Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-04 / 129. szám

Eg\fittin§ fi köd és a sikerek záloga Megfeleltek'a szervezett dolgozók E»izaiuián»k Megtartották a Ol DSZ Vlt. megyei küldöttértekexletét A Békés megyei Közművelő­dési Bizottság ez évi első ülé­sén beszámoltatta a fogyasztá­si szövetkezetek Békés megyei elnökét és a Békés megyei Ven­déglátóipari Vállalat igazgató­ját arról, hogy területükön mi­lyen intézkedést tettek a köz- művelődési párthatározat vég­rehajtása érdekében. A Közművelődési Bizottság — a beszámolók, illetve a vita so­rán elhangzott javaslatok alap­ján — úgy döntött, hogy négy­tagú munkabizottság dolgozzon ki javaslatot a közművelődési intézmények, valamint a fo­gyasztási szövetkezetek és a vendéglátóipari vállalati egysé­gek együttműködésének biztosí­tására, mert mindkét beszámo­lóban ennek határozott igénye fogalmazódott meg. A megyei Közművelődést Bi­zottság elfogadta a munkabi­zottság előterjesztett javaslatát, s ennek alapján az együttmű­ködést a jövőben a következő területeken valósítják meg: Békés megye valamennyi te­lepülésén a tanácsok közműve­lődési bizottságaiban, valamint a művelődési otthon jellegű in­tézmények vezetőségében bizto­sítani kell a fogyasztási szövet­kezetek és a vendéglátóipari vállalati egységek vezetőinek vagy teljes jogú képviselőinek részvételét, kérve és elvárva ott aktív közreműködésüket; a te­lepülések művelődéspolitikai feladatainak maradéktalan vég­rehajtása érdekében indokolt és feltétlenül szükséges, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek és a vendéglátóipari egységek köz­művelődéssel összefüggő vagy ahhoz szorosan kapcsolódó te­vékenysége épüljön bele a rö­vid, közép- és hosszabb távú egységes közművelődési tervek­be. A településeink közművelődé­si szakembereinek — különösen a művelődési otthon jellegű bá­zisok szakembereinek — közre­működésével, segítségével és azokkal együttműködve elsősor­ban az arra alkalmas és meg­felelő presszókban és a jól fel- j szerelt, illetve berendezett ét­termekben az ízlésfejlesztést, a kulturált szórakozást biztosító, jól összeválogatott, egyben könnyen mozgatható képzőmű­vészeti, művészettörténeti kiál­lításokat, igényesen szórakozta­tó műsorokat, klubszerű foglal­kozásokat, rendszeres hírlap- és folyóiratolvasási lehetőséget kell biztosítani. Fontos tenniva­ló az is, hogy a fogyasztási szö­vetkezetek, a vendéglátóipari egységek és a közművelődési, elsősorban a művelődési otthon jellegű intézmények helyiségeit közművelődési, szórakoztató fel­adatok megvalósításához terv­szerűen, költségtérítés nélkül kölcsönösen biztosítsák egymás­nak. Javasolja a közművelődé­si bizottság azt is, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek évente tartsalak a települések műve­lődési’ otthon jellegű intézmé­nyeiben olyan kiállításokat, be­mutatókat, amelyek a helyes táplálkozás, öltözködés, lakás- kultúra kialakítását szolgálják. A megye településeinek műve­lődési otthonaiban — ahol a le­hetőségek adottak — fogyasztá­si szövetkezeti klubokat, körö­ket kell létrehozni. Működésük anyagi feltételeit a fogyasztási szövetkezetek biztosítják. Végül a megyei tanács vb művelődés- ügyi osztálya, a Fogyasztási (Szövetkezetek Békés megyei Szövetsége és a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat felada­tul kapta, hogy folyamatosan gondoskodjék a tehetséges fiatal zenészek, énekesek képzéséről, illetve nép- és tánczenészek to­vábbképzéséről, az anyagi bázis megteremtéséről, Megítélésünk szerint, ha si­kerül a megye területén ered­ményesen megvalósítani a köz- művelődési intézmények, a fo­gyasztási szövetkezetek és a vendéglátóipari egységek együtt­működését, akkor nagy lépések­kel juthatunk előre a közmű­velődési tevékenység még tuda- tosabbá, tervszerűbbé tételében, tovább bővítve annak hatókö­rét. A lehetőség adott, a siker a fogyasztási szövetkezetek, a ven­déglátóipari egységek és a köz- művelődési intézmények dolgo­zóin múlik. Csende Béla A területi szakszervezeti bi­zottságok közül megyénkben el­sőként a Helyiipari és Város- gazdasági Dolgozók Szakszerve­zetének megyei küldöttértekez­letét tartották meg tegnap, ked­den az SZMT székhazában. Dr. Sümeghy Csaba, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemgazdasági. osztályának ve­zetője, a HVDSZ központi ve­zetőségének tagja köszöntötte a küldötteket és meghívottakat. Az értekezleten részt vett Gál László, a SZOT titkára, Sepré- nyi Sándor, a HVDSZ elnöke, Benkó Pál, a párt megyei bi­zottságának politikai munkatár­sa. dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára, dr. Takács János, a me­gyei tanács osztályvezetője és Vantara János, a városi tanács általános elnökhelyettese. A VII. küldöttértekezleten Szalay Istvánná titkár terjesz­tette elő a megyei bizottság be­számolóját, amely számot adott az elmúlt négy esztendő munká­járól,- Kitűnt ebből, hogy a megyében mintegy 6500 szerve­zett dolgozót képviselő megyei bizottság és alapszervezetei a beszámolási időszakban eredmé­nyesen ellátták feladataikat. Négy év alatt jelentősen javul­tak a dolgozók élet- és munka- körülményei, erőfeszítéseket tettek az indokolatlan bérkü­lönbségek csökkentésére. Ezt bi­zonyítja, hogy az elmúlt négy évben mintegy 22 százalékkal növekedtek a helyiiparban és a városgazdálkodásban dolgozók keresetei. Ezzel gyakorlatilag megszűntek a béregyenlőtlensé­gek, s ennek eredményeként ja­vult a munkahelyi légkör. Min­dezt jó munkájukkal hálálták meg a dolgozó kollektívák. A beszámolási időszakban hat vál­lalat 15 alkalommal nyerte el a Kiváló Vállalat címet, kilenc kapta meg a Dicsérő Oklevelet, kettő pedig a Szocialista Munka Vállalata kitüntetésben része­sült. A beszámoló részletesen szá­mot adott a nő- és ifjúságpoli­tikai határozatok végrehajtásá­ban elért eredményekről. Töb­bek közt megállapította: az in­tézkedési tervek nemcsak pa­píron léteznek, hanem azok szel­lemében biztosított a nők és a fiatalok erkölcsi és anyagi meg­becsülése. Ugyanakkor — s ez már az elkövetkező időszak egyik fontos feladata — a nő­ket, a fiatalokat számarányuk­nak megfelelően fokozottabban vonják be a közéletbe, vezető állásba. Természetesen számot adott a beszámoló a szocialista mun­kaversenyben elért eredmé­nyekről is. 1971-ben 72 szocia­lista »brigádban 709-en dolgoz­tak. Tavaly már 252 kollektívá­ban 2466-an versenyeztek a megtisztelő címért. S ami külön örvendetes, hogy megkezdődött az ifjúsági és a komplex brigá­dok szervezése is. Sokat tett a megyei bizottság — a szakszer­vezeti alapszervezetek támoga­tásával — azért, hogy minél többen fejlesszék politikai is­mereteiket. Az 1974/75-ös okta­tási évben 64 tanfolyamon más­fél ezernél több szervezett dol­gozó tanult. Ez a szám kétsze­rese az 1971. évinek. Ezenkívül törődtek és segítették a vállala­tokat a szakmai alap- és tovább­képzésben. Igen sok munkát adott a megyei bizottságnak, a választott tisztségviselőknek az elmúlt időszakban, azaz 1971- től, a tanácsi költségvetési üze­mek szakszervezeti idetartozá- sával, ezeknek az üzemeknek és dolgozóinak segítése. A megyei bizottság beszámo­BÍlltS HCCYB:^. J 1975. JÜNIUS A lója után Csapó László terjesz­tette elő a megyei számvizsgáló bizottság jelentését, majd meg­kezdődött a vita. Ebben tizen- ketten szólaltak fel, mondtak véleményt és javaslatokat, is­mertették vállalatuk eredmé­nyeit és gondjait. Többen szól­tak arról, hogy milyen előreha­ladást értek el az ezelőtt négy évvel sokat bírált élet- és mun­kakörülmények javításában, a biztonságosabb termelési felté­telek megteremtésében. A fel­szólalók közül többen besaéltek a költségvetési üzemekben dol­gozók helyzetéről. Elmondták, hogy munkájukat még gyakorta hátráltatja az anyaghiány, ter­melési eszközeik sem mondha­tók sok helyütt korszerűnek Többen javasolták és kérték, hogy más vállalatokhoz és üze­mekhez hasonlóan itt is ideje lenne a dolgozók érdekvédel­mének hatékonyabb szolgálatá­ra kollektív szerződéseket köt­ni. Felszólalt a küldöttértekezle­ten Gál László, a SZOT titkára. Elöljáróban szólt a szakszerve­zeti választások nagy politikai és szervezeti jelentőségéről. El­mondta, hogy a szakszervezeti mozgalom jól szolgálja a szer­vezett dolgozók érdekeit. Segíti a társadalom építését, a mun­káshatalom állandó erősítését. Ugyanakkor hasonló gondot fordít a dolgozók érdekvédel­mére. A szakszervezeti mozgal­mon belül hasonlóképpen dol­goznak a helyiipari és város- gazdálkodáshoz tartozó szak- szervezeti tagok is. Hozzászólá­sában beszélt a gondokról és feladatokról is. Elmondta; ez­után még hatékonyabban szűk- ! séges kihasználni a rendelkezés- ' Aki a megyét járja vagy1 ép­pen egyik községből a másikba utazik, csodálatosan fejlett bú- catáblákat láthat. Május első dekádjában ilyen szép, erős, nagy termést ígérő búzája még egyszer sem volt a szövetkeze­teknek. Ha azonban jobban odafigyel az ember, láthatja 10 —12 méterenként a traktorke­rék nyomát. Vagy műtrágyáz­ták vagy vegyszerezték a terü­letet. A nehéz kerék földbe nyomta a vetést. Megtigyelések szerint a keréknyomban nem terem mag, mert a gép kereke összenyomta a kalászkezdemé­nyeket. A termésveszteség öt­hat százalék. Ennek ellenére mégis megéri a vegyszerezés, mert a gyomokat más módon elpusztítani aligha lehelne az élő vetésből. Szép számmal akadnak szak­emberek. akiket egyszerűen bánt a keréknyom miatti vesz­teség. Hektáronként 40 mázsa búzát alapul véve 2—2,5 mázsa terméskiesés adódik a kerék­nyomok miatt. Ennek ellenére senki sem vitatkozik azon, hogy kcll-c. szükséges-e kalászosaink­ból ilyenkor tavasztájt a gyomot irtani. Ez a munkafolyamat úgynevezett polgárjogot kapott a termelésben. Csupán a mód­szeren lehetne vitatkozni. Lenne is miért. Hát vitatkozzunk! A gabonavetésekbe nemcsak tavasszal, a kétszikű gyomok el­len kell és szükséges bemenni dolgozni. Egy későbbi időpont­ban a fuzárium- és a liszthar- matfertőzés megelőzése, leküz­dése jelentheti az aratás előtti soros munkát. Vannak szövet­kezetek, ahol megszervezik a permetezést, mert a lisztharmat 5—10 mázsa hektáronkénti ho­zamot is elvihet, a fuzárium pe­dig emberi táplálkozásra, állati takarmányozásra alkalmatlanná képe* tenni a termést. Tehát mindenféleképpen szükséges a Jól fejlett gabonatáblákon két­szer-háromszor végighajtáni, re álló termelési eszközöket, takarékosabban kell gazdálkod­ni az emberi munkaerővel, az energiával és a különböző anya­gokkal. Részletesen szólt a szo­cialista, az üzemi és a szakszer­vezeti demokrácia fejlesztésének fontosságáról. Hangsúlyozta, hogy mindez újabb erők feltá­rását és hasznosítását eredmé­nyezi. Ám azt is elmondta, hogy az üzemi demokrácia korszerű­sítése nemcsak beleszólást a dolgokba és hatalmat, hanem fegyelmet is jelent. A vitában felszólaló Benkó Pál, a párt megyei bizottságának politikai munkatársa megerősítette a be­számolóban elhangzottakat. Ne­vezetesen azt, hogy az elmúlt években javultak a munkakö­rülmények a helyiipari vállala­toknál, úgyszintén fejlődött a termelés és a szociális ellátott­ság. Mindez annak tulajdonít­ható, hogy a szakszervezeti bi­zottságok és a gazdasági veze­tés között javult az együttmű­ködés. Szólt a költségvetési üze­mek gondjairól, amelyek min­denekelőtt abból is fakadnak, hogy szervezésük újszerű, munka- és , üzemszervezésük még eléggé alacsony színvonalú. Éppen ezért még nagyobb törő­dést igényel az itt dolgozók helyzetének javítása. A vita összefoglalása és a vá­laszadás után a küldöttértekez­let megválasztotta a HVDSZ megyei bizottságának tagjait, nyolc küldöttet a HVDSZ VII. kongresszusára és ugyancsak nyolc küldöttet az SZMT VIII. megyei küldöttértekezletére. A megyei bizottság elnökévé Papp Ferencet, titkárává Szalay Ist- vánnét választották meg ismét. P P. hogy a terméskiesések okát megszüntessék. Ez annyiszor két keréknyom. S aki aratáskor megnézi . a gabonát, láthatja, hogy a keréknyomokban milyen értékék mentek veszendőbe, (Most már csak az a kérdés, hogy meg lehet-e előzni ezeket a veszteségeket. A megye déli körzetében néhány szövetkezet meg is előzi, mert a műtrágyát, a gyomirtó szert és a különböző gabonabetegségek elleni szere­ket repülőgépről a lehető legop­timálisabb időben juttatja a te­rületre. A munka hatékonysága rendkívül nagy és még kerék­nyom sem marad a táblán! Mi­ért nem lehet ezt a módszert máshol is követni? Azért, niert helyenként hiányzik a jó gaz­dára jellemző közgazdasági szemlélet. Számoljunk! A megye kalá­szos termőterülete 110 ezer hek­tár. Összesen 4 millió mazsa ho­zamot alapul véve csak a gyom­irtó vegyszer kiszórásakor a ke­réknyom miatt nem terem a terület 5-6 százaléka. A fuzó- riuin és a lisztharmat elleni vé­dekezés során a ns>m nyomon járás következtében további két -három százalékos veszteség adódik. Végül is a búzalermő-te- rület 7—9 százaléka a taposás következtében nem hoz termést A kiesés 280 ezer—360 ezer mázsa búza A pénzügyi vesz­teség kizárólagosan a taposást kár miatt 84—108 millió forint. Ha ezeket a munkákat repü­lőgéppel végzik el, akkor ez a megtakarítás szinte kézenfekvő. Tehát elméletileg és gyakorlati­lag ennyivel lenne növelhető a gabonatáblák hozamértékc. Eh hez azonban repülőgép kellene. Ha egy növényvédő repülőgé­pért 3-4 millió forintot kémek, akkor a beruházásra fordított összeg egy év alatt megtérülne! A vállalkozás gazdasági hasz­nosságához tehát nem férhet kétség. Hát akkor mire várunk? Dupsí Károly mi Balaam «■■■«■■■■■■«■«■■■sí — ekszem az ( / erkélyen, ( 7T~i élvezem a Lr napsugarak simogató, Lágy per. zselését, miközben valahonnan felülről a tűzpiros subasző­nyegből apró porsze­mek rakódnak mez­telen váltamra, ar­comra. Nem vagyok dühös, sőt, repes a szivem attól a gon­dolattól, hogy né­mely lakótelepi em­bernek az idők fo­lyamán lakótelepi tudata lett. Hogy mi jelenti a tudatnak ezt az új hajtását? Például a tudatlan­ság. Mi mindent nem tud a lakótelepi lakó? Azt hamar megtudja, hogy a la­kások hangszigetelé­se — a szakemberek állításával ellentét­ben — nálunk még megoldatlan, XXI. vagy XXII. századi probléma. De nem tudja, hogy az ő lakása sincs jól szi­getelve. A lakó te­hát hajlamos úgy gondolni: csak a fö- é&fes lévők trappola­sa, hangos nevetése, tévéjének, rádiójá­nak bömbölése hal­latszik le az ö szo­bájába, és eszébe sem jut: ha ő fát vág az előszobában, azt az alatta lakó is hall­ja. Továbbá nem tudja, ha nyáridőben este a négyszintes ház előtt, a pádon be­szélget valakivel, ak­kor az egész ház ösz­szés lakásában hall­hatják, amint ó azt rebegi: „De Kriszti, drága, tegnap is meg­ígérted, hogy fel­jössz ..Azután! Nem tudja, hogy a lépcsőházbcn veszé­lyes a motorból el- csöpögtetni a ben­zint, az olajai. Azo­nosulási készsége vi­szont határtalan. Ha látja, hogy a szem­ben lévő lakásokban kéklik a televízió fé­nye, 6 is kinyitja a tévét és lerogy elé. Ha látja, hogy má­sok a gyepre hord­ják a kutyát, vásárol ő is egyet és oda hordja. Ha szokás a fülűin kismotorral száguldozni, £ is megpróbálja. Persze van ennek az azono­sulásnak kifejezetten pozitív hatása is. Ilyen a szépség utá­ni vágy. Ha látja, hogy nagyra nőtt a fü a ház előtt és az illetékes vállalat nem tesz semmit, fog egy sarlót és ő lekaszál­ja. És uram, bocsá’, még virágot is ültet, vállalva a kockáza­tot, hátha megbünte­tik érte. Ilyenkor ar­ra számít, úgyse lesz egyedül. Végered­ményben kollektív lény az ember, nem igaz? És ott t>an a sü­niek. Porszívózás reg­gel, este, szabad szombaton, vasárnap. Rongyrázás, kenés, fenés, felmosás, gya- lulás — szigoriMn a lakáson belül. A lép­csőházat ott egye rtieg a fene. Hivatalból sem tisztítják, hát piszkos. Szürkére ko­szolódott, valamikor fényes mozaik padló­ról csikk- és szemét- rengetegén át lép be az ember a szenté­lyébe, a lakásba.. Fekszem az erké­lyen, egyszercsak fe­lülről rám zúdul egy vödör hideg víz. Ügy kell nekem, mit áb- rándozok folyton, tudhatnám, hogy az erkélyt illik minden­nap legalább egyszer bő vízzel lemosni... tfr—e) Fekszem az erkélyen... Mire várunk?

Next

/
Oldalképek
Tartalom