Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-29 / 151. szám

ötven évvel ezelőtt történt

Aratásünnepség a békéscsabai felső mezőgazdasági iskolában

tXUBRIS-RflCSMANV M.

PéJss Qy©igy

Ex libris

Elbeszélések a rési Sárrét pásztoréletéből

Ä ménes életéből

Amikor kiverés vöt, egy paraszt gazda kihozott egy herílt lovat. Én akkor rá- tettem a cílt, hogy ez jó lesz nyergesnek, hamar meg tudjuk fogni. Harmad nap múlva valóban rá került a sor, amikor hat idegen csikó megfutamodott. Hogy ez olyan csendes lú volt, űtet kaptam meg. És gyerünk csak, elibe vágtam a csikóknak. Erős csikók voltak, olyan kétévesek. Akkor, mikor felpattantam, hogy megyek elibiik, az úton mikor mentem keresztül, felbukott az öreg nyerges, én meg elébe. Akkor rögtön felpattantam, újra tetejibe Icavarottam. A csikókat még első este Visszatérítettem.

Az úgy vót, hogy egyik a másikat marta, mikor első este beálltak az állásba. Az egyik féltette a fiát. a másik irígye vót, rúgta, harapta. Mink pedig körülötte. Két embernek

vetetten, sokféle tala.iré fecskéből állott. Ifjú gaziájuk a kezdet-kezdetével isszegezte művelődésük és zakismeretszerzésük céljait. \ IX. osztály virágágya már t gyönyörűen feldolgozott iermőföld volt. Ifjú gazda uk komoly előrelépésükről jeszált, s a vers utolsó so- •aival együtt búzamagvak tál vetette be a „te rím ő- alajt”. A III. osztály vi- 'ágágya a termést bánta toztató zöld „búzamezőt" lépviselte,: s Ifjú gazdájuk lz érlelődést hangsúlyozta ti elmondott versében. A V. osztály virágágya már írett búzakalászoklral volt telítve, a képviselőjük kö- tzönetet mondott versében t felső mezőgazdasági isko- a emberi és szakmai neve ő és szakképző munkájáért.

S ekkor az „öreg gazda” jyúlt az érett kalászok kö- 'é. A kiemelt maroknyi búsa magvait — a finom termőföldből, s kövekből ösz- szaállított onszágténképen szórta szét.

S aztán felhangzott a szózat, és a csabai „fing” végzősei újra elindultak az iskola kijárata felé ..,

*

így záródott 50 évvel ezelőtt, 1925-ben a csabai fellő mezőgazdasági iskola .Aratása”. Az akkori helyi sajtó is beszámolt a felső mezőgazdasági iskolások érettlégijéről és aratóünnepsé- jógéröl. Ettől kezdve nem- ’sak a békéscsabai gdmmá- dum és kereskedelmi iskola, de a városi lakosság is w/.inte érdeklődéssel figyelt lei a félévszázaddal ezelőtt jj középiskolaként ki ala- cult felső mezőgazdasági Is- soflára.

Id. Csorna Gyula

ny. pedagógus

indulók hangjai betöltötték az épületet. Az 1., a II. és a III. évfolyam tanulói az ünnepélyesen berendezett tornateremben várták fel- sorakozottan az ünnepség színhelyére érkező negyedéveseket. Előttük tanáraik, i hivatalos meghívottak és a szülők ültek. A színpad- szerűen kiképzett dobogóson asztalmagasságban, hatvanfokos szemléltető beállítottsággal a négy évfolyamnak megfelelő négy „virágágy”, és hazánk domborműként kialakított térképe állt. A bevonuló búcsúzó évfolyamot iskola társaik

.vigyázzállással” fogadták, az I., II., III. évfolyamokat képviselő „ifjú gazdák” osztályuk virágágyához álltak. n a legidősebb végzett, az „öreg gazda” hazánk tér- ?ép-dombormű véhez.

A Himnusz után mindjén ,tfjú gazda” versekkel jellemezte évfolyamát. Az I. isztály virágágya még műSzázaduník első negyedében az akkori polgári iskolák — a gimnáziumoktól lakezelten — mindig arra törekedtek, hogy a 10—14 évesek I—IV. osztályai fölé alakuljanak ki a 14— 18 évesek V—VIII. osztályos évfolyamai. Így jött létre annak idején a „reáliskola”, a „kereskedelmi Iskola”, majd néhány „szakipari iskola” is. S így alakult ki — sok ellenzés után — 1924/25-ben a középfokú mezőgazdasági képzést jelentő felső mező- gazdasági iskola. Akkor még mindössze két alföldi helységben Békéscsabán és Orosházán.

A békéscsabai felső mezőgazdasági iskola IV. évfolyamának beindításához, az érettségire való felkészüléshez a minisztérium egy akkor végzett tanító- képzős s egy ugyancsak akkor végzett polgári iskolai tanárt küldött le Békéscsabára, a most már (hivatalosan elismert középiskolához. A két fiatal pedagógus csaknem azonos korú volt diákjaival, akik között néhány náluknál idősebb felső-tmezőgazdaságista i* akadt, mert ebben az új típusú iskolában az első világháborús fogságból hazakerültek is Igyekeztek abbamaradt iskolázottságukat befejezni. A tanítóképzős fiatal tanár magyar nyelv és irodalmat, a polgári iskolai pedig történelmiét tanított

Nos, ezek a fiatal pedagógusok 1924/25-ban arra törekedtek, hogy a köztudatban ismerjék meg ezt az iskolatípust is. Ez persze akikor nem tok lehetőséggel járt A békéscsabai gimnázium például lenézte, s a kereskedelmi iskola is „alacsonyabb rendűnek” minősítette a felső mezőgazdasági iskolát. Ezt a lakezéltséget először a békéscsabai két napilap útján sikerült némileg csökkenteniük.

Lehet, hogy még sokan emlékeznek 1925. végére, teliát ötven évvel ezelőttre, amikor megrendezték a felső mezőgazdasági aratásünnepségét, az akkori első érettségi alkalmából. Az érettségire a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés területén Keszthelyen és Budapesten felső fokon végzett szaktanárok, az általános műveltségi tárgyakból pedig pol

gári iskolás tanáraik készítették fél az érettségizőiket. Az érettségihez kap csőit aratásünnepséget ar ra szántál?, hogy a gimná ziumok hagyományos „bal lagásai” speciális formába! a felső mezőgazdasági isko Iáknál • is kialakuljanak Tradícióként ki is alakul tak aztán mind az oroshá zi, mind — a későbbi évei ben létrejött — emelked? számú felső mezőgazdasági iskolák nagy részében.

A félévszázaddal ezielőtt: békéscsabai aratásünnepsé gén húsz végzős indult el hogy végigjárja az iskolát A csendesen elkezdett,' t aztán lassanként mégis csak felerősödő „Gaudea mus igitur” és más búcsú

ezer darab körül. Mennyi kismalac vót! A kondások ettík a malacot. A gulyá sok bőidben vótak a tejnek, a kondások pedig a kismalac-pecsenyének. Azok nem kaptak szemet soha, ahogy kihajtották ezeket a disznókat. Temérdek vót a szúnyog. Nappal nem, mert a melegben eleszi a fene, de este, égisz iccaka nem tudott aludni az ember.

Osztán a farkasok is kijöttek a rítbűl iccakdra. Vonítottak a farkasok. Hogy a mínesben kárt ne tegyenek, a számadónak %>ót nígy nagy örvös kutyája. Ezeknek a kutyáknak a nyakában örvek vótak. Hegyes vasok. Az örv hegyes, szúrós vasok a nyaka körül, hogy a farkas a torkát ne bánthassa a kutyának, Mert vótak olyan kutyák. hogy azok szembeszálltak. Azután három, négy csikósbojtár égisz éc- coka luvon a mínest körülkongatták, hogy a farkasok kárt ne tegyenek a lovakba meg a csikókba. Égisz iccaka mindig szólt a karikásuk. Ezek a farkasok osztán napfeljött után mentek be a ritbe. Láttam egyszer hetet egy csoportban. Iskolás voltam. Bementek a rítt'Lejegyezte.

Mikl.va .Jené

kába. Ha más illásbd hajtja az ember, akkor bele kell szoktatni. Olyan az mint az ember, ha idegen helyen alszik, ódóng, menni szeretne. Égisz nyáron mindig kint háltak a szabadban.

Vót nekünk egy kis kunnyó, egy nígykadrátos kunnyó. A kenyeret betettük, , meg a rongyunkat. Aki soros vót, annak a lú >iátán kellett estrázsálni. Csendes időben gyalogoson, esős időbe nyerges Iával.

A réli állattartás

Ezekbe a rítekben sok

farkasok is vótak. Irászt, ami a oáraüi káptalané vót — hatezer hód —, a vész- tőiek bírták. Legelő is vót ott, így aztán a bérlők jószágot vállaltak. Meg vót a mines nyóc-kilencszáz darab. Az ökörcsorda szinte annyi, a gulya szinte annyi. Sok kis bornyá. Két nyáj, disznó, legalább

mindig közelben kellett lennie, hogy ki ne men- )ík belőle egy sem. Mert olyan a ménes dolga, hogy ha egy kiugrik, akkor nem tudja megelőzni, a többi is utána megy. Mind kiugrik az állásából.

Hajnalban osztán két órakor elbocsájtja az ember ükét legelni. Két óra hosszáig legelteti, akkor be hajt, szinte az állásra. Kongat zz ember, megy az befelé, mint akit ostorral hajtunk. Kongat, cserget, körülnyargalja az ember ükét. A jószág lefekszik pihenni, egy két óra hosz- száig pihen. Ügy nevezik, harmatszárattyára hevernek. Akkor aztán virrad, jön a nap felfele, oszt elindulnak a harmatos mezőre legelni. Mint mikor az ember felkél, oszt menyen a faluból kifelé. Amikor a mező elfogy, akkor hajtani kell. noszogtatni Nem megy az eddig amíg mező van. Addig vágyik enni, mert a lú olyan, hogy az mindig enne. Szabadba háltak, karirnjtuil^ö

Holnap lesz fácán

Tulajdonképpen az alko- ók sem tudnak mit kez- ienj hősükkel. Kidolgoztak így múltbéli szituációt, ielfújták hozzá Kozmát, zt a cseppet sem félelme- es, inkább nevetséges fi- íurát, akivel végül is nem ,udtak mit csinálni. Mert iá végigvisszük a film íondolatait, akkor a rend- ssináló vezért el kellett volna kergetni a szigetiről, helyette azonban csupán :éltékenységi sablonnal izolgál a film: a nagy ötleteket és gondolatokat íordozó vezéregyéniség lem a szigetlakok jogos íaragjától, csupán a sze- etője elől menekül.

Mert az embereiktől, a jarancsiakat ha olykor asörtölődve is, de mégis végrehajtó kis társadalom- öl Kozma még ma is ural- ?od hatna a szigeten. A Ulm szerint persze! Ez a nad történet ugyanis ab- >an is sántít, hogy régi •etlex-ekkel, csendes bele- örődő magatartással ru- íázza fel a sziget lakóit, vleg sem kísérli, hogy vá- aszt adjon a miértre. Nem motiválja a kis társadalom nagatarlását, s így nem ad választ ams a kérdésre, niért támogatták az embe- ek a vezér elképzeléseit.

A film természetesen •zép, a pompázó színek, a íaingulatos jelenetek masukon viselik Sára Sándor, i rendező alkotókedvét, ■alamint az operatőr Jon- :ura Páter és Sára Sándor nűvészi egyéniségét. Ép- >an ezért sajnáljuk, hogy •lsősorban az írók hibájánál nem született igazán jó úomédia ebből a történetiéi.

A népes szereplőgárda >ól á Kozmát alakító Szir es Adám játékát lehet dt- •sérnl.

Márkusz László

•eket. A pihenni vágyó ■mberek elfogadják az új •endet, az önjelölt vezér tölteteit, s ettől kezdve oda i csendes semmittevés, íem érvényesül az egyén ikarata. A szigetlakok öbbségie megszokja az en- íedelmessiéget. Kozma pe- iig szinte megrészegül sa- át ötleteitől: sorakoztatja i sátrakat, kijelöli a férfi ;s a női napozókat, meghatározza, meddig lehet .leúszni a folyóba, műsorost, sportversenyeket

•endez, bevezeti a közös 'őzóst, seit még úszómeden- :ét is építtet a Duna közvetlen szomszédságában, útközben dicsér, jutalmaz, lorgál, kinél? mi jár, érde- ne szerint. így osztotta fel tozma a természet szépségét és a rend kialakításával szinte táborrá változtat- a a szigetet.

PáskáSt Géza és Sára Sándor írta a filmet, imaly számos ötlete elle- íére végül is elkésett, s epren ezért elhibázott alko- ás, amelynek művészi éréke is vitatható. Nem elő- izör tapasztaljuk Páskán- linál, hogy egyébként szel- emes alapötletei, szituá- :iói kissé megkésve jutnak :1 a közönséghez. A film izigete a mai Magyarorszá- ;on van, lakói mai embe- •ek, s a kis társadalom négis úgy viselkedik, nint tették azt az elődök cet évtizeddel ezelőtt. A ilm ugyanis nem a túlbur- ánzoit bürokráciát, a napáinkban is előforduló fe- esleges korlátokat, kötött- légeket veszi célba, hanem i személyi kultuszt, s főleg innak mechanizmusát.

Az önmaguk, vagy a izúkebb környezetük által elkent Kozmák, persze ma s lehetségesek. Egyéni ma- kitartásuk, módszerük em- ékeztethet a múltra, de a násokon való uralkodás 'Ilimben ábrázolt, demagógiával alátámasztott mechanizmusát már nyugod- an múlt időbe tehetjük, s ha ez így van — márpe- iig így van! — akkor mit nondhat számunkra ez a ilm, amely komédiának íem elég szórakoztató, pa- abolának pedig túl reális.

M

a nincs fácán, holnap lesz fá — ezt a demagóg biztatást ismételgeti Kozma, az új magyar film- komédia hőse, így lelkesít ve embereit a kitartásra. Csakhogy az embereik — miként a múltban is — nem holnap, hanem ma, pontosabban ma is akarják azt a bizonyos fácánt. De nemcsak a fácánt akarják, hanem a nyugalmat, a csendet, a szabadságot, az életet, amelyet nem lehet mindig és mindenben meg- rendszabályozni.

De ki is ez a Kozma valójában? Egy önkéntes or- ganizátor, a közügyek fel- kéretlen bajnoka, egy sértődött ember, akit hasonszőrű környezete kikiált vezérnek, s legnagyobb bűne, (hogy ő ezt el is hiszi. Ismerős ez a Kozma, igaz, már csak emlékezetből

Sára Sándor filmje a Duna egy,-a térképen nem található kis szigetén játszódik. Nyári nyugalmat keresve száll partra egy szerelmespár, kettes együtt- létben remélve a boldogságot. A lakatlannak vélt sziget azonban nem is olyan csendes, kempingezők serege jő, fiatalok, idősebbek eveznek a partra, benépesül a kis sziget. Eddig még semmi baj, hiszen ha kevesebb is a csend meg a nyugalom, ezért még az egymás után vágyódó szerelmesek talál-* nak maguknak egy árnyas helyet, a gyerekek szabadjára hancúrozhatnak, a napi mű dók meztelen testüket is barníthatják, a folyó pedig mindenkinek egyformán nyújt hűsítőt. Már sokan vannak a kis szigeten, de mindenki azt csinál amit akar, amit kedve tartja. Ez benne a jó, ez a szabadság. Az önfeledt nyári szabadság.

Ekkor jön Kozma, s megzavarja ezt a szabadságot. Egyik napról a másikra irányítani kezdi a szigetlakai? életét, rendet akar, pontosabban rendre akarja szoktatni az ernbe-