Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-26 / 148. szám
'{Folytatás az t. oldalról) fekedésék 1976—1980. évekre kidolgozott és egyeztetett tervéneik. A magunk részéről teljes mértékben csatlakozunk ezekhez a véleményekhez. Mi is azt tervezzük, hogy ötéves tervünkben külön fejezetben irányozzuk elő a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervében szereplő kötelezettségeink teljesítésének feltételeit. Külön is fontos körülménynek tartjuk, hogy a tarv-dokumentációra — ezúttal első alkalommal — a komplex programban kitűzött feladatok fi gyei em.be vételével kerül sor. Mindez azt is mutatja, hogy a tervszerű és hosszú távra megalapozott termelési együttműködés mindinkább növekvő szerepet tölt be országaink, így a magyar népgazdaság fejlődésében is. Ebben a Szovjeuniólhoz fűződő gazdasági és tudományos- műszaki kapcsolataink kiemelkedő és meghatározó jelentőségűek. Ezért elhatározott szándékunk, hogy lehetőségeinkhez képest a jövőben is mindent megteszi! nk a Szovjetunióval és a KGST többi országaival fennálló kapcsolataink sokirányú fejlesztése és elmélyítése érdekében. A tapasztalat megmutatta, hogy a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának legfontosabb eszköze és biztosítéka a népgazdasági tervek ösz- szehangolása, továbbá a magas fokon szervezett tudományos és műszaki együttműködés. Ez adja meg az alapot az országaink közötti tervszerű együttműködés és munkamegosztás elmélyítéséhez, a nemzeti erőforrások hatékonyabb kiaknázásához, a termelőágazatok, valamint a vállalatok közvetlen kapcsolatainak fejlesztéséhez és a közelmúltban létrehozott nemzetközi gazdasági szervezetek eredményes működésének kibontakoztatásához is. Ezért elsőrendű feladatunk, hogy együttműködésünk elmélyülésének e meghatározó eszközeit és ezen belül is mindenekelőtt a tervezés és a tervek koordinálásának módszereit állandóan tökéletesítsük, még magasabb színvonalra emeljük. A kitűzött célok megvalósításához másrészt arra van szükség, hogy megfelelő figyelmet fordítsunk együttműködésünk közgazdasági feltételeire és azokat rendszeresen hozzáigazítsuk á változó és egyre magasabb követelményekhez. Megkülönbözteti figyelmet kell fordítanunk a gépipari szakosítás és kooperáció olyan irányú fejlesztésére, amely az eddigieknél is tudatosabban koncentrál, mindenek előtt az energiabázis és a nyersanyag kitermelésére, a vegyipar és a mezőgazdasági termelés bővítéséhez szükséges gépék és berendezések gyártásának magas műszaki színvonalú növelésére. Ülésszakunk fontos feladatának tartjuk, hogy — az elmúlt év tapasztalatainak áttekintése mellett — kijelölje, de legalábbis fein'ázol ja azokat, köztük a hosszabb távra, az 1980 utáni időszakra szóló legfontosabb feladatokat is, amelyek megoldására figyelmünket és erói'eszíté- semket összpo-ntositanunk kell. Amj a fűtőanyag energetikai együttműködést illeti, a beszámoló Bajbakov és Nyeporozsnij elvtárs bevezetője reálisan tükrözi azt a hatalmas munkát, amelyet a tagállamok a fűtőanyag energetikai bázis fejlesztése és az energetikai berendezés- szükséglet kielégítése érdekeben eddig végeztek. Szeretném hangsúlyozni, alapvető és közös érdekünknek tartjuk, hogy késedelem nélkül és programszerű- , en megvalósítsuk azokat a már j sokoldalúan és kétoldalúan is egyeztetett fejlesztési elhatározásokat, am el veit a fűtőanyag és energetikai termelő és szállító kapacitások bővítését irányozzák elő. Emellett teljes mértékben indokoltnak és szükségesnek tartjuk a további lehetőségek feltárására irányuló munkák foly- j látását, azt, hogy már a legkö-1 Folytatta munkáját a KGST XXIX. ülésszaka zelebbi időben megkezdjük az 1989 utáni időszakra szóló fűtőanyag-energetikai együttműködés lehetőségeinek és feltételeinek konkretizálását. A fűtőanyag-energetikai problémák megoldása érdekében a nemzetközi együttműködés fejlesztése természetesen magában foglalja, hogy minden tag- ál-am erőfeszítéseket tegyen saját energiaforrásainak fokozott hasznosítására is. Mi is törekszünk a hazai szénvagyon fokozott kiaknázására és mindenekelőtt a villa- mosenergia-termelésre való fel- használására. Űjabb szénmezőket tárunk fel, és az eddiginél is nagyobb erővel, anyagi ráfordításokkal folytatjuk a szén- hidrogének hazai kutatását. J 980-tól kezdve — terveink szerint — üzembe lépnek első atomerőművi egységeink. Számottevő anyagi erőt fordítunk a tüzelőanyag- és energiafelhasználás racionalizálására, a fajlagos energiahiány csökkentésére. Mindezek ellenére és a nagyfokú takarékosság mellett sem tudjuk energiaszükségletünket saját forrásból kielégíteni. Ezért elsőrendű érdekünk fűződik a két- és sokoldalú együttműködés további bővítéséhez. A magyar népgazdaság fűtőanyag- és energiaellátásában a jövőben is sok segítséget várunk a Szovjetuniótól. Az érdekelt európai KGST- tagállamok egységes villamosenergetikai rendszerének kiépítését fejlődésünk ugyancsak fontos feltételének tekintjük. Ebben az együttműködésben is a távlati, tervszerűen összehangolt megoldásokat tartjuk elsődlegesnek. A közlekedés és a szállítási hálózat fejlesztéséről szólva, Lázár György hangsúlyozta, hogy ez a jelen és a jövő egyik kulcsfeladatává vált. Magyar- ország földrajzi helyzeténél fogva is különösen érdekelt abban, hogy a tagállamok szállításai — mindenekelőtt a vasúti szállítások — zavartalanok legyenek. Ezért a tagál’amok közlekedési hálózatának a gazdasági élet fejlődésének ütemével arányos fejlesztésére a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. Nagyobb figyelmet kell szentelni a folyam' szállítás fejlesztésére is. A mezőgazdasági és é’elmi- szeripari együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit elemezve, a magyar miniszterelnök kiemelte, hogy az közös érdeke minden tagországnak. Érdeke mind az exportáló, mind az importáló országoknak is, és ezért a megoldás is csak egyesült erővel lehetséges. Olyan komplex megoldásra van szükség — mondotta Lázár György —, amely egyaránt magában foglalja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés technikai és tudományos bázisának, valamint közgazdasági feltételeinek egyidejű és összehangolt fejlesztését. A világgazdaságban végbemenő nagy fontosságú változásokról, a fejlődő országok szerepének és gazdasági lehetőségeinek módosulásairól, továbbá a KGST iránt megnövekedett érdeklődésről szólva Lázár György elmondotta, hogy mindez egész sor új kérdés megoldása elé állítja a KGST-ta“országokat. Ma.id így folytatta: Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy a KGST keretében is rendszeresen és folyamatosan elemezzük, értékeljük a világgazdaságban bekövetktzett változásokat, levonjuk belőlük azokat a következtetéseket, j amelyeket nemcsak a nemzeti | keretek között, de sokoldalú ! együttműködésünkben is figye- 1 lembe kell venni. Azt is nélkülözhetetlennek tartjuk, nogy hatékonyabbá tegyük a fejlődő országokkal folytatott együttműködésünket. Beszédét a következő szavak- | kai fejezte be: Az a szilárd elhatározásunk, hogy együttműködésünket tovább erősítjük. A Szovjetunióval és a többi KGST-országgal folytatott együttműködés jelentette és jelenti a jövőben is hazai építő- munkánk biztos nemzetközi bázisát. A Magyar Szocialista Munkáspárt közelmúltban megtartott XI. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet szentelt a KGST-országokkal folytatott együttműködésünknek. Fejlesztési politikánk, a népgazdaság termelési szerkezetének korszerűsítése, műszaki színvonalának emelése, hatékonyságának növelése elválaszthatatlanul összekapcsolódik a KGST- országok között megvalósuló gazdasági együttműködéssel, a komplex program céljainak valóra váltásával. Népünk és kormányunk elhatározott szándéka. hogy a jövőben is aktívan elősegítse a szocialista gazdasági integráció fejlesztését, a közösen kitűzött feladatok sikeres megvalósítását. Koszigin felszólalása Moszkva | Moszkvában ismertették Alek- szej Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a KGST XXIX. budapesti ülésszakán elhangzott felszólalását. A KGST jelenlegi ülésszaka — mondotta Koszigin — a keddi ülésen — olyan időszakban végzi munkáját, amikor országainkban összegezik a pártkong. resszusokon elfogadott határozatok teljesítésének eredményeit. A soron levő kongresszusok küszöbén — ezeknek előkészítése az országok többségében javában folyik — magabiztosan megállapíthatjuk, hogy újabb nagy lépést tettünk a szocialista világrendszer gazdasági potenciáljának növelése, a világgazdaságban elfoglalt helyzetének erősítése felé vezető úton. Akkor, amikor a kapitalista rendszer gazdasági megrázkódtatásokon megy keresztül, ezek a sikerek ismét megmutatták a világnak a tervgazdálkodás erejét és életképességét A KGST-hez tartozó országok egészében sikeresen teljesítik az ötéves terveikben szereplő feladatokat. Jelentősen növekedett az anyagi termelés, javult a népgazdaság struktúrája és ami különösen fontos, emelkedett a Lakosság életszínvonala. A szocialista közösség országai hozzákezdtek azoknak az átfogó gazdasági és szociális programoknak a megvalósításához, amelyek nagy jelentőségűek a szocialista társadalom további előrelépése és harmonikus fejlődése számára. A szocialista országok közös erőfeszítéssel oldják meg a gazdasági fejlődés számos lényegbevágó problémáját. Amikor a kapitalista világnak még a legerősebb államai sem képesek leküzdeni a komoly gazdasági nehézségeket, köztük az energia- válság okozta nehézségeket, a KGST-országok küszöbön álló ötéves terv időszakában alapvetően megoldották országaik energia- és nyersanyaeíajtákkal való ellátásának problémáit. A Szovjetunió nemcsak, hogy hosszúlejáratú alapokon biztosítja a fontos nyersanyagfajtáikból a pótlólagos szállításokat, hanem bizonyos változásokat is végrehajt saját népgazdaságának struktúrájában, növelve abban a nyersanyagtermelő ágazatok részarányét. Számításba véve más szocialista országok szükségleteit. A népgazdasági tervek koordinálása terén mér elvégzett munka eredményeit értékelve azt látjuk, hogy a' gazdasági együttműködés méreteinek lényeges kiszélesítése és az integrációs folyamatok elmélyülése mutatkozik a gépgyártás területén. Az ötéves tervek összehangolásának jellemző vonása volt az ipari objektumok együttes építését, a termelés sokoldalú szakosításának és kooperálásá- nak fejlesztését szolgáló szerteágazó integrációs intézkedések összehangolt tervének összeállítása. Alekszej Koszigin arról tájékoztatta a- ülésszak résztvevőit. hogy a '-ovjetunió ötéves és éves r. gazdaság-fejlesztési terveiben l.űlön fejezeteket sjeoítí a? ssAágríciós intézkedések realizálásának. Ezek a tervfeladatok tükröződnek az ágazati tervekben és a vállalatok megfelelő terveiben és ilyen módon az integrációs intézkedések a népgazdaság megtervezésének minden szintjén a közös terv alkotó részévé válnak. A gazdasági együttműködés szerepe — mondotta Alekszej Koszigin — méginkább megnövekszik a kapitalista világgazdaságban kialakuló helyzetben. Ezt a helyzetet a nyersanyag-, energetikai- és valutaválságok folytatódó mélyülése, a konjunktúra mind nagyobb ingatagsága, az inflációs folyamatok erősödése jellemzi. Brezsnyev ez év márciusában a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elhangzott felszólalásában megjegyezte, hogy „a világpiaci helyzet bizonyos mértékben a mi gazdasági ügyeinkre is elkerülhetetlenül kihat, hiszen a szocialista országok eléggé széles gazdasági kapcsolatokat tartanak fenn a nem- szocialista világgal”. Országaink óriási eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy mentesítsék gazdaságukat a kapitalista világgazdaságban levő infláció és válság káros hatásától. Ezek az eszközök: a tervgazdaság, az a képesség, hogy összehangolják tevékenységüket a kapitalista piacon, a szoros gazdasági együttműködés, az integrációs folyamatok továbbk elmélyítése. Ide tartozik a KGST- országok minden testvérpártjának és kormányának arra- irányuló készsége is. hogy minden módon erősítsék a kontaktusokat és a kapcsolatokat, törekedjenek a gazdaságpolitika mind pontosabb összehangolására. Véleményünk szerint ma már létrejöttek a szükséges előfeltételek ahhoz, hogy a legközelebbi öt évben még hatékonyabban kiaknázzuk a KGST-tagorszá- gok gazdasági integrációjának lehetőségeit, minden egyes ország és az egész szocialista közösség érdekében — mondotta végezetül Alekszej > Koszigin • * » Az ülésszak résztvevői és közreműködői szerdán este az Operaházban megtekintették az Állami Népi Együttes műsorát A KGST XXIX. ülésszaka csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. (MTI) Kádár János fogadta a kormányküldöttségek vezetőit Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán délután a Központi Bizottság széliházában fogadta a KGST XXIX. ülésszakán részt vevő kormányküldöttségek vezetőit. Kádár János üdvözölte a vendégeket és méltatta a KGST XXIX. ülésszakának jelentőségét. Kiemelte, hogy a tagállamok közötti gazdasági integráció sokoldalú fejlesztése hatalmas erőforrása a résztvevő szocialista országok további gazdasági, politikai és társadalmi fejlődésének. Nagy elismeréssel szólt a komplex program megvalósítása terén elért eredményekről. Hangoztatta, hogy a Magyar Népköztársaság, mint eddig, ezután is alapvető fontosságúnak tartja együttműködésének szüntelen fejlesztését és erősítését a KGST-tagállamok- kal. Hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy a KGST tevékenysége, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása jód szolgálja a tagországok internacionalista összefogását és együttműködését. Kádár János üdvözlő szavaira válaszolva A. N. Koszigim, a küldöttségek nevében köszönetét fejezte ki a magyar pártnak és kormánynak a szívélyes fogadtatásért, a KGST XXIX. ülésszakának megrendezéséért. (MTI) Magyar-kuvaiti megállapodások Púja Frigyes ma indul haza Kuv&it A hivatalos látogatáson Kuvaitban tartózkodó Púja Frigyes szerdán reggel Abdel Aziz Husszein állam- miniszter társaságában látogatást tett a parlament elnökénél. Khaled Szaleh Al-Gu- neim ismertette az egykamarás, évente nyolchónapos ülésszakot tartó parlament tevékenységet, nemzetközi kapcsolatait, így a magyar országgyűléssel fennálló kapcsolatokat is. Púja Frigyes tájékoztatta a kuvaiti parlamenti elnököt a nemrég lezajlott országgyűlési választásokról, es eszmecserét folytatott vele a két ország kapcsolatairól. Pu.ia Frigyes a délelőtt folyamán felkereste hivatalában Abdel Vahab Nasisyzj kereskedelem- és iparügyi minisztert. A két minisz- j tér kormányközi közúti | egyezményt írt alá. A megálla- j podás a két ország kereskedelmi kapcsolatainak fontos összetevőjét érinti, a közúti szállítással kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdéseket tisztázza, elősegíti a szállítások még zavartalanabb lebonyolítását. A Magyarország és Kuvait közötti nagy távolság ellenére a magyar áruk túlnyomó többsége kamionokban érkezik Kuvait- ha. Az elmúlt évben mintegy kétszáz teherjármű — zömükben hűtött kamionok — szállította az arab-öbölbe Íj országba exportcikkeinket: fagyasztott baromfit, egyéb élelmiszereket, textíliákat, a különösen keresett férfikonfekció-termékeket stb. Ugyancsak szerdán délelőtt az Oktatásügyi Minisztériumban a két onszág képviselői két évre szóló kulturális munkatervet írtak alá, amely többek között ösztöndíjasok cseréjét irányozza elő. Szerdán délután Púja Frigyes a szálláshelyéül szolgáló Hilton-szállóban sajtóértekezletet tartott a kuvaiti sajtó képviselői részére. Púja Frigyes csütörtökön indul '.’issza Magyarországi-a. (MTI)
