Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-27 / 149. szám

(Folytatás az 1 oldalról) Az ülésszak megállapítottá, hogy a KGST XXV Ül. és XXIX. ülésszaka kozott eltelt időszakot a KGST-tagállamok bel- és külpolitikájában barát­ságuk további erősítése, a sok­oldalú együttműködés fejlesz­tése terén elért új, jelentős eredmények jellemzik. Az 1975- ös év különösen jelentős a testvért szocialista országok né­péi számára: a KGST-tagál­lamok és Jugoszlávia a fasisz- mus feletti győzelem '30. évfor­dulóját ünnepelték. A KGST* tagállamokban megtartott jubi­leumi ünnepségek fényesen de­monstrálták ezen országok né­peinek kiemelkedő eredményeit a gazdasági., politikai és szelle­mi élet valamennyi területén, valamint erősödő egységüket és összeforröttságukat. A szabad­ságáért és függetlenségéért ví­vott harcban kiemelkedő győ­zelmet aratott a hős vietnami nép. A testvért szocialista orszá­gok kitartó és következetes har­cot folytatnak a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért és a világ- béke megerősítéséért. A KGST-tagállamok kommu­nista és munkáspártjainak a népgazdaságaik fejlesztése ér­dekében hozott határozatai eredményes megvalósítása, a kétoldalú és sokoldalú együtt­működés szakadatlan bővítése és elmélyítése és a KŰST-tag- államok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése — amely á KGST XXV. Ülés­szakán elfogadott komplex programnak megfelelően való­sul meg — megalapozta gazda­ságaik 1974, évi dinamikus fej­lődését és a nép életszínvona­lának további emelését. Ez a nemzeti jövedelem növekedésé­ben mutatkozott meg a leg­szemléletesebben. 1974-ben 8 KGST-tagóllamokbán megter­melt bruttó nemzeti Jövedelem 6,4 százalékkal, az Ipar bruttó termelése pedig kb. 8.5 száza­lékkal volt magasabb, mint 1973-ban. Gyors ütemben fejlődnek a KGST-tagállamok külkereske­delmi kapcsolatai. A jelen1egi ötéves tervidőszak első 4 éve alatt a KGST-tagállamok köl­csönös árucsereforgnlma 81 szá­zalékkal nőtt: 1974-ben a köl­csönös forgalom növekedési üteme 14.8 százalék volt a* 1973. évi 10.9 százalékkal szem­ben. Az utóbbi Időszakba^ a KGST-taaá'lamok ég a tanács szervei figyelmének középpont­jában a KG&T-tagéllamok 1976 —1980. évi népgazdasági terv­koordinációjának befejezésére irányuló munkák álltak. Az ülésszak megállapította, hoev a KGST-taaállamok, a KGST Tervezési Együttműkö­dést Bizottsága és a tanács ál­landó bizottságai lelentős mun­kát végeztek az 1976—1930 évi népgazdasági tervek koordiná­lása terén, amelyeknek a KOST-tagál'amok közössége számára ieen nngv a politikai és gazdasági jelentősége. E munka során meghatároz­ták a KGST-tagállamok nép­gazdasága különböző terüle­tein a gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködés fejlesztésének alapvető irányait, egyeztettek az ezek megvalósí­tását, szolgáló konkrét Intézke­déseket, valamint előzetesen egyeztették azon termékek köl­csönös szállításait, amit alapul vesznek a KGST-tagállamok 1980, évi kereskedelmi megállapodásainak előkészíté­sénél. A tervdokumentáció során a KGST-tagállamok az elkövetke­ző ötéves időszakra a folyó öt­éves tervidőszakhoz viszonyít­va — 1974. évt árakon számol­va — a kölcsönös áruforgalom több, mint 90 százalékos növe­lését irányozták elő. Az áru- szállítások növekedése összefügg a termelési együttműködés kü­lönböző formáinak megvalósí­tásával. többek között új terme­lőkapacitások létrehozásával, az érdekelt országok közös erőfe­szítése útján, egyes kölcsönös érdekű létesítmények beruházá­sainak koordinálásával. és a meglevő kapacitások rekonst­rukciójával, * valamint a gyár- tásszakosítás es kooperáció fej­lesztésével a feldolgozóipar fs- zffletén Közlemény a KGST XXIX. ülésszakáról Az ülésszak megbízta a KGST megfelelő szerveit, hogy folytassák az 1978—19B0. évi és hosszabb távra szóló főbb együttműködési problémák ki­dolgozását, szem előtt tartva az országok előtt álló népgazdasági feladatok megoldásúnál azokat a lehetőségeket, amelyeket az együttműködés további elmélyí­tése és tökéletesítése, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fej­lesztése nyújt. Az ülésszak jóváhagyta a KGST-tagállamok sokoldalú in­tegrációs intézkedéseinek 1976 —1980. évi egyeztetett tervét, amelyet a KGST XXVili. ülés­szaka határozatának megfele­lően a KGST Tervezési Együtt­működési Bizottsága dolgozott ki, a KGST Tudományos-Mű­szaki Együttműködési Bizott­ságának részvételével. A KGST-tagállamok kollektív erőfeszítésével a KGST alapokmánya és a komp­lex program elvei alapján kidolgozott egyeztetett tervnek nagy jelentősége van a KGST- tagállamok közötti együttműkö­dés fejlesztése szempontjából, Ez a terv út szakaszt jelent az együttműködés további elmélyí­tésében és tökéletesítésében, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében. Ez a terv azokat a főbb kijelölt sokoldalú integ­rációs intézkedéseket öleli fel. amelyeket az országok az elkö­vetkező ötéves Időszakban kí­vánnak megtenni az érdekelt országok közös erőfeszítésével létesítmények felépítése és ki­egészítő termelőkapacitások lét­rehozása terén, hozzávetőlege­sen 9 milliárd transzferábilis rubel költségvetési értékben. Ezek üzembe helyezése lehető­vé teszi majd a termelés lelen­tős mértékű növelését s ezzel a beruházásokban részt vevő érdekelt KGST-tagállamok igé­nyelnek kielégítését cellulóz­ból, azbesztből, vastartalmú nyersanyagokból, ferro ötvöze­tekből. nikkelből stb. Az Orenburgtól a Szovjet­unió nyugati határéig haladó hatalmas gáztávvezeték üzem­be helyezése lehetővé teszt a KGST-tagál'amok gázxzükség- leteínek jelentőn mértékű kielé­gítését. Az ülésszak folyamán Bulgá­ria, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország. Magyarország, az NDK, Romania és a Szovjet­unió kormányainak meghatal­mazottal általános egyezményt írtak a'á a Kuba területén nik­kel-kobalt tartalmú termékeket e1 őállító út kapacitások létreho­zásában való együttműködés­ről. Az egyeztetett tervben kife­jezésre jutnak az országok erő- feszítéseinek összehangolásán alapuló intézkedések a nemzet­közi gyártásszakosltás és koope­ráció távlati fejlesztésére, fő­képpen a KGST-tagállamok gép­iparéban és vegyiparában, va­lamint a főbb tudományos-mű­szaki problémák megoldására az elkövetkező ötéves időszakban. A fűtőanyag-energetikai bázis továbbfejlesztésének koncepció­járól és az érdekelt európai KGST-tagállamok egységes vil- lamoseneraetlkai rendszerének koncepciójáról a tanács szervei­ben a KOST xxvtn. üléssza­kának megbízása alapján kidol­gozott beszámoló megvizsgálása után az Ülésszak megállapította, hogv a KGST-tagállamok és a tanács szervei különös figyelmet fordítottak a fűtőanyag-energe­tikai ellátás problémáira. A KGST-államok Intézkedései eredményeképpen fűtőanyag- energetikai gazdálkodásuk terv­szerűen, alapjában véve ki­egyensúlyozottan fejlődik. A KOST-tagállamok energiaellátá­sában igen nagy jelentőségei tu­lajdonítanak az atomenergetiká­nak. A* ülésszak megállapította, hogy tovább fejlődik a nemzet­közi gyártásszakosttás és koope­ráció a gépipar, a rádiótechnikai és elektronikai ipar, a vegyipar, a könnyűipar, az élelmiszeripar és az építőanyag-ipar területén és más népgazdasági ágazatok­ban. Egy sor új sokoldalú nem­zetközi gyértésszakosítási és kooperációs megúllapdást írtak alá ezeken a területeken. Az eltelt időszakban tovább­fejlődött a tudományos-műszaki együttműködés. E téren a KGST- tagállamok és a tanács szervei erőfeszítéseiket a komplex prog­ramban meghatározott alapvető tudományos-műszaki problémák kidolgozására összpontosították. A sokoldalú tudományos-műsza­ki együttműködés keretében je­lenleg 270 olyan probléma és önálló téma van kidolgozás alatt, amelyek gyakorlatilag felölelik a tudomány és a technika fej­lesztésének valamennyi alapvető irányát. A komplex program megvalósításénak eredménye­képpen jelentősen gazdagodtak és bővültek a tudományos-mű szaki együttműködés formái. 1974-ben 15 új sokoldalú együtt­működési megállapodást kötöt­tek a tudomány és technika te­rületén, az összes sokoldalú tu­dományos-műszaki együttműkö­dési megállapodás száma pedig meghaladja a 70-et. Folytatták a KGST-tagállnmok közös intézkedéseinek kidolgozá­sát Mongólia népgazdasága fej­lesztésének segítése érdekében. A KGST-tagállamok egyezményt írtak alá Mongólia körzeteiben működő nemzetközi geológiai ex­pedíció létrehozásáról, amelynek feladata komplex földtani fel­táró, kutató- és értékelő mun­kák elvégzése valamennyi ás­ványt kinesfajta tekintetében és a legfontosabb lelőhelyek elő­zetes feltárása. Az expedíció ál­tal végzendő munkák Mongólia geológiai szolgálatának Irányi- j tésával folynak és azokat a KGST-tagállamok térítésmente­sen finanszírozzák. A komplex programnak meg­felelően Intézkedéseket dolgoz­tak ki a KGST-tagállamok együttműködése és a KGST szerveinek tevékenysége jogi alapjainak, valamint szervezeti formálnak tökéletesítésére. Szakadatlanul bővül és mé­lyül a kétoldalú és sokoldalú együttműködés a KGST-tagálla-' mok és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között, ezen belül a KOST-szervekben a kölcsönös érdeket képező kér­désekkel kapcsolatos együttmű­ködés. Tovább fejlődött a KGST-tag­államok és a Finn Köztársaság között a KGST és Finnország közötti egyezmény alapján meg­valósuló sokoldalú együttműkö­dés, jelentősen nőtt kölcsönös kereskedelmünk. 1974-ben — az előző évihez viszonyítva — a KGST-tagállamok és Finnország közötti áruforgalom — előzetes számítások szerint *— mintegy kétszeresére nőtt. Más országok, valamint nem­zetközi szervek részéről is foko­zott érdeklődés mutatkozik a KGST-vel való együttműködés iránt. A KGST különböző for­mában kapcsolatokat tart fenn számos olyan nemzetközi gazda­sági és tudományos-műszaki szervezettet, melyeknek külön­böző társadalmi, gazdasági rend­szerű országok a tagjai. Az ülésszak jóváhagyta a vég­rehajtó bizottságnak a KGST XXVIIt. és XXIX. ülésszaké kö­zött végzett tevékenységét a komplex program feladatainak megvalósításával kapcsolatban, a KCST-szervek munkájának irányítása terén és megfelelő ha­tározatokat hozott a komplex program további megvalósításá­ra. Megbízta a KGST Végrehajtó Bizottságát ée a KGST Tervezési Együttműködési Bizottságát, hogy megvizsgálás céljából ten- jesszenek javaslatokat a tanács XXX. ülésszaka elé az érdekelt európai KOST-tagállamok egy­séges vltlamosenergetikai rend­szerének általános tervezetére, figyelembe véve a megfelelő együttműködést Jugoszlávia energiarendszert ’. A KGST-tagáii . nők között a polgári légiközlékéuós területén megvalósuló agyüttműkődéí to­vábbfejlesztése és tökéletesítése céljából az ülésszak úgy határo­zott, hogy létrehozza a KGST polgári repülési állandó bizott­ságát. Az anyagi és kulturális élet­színvonal növelése szempontjá­ból nagy jelentőségű egészségvé­delmi, orvostudományi és orvos- technikai együttműködés fej­lesztése és tökéletesítése céljá­ból az ülésszak úgy határozott, hogy létrehozza a KGST egész­ségügyi állandó bizottságát. A KGST ülésszaka továbbá határozatot hozott az irányítási problémákkal foglalkozó nem­zetközi tudományos intézel meg­szervezésére az érdekelt KGST- tagállamok által és megbízta a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságét, hogy dolgozza ki az intézet megszer­vezésével kapcsolatos Javaslato­kat. A XXIX. ülésszak munkája a barátság, az elvtársi együttmű­ködés és a megvitatott kérdések­ben való teljes nézetazonosság jegyében zajlott le. (MTT) Kádár János fogadta Edvard Kardeljt Bdvard Kardelj, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága Elnökségének, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság Elnökségének tagja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­génak meghívására június 23— 20 között baráti látogatást tett hazánkban Edvard Kardeljt fogadta Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá- | gának első titkára. A jugoszláv vendég szívélyes, ! elvtársi légkörben megbeszélést I folytatott Biszku Bélával, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. A megbeszéléseken jelen volt dr. Berecz János, a KB külügyi osztályénak vezetője, valamint dr. Ztga Vodusek, Jugoszlávia magyarországi nagykövete. Ed­vard Kardelj megismerkedett fővárosunk nevezetességeivel és megtekintett kulturális Intézmé­nyeket. Edvard Kardelj csütör­tökön elutazott Budapestről (MTI) Hazánk elismerte a Mozambik és kifejezte készségét a két or- , szég közötti diplomáciai kapcso­latok felvételére. Az erről szóló j üzenetben Losoriczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke jókívánsá- i galt fejezte ki a függetlenség ki­kiáltása alkalmából Samora Ma* chelnek, az űj független afrikai ország államfőjének. (MTI) Hazaérkezett Itiivailból Púja Frigyes Púja Frigyes külügyminiszter, aki Szabah Al-Ahmed Al-Dzsa- j bet* kuvaiti külügyminiszter meghívására hivatalos látogatási! tett Kuvaitban, csütörtökön ha­zaérkezett. A Ferihegyi repülőtéren fo­gadáséra megjelent több vezető munkatársa. (MTI) Gromiko Rómába érkezett Az olasz kormány meghívá­séra csütörtökön hivatalos lá­togatásra Rómába érkezett Andrej Gromiko, szovjet kül­ügyminiszter. Megérkeztekor kifejezte re­ményét, hogy az olasz állam­férfiakkal folytatandó megbe- szé’éset ugyanabban a konst­ruktív szellemben mennek vég­be, amely a szovjet és az olasz államférfiak eddigi, különböző szinteken megtartott találkozóit jellemezték. A megvitatásra kerülő prob­lémák közül kiemelte az euró­pai biztonság kérdését „és azo­kat a lépéseket, amelyeket meg kell tenni e biztonság megszi­lárdítása érdekében”. Tárgyalások a magyar—bolgár gazdasági együttműködés elmélyítéséről Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke és Kirtll Zarev, a Bolgár Népköztársaság miniszterelnök-helyettese, az ál­lami tervbizottsög elnöke — aki a KOST XXIX. ülésszaka alkal­mából Magyarországon tartózko­dik — tárgyalásokat folytatott a két ország közötti szocialista gazdasági integráció további elmélyítéséről és kiszélesítéséről, valamint az 1076—80 időszakra szóló népgazdasági tervek két­oldalú egyeztetéséről. Jelentősen bővül a szakosítás és kooperáció az elektronika és elektrotechnika terén, »z emelő- szállítógépek és berendezések gyártásában, valamint a közúti Járműiparban, Megállapodtak a gyártássz*­kositás fejlesztésében a gyógy­szeriparban és konfekcióiparban. Bolgár részről vállalták a ma­gyar ízlésnek megfelelő cigaret­ta gyártását és szállítását. A tervkoordináció keretében az 1970—80-as évekre egyezte­tett, kölcsönös szállítások a je­lenlegi ötéves időszak vár­ható forgalmát 48 százalékkal haladják meg, ezen belül a gép­ipart termékek kölcsönös szál­lítása 05 százalékkal emelkedik. Javasolták s két ország kül­kereskedelmi mtntsztériumat- nák. hogy » tervkoordináció eredményeit figyelembe véve az 1970—80*ás időszakra szőlő hosszúlejáratú kereskedelmi megállaeodást még ebben az év­ben írják alá, A tervkoordináció befeje­zéséről a központi tervező szer­vek elnökei Jegyzőkönyvet írtak alá. (MTT)

Next

/
Oldalképek
Tartalom