Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

Névtelen a levélíró, de», Túlórával vagy anélkül Papíron még mindig 44 órása munkahét a HÓDIKÖT csorvási üzemében Kettészakadt a DÉMÓ „...a esorvási HÓNKÖT : üzemében már nagyon sok túlórát terhelnek a dolgo­zókra. Eddig a kollektív szerződésben havi 16 óra volt kötelező. De most a májusi hónapban ezt már 20 órára emelték. De még ez sem elég, már be van ütemezve a júniusi hónap­ra 32 óra. Ez már sajnos nagyon sok, még az egész­ségeseknek is nehéz ledol­gozni ... van az üzemben olyan dolgozó, aki nem bír­ja a túlórát. De az ilyen dolgozó is kötelezve van, mivel azt a fenyegetést hallja, hogy amennyiben nem marad ott, igazolatlan * napot kap..." • • • Gécs Erzsébet, a Hódmezővá­sárhelyi Divat Kötöttárugyár C6arvási üzemének megbízott vezetője háromszor is végigfut­ja az élébe tett levelet, azután gondosan négyrét hajtja s mi­közben visszanyújtja —- mint­ha csak hangosan gondolkodna —. azt mondja: — Igaz, névtelen a levélíró sok mindent felnagyít- elferdít, mégis azt kell mondattam, dol­gozóink többségének véleményét fogalmazta meg a túlórákkal kapcsolatban. — Igaz tehát, hogy jogtala­nul túlóráztatták a varroda dolgozóit? — Nem. A kollektív szer­ződésben tudniillik az áll — tessék meg is nézheti —. a dol­gozó napi rendes munkaidején felül túlmunka rendelhető el, sürgős exportmunka, nagy gé­pi berendezés hirtelen meghibá- j sodása miatti termeléskiesés, j szerződéses határidő tarta&a és anyagellátási zavar miatt be­következett lemaradás esetén. — De itt áll az is, hogy ez s túlmunka nem lehet több havi 16 óránál, a levélíró sze­rint pedig májusban heti nyolc óra túlórára kötelezték a dol­gozókat. — Kötelezésről szó sem volt Egyszerűen csak annyi történt, hogy április végén meglátoga­tott bennünket Mucsi Mihály, a HÖDIKÖT termelési főosz­tályvezetője, meg Cseri And- rásné termelésvezető és sze­mélyesen kérték a dolgozókat, hogy vállaljanak túlórát a kol­lektív szerződésbe foglalt 16 óráin felül is, ezzel is segítve a vállalat negyedéves tervének teljesítését. Tehát ez egyáltalán nem volt kötelező jellegű és a műszakonként dolgozó 85 asszonyból, lányból nem is ma­radt benn túlórázni csak 47—48 rendszeresen. — Heti nyolc óra túlmunka ezért mégiscsak megerőltető, meddig fogják bírni vajon az önként vállalkozók? _ Ez már nem kérdés. A m ájus 14-i szakszervezeti vá­lasztások után ugyanis levelet írtunk a termelési igazgatónak az üzemi négyszög tagjainak aláírásával, amelyben tolmá­csoltuk a dolgozók az iránti kérelmét, hogy ha mar túlóráz­ni kell, túlórázhassunk vasár­nap, mi vél itt a legtöbb asz_ saonynak kollégista gyereke van, a kollégisták pedig szom­baton jönnek haza, akkor kéU rendbe tenni a holmijukat. Meg is jött a válasz az igazgatótól, hogy visszatérünk túlmunkában a kollektív szerződéshez és ezentúl a hét utolsó munkanap­ján kell túlórázni. Úgy. hogy levélírónk ebben a kérdésben már meg is nyugodhatott. * * # Ekkor szólalt meg beszélgeté­sünket hallgatva a párttitkár.j Páterfi Mihályné: — Azt mi meg i6 értjük, ha indokolt esetben, rendkívüli helyzetben még a kollektív szerződéstől eltérve is túlmun­kát kell végeznünk. Ez termé­szetes Arcnál furcsább irissent az, hogy a gyárban ez a rend­kívüli helyzet immár több mint négy hónapja tart. Február óta ugyanis ilyen-olyan okkal, de mindig ledolgoztuk a kollektív szerződésben megengedett 16 órát és így végülis akárhogy is van, a papíron biztosított 44 órás munkahét ebben az évben gyakorlatilag visszaváltozott 48 órássá. — Azért az ilyen-olyan ok mellett ennék mégis csak kell legyen valami közelebbi indoka is. — Hogy nem mi vagyunk az oka, az biztos, mert mi május­ban is 10 ezer darabbal többet konfekcionáltunk a tervben elő­írtnál, vagyis má az üzemi ter­veinket túlóra nélkül is telje­síteni szoktuk és tudjuk. A második negyedévre tervezett 151 ezer darabból két hónap alatt már több mint 116 ezret el is készítettünk. — Még egy kérdést: a több­letmunka többletkeresethez jut­tatja a dolgozókat, ennek elle­nére húzódoznak tőle? — Nézze ez nem vitás, mert biztos, hogy most is alig lesz olyan nő itt, aki 3000-an alul keresett májusban. De ne fe­lejtse el, hogy van más szem­pont is. A nálunk dolgozó 180 nő és hozzátehetem: fiatal nő közül majdnem mindenki vagy kisgyermekes családanya, vagy fiatal házas, vagy szórakozni is A Szegedi városi Tanács pa­tinás épületében tartották meg csütörtökön, a déli órákban a XVII. Szegedi Ünnepi Hetek sajtótájékoztatóját. Horváth Mi­hály ügyvezető igazgató tájé­koztatta a sajtó képviselőit az ünnepi játékok programjáról, az elmúlt évek tapasztalatairól. Elmondotta, hogy Szeged ugyan nem vetélkedhet sokkal na­gyobb múltú történelmi váro­sokkal, melyek szerte Európá­ban nyári programokra hívják a turistákat, a kultúra kedve­lőit, a művészetek barátait, a nyár két hónapjában mégis sok­oldalú étménysorozat várja az ide érkezőket. A kultúra nem­zeti és egyetemes kincsesházából válogatott színházi előadások vonzzák a Dóm térre azokat is, akik már jártak Szegeden a nyári játékok idején, s azokat is, akik még csak hírből ismerik a szegedi nyár országos, sőt Eu- rópa-hírű programjait. Horváth Mihály ezután arról beszélt, hogy 16 év alatt egy­millió 300 néző látta a Dóm téri előadásokat és a bemutatott darabok fele magyar szerző mű­ve volt. Sokan említették a kö­zelmúltban, hogy meg kellene változtatni a Szegedi Ünnepi He, tek koncepcióját. Ezeket fi­gyelembe véve, mégis olyan döntés született, hogy megma- i radnak az eredeti elképzelés ! mellett és a magyar és a világ színpadirodalmának olyan mű- j veit hozzák él Szegedre, melyek az adott színhelyen különösen jól játszhatók, jól szolgálják a népek közötti barátságot, az em­berek műveltségi színvonalának emelését Minden lényeges vál­toztatás más fesztivál-városok utánzása lenne és feltehető, hogy a Szegedi Ünnepi Hetek el­vesztené megszokott hangula­tát. Az ügyvezető igazgató ezután ismertette az idei programot, mely szerint július 19-én Er­kel: Bánk bán című operájával nyitnak, másnap, július ' 20-án a felszabadulási nemzetközi néptáncfesztivál gálaestjét ren­dezik meg Máj us járás cím­mel. Beethoven: Fidelio etesű I vágyó fiatal A negyvennégy órás munkahétre nem véletle­nül hoztak rendeletet és a párt nőpolitikái határozatai sem vé­letlenül születtek. Igaz, hogy a többletkereset, az éjszakai pót­lék jól jön a családoknak, még­sem tartom indokoltnak az örö­kös túlórázást. Kell hogy le­gyen más megoldás is arra, hogy túlóra ^léikül is‘ elérjük azokat az eredményeket, ame­lyeket túlórával. * * • Van ilyen megoldás: a csor­vási üzem korszerűsítése, amit a HÖDIKÖT már be is terve­zett. A csorvási új, 400 dolgo­zót foglalkoztató HÖDIKÖT- üzem előreláthatólag 1977-ben kezdi meg termelését. Ott lesz­nek majd korszerű gépek. Minden igényt kielégítő munka­helyi szociális ellátás. A túlórát a minimumra csökkentő mun­ka- és üzemszervezés. És talán az eddiginél pontosabb vállala­ti tervezés. Addig azonban még legalább két év van hátra, vagyis 24 hónap, s ennyi idő alatt még a HÖDIKÖT csorvási üzemének minden dolgozója teljesíthet 384 túlórát. Legalábbis a kol­lektív szerződés szerint. De le­het még ennél is többet, csak meg kell kérni a dolgozókat. Mindenki tudja: ők nem fog. ják a kérést visszautasítani. Kőváry E. Péter operájának első bemutatója jú­lius 26-án lasz, majd Kodály Zoltán Háry János című dal­játéka következik augusztus 9- én. Ibsein: Peer Gynt című drámáját augusztus 15-én lát­hatja először a közönség. A sza­badtéri előadásokat más kul­turális események is kísérik: kiállításokat nyitnak, koncerte­ket rendeznek — többek között négy orgonahangversenyt a dómban és Zenélő udvar cím­mel, kamarazenekari estet a tanácsháza udvarán —, ezenkí­vül jó néhány nemzetközi sportesemény is sorra kerül. Az ünnepi hetek rendezvénysoro­zatához kapcsolódik még a TIT nyári egyeteme, melyen pedagógiai és közművelődési tagozatot nyitnak, valamint az a tanácskozás, melyen a fel- szabadulási nemzetközi nép­táncfesztiválon fellépő együtte­sek művészeti együttesei vesz­nek részt. Végül június utolsó hetében rendezik meg a fiata­lok találkozóját utcabállal, táncházzal egybekötve. Erre a napokra több mint 10 ezer fia­talt várnak a Tisza-parti vá­róéba. örültem, amikor március má. sodik felében nekem tetsző bú- torocskával egészült ki szobabe­rendezésünk. Mégpedig két élénkpiros forgófotellal. (A szám. la szerint: Dió fotel Démó.) És arra használtuk, amire való: be­leültünk. Természetesen egyre mindig csak egy valaki ült Bár előfordult, hogy ölembe vettem 6—7 kilós unokámat, magam meg 80 kiló körül vagyok. Igaz, évek óta nem álltam mérlegre, s lehetséges súlyeltérés le is, fel is. Éppen ez bosszantott, ami­kor május második felében az egyik DÉMÓ összeroppant alat­tam, pontosabban: a fémből ké­szült forgórész kibillent a he­lyéből és ott hagyta a talpát. Tehát nem a DÉMÓ dobta fel a talpát, hanem én fordultam le a padlóra a fotellel együtt. Akkor bosszankodtam saját súlyom miatt, amikor a jótál­lásra vonatkozó előírások közt megtaláltam, hogy az „erősza­kos külső behatásból... kelet­kezett hibákra” a jótállás nem vonatkozik. Mert, ha csak öt­ven kiló súlyú lennék — bor a nyolcvan is messze van a száztíztől —, akkor a forgórész hegesztése nem „pattan” el. Igaz, nincs előírva, hogy meny­nyi súllyal terhelhető meg, mint a teherkocsik, mégis az jutott eszembe, óh én balga, ha a hat-hét kilós unokámat ül­tettem volna csak bele, én pe­dig a fotel mellé kuporodok, akkor talán ez nem fordul elő, azaz nem fordul fel velem a fotel. De rögtön az is eszembe ötlött: na és, ha az unokám az ölemben tartom akkor, bizony beverhette volna a fejét az asz­tal szélébe. S egy négyhónapos picinek nem sok kell még ugye­bár. Utána pedig, mert a jog­szabály nem ismert tréfát: A Békés megyei Beruházási Vállalat az idén mintegy 700 millió forint értékű beruházás műszaki felügyeletét látja el, ami 13 százalékkal több a ta­valyinál. Vállalta többek kö­zött 316 állami. 1057 OTP tár­sasházi, 32 szövetkezeti lakás, Békéscsabán két 75 Személyes, Tótkomlóson egy 50 személyes óvoda, Szeghalmon. Endrődön és Mezőhegyesen egy-egy 100 személyes diákotthon, Békés­csabán egy 288 személyes kö­zépiskolai kollégium, egy 12 tantermes szakközépiskola, 20 általános iskolai tanterem, Békésen két műhelyterem épí­tésének. Gyularemetén pedig a nevelőotthon korszerűsítésének és bővítésének, valamint Bé­késcsabán a csatornahálózat fejlesztésének lebonyolítását. A többletmunkát főként a mun­ka- és üzemszervezés ésszerű­sítésével. a dolgozók tervsze­„Gondatlanságból okozott,,." stb., stb. Az én csontjaimról nem beszélek, estem már le kö- vesútra futó teherkocsiról és az SZTK-nak nem okoztam gondot. Egy DÉMÓ rakoncát­lankodását pedig már fel sem veszem. Ez eddig rendben van. Dehát a fotel mégis arra való, hogy a családtagok meg a vendé­gek — legalább a nyolcvan ki­lón aluliak — beleüljenek. S végignéztem a javítóhálózatot, hol is tudnák azt megcsinál­ni. Először is' arra lettem fi­gyelmes, hogy asztalos-, kárpi­tosmunkára és mázolásra ki­jelölt vállalatok vannak. Fém- ,szerkezet javítására nem talál­tam. Aztán meg azt vettem észre, hogy Békés megyében semmilyen javításra kijelölt vállalat nincs. Van ugyan a szomszédos megyékben: Bács. ban, < Biharban, Szolnokon, Csongrádon, dehát ott sincs fémszerkezetre kijelölt részleg Utána járjak a gyártó cégnek? De istenem, ha indoklásomban elfogadhatóan tudnám bizonyí­tani, hogy nem erőszakos kül­ső behatásból fordultam le a fotellal együtt annak o talpá­ról és megjavítaná a gyártó cég, mi a garancia, hogy két hónapon belül ismét nem így járnék? Ezért aztán egy va­sas szakmában jártas ismerő­sömnek megmutattam az akkor két darabban „veszteglő” fo­telt. Meg is csinálta azt. És azt mondta, ha a másik fotel is szétesne, azt is megjavítja. Most csak arra vigyázunk, ha valamelyik családtag ölébe ve­szi a picit, a megjavított fo­telbe üljön. Természetesen a vendéget is abba ültetjük. rűbb foglalkoztatásával valósít­ja meg és felvett két felső­fokú végzettségű szakembert is. A vállalat műszak) tervezési feladata kiviteli értékben eléri a 125 millió forintot, amely 20 százalékkal több a tavalyinál Többek között Békéscsabán, a József Attila lakótelepen 60 személyes bölcsőde, a Kastély! szőlőkben 120 személyes böl­csőde és 200 személyes óvoda, továbbá egy 320 vagonos bur­gonyatároló, Orosházán egy 100 személyes óvoda és 60 szemé­lyes bölcsőde, egy 700 négyzet- méter alapterületű zöldségtá­roló, a megye más településein néhány egészségügyi létesítmény építési, továbbá a békéscsabai forgácsolóban az egyik üzem­csarnok alapterületének 900 négyzetméterrel való bővítési tervét készíti el. Az eredményes munkát elő­segíti a munkaverseny-mozga- lom, amelynek keretében a beruházási csoport Ybl Miklós Szocialista Brigádja az idén harmadszor érdemelte ki a Vállalat Kiváló Brigádja címet, míg a tervezők Logar brigádja kétszer. az üzemgazdasági Május 1. brigád pedig három­szor kapta meg az aranykoszo­rús jelvényt. A brigádok a párt- kongresszus és hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója tiszteletére tett felajánlásuk alapján továbbra is 2 százalé­kos önköltségcsökkentésre és arra törekednek, hogy az épít­kezések határidőre és kifogás­talan minőségben készüljenek ek P. B im június i Fiatalok, figyelem! Ipari tanulókat felveszünk fonó" és szövőszakmára JELENTKEZHET; minden 14. életévet betöltött, S általános iskolai végzettséggel rendelkezi fiatal lány és fiú JUTTATÁSOK: kezdő tanulóbér 350,— Ft, mely a tanulmány! ered­ménytől függően emelkedhet. Társadalmi ösztöndíj' 300.— Ft Napi háromszori étkezést biztosítunk, havi 90.— Ft-ért Elhelyezés díjmentesen a gyár !e- ányszállásán. ingyen munkaruhát tanszert és tankönyvet biztosítunk. Tanulmányi idő 2 év. A kezdő szakmunkások keresete 2800—3200 Pí+5% szakmunkáspótlék. CÍMÜNK: PNYV Szeged! Texfflművek, Szeged, Tolbudhia sgt 8í. Szeged az ünnepi hetekre készül Több mint 1400 lakás és sok más létesítmény építésének möszaki felügyeletét látja el a Békés megyei Beruházási Vállalat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom