Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-29 / 151. szám
Ax R*K®ct£ 70^ A * <£ °Á • « 0 □ K ssssuita^famasBBBSitaBtisMisussfaiafliBiKifiBaBCssisaasBisaaaiiisMsiu'jasaeiaii tBa|)M«auM«anaMMkirM» tM>Mi»«i»Mit(k*a»uuauM«iiM«>iUMn< Karikatúra tárlatunk — Tudod mil kaptam tőle a születésnapomra?. Egy Idegüsszc- omlast (Vasvári Anna karikatúrája) Szöveg nélkül (A Stern karikatúrája) ».see I — Engedd, hogy megkérjem a feleséged kezét... (V- A.) «e Zalán így be lehet Jutni ____UeUnek Lajos rajza) E zen mosolyog a világ M I — A háziorvosom megengedte, : hogy naponta két cigarettát el■ szívjak. ; — Valóban? Én pedig azt lá; tóm, hogy egész nap füstölsz. £ — Na igen. Több háziorvosom ■ van, tudniillik, * * * ■ 5 — Számomra a munka a leg• nagyobb élvezet. ; — Ügy tudom, nincs is mun: kád. ■ — Nem akarok túlságosan be• lemerülni az élvezetekbe! : • •« • ■ • Klaus hazajön az iskolából, » kezében a bizonyítványa. Apja ; várakozásteljese.i emelkedik fel ■ a karosszékböl, de csemetéje si- ! elve így szól: ! — Maradj csak ülve. Apu. azt • hiszem, jobb lesz, ha én is le- : ülök. * * * I • Főnökök egymás között:: ! — Képzeld, a beosztottaim ; munka közben ^mindig vicceket • mesélnek. ■ — Szerencséd van. Az enyé- I mek viccmesélés közben nem : dolgoznak! • : : | Forgácsok... j Irta: Ernst Reel (NDK) • A kövér emberek többsége | • nem i* olyan kövér. Csupán 20 • j centiméterrel alacsonyabb a * ; kelleténél. « * * * ; Megesik, hogy olyan tárgya- ; £ kát vásárolunk, amelyekért ha- ; : mis pénzzel kellett volna fizet- £ • ni. * * * S „Az ember nem követheti ál- j £ landóan mások véleményét — • J mondta a hasbeszélő. — Ami ; ! engem illet, én csupán saját • : belső hangom szavára figyelek.” ‘ : — Mama, nézd, egy fehér macska! — Nem baj, Fiam! A fehér macska szerencsét hoz. — De ez megette a halat, amit vacsorára készítettél! » * * Az egynapos asszonyka első önálló ebédjét készíti a szakács- könyv segítségével. Délután négy felé a férj már kezd türelmetlenkedni: — Még mindig nem vagy kész? — Azonnal drágám, már csak két sor van hátra. * * • — Mikor szoktál reggel felkelni? — Amint a nap besüt az ablakomon. És te? — Ugyanakkor, amikor te. — Az, hogy lehet? Tegnap délelőtt 11-kor kerestelek és még aludtál. — Természetesen. Az én szobám ablaka északra néz. * * * — Furcsa az élet — panaszkodik Éva a barátnőjének. — Ugyan miért? — Az anyakönyvvezető előtt kimondasz egy szót, és máris férjnél vagy. Álmodban kimondasz egy szót, és máris elvált asszony lettél. * • » Szabónál: — Ez az öltöny csodálatosan áll önnek. Egész más ember lett benne! — Rendben van, de a számlát annak a másik embernek küldje. * • * — Hallatlan, milyen rossz a világítás ebben az utcában! — mondja a férj. — Hogy te milyen furcsa vagy! — mondja a feleség. Mielőtt összeházasodtunk, mindig azt mondtad, hogy ebben az ut, cában túl sokat költenek a világításra! — Mondja, szomszéd, mié * nem állít madárijesztőt a kertjébe? — Minek az nekem?! Egész nap otthon vagyok. * » * Az orvos méri az élsportoló lázát. — Mondja, doktor úr, menynyi? — 39,8. — És mennyi a világrekord? * * * Fiúk beszélgetnek: — látod, milyen vagy! Ma meg akarsz verni, tegnap meg lemásoltad a házi feladatomat, — Éppen azért akarlak megverni, mert rossz volt a házi feladatod. • * • Egy oly a levele fiához: „Drága fiacskám! Mellékelten küldöm neked a kért 1000 dinárt. De szeretném felhívni a figyelmedet, hogy az ezret nem négy nullával írják, csak hárommal," • . • A rlngfoen. — Mi az ördögnek feküdtél le a padlóra, mielőtt az ellenfeled hozzád ért volna?! — Szidja az edző a bokszolót. — Észrevettem, hogy meg akar ütni, és ki akartam cselezni.- * * * — Asszony, ma kicsit rágós a hús! Eleget főzted? — Pontosan úgy, ahogy a szakácskönyv írja: vegyen egy kiló húst és főzze egy óra hosz- szat. Én fél kilót vettem, és persze, fél óráig főztem. * » * Étteremben. — Felhívom szíves figyelmét, hogy specialitásunk a friss csiga. — Tudom, tudom, már tegnap is ettem belőlük. • » * — Családi állapota? — Kibírhatatlan. * | : £ i : ■ ■ n • I ! m : % 9 * : : • í /V. Luxin) A legbékásabb hely t Mister Bred — Hogy aludt? — Köszönöm, rosszul. Egész éjjel le se hunytam a szemem, doktor. Most nem is szabad aludnom. Aludjanak azok, akiknek közömbös az ország sorsa. Én egész éjjel gondolkodtam. — És min gondolkodott, mister Bred? — Hogy min? Hát az új kereskedelmi törvényen. Épp elég töprengeni való van rajta. — És mire jutott? — Zseniálisan egyszerű az egész, Bollen doktor. Kidolgoztam egy törvénymódosító javaslatot. Ha a Kongresszus elfogadja, egész Latin- Amerika táncra perdül örömében. Már a peo- nok* is fel vannak háborodva a magas olajvám miatt. Hát. nem lesz Vám! Eltöröljük, ök. pedig cserébe annyival csökkentik az olajárakat, amennyi a vám lenne. így senki se jár rosszul. Most már csak lerázom a takarómról ezt a két kis zöld krampuszt, aztán haladéktalanul továbbítom módosító javaslatomat a Szenátushoz. — De hiszen ön nem is szenátor, mister Bred?! — Na es? Azt gondolja. talán a szenátorok okosabbat találnak ki? Mellesleg, mondja dokRabszolgasorban élő latin-amerikai mezőgazdasági munkás. tor, Igaz, hogy Kleopátra hűtlen lett Ceasar- hoz, és a Holdra szökött valami űrhajóssal? Vagy csak pletyka az egész? ff. Bollen doktor Elolvastam különös kérelmét, Bollen doktor, de nem mutattam meg senkinek. Még nem késő, visszavonhatja. Szavamat adom, hogy a kórház gondnoki tanú csában senki nem tudja meg. — Engedelmével uram, ezt nem fogom megtenni. — De hát miről van szó tulajdonképpen, kolléga? — Minden a pácienseinkre vezethető visz- sza. Rendkívül aggasztó a hadiipar személyzeténél tapasztalható elmezavar terjedése. A legjobbak között is rögeszmés-depressziós lelki zavar jelei mutatkoznak. A „mániákus” fázisban a betegeken erős pszichomotoros izgalom jelentkezik, az eszmék szárnyalása, saját személyiségük túlértékelése. A „depressziós” szakaszban nyomott hangulat, üldözési mánia, egyfajta kényszerképzet. A páciens szinte percenként ellenőrzi, hogy nincs-e valaki az ágya alatt. Egyébként tudja, hogy ez a külföldi ügynökök egyik kedvelt rejtekhelye? — De miért érdekli magát annyira a hadiipar? A hadseregbe nem hívnak be minden Vegyészt, így Ön soha nem marad gyógyszer nélkül. — Nézze, kolléga! Az én pácienseim fantazmagóriái senkinek sem ártanak. De azoknak a rögeszméi, akik még nem fordultak meg kórházunkban, nagyon is veszélyesek környezetünkre. Már azt is kiszámították, hány zászlóaljat kellene összeállítani, hogy megkaparintsák az arab olajat. Olykor hatalmába kerít a félelem. Valami rettenetes félelem! Állandóan kísértetek üldöznek. Talán nem érnek utói, ha egy ideig kezeltetem magam. Nem tudná ön személyesen figyelemmel kísérni az állapotomat, kolléga? Remélem, szeretett elmegyógyintézetünkben végzett negyven évi szakadatlan, kitartó munkámmal rászolgáltam erre. — Feltétlenül. Bollen doktor. De mondja, nem volna jobb mégis egy másik kórházhoz fordulnia? — Nem, semmiképp nem! Még azt fecsegnék rólunk. hogy a „saját orvosukat se tudják meggyógyítani,’’ Már elmegy? Várjon csak, rázza le azt a kél kis sárga krampuszt a kabátja ujjúról ... III. Ismét Bollen doktor — Hogy aludt, Bollen doktor? — Köszönöm, kitünően! Azóta, hogy teljesen elszakadtam a külvilágtól, remekül érzem ma- gam. önnek is ajánlom ezt a receptet: hagyja abba az újságolvasást, ne nézzen tévét, ne hallgassa többé a tábornokok szólamait. Megszűnnek a külső ingerlő tényezők, s velük együtt a következmények is. Ami pedig ezt a két kis lila krampuszt illeti itt a takarómon, ezek aztán a legkevésbé sem izgatnak. — Gratulálok, Bollen kolléga! Ezek szerint akár már holnap ki is írhatom ör.t? — Az isten szerelmére, csak azt ne! Oda- klnn, abban az őrült világban minden elölről kezdődik! A mi elme- Oyógy intézetünk a legnyugodtabb hely, uram! — Rendben «an, Bollen doktor. Itt tartom Ont. Csak azt árulja el, iga», hogy Kle.o«<ftífc. otthagyta r'ajant \ Dzsingisz kán felesége akar lenni? '’agy ez is csak pletyka? Fordítotté: Kádas Anna
