Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-29 / 151. szám
Sikerrel zárult a KjfiST békéscsabai szakági konferenciája Keretszerződést Kötött az ÓÉV — Csehszlovák szakemberek jó véleménye a MEZŐGÉP GUPO-iró! Két szovjet, két román, egy lengyel, két NDK, egy csehszlovák és egy bolgár, valamint hat magyar építőipari szállító - es anyagmozgató gépeket gyártó, illetve forgalmazó nagyvállalat képviseltette magát termékeivel a Békéscsabán június 23 __27 között megrendezett K GST szakági konferenciával egyidőben megtartott gépbemutatón. Az építőipari, gépipari és kereskedelmi szakembereknek ez a tanácskozás és gépbemutató nagyon sok újat hozott. A szaikmai napok előadásain az érdeklődök — a magyar építőipari vállalatok képviselői — átfogó képet kaptak arról: hol tartanak ma szomszédaink az építés, az építőipari szállítás és anyagmozgatás gépesítésében, gépesítésének fejlesztésében. Ennek fontosságát természetesen csak úgy mérhetjük fel| ha tudjuk, hogy építőiparunknak a következő öt évben emelt szintű tervet kell végrehajtania s ez — a feladatok gyors ütemű növekedéséhez képest állandóan csökkenő munkaerővel — gépesítés nélkül aligha oldható meg. Az építőipari szállítások és anyagmozgatások gépesítésének lehetőségeit — a gépek beszerzésének „forrásait” — a békéscsabai gépkiállítás széleskörűen mutatta be. Ugyanakkor a szocialista országok bemutatkozása nemcsak a széles körű választék megismerésére adott alkalmat, hanem lehetőséget teremtett a szakemberek nemzetközi- tapasztalatcseréjére, személyes jó kapcsolatok kialakulására, nagy távlatú együttműködések kezdeti lépéseinek felvázolására. Mérnökeink szemügyre vehették a lengyelek nyugati licen- cék alapján gyártott daruit, megismerhették a románok hasonló módon készült kotrógépeit, Megoldást találhattak arra a régi kérdésre, miképp lehet vízi szállításnál a cementet ömlesztve rakodni, tudniillik a szovjet szakemberek éppen itt, Békéscsabán ismertették pneumatikus cementótrakói- kat. A csehszlovák ipar ügyes, mozgékony gépei is megnyerték a vállalati szakemberek tetszését és az NDK univerzális alkalmazású fél tonnás Multicar tehergépjárműi is a figyelem középpontjába kerültek. Okoztak némi kellemes „meglepetést” a magyar kiállítók is a konferencia résztvevőinek. Az ÉPGÉP autóra szel ellhető betonszivattyúja, a KÖZGÉP talajstabilizáló géplánca, amely a szántóföldet egy-két nap alatt alakítja át szilárd burkolatú úttá, valamint a hídvizsgáló berendezés joggal (kéltette fel a külföldi szakemberek érdeklődését. Azonkívül is, hogy megyénk, azaz Békéscsaba adott otthont a szakági konferenciának, még két megyei jelentőségű esemény kapcsolódik ehhez a KGST-ren- dezvénvhez. Nagy figyelmet szenteltek ugyanis a kiállítást megtekintő külföldiek a békéscsabai MEZŐGÉP egyre keresettebbe váló GUPO-inak, az anyagmozgatásra kiválóan alkalmas kis pótkocsiknak. A fokozódó érdeklődésre tekintettel egyébként a MÜÁRT Külkereskedelmi Vállalat 1980-ig szóló keretszerződést köt a MEZÖ- GÉP-pel a GUPO-k gyártására. Ugyancsak ez alkatommal született megegyezés d MÜÁRT és a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat között egy olyan megállapodásra, amelynek keretében a MÜÁRT összetetten elégíti ki az építőipari vállalat építőgép, szállító- és anyagmozgatógép-igényeit. A KGST-rendezvény békéscsabai sikereként könyvelhető az is, hogy a MÜÁRT itt kötött szerződést a bolgárokkal 30 targonca, a csehszlovák vállalattal csigás rakodók és 75 targonca ez évi behozatalára, valamint további 105 targonca és 800 kézi hidraulikus emelő jövő évi szállítására. ’ Mindent egybevetve: a KGST építőipari szállító- és anyagmozgató gépeinek fejlesztésével foglalkozó békéscsabai szakági konferenciája és gépbemutatója sikerrel zárta munkáját. (Kőváry) Az integráció jegyében 2750 kilométer földgázvezeték Az Orenburgtól a Szovjetunió j nyugati határáig húzódó föld- ] gázvezeték építésében résztvevő j KGST-tagországok szakemberei | már megismerkedtek az új csővezeték útvonalával. Az építkezés színhelyére hamarosan megérkeznek a bolgár, á magyar, j az NDK-beli, a lengyel, a ro- ! mán és a csehszlovák építők j első csoportjai is. A 2750 kilométer hosszú föld alatti vezetéken jelentős meny- nyiségű szovjet földgázhoz jutnak majd a test vérorszá gok. A gázcsővezeték terve a legmodernebb műszaki megoldásokat tartalmazza. A földgázvezetéket, a szokottnál szélesebb -*• 1420 { milliméter átmérőjű csövekből1 hegesztik össze. A 75 atmoszférát is elérő, megemelt gáznyomás jelentősen növeli a csövek áteresztőképességét. A közős gázcsővezeték lefektetése a KGST-tagországok gazdasági, együttműködésének csupán egyik, soronkövetkező eseményét jelenti. A KGST programja ugyanis ezenkívül több nagy nyersanyagbázis közös erővel történő kiépítését irányozza elő. Az új gázcsővezetéket az érdekelt államok először a Szovjetunió területén hozzák létre, saját erőből és saját anyagi eszközeikkel, a beruházás visszatérítése pedig a kitermelt földgáz lesz (BUDAPRESS— APN) Üj víztisztítási módszer Az ivó- és az iparban felhasz- .íálásra kerülő víz hatékony tisztítási módszerét dolgozták lei Leníngrádban. A módszer a szovjet kutatóknak arra a felfedezésére épül, hogy a szeny- nyező részecskék alapvető része elektromos töltéssel rendelkezik. Ez lebegő állapotban tartja őket. Ha megbolygatják az így kialakult töltésrend harmóniáját, a szennyező anyagok összetapadnak és kiválnak az elektródákon-. Ezzel egyidejűleg víz alatti kisüléssel elégetik a mikroorganizmusokat és az egyéb szerves., szennyeződéseket. Eddigi kísérletek tanúsága szerint az új módszer alkalmazása sok esetben gyakorlatilag százszázalékosan tiszta vizet eredményez — függetlenül a kezelt víz szennyezettségi fokától. (BUDAPRESS—APN) Több és jobb szolgáltatást vár a lakosság megyénkben Híg telik el nap, hogy a lakosság számára fontos ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatásról valamilyen formá- baú szó ne essen. A jövedelmek növekedése, az életkörülmények javulása, a munkaidő csökkenése, a nőknek termelésbe való fokozottabb bevonása teremtett újabb igényeket e területen. Külön megemlítem, hogy nem csak a növekvő kereslet, hanem a jobb minőségű szolgáltatás oldaláról is jelentkeznek a gondok. A mikor L969-ben kormányhatározat intézflsedett a fejlesztés gyorsítása végett Békés megyében — más hasonló területekhez képest — jóval alacsonyabb szintű volt az ellátottság. A minisztériumi vállalatok 11, tanácsi 4, a kisipari szövetkezetek 58 millió forint értékű szolgál tatást végeztek egy év alatt. Ezen túlmenően 4372 magánkig" iparos is számottevő tevékenységet vállalt a lakosság megrendelésére. Az egy lakosra jutó szolgáltatás megyei átlagos értéke 326 forint volt 1969-ben. Az országos átlag ebben az idő- ' ben 552 forintot tett ki. A kormányhatározatban foglaltak megvalósítását az 1969— 73. évek adatai alapján már átfogóan értékelni lehatott, öt év alatt megyénkben a vállalatok 228, tanácsok 25, a szövetkezetek 349 új vállalási helyet hoztak létre, vagyis csaknem megkétszereződött számuk. A szol- j gál tatások évi forintértéke 67 I százalékkal nőtt. A tárcaipiar '■ xöbb mint két és félszeresére! emelte a szolgáltatás értékét, a j szövetkezeti ipar 52,5 százalék- j kai teljesített többet. Igen mér- ■ sékelt volt a tanácsi ipar szol- i gáltatási tevékenységiének nőve-1 kedése. A fejlesztés érdekében jelentős anyagi támogatást ka- j pott a textiltisztítás, a gépkocsi- javítás, az elektroakusztikai és i háztartási készülékek javítása, a í lakáskarbantartás területén te-! vékenykedő vállalatok, szövetkezetek. A megyei szolgáltatásfejlesztési alapból az 1971—73. években visszatérítésre nem kerülő juttatás 33,8 millió forint volt, ehhez járult a szövetkezetek közös fejlesztési alapjából 19 millió foript. Kevés esetben vettek igénybe erre a célra bankhitelt. A szolgáltatási tevékenység növekedése' elsősorban ennek a segítségnek az eredménye. fi K3p3Clí£$ííf( fejlesztése során -r- az adott pénzügyi lehetőségeken belül — a szektorok közötti egészséges verseny luibontakoztalására történtek lépések. Az AF1T, a GEUKA es: a Patyolat Vállalat talált ver-1 senytársra hasonló profilú sző-j vetkezeti szervizekben, illetve j üzletekben. Ügy ítélhető meg, | hogy nagyobb településeken, a! Városokban erre a jövőben is ér- deines gondolni. Az 1974. és 1975. év első felé- j nek adatai még részletesebb er-. tékelés alatt vauinak. MegáLla- j oltható azonban, hogy a támo-) gatás céljából rendelkezésre bo- j csátott 18,4 millió forint taná-1 esi fejlesztési dotáció és 10.6 I millió forint szövetkezeti., szolgál tartás fejlesztési juttatás biz- : tosította a szolgáltató tevékeny-! ség további növekvő tendencdá í ját. Békés megyében a szociális- ! ta szektorban a szolgáltatás egy lakosra jutó értéke egy év alatt gépkocsi- és motorkerékpár-javításnál 23, elektroakusztikai és háztartási gépek javításánál 20, textiltisztításnál pedig 8,5 százalékkal emelkedett. Az említettek ellenére Békés megyében az egy lakosra jutó szolgáltatás értéke 31 százalékkal kisebb mint a szomszédos alföldi megyékben (Csongrád, Szolnok, Hajdú-Bi- har). Az 1971—74. években a vállalatok és szövetkezetek a szolgáltató kapacitás fejlesztése érdekében több mint 60 millió forint értékű beruházást valósítottak meg és folyamatban van még 21.7 millió forint összegű fejlesztés. fi számokból érezhető a jelentős előrelépés, de fel kell figyelni az ezek mögött rejlő, még fennálló gondokra is. A garanciális javítások körüli hiányosságok akkor éreztetik legjobban hatásúkat, amikor az új termék forgalombálhozatalát | hosszú idő múlva követi csak | a tartalék alkatrészek biztosítá- I sa. A napi sajtó széles köréből Olvashatunk ilyen esetekre példát. Különösen import termékeknél gyakoribb e jelenség. A többszörös javítás utáni jogos teljes árucsere csak hosszú utánjárással — s nem kevés bosz- szúsággal — érhető el. Ahol alkatrészhiány miatt a készülékek hosszú ideig a szerviziben maradnak, ott nő a zsúfoltság, nehezülnek a munkafeltételek, vagyis egyik gond megoldatlansága egy másikat is szül. Jog gal gc-ndolnák sokan, hogy a j szervizek panaszkönyvqi tükrözik 'a lakosság észrevételeit. Sajnos, kevés esetben vállalkoznak az érdekelt ügyfelek ezek „megörökítésére”. Népi ellenőreink becsületes, célratörő munkáját dicséri, amikor az egyik vizsgálat alkalmával a panaszkönyvekben foglaltak kiegészítéséért az érdekelt ügyfelekhez fordultak. A megkérdezettek 30—35 százaléka úgy nyilatkozott: hosszú a várakozási idő és a javítás minőségével sem j voltak megelégedve. Ugyancsak j a megkérdezetteknek többsége; soknak tartotta a felszámított költséget. A szükségszerűen elvégzendő javítási munka és annak helyes díjakkal történő elszámolása a lakosság részéről 1 ma még szinte ellenőrizhetetlen. 1 A szolgáltató egységeknek j kedvezőbb területi elhelyezése fontos célként szerepelt a megye tervében. Az volt a törekvés. hogy a lakossághoz minél közelebb kerüljön a szolgáltató- heíy. Korábbi fejlesztési politikánkat újra kellett értékelni, mert a falusi szolgáltatóházak rendszere elég sok helyen nem hozta a kívánt megoldást. Az elmúlt években három szoilgál- tatóházat más célra kellett hasznosítani, néhányat pedig eladtak. Kedvező viszont a helyzet és a kihasználtság a városi szolgáltató egységeknél, s egy-két nagyközség esetében. A megyeszékhely gondján is sokat fog segíteni a most épülő szolgáltató üzletsor. A lakossági szolgáltatásnál jelentősebb a fejlődés, ahol e te ; vékenység főprofiljaként szerepel. (AFIT, GELKA. Patyolat, Szolgáltató Szövetkezet, Vasipari szerviz stb.) Az árutermelés árnyékában végzett szolgáltatásnál lassúbb az előrelépés. További gond,' hogy a lakossági szolgáltatás minimális gazdasági eredményt hoz, vagy csak a ráfizetést sikerül elkerülni. Korszerű termékekből, ma- j gasabb szintű műszaki megoldásokból következik, hogy a javító-szolgáltató ipar technikai színvonalának is lépést kell tartani a megváltozott körülményekkel. Ez nagyértékű műszerek, berendezések beszerzését teszi szükségessé. A szakmai ismereteket pedig állandóan növelni kell. Bonyolultabb javítá- tási feladatok, így a gépkocsi- javítás, tévé, rádió, műszál-tisztítás stb. átkerülnek a kisipar köréből az állami és szövetkezeti szektorba, nagyobb, jobb felkészültségű üzemekbe. .Ezt a változást tudatosan, előrelátással szükséges tervezni. Mindez természetesen nem indokolja* hogy más, hagyományos és nagyon fontos szolgáltatások (fodrászat, kozmetika, fényképészet, méretes tevékenység stb.) háttérbe szoruljanak. A jól meghatározott nyitvatartási időpontok is segíthetik a szolgáltató egységek fokozottabb igénybevételét és sok bosz- szúságnaik elejét vehetik. Ennek meghatározása a helyi tanácsokra vár, amit nem lehet csak időszakosan kezelendő kérdésnek tekinteni. Mint minden gazdasági tevékenységhez így a szolgáltatáshoz is kell bizonyos fokú propaganda. E téren is van még adósság megyénkben. Természetesen legjobb propaganda a végzett szolgáltató munka jó minősége, a gyorsabb kiszolgálás és a törvényes díjszabás. Nincs nagyobb bosszúság, iránt amikor az előre közölt időben hiába fárad el a lakos a szolgáltatásáért, s a késedelem miatt még egyszer (ha nem többször) ismét időt kell szakítani rá. Nagyon vegyes (képet mutat a kapacitások kihasználása, s alapos értékelésre megfelelő adatok (megfelelő megfigyelés) hiányában ezidő szerint alig van mód, például a lakáskarbantartásra a kivitelezők azt állítják, hogy csökken a laikusság igénye, a lakosság pedig azt. hogy a kivitelezők nem vállalják a munkát. Joggal állíthatjuk,- hogy az utóbbi időben erőteljesen fejlesztett kapacitás égyaránt alkalmas közületi és lakossági szolgáltatási igények kielégítésére. Sajnos — kevés kivételtől eltekintve — a lakosság elsőbbsége nem érvényesül. Ennek gazdaságossági okai is vannak. A közület esetében a vállalás értéke nagyobb, a munka jobban szervezhető, a számlázás sem , oly problematikus. Nagyon torz képet kapnánk a szolgáltatás területéről és eltérnénk az igazságtól, ha neip említenénk azt a fontos szerepet, amit a lakosság igényeinek kielégítése érdekében megyénkben a kisiparosok betöltenek. A hagyományos szolgáltató ágazatokban, területileg p>edig a községekben nélkülözhetetlen tevékenységük. Sajnos csökkenő számuk és a-z utánpótlás nehézségéi gondot okoznak. Technikai felszereltségük és alkatrész készletük minimális, anyagellátásuk sem zavartalan. Az elkészült megyei tervszá- mítások alapján az 1975. évben a szocialista és magánszektor a lakosság részére 571 millió forint értékű szolgáltatást fog teljesíteni, Várhatóan ez az érték 1980-ban 685 millió forint lesz. Az említett 20 százalékos emelkedésen belül a személygépkocsi-javítás 90, az elektroakusztikai és háztartási készülékek javítása 48, a textiltisztítás 100 százalékkal fog növekedni. A többi területen jóval mérsékeltebb emelkedés, vagy stagnálás (méretes tevékenység egyéb ipari javítás) várható. Kisebb mértékű lesz a vállalőhelyek szám gyarapodása 1976—1930-ban, mint az a negyedik ötéves terv időszakában volt. A területi elhelyezkedés viszont továbbra is javulni fog Mivel a szolgáltató tevékenység alacsony jövedelmezősége miatt csak minimális összegű saját fejlesztési forrás keletkezik, feltétlenül szükséges a kapacitás-fejlesztéseket központi alapokból támogatni. Néhány célszerű lépést szervezeti vonatkozásban is érdemes lenne megtenni. Dr. Romvári László. a Békés megyei Tanács V* B. tervosztályának vezetője BÉKÉS 3 1975. JÜNIUS 29 9
