Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-27 / 149. szám
Gazdag aratás Füzesgyarmaton Megyénk legnagyobb termelőszövetkezetében, a füzesgyarmati Vörös Csillagban szerdán rendezték meg a már szokásos, aratás előtti gépszemlét. Tegnap, csütörtökön a kombájnok egy része átvonult Kertészszigetre, ahol megkezdték az őszi árpa aratását. Füzesgyarmaton az idén esaknem 4 ezer hektáron kell betakarítani a kalászost, ehhez 24 kombájn áll rendelkezésére a legnagyobb közös gazdaságnak. Jő a közrend és közbiztonság Békésen Békés belterületén négy körzeti megbízott az önkéntes rendőrökkel együtt biztosítja a lakosság nyugalmát. Munkájukat gépkocsis járőrszolgálat, gyalogos és motoros járőr segíti. Jó munkájuknak köszönhető, hogy egyre javul a város és a vonzáskörzetbe tartozó községek közbiztonsága. Erőszakos bűncselekmények alig fordulnak elő és azok is általában kisebb súlyúak. Tavaly például volt egy rablás a városban, de az idén ilyen bűncselekmény még nem fordult elő. Elég magas viszont a testi sértések száma, tavaly 23, az idén eddig 7 esetben kellett eljárni ilyen ügyekben. Többségüket ittas állapotban követik el. A személyi tulajdon elleni lopások száma stagnál. Az esetek zömét a kerék párlopások adják. Ezeknél gyakran a károsullak Is „bűnösök”. mert járművüket nem zárták le és nem gondoskodtak őrzéséről sem. Az elmúlt évben emelkedett a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma, de szerencsére az Idén ez csőkké nő tendenciát mutat. Az év első negyedében kétszer kellett fiatalok ellen eljárni. Az esetek elemzése azt mutatja, hogy a fiatalkorúak elsősorban garázda jellegű és vagyon elleni bűntettek elkövetésében vesznek részt. Gyakori, hogy ittas állapotban bűnöznek. A rendőrség feladata, hogy különböző szabálysértési ügyekben is eljárjon. Az esetek többsége garázdaság, botrányokozás, verekedés. Szinte az összesnél megállapítható, hogy az elkövetők ital hatása alatt álltak. Nevelő hatása van, hogy a súlyosabb eseteket nyilvánosan közzéteszik. Határozott intézkedéseket tett a békési városi rendőrkapitányság az italozás visszaszorítására. Az italmérő helyeket fokozottan ellenőrzik, razziáikat tartanak és több esetben tettek kényszerelvonó kezelésre is Javaslatot. Tevékenységük nyomán várható, hogy tovább ja vul Békés közrendje és közbiztonsága. Termelni, betakarítani, értékesíteni Nyári gondok Kondoroson n z anyagi, műszaki és széllé- | mi erők koncentrálásával a mezőgazdaságban is beigazolódott, hogy termelni már tudunk. Az eredmény azonban a betakarítás, illetve az értékesítés függvénye. A betakarítás jelen-, tősége különösen most időszerű, mert májusban Kondoroson Is 13Ö milliméter csapadék hullott, június pedig előreláthatóan ezt is túlteljesíti. Nehéz betakarítás előtt állunk! A kondoros! Egyesült Tsz termelési főágazatának irányító szakemberei a múlt héten pénteken, a szokásos heti megbeszélésen a rendkívüli időjárás miatt kritikussá vált konzerv- borsó betakarításiát tárgyalták. A betakarított terület 200 hektár, hátra van még 110 hektár, csaknem kétmillió forint értékben. Kint szemerkélt az eső, bent ideges volt a hangulat. Közben megérkezett a konzervgyári termelési felügyelő, ettől a hangulat egyáltalán nem lett nyugodtabb. Igaza volt, a borsót vágni kell. mert ha elvénül, konzervgyártásra nem alkalmas, jelentős bevételkiesést okoz. Ha az idő nem javul, egy megoldás van csak: a kiskasza. A három kerületvezető gyors számítást végzett. Kevés a növénytermelésben dolgozó, mindenki be van osztva, alig lehet néhány kaszást összeszedni. Egészségesnek látszó javaslat vetődött fel: mozgósítani kell a speciális brigádokat. Az elhatározást tett követte. Az eredmény: délután már 15 kiskasza vágta a borsót, szombat reggeltől pedig harmincöt. Jöttek a műhelyből, a sertéstelepről, az építők, az ipari ágazatosok. Ezen a szombaton és vasárnapon nem volt ágazati kérdés a 8 ezer hektáros termelőszövetkezetben. Ha a gépek az eső miatt nem tudnak dolgozni, támaszkodni kell az emberi munkaerőre. elsősorban a speciális brigádokra. Megígértük, ha szükség lesz rá, megkeressük egymást a nagy nyári munkák Idején is. Most, már mindenki bízik, hogy a becsült, csaknem ötmillió forintos konzervbonsó- bevételt teljesítjük. Sok-e ez az ötmillió vagy kevés? Ha úgy nézzük. hogy különösen az egyesülés első ij, Sf$É$ 1975. JÜNIUS 27. évében minden forintnak gazdasági és politikai jelentősége van. akkor sok. Ha viszont úgy nézzük, hogy a százmillió forintos növénytermelési árbevételnek öt százaléka, a 250 millió forintos alaptevékenység termelési értékének csak két százaléka. akkor nem sok, mégis jelentős. A nyári betakarítási munka neheze még hátra van. de vészesen közeledik. Jelzi ezt a hétközi felkészülési szemle, a gépek vizsgálata, hogy azután a gyakorlatban vizsgázzon ember és gép. Becslésiünk szerint 1300 vagon kalászos termést kell betakarítanunk. Nagy mennyiség ez, mlntahogy óriási tömeg az a 8 ezer 690 vagon növénytermelési fő- és melléktermék, amit terv szerint ebben az évben kell betakarítanunk. AZ ARATÁST 18 kombájnra tervezzük, egy kombájnodnak átlagosan 70 vagon gabonát kell betakarítania. Hogy meddig tart az aratás? Könnyelműség lenne £ jóslásokba bocsátkozni Az csak ; matematika: ha meglesz a napi j 60 vagon, akkor húsz napig. A i gabonák jelenlegi állapotáról £ ítélve a'z már biztos, hogy ke- £ mény munka lesz, egyirányú S aratásra is fel kell készülni. I Mert, hogy a címre utaljunk, £ nemcsak megtermelni, hanem j be is kell takarítani. Sőt, az ér- : tőkésítésnél is érdemes jól oda- 5 figyelni, mert ha a korábban | említett százmillió forintos nö- ■ vénytermelési árbevételnek csak ■ egy százalékát hozzuk a figyel- £ mes értékesítéssel, az már sok £ embernek a fizetése. Ügy érezzük, hogy szervező- ! sileg, műszakilag és nem utol- £ só sorban üzemi konyhával is £ jól felkészültünk a nagy erő- S próbára, A növénytermesztéshez ha- £ sonlóan nagy feladatok teljesí- [ tésére hivatott az állattenyész- ! tésí főágazat is. A tervezett : húsértékesítés 31 ezer mázsa és £ kétmillió 300 ezer liter tej. Az £ egy hektár termőterületre ér- ! tőkésítendő hús 450 kilogramm. £ Ennek teljesítésére 19 ezer 300 £ hízott sertést, 450 ezer pecse- ! nyecsirkét, 1300 hízomarhát kell jj értékesíteni. Az állattenyésztési főágazat- ■ vezető éppen a megbeszélésen ■ jelentette be: 130 hizómarha 5 szállításra vár. de várható egy : 300-as parti értékesítése is. A kondorosi Egyesült Tsz- ! ben így egyesültek a köz- : ség erőforrásai. A fogaskerekek £ olykor még csikorognak, de £ biztosra veszi mindenki, hogy • a bejáratás nem tart sokáig. A £ közös erőfeszítés eredmények- £ ben igazolódik. Zahorán György i Á gazdasági ítélkezésekről tárgyalt a Legfelsőbb Bíróság Most időszerű GaMetakaritási bemutató A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének gépesítési szakosztálya gépbemutatót szervez a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer, a Békés megyei AGRO- KER és a Hidasháti Állami Gazdaság közös rendezésében július 3-án Vizesfáson. Mezőgazdasági szakembereket, gépészmérnököket hívtak meg e nagy jelentőségű tanácskozásra, hogy számításba vegyék a megye gabonatermesztésének helyzetét, megtekintsék a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer gépajánlatait a gyakorlatban, s tanulmányozzák azokat az őszi búza fajtákat, melyeket e termelési rendszer 1975 őszén vetésre ajánl a tag-gazdaságoknak. A gazdaságii ítélkezésről szerzett tapasztalatokat összesítették és elemezték a Legfelsőbb Bíróság csütörtökre összehívott teljes ülésén, amelyen dr. Szakács Ödön elnökölt és e napirendi témáról dr Fekete Károly, az 1973. január 1-e óta működő gazdasági kollégium vezetője, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese tartott tájéikoztatót. Másik napirendi pontja volt a teljes ülésnek a XXXVII. számú büntető döntés meghozatala. Ennek hátteréhez tartozik, hogy a Büntető Törvénykönyv öt évtől 12 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki a lopást, sikkasztást, csalást vagy hűtlen kezelést különösen nagy érték tekintetében, illetőleg különösen nagy kárt okozna követte el. A büntetés 15 évig terjedő szabadság- vesztés, ha a cselekményt visszaesőként vagy bűnszövetségben hajtották végre. A törvény a különösen nagy kár. illetőleg érték összegszerű meghatározását mellőzte, ezit a bírói gyakorlat feladatkörébe utalta. A Legfelsőbb Bíróság most meghozott elvi döntése szerint a vagyon elleni bűntettek általában akkor minősülnek „különösen nagy kár (érték)” szerint, ha annak összege az ötszázezer forintot meghaladja. Az ilyenként minősülő vagyon elleni bűntett mind gazdasági, mind pedig büntetőpolitikai szempontból — úgyszintén a közfelfogás szerint is — már olyan mértékben sérti, Illetőleg veszélyezteti a társadalom vagy az állampolgárok érdekeit, és a társadalomra veszélyesség olyan fokát tükrözi, hogy elkövetőjével szemben indokolt a legsúlyosabban minősített esetre előírt szigorú büntetési tételeik alkalmazása. (MTI) PÁSZTOR FERENC: Fiúk a Leshegyen (REGÉNY) 4. Talán ez a.z első érv. Nem látszik rajta, hogy közelebb áll az ötvenhez, mint a negvenhez. Friss, ruganyos, kisportolt, férfias megjelenésű. Biztos vágyóik abban hogy egyikünk sem tud olyan fürgén, olyan pattogón felugrani a ló nyergébe, mint ő. Nem hiszem, hogy bérmelyikőnk lőne olyan pontosan, olyan biztos kézzel, mint ő. Soha nem kihívóan, nagyképűséggel bizonyítja ezt, hanem van benne ilyenkor valami gyerekes öröm. olyan dicsekvés aimi nemhogy elválasztana tőle miniket, Inkább összehoz, baráttá tesz. /Egyszer, még fél éve sem voltam itt az őrsön, riadó volt, zártuk a határt. Pontosan tudtuk, hol kell vámunk a két buta lányt, akik szöktek volna Azt mondja nekem: — Pusztai határőr. Velem jön. Vele voltam hajnalig. A kél lány valóban megérkezett. Szó szerint igaz, hogy a karjainkba sétáltak. Ügy sikítottak félelmükben, mint a választási malacok. Bevittük őket az őrsre, szabályszerűen rendeztük a dolgaikat, ahogyan illik. Azt hiszem, a parancsnok sem volt álmos, nekem sem jött álom a szememre, ott ücsörögtünk az őrs előtt a pádon. Nyár volt, kellemes, langyos hajnal. Ritkaság itt a hegyvidéken. Megkérdeztem tőle. Őrnagy elvtárs, miért éppen katona lett? Hogyan jutott eszébe? Hogyan adta rá magát?- Nagyon furcsát mondok magának. Gyerekkoromban elhatá roztam . .. Tudja Pusztai, mesz- sziről, nagyon lentről indultam Egy olyan pici faluban születtem én. amit a tértképen csak kiguvadt szemmel lehet megtalálni. Mindennek a tetejébe szégyennek is születtem. Megesett lény volt az édesanyám. Volt egy vőlegénye, huszár. Elvette volna az, csak akkoriban a közhuszár nem akkor házasodott, amikor neki kedve volt hozzá, hanem akkor, amikor a felsöbb- ség kegyesen engedélyezte. Én megérkeztem szerelemgyereknek, az apámat pedig valahol megnyúvasztották. Édesanyám úgy beszélte el, hogy szökni próbált, amikor megtudta, hogy én érkezem. Az ilyesmit akkoriban kérlelhetetlen szigorral büntették. — A falu icsúfja lettem. Az iskolában minden gyerek a nyelvét öltögette rám. A templomban nekem csak az utolsó pad mögött, az állóhelyen lehetett fohászkodni. Az áldozáshoz nem engedtek, mondván, édesanyáin egy szentséget nem vett magához. akikor nekem bűnhődni kell, tőlem megtagadták a többi szentséget is. Igaz, megvoltaim én ettől jó egészségben, vidáman. A falu szája azonban sokszor olyan sebeket ejtett rajtam, amit nem lehet egyköny- nyen kiheverni. Ha bementem a boltba, taszítottak rajtam egyet, hogy te zabi, te fattyú, állj odébb. Ha a gyerekekkel leálltunk játszani, a rátarti bb szülők már kiáltoztak: nem jöttök el attól a fattyától. Egy dara big kísérleteztem, próbáltam a többiek között maradni. Felhasználtam rá ügyességemet. Sípot faragtam, vízipuskát csináltam, rajzoltam a homokba, meg a fészer oldalára. A gyerekek megtűrtek volna maguk között, de a felnőttek gonoszok, hajthatatlanok. Magányos lettem. Naphosszat ődóngtem egyedül a kiserdőn, a réten, a nagy vetések között. Egyedül szedtem ki a szarkafészsket, egyedül csentem tejes kukoricát, magamban olvastam a megsárgult kalendáriumot. Nagyanyám lopta el hozzánk, mert oda sem mehet- teirri ám. Nagyapám volt a legkeményebb szívű ember. Már v