Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-05 / 130. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA j Világ proletárjáig egyesüljetek! 1975. JŰNIUS 5.. CSÜTÖRTÖK Ara: SO füléé XXX. ÉVFOLYAM. 130. SZÄM Kölcsönös bizalommal, összefogással tudunk előre baladni Válasxtási nagygyűlés Békéscsabán A választási nagygyűlés elnöksége. Banadics Antalné megnyitó beszédét mondja. A megyeszékhely utcáin a napokkal ezelőtt megjelent plakátok úgy hirdették a június 4-i választási nagygyűlést, hogy kedvező időjárás esetén a Széchenyi-ligetben, rossz időben az ifjúsági házban rendezi meg a Hazafias Népfront városi bizottsága. Az időjárás kedvezett és mintegy kétezer ember töltötte meg a szabadtéri színpadot és környékét, a Széchenyi-ligetet. A nagygyűlésen képviseltették magukat a város környéki községek, a megyeszékhely gyárainak, üzemeinek munkáskollektívái, s szép számmal jöttek küldöttségek a termelőszövetkezetekből és Békéscsaba valamennyi kerületéből. A zászlóval jeldíszített pódium előtti ülőhelyek már jóval a kezdés előtt megteltek, három órára minden hely foglalt volt a gyűlés színhelyén. Az ünnepi aktus kezdetéig a MÁV Fúvószenekara pattogó indulókkal szórakoztatta a jelenlevőket. Taps köszöntötte a nagygyűlés elnökségét, melyben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezetője, Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára, dr. Fekete Antal, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának első titkára, Araczki János Békéscsaba város Tanácsának elnöke, Kovács Pál, Skaliczki Károlyné, Békéscsaba város és Zolnai László, a városkörnyéki nagyközség, Mezőberény, országgyűlési képviselőjelöltjei, valamint az üzemek, szocialista brigádok, a termelőszövetkezetek, intézmények, társadalmi és tömegszervezetek képviselői. A Himnusz elhangzása után Banadics Antalné, a Hazafias Népfront békéscsabai városi bizottságának titkára, a nagygyűlés elnöke mondott megnyitó szavakat, majd felkérte Grósz Károlyt beszédének megtartására. Ma Budapest közönsége tapsol a penzai művészegyüttesnek Kedden este, a nagy sikerű békéscsabai szereplés után a Körös Hotelben vacsorán látták vendégül megyénk és Békéscsaba párt-, állami és társadalmi szervezetei a penzai ének-, zene- és táncegyüttest. A búcsú pillanatai voltak ezek, hiszen szerdán reggel elutazott a megyénkben nagy szeretettel fogadott együttes. Magyarországi vendégszereplésük utolsó állomása a főváros. Tegnap Budapest nevezetességeivel ismerkedtek. Ma, csütörtökön este hat órakor a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában tartanak ; előadást a Szúra-parti vendé- ' gek, és a késő éjszakai órákban utaznak vissza Penzába. Az együttes Békés megyei tartózkodása alatt hat helységben járt és tartott nagy sikerű előadást. Sok emberrel ismerkedtek meg, nemegyszer a viszontlátásnak örülhettek. Békés megye dolgozói szeretettel és tisztelettel fogadták a 85 tagú művészegyüttest, a penzai kulturális delegációt; úgy, ahogyan barátokat szokás. A búcsú perceiben még egyszer felelevenedtek az ötéves kapcsolat képei; „Viszontlátásra Penzában, Bé- I késcsabán!” — köszöntünk el 1 szovjet barátainktól. Ankét Kamufon Az SZK—5-ös gabonakombájn üzemeltetésének tapasztalatairól Ma, június 5-én délelőtt Ka- muton, a községi művelődési házban a megye mezőgazdaságának gépesítési szakemberei ankétot tartanak. Ezen a tanácskozáson — amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezete a békéscsabai AGROKER-rel és a Gépkísérleti Kutató Intézettel közösen rendez — a résztvevők az SzK—5-ös szovjet gabona- kombájn üzemeltetésének tapasztalatait vitatják meg. A vitát megelőzően a gépkísérleti intézet két kutatója, a szovjet külkereskedelmi vállalat képviselője és a mezőberényi Lenin Tsz gépesítési ágazatvezetője előadásban számol be a kísérleti eredményekről és az üzemi tapasztalatokról. Grósz Károly beszéde Alkotó és a szocializmus egész időszakára szóié szövetséget hoztunk létre Választási nagygyűlés a VI, kerületben Szerda délután Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának nagytermében választási nagygyűlést tartottak. Az eseményen — amelyet elnökként dr. Névai László jogászprofesz- szor, a budapesti Hazafias Népfront VI. kerületi bizottságának elnöke nyitott meg — felszólalt Vincze Tibor, a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat öntödei üzemének vezetője, Bajor Tibor VI. kerületi nyugdíjas és Boldizsár Iván író. A gyűlésen beszédet mondott Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a VI. kerület képviselőjelöltje. Sarlós István beszéde Bevezetőjében a június 15-1 országgyűlési képviselőválasztásra utalva szólt arról, hogy ■nőst csakúgy, mint a közelmúltban két esetben is — a párt XI. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója alkalmából —, a párt is és a Hazafias Népfront is számot ad a dolgozó népnek a végzett munkáról. Tiszta lelkiismerettel állíthatjuk — mondta —, hogy a nép által négy évvel ezelőtt megválasztott képviselők ígéretükhöz híven a meghirdetett politika alapján jól dolgoztak. Nagyot változott az ország. Ha körültekintünk, láthatjuk, hogy szerte az országban mindenütt, szinte a szemünk láttára születnek, növekednek az új alkotások. Hatalmas erőművek, gyárak, mezőgazdasági üzemek létesülnek. Harminc évvel ezelőtt a háborús romok eltakarításán dolgoztunk, azért fogtunk össze\ közös akarattal, hogy igazságos társadalmi rendet teremtsünk, jogot és megbecsülést a becsületes embereknek. • Munkánk legnagyobb vívmánya: a Magyar Népköztársaság. Az elmúlt négy esztendő munkájának is legnagyobb eredményét abban látjuk — hangsúlyozta —. hogy erősödött a párt és a tömegek összeforrott- sága, erősödik a szocialista nemzeti egység, megszilárdult a munkáshatalom, a munkás-panaszt államunk, a Magyar NépGrósz Károly beszél köztársaság. Azért legnagyobb eredmény ez, mert az az erő és egység, amelyet a szocialista eszme körüli tömörülés jelent, mindent létre tud hozni, mindent meg tud teremteni. Éppen a jó munkának, a helyes politikának eredményeképpen erősödött a dolgozó emberek öntudata. Ezt bizonyítja a XI. párt- kongresszus tiszteletére indított fFolytatás a 3. oldalon) Sarlós István beszéde első részében szólt kulturális fejlődésünkről, hangoztatva, hogy ez a fejlődés elválaszthatatlan attól az úttól, amelyet az elmúlt három évtized során megtettünk: a munkáshatalom megteremtette a tudás birtoklásának lehetőségét. Az idei tavaszon, történelmi számvetésünk során felidéztük a múlt súlyos „kulturális örökségét”, azt a korszakot, ahol a hat éven felüli népesség mintegy 10 százaléka analfabéta volt, ahol az egykori uralkodó osztályok érdeke az volt, hogy a tömegeket a műveletlenség és az igénytelenség elzárja az élet igazságának megismerése elől. Ezért akarták száműzni e hazából a haladó gondolatot, ezért kényszerítették szellemi életünk nagyjainak egy részét emigrációba, ezért üldözték a munkásművelődés nemes törekvéseit, i — A fasizmus terrorja sem tudta mindezt megvalósítani: a forradalmi mozgalmak és a haladó szervezetek mindig megtalálták a módját annak, hogy újabb és újabb híveket szerezzenek az olvasásnak és a művelődésnek. Ma hazánk- ^ ban a lakosság műveltségbeli állapota jobb, mint sok gazdaságilag jóval fejlettebb kapitalista ország állampolgáraié, és jóval felette áll azoknak a műveltség tartalmában, eszmei kisugárzó erejében. Ma, amikor a fejlett szocialista társadalom felépítéséért dolgozunk — folytatta —, az oktatás és a művelődés területén új feladatok és egyre jobban táguló perspektívák jelentkeznek. A kialakult oktatási rendszer keretén belül fokozatosan biztosítanunk kell az egyenlő feltételeket, minden szinten, valamennyi magyar család számára. Egyre inkább gondoskodnunk kell arról. hc**v az iskola és a társadalom biztosítsa a tanulás és a fel- nőttkorúak továbbtanulási lehetőségét. tegye hozzáférhetővé az elsajátítandó ismereteket. 1975-ben a nemzeti iovede- lemből 10,4 százalékot használunk kulturális célokra. Tovább fejlesztjük intézményrendszerünket, a közoktatást, a felső- oktatást. a közművelődési há- (Folytatás a 2. oldalon)
