgalmi szolgálattevő jelére. Az utasok közül néhányan csak rö- videbb távra mentek, Orosházára, Szentesre. De a Szentesre utazók különösen örültek e lehetőségnek, hisz vonattal körülményes eljutni oda. Szóljunk néhány szót a kalauzokról is. Makai István kétszeres kiváló dolgozó, 17 éve van a vállalatnál. Váltótársa, Molnár Sándorné is törzsgárda- tag. A férje pedig 18 éve dolgozik a Volánnál. Mindkettőjüknek nagy próbatétel volt az első út, hiszen új állomáshelyeket, megállókat' kellett megismerni. Az utasok mindebből persze nem sokat vettek észre, kellemes, kényelmes útjuk volt, s a kulturált utazáshoz hozzátartozik, hogy rövidesen beszerelik a hűtő- szekrényt is, a nyári melegben tehát mindig lesz frissen hűtött üdítő ital, mellyel a kalauzok szolgálnak, ez is feladataik közé tartozik. Az állomásokat percnyi pontossággal értük el. Orosháza, Szentes, Csongrad — szinte repült az idő —, s rövidesen már Kiskunfélegyházán jártunk. Itt szállt le az az utas, aki Békéscsabáról a legtávolabbra szóló jegyet váltotta. Nem unatkoztunk azonban sokáig, újabb utasok szálltak fel, akik örömmel fogadták a reprezentatív külsejű és belsejű panorámás autóbuszt.. Ezen a vidéken — Ja- kabszállás, Izsák, Fülöpszál- lás — kevés az autóbuszjárat, így hát örültek az új közlekedési lehetőségnek. A hosszabb pihenő Solton volt, ragyogó időben pontosan 12.20 órakor érkeztünk Siófokra. Jó ötlet volt az Alföldet a Balatonnal összekötni' egy járattal. Jól vizsgázott az első úton a személyzet is. Kasnyik Judit A társadalombiztosítási törvényről és végrehajtási jogszabályairól a Magyar Szocialista Munkáspárt XI, kongresszusának a beszámolója és több dokumentuma sokoldalúan foglalkozott társadalombiztosításunk értékelésével, megjelölve azt az utat is, amelyen tovább kell fejlődnie. Közvetlenül a kongresszus után társadalombiztosításunkat jelentős mértékben továbbfejlesztő intézkedések születtek. Az Országgyűlés 1975, április 10—U-j ülésszakán megalkotta a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt és ezzel új fejezetet nyitott a magyar társadalombiztosítás történetében. A törvény — a végrehajtásáról rendelkező minisztertanácsi rendelettel és a hozzá csatlakozó SZOT szabályzattal együtt — 1975. július 1-éo lép hatályba. Társadalombiztosításunk fejlődéséről, a kodifikációról és az 1975. július 1-én hatályba- lépő fontosabb új intézkedésekről, beleértve a régi és az alacsony összegű nyugellátások felemelését is, sorozatban adunk tájékoztatást. Szocialista társadalmunk alapvető érdeke és elemi kötelessége az öregekről, betegekről, munkaképiteleniekrői és a gyermekes családokról való gondoskodás. Ennek megfelelően az Alkotmány úgy rendelkezik, hogy a Magyar Népköztársaság állampolgárainak öregség, betegség és munkaképtelenség esetén anyagi ellátáshoz van joguk. A Magyar Népköztársaság az anyagi ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás keretében és a szociális intézmények rendszerével biztosítja A társadalombiztosítás keretében biztosított anyagi ellátásra a dolgozóknak, illetve hozzátartozóiknak a társadalom munkájában való részvételük alapján alanyi joguk van. Ez a jog hosszú Ideig tartó fejlődés eredménye. A rmmkásbiztosítás kezdeti intézményei hazánkban — a munkásmozgalom harcának eredményeként — a századforduló táján alakultak ki. A Tanácsköztársaság a társadalombiztosítást j minden dolgozóra kiterjesztette, általánossá tette. Ezeknek az előremutató intézkedéseknek a megvalósulását azonban az ellenforradalmi rendszer megakadályozta, és a társadalombiztosítást is felhasználta a dolgozók különböző kategóriáinak a itieg- osztására és szembeállítására. T ársadalombiztosításunk a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlődésével összhangban, a felszabadulás óta vált valóban társadalmi méretű gondoskodássá. A felszabadulást követően mindenekelőtt a munkásosztály hátrányos helyzetét kellett megszüntetni a jogosulták körének bővítésével, majd a szolgáltatások színvonalának fokozatos emelésével. Rövid idő alatt valamennyi bérből és fizetésből élő dolgozó társadalombiztosítási ellátáshoz jutott, ide értve a mezőgazdasági munkásoAz ipari szövetkezetek tagjait — kezdetétől fogva —a munkaviszonyban álló dolgozólakai azonos ellátás illeti meg. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai pedig a mezőgazdaság szocialista átszervezésével párhuzamosan jutottak betegségi ellátáshoz és családi pótlékhoz. A bérből és fizetésből ólő dolgozók azonos élveken alapuló nyugellátását az 1951-ben életre hívott első egységes nyugdíjrendszer valósította meg. Ezt 1954- ben, majd 1958-ban a társadalmi és a gazdasági életben bekövetkezett fejlődésnek megfelelő, magasabb színvonalú ellátást biztosító nyugdíjrendszer váltotta fel. Az utóbbiban fokozottan érvényesültek a munka szerinti elosztás és a szociális biztonság követelményei a hosszú időn át, továbbá a nehéz és az egészségre ártalmas körülményék között végzett munka meg. becsülése. ■ mezőgazdasági termelószöII vetkezetek tagjai 1958 óta részesülnek nyugellátásban. A dolgozó parasztságnak a nagyüzemi társasgazdálkodásban elért jelentős eredményei lehetővé tették nyugdíjrendszerük 1966. évi reformját Nyugellátásunk ezzel lényegesen közelebb került a bérből és fizetésből élő dolgozók nyugellátásához. A nyugdíjbiztosítás 1971 óta kiterjed a szakszövetkezetek tagjaira is. A kisiparosok és hozzátartozóik részére az 1961-ben megalkotott nyugdíjrendszer biztosít ellátást. A magánkereskedők e nyugdíjrendszer alapján 1976-től részesülnek ellátásban. Társadalombiztosításunk sokirányú fejlődésében külön is kiemelést érdemlő eredmény, hogy az intézményes egészségügyi ellátást ma már gyakorlatilag az egész lakosság igénybe veheti. A vázolt fejlődés is mutatja, hogy a társadalombiztosítás társadalmi és gazdasági életünkben rendkívül fontos szerepet tölt be, és szocialista államunknak a dolgozók érdekeit szolgáló egyik alapvető intézménye lett. Államunk a szociálpolitikai funkcióját jelentős részben a társadalombiztosítás útján valósítja meg. A társadalombiztosítási gondoskodás fokozatos kiterjesztésével elértük, hogy a munkaviszonyban álló dolgozók, az ipari, szövetkezeti tagok, a bedolgozók, valamint a megbízás alap-», ján rendszeresen és személyesen munkát végző dolgozók és családtagjaik azonos elvek szerint, illetve egyenlő feltételek mellett szerezhetnék jogot a társadalombiztosítás ellátásaira: betegségi és anyasági ellátásra, családi pótlókra, nyugellátásra és baleseti ellátásra. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti tagok és családtagjaik — táppénz és a terhességi — gyermekágyi A táppénzt és a terhességi-gyermekágyi segélyt helyettesítő betegségi, illetőleg szülési segélyt a tagok a szövetkezettől kapják, T ársadalmunk két alapvető osztálya ily módon gyakorlatilag azonos társada-- lombiztosítási jogokat élvez. Elértük tehát a gondoskodásnak azt a fokát, amelyen a szocialista szektorban dolgozók teljes körének társadalombiztosítási ellátása megközelítően azonossá vált. A még meglevő különbségek nem alapvétőéi, vagy pedig — mint például az öt évvel magasabb öregségi nyugdíj- korhatár — tovább csökkenthetők. Az elért eredmények tehát reális alapot nyújtanak a társadalombiztosítási jogszabályok egységes eLveken alapuló, átfogó ú j raszaibály ozásá hoz. A társadalombiztosítási jogszabályok rendezése keretében sor kerül az ellátás színvonalának emelését szolgáló jelentős fejlesztési intézkedésekre. Ugyanakkor az egységesítés érdekében számos kiseb b-nagy óbb reformintézkedés is megvalósul. A társadalombiztosítási jogszabályok ma részben a biztosítási ágazatok (betegségi biztosítás, családi pótlék, nyugdíjbiztosítás), részben pedig az érintett dolgozó kategóriák (munkaviszony ban álló dolgozók, mezőgazdasági szövetkezeti tagok, kisiparosok) szerint tagozódnak. Az alapvető jogszabályok megalkotására az 1955—70. évek között különböző időpontokban került sor. A rendelkezéseket a társadalmi és gazdasági viszonyokban ^elkövetkezett változások hatására — a gondoskodás fokozatos kiterjesztése és az alapvető ellátási formák színvonalának rendszeres javítása érdekében — több ízben kellett módosítani, illetve kiegészíteni. A joganyag Változása a nyugdíjbiztosításban a legnagyobb. Ezen a területen a hatályban leyő jogszabályoknak számos, a felszabadulás előtti időből származó rendelkezését is át kellett venniük. B társadalombiztosítási jogi szabályozás ágazatok és nyugdíjrendszerek szerinti elkülönülése, a végrehajtási szabályok igen nagy száma, az idők folyamán szükségessé vált módosítások és kiegészítések folytán a társadalombiztosítási joganyag rendkívül terjedelmessé és szinte áttekinthetetlenné vált. Az alkalmazott jogszabályok száma mintegy félezerre tehető. A jogszabályokban sok az átfedés és az ellentmondás, ami akadályozza a bürokráciamentes és egységes végrehajtást. Megnehezíti a társadalombiztosításba bevont széles rétegek és az ügyintézésben közreműködő aktivisták számára a szabályokban való eligazodást, a jogok és kötele, zettségek megismerését, valamint az igények érvényesítését. Ehhez járul még. hogy a nyugdíjrendszerek egyes alapvető kérdéseket eltérően rendeznék. Az eltérések nagy részét népgazdasági szempontok és a munkavégzés sajátos körülményei ma már nem indokolják. A különböző dolgozó rétegek társadalombiztosítási jogainak egységesítése terén elért jelentős eredményeket és az ellátások színvonalának nagyarányú fejlődését, a széttagolt szabályozás nem tükrözte megfelelően. Szükségessé vált ezért a társadalombiztosítás egységes elveken alapuló, átfogó újraszabályozása, melyekről lapunk következő számaiban közlünk ismertetőt. JÜMUS 19 segély kivételével — a társadalombiztosítás keretében ugyanazokra az ellátásokra jogosulelőtt csaknem teljesen kirekesz- tak, mint a munkaviszonyban tettek a társadalombiztosításból, álló dolgozók és családtagjaik. A Volán 8, sz. Vállalat (taxj és 3 1'2 tormán aluli gépjárművekre* női gépjárművezetői tanfolyamot Indít Jelentkezhetned azok a 8 általános iskolával rendelkező 18. életévüket betöltött nők, akik kedvet éreznek a gépjárművezetéshez. A tantolyam költségét a vállalat megtéríti. Jelentkezni lehet: Volán 8. sz. Vállalat, Békás- j csaba. Szarvasi út 87. Mimkaü&i önálló osztály