Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

\ iMapfrenden 1 szakszervezeti szervik — a minőségi sport fejlesztéséért Tornaünnepély Békéscsabán A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Testnevelési és Sport- bizottsága Szarvason, az állami tangazdaság központjában tar­totta meg munkaterv szerinti ülését. Az ülésre meghívták az RZJIT munkahelyi testnevelési, turisztikai, tömegsport albizott­ságának tagjait és más szak- szervezeti sportaktívákat. Jelen volt Szakái József, az MSZMP Megyei Bizottsága osztályvezető­helyettese, Erdős Károly, az SZMT elnöke, Gaál Géza, a Me­gyei Tanács Testnevelési és Sporthivatala megbízott elnöke, Horváth Lajos, a KISZ MB munkatársa. Megjelentek a ven­déglátó Szarvasi Állami Tan­gazdaság vezetői; Nagy József igazgató, Szloszjár György párt­bizottsági titkár és Dudás Mi­hály szb-titkár — alii a gaz­daság részéről üdvözölte a részt­vevőket. A fő napirendi pontot az az írásos anyag képezte, mely a szakszervezeti szervek tevé­kenységét taglalta — a minősé­gi sport fejlesztésében —a SZOT elnökségének 1973. október 1-i határozata alapján. Az írásos anyaghoz Dömény Ferenc, az SZMT Testnevelési és Sportbi­zottságának vezetője adott szó­beli kiegészítést. Elmondotta azt, hogy az el­múlt évek során a megyében a szakszervézeti szervek a testne­velés és sport jó néhány terüle­tén értek el igen komoly fejlő­dés*. Szervezeti vonatkozásban megerősödtek — az alapszerve­zeti szinttől a megyei szintig —- minden területen. Az utób­bi években jelentős, mértékben nőtt a szakszervezeti társadal­mi sportaktívák száma. Jelen­tős szemléletbeli változásokat sikerült elérni a szakszervezeti szerveknél — a testnevelés és a sport irányában. A testnevelé­si és sportmunka egyre jobban kezd a szakszervezeti munka ré­szévé válni A kád érképzésben is számot­tevő eredményeket tudnak es tudtak elérni. SportféLelősöket, túra vezetőket, munkahelyi test- tnevelési előtomaszokat képez­nek rendszeresen. Képzett sport­aktívákat delegálnak a sport- szervekbe, szakszövetségekbe, A nevelő munkában többféle formában kezdeményeznek. Szellemi vetélkedőket rendez­nek. Évenként közreműködnek a „Mit tud Ön a sportmozga­lomról?” című vetélkedősorozat lebonyolításában. Részt vesznek a „Jó dolgozó — Jó sportoló” mozgalom irányításában, érté­kelésében a társszervekkel kar­öltve. Az üzemekben nagyon sok filmvetítéssel egybekötött elő­adást szerveznek. Propaganda- munkát fejtenek ki a rendszeres testedzés, sportolás érdekében. A munkahelyi testnevelés el­terjesztésén, kiszélesítésén sokat fáradoznak. Ennek teljes egé­szében szervezői és gondozói a szakszervezetek. Az utóbbi években a megye 12 üzemében vezették be az aktív pihenőt, meggyőző munkával, teljes ön­kéntességgel, A turisztikát,' természetjárást számtalan formában segítik. Hét végi kirándulásokat szer­veznek, szakmai találkozókat rendeznek. Turisztikai felszere­lések kölcsönzésével foglalkoz­nak az SZMT-nél, s az szb-ket is inspirálják a vállalati köl-' csönzők létesítésére, hét végi víkéndházak építésére. Erdei tornaparkok kialakítását segítik. A sportlétesítmények fejlesz­tésében jélentős erőfeszítéseket tesznek a szakszervezetek, főleg munkahelyi szinteken. A legkomolyabb eredménye­ket a tömegsportfejlesztésben érik el. Ebben legjobb az össz­hangjuk a társszervekkel. A munkahelyi spartakiádok ver­senyrendszerét példásan alakí­tották ki. A szakszervezeti kupa­küzdelmek sokrétű formáját tet­ték hagyományossá az SZMT­kupák, szakmaközi kupák, Szak­mai kupák, ünnepi kupák ré­vén. Az szb-k által szervezett különböző kupákat (Kakas Ku­pa, Cukor Kupa stb.) népszerű­sítik. Szakmai sportünnepélyeket, sportnapokat rendeznek. A szak­munkástanulók sportversenyeit bonyolítják le a KISZ-szel kö­zösen. Üdülők, munkásszállások versenyeit szervezik. Az előadó hosszan ismertette a szakszervezeti testnevelési és sportmunka sokrétűségét Békés megyében. A versenysport, az élsport támogatását azonban nem tartotta kielégítőnek annak ellenére, hogy a megyében —az utóbbi öt évben — több mint 40 nemzetközi sporttalálkozót bo­nyolítottak le — csak az SZMT rendezésében! Anyagilag is igen komoly mértékben támogatják a sport­szerveket a szakszervezeti szer­vek. Az értekezlet részvevői a to­vábbi hatékonyabb munka ki­bontakozásának lehetőségeit ke. resték, s a hozzászólók igen sok hasznos javaslatot, észrevételt tetteit. A vitában elsőként a Volán 8. sz. Vállalat igazgatója. Vándor Pál mondott véleményt. A ver­senysport fejlesztésének egyik akadályát annak magas költsé­geiben látja. Drágák a sport­felszerelések, kevés a pénz. Vál­lalatoknál a sporttámogatásokat nem a részesedési alap terhére kellene eszközölni. A megyében még nehezíti a helyzetet, hogy Igen sok vállalat nem önálló. Jogosan bírálta a megye terü­letép elterjedt — rendszerint helytelen — sportegyesületi ösz- szevonásokat. Dudás Mihály szb-titkár anyagi, pénzügyi kérdéseket tag­lalt. Elmondotta, hogy hatalmas összegű vállalati nyereség esetén is csak minimális összeget tud- ! nak a sportra fordítani, amiből nemcsak a drága versenysport­ra, de az igen örvendetesen ki- szélesedett üzemi tömegsportra is — nehéz biztosítani a fedeze­tet. Hangsúlyozta, hogy az is­kolai testnevelésben és sportban kell előbbre lépni, mert az az alap Gubucz József testnevelő ta- nár-azt fejtegette, hogy a, minő­ségi sportot, a sportegyesülete­ket ne csak az üzemek támo­gassák, hanem segítsék az ál­lami sportalapból is. A további tömegesítésnek ma már akadá­lya az anyagi alapok hiánya. Havasi Márton, a Békéscsabai Pamuttextilművek sportfelelö- se azt mondotta, hogy jó ütem­ben fejlődik a szakszervezeti sport. A minőségi sportnak alap­ja a széles tömegsport, de igen sajnálatos, hogy a sportlétesít­mények fejlesztése igen lassú. Csak helyi erőkből nem tudják megoldani a problémákat. Békés megyében közel nyolcezer tex­tilmunkás él, dolgozik, de nem áll rendelkezésükre egyetlen egy sportlétesítmény sem. Szakái József, az MSZMP me­gyei bizottságának osztályveze­tő-helyettese sportpolitikai kér­désekkel foglalkozott. Elmon­dotta, hogy a megyében a gon­dok ellenére sincs szégyenkezni­valónk. A szakszervezetek sokat tettek és tesznek a testnevelés és sport fejlesztése érdekében. Jó úton járnak még akkor is, ha a szemlélet —- sokféle. A SZOT-elnökség sportra vonat­kozó határozatai is igen jók Leszögezte: jobban kell a mi­nőségi sportnál egyeztetni. A j szemléletet formálni kell. A szakszervezetek helyes célt j tűitek ki és mint eddig is. sok ! mindenben élenjártak, így a minőségi sport kérdéseiben sem hiábavaló a kezdeményezésük. A megyében vigyázni kell a sportvezetésnek arra, hogy az erők ésszerű csoportosítása mel­lett ne vesszen el a tömegsport. A létesítményhelyzetben sajnos még mindig nagy a lemaradás — állapította meg. Valentlnyi Márton, az SZMT munkavédelmi felügyelője az ésszerű gazdálkodást hangsú­lyozta. A sportolók társadalmi megbecsülésének fontosságáról és a vállalati sportalapok kép­zésének fontosságáról beszélt. Erdős Károly, az SZMT elnö­ke kijelentette: minden szak- szervezeti sportvezető a jót akarja! Az „egynevezőre” ju­tásra — azonban még várni kell Mindenesetre jó úton járunk. Felhívta a figyelmet a gZOT- elnökség most megjelent hatá­rozatára, s abból is kiemelte azt, hogy minden olyan üzem­ben, ahol sportegyesiilet nem működik, a szakszervezeti szer­veknek sportbizottságokat kell létrehozniuk. Erre a most folyó szakszervezeti választások — jó alkalmat adnak!. Gaál Géza. a megyei tanács testnevelési és sporthivatalának megbízott vezetője kérte, hogy a sportegyesületek vezetőségei­ben legyenek jelen a szakszer­vezetek képviselői. Szükséges az ..egy nyelven beszélés” a minő­ségi sportban is. Ezért az ed­digieknél konkrétabb egyezteté­sekre van szükség. Hangot adott abbeli véleményének, mely sze­rint — ma már minőségi spor­tot, eredményeket kis egyesüle­tekben nem lehet elérni. * Bányai Béla, a SZOT—ME- DOSZ gyógyüdülő vezetője el­mondotta, hogy a sportvezetők régi vágya teljesült azzal, hogy állami kézbe került a testneve­lés és a sport irányítása. A sportszervek és a szakszerveze­tek között azonban a minőségi sport kérdéseiben is jobban kell összehangolni a munkát. A szakmák képezzenek anyagi ala­pokat a versenysportra is. A most folyó szakszervezeti vá­lasztások jó lehetőséget bizto­sítanak arra, hogy minden szin­ten erősödjön a szakszervezeti sportvezetési Az elhangzott javaslatokat, véleményeket Dömény Ferenc foglalta össze. Az igen tartalmas vitát alkalmasnak tartotta arra, hogy a szakszervezetek munká­ja a jövőben hatékonyabbá vál­hasson — a minőségi sport fej­lesztésében is. A második napi­rendi pont keretében tájékoz­tatta az aktívákat a VT. nemzet­közi ifjúsági labdarúgótorna Békés megyei Rendezvényeinek előkészítéséről. Az értekezlet részvevői dél­után a Szarvasi Állami Tangaz­daság kákái kerületébe látogat­tak el, ahol megtekintették a gazdaság tömegsportrendezvé- nyeiről készített színes filmeket. Szerdán délután rendezte meg a békéscsabai Rózsa Fe­renc Gimnázium és Nyomda­ipari Szakközépiskola hagyomá­nyos tomaünnepélyét, a Kórház utcai sporttelepen. A nagy­lelátó zsúfolásig megtelt az ér­deklődőkkel. A közönség öt gya­korlatot látott a másfél órás, mindvégig érdekes műsorban: asztal- és ugrógyakorlatokat, gúla- és torna gyakoris tokát svédváltót, tréfás játékokat, valamint az iskola lánytanulói­nak kitűnően koreografált sza­laggyakorlatát. A számokat Ondrik István, Kovács Géza és Tomka Jánosné testnevelő tanárok tanították be. A szer­dai sportdélután a gimnázium­ban tanár—diák kosárlabda- rangadóval ért véget. A társ háta és az ég között. A gyakorlatot Ondrik István testnevelő tanár figyeli A svédváltóban a lányok ezer métert, a fiúk ezerötszáz métert futottak. A győztes a leánycsapatok közül a III. B„ a fiúk közül pedig a H. F. és a IL A. osztályok közös csapata lett. A svédváltó lényege: a négyes csapat min­den tagja egyre hosszabb távot fut. A képen a váltás iz­galmas pillanata A gúlagyakorlat záróképe a második és harmadik évfolyam o* fiúk ét az elsős lányok szereplésével. A „rózsások” torna ünnepélye kitűnő alkalom volt a testkultúra, a test­edzés propagálására la CFótó: Lányai László) V

Next

/
Oldalképek
Tartalom