Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-25 / 147. szám
Megkezdődöd a KGST XXIX. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalrot) sag kormányát tevékenységében eddig is mindenkor az internacionalizmus elvei vezérelték. így lesz ez a jövőben is. Tudatában vagyunk, hogy munkánkkal nemegák hazánkat, ha- j nem egész baráti közösségünk ' ügyét, a szocializmus egyetemes agyét is szolgáljuk. Ezt írja elő számunkra marxista—leninista meggyőződésünk, internacionalista elkötelezettségünk. Né- . pünk átérzi és vállalja ezt a felelősséget, meggyőződéssel és V becsülettel dolgozik népeink ba- ; rátságának, országaink együttműködésének erősítésén. Ebben j a szellemben készültünk mostani ülésszakunkra is. Amikor | még egyszer tisztelettel köszöntőm önöket és kívánom, hogy hazánkban érezzék magukat ott- , hon, azt a meggyőződésemet is i szeretném kifejezni, hogy ta- ! nácskozásunk eredményes lesz, | és újabb lépéssel viszi előre a szocialista gazdasági integráció j ügyét. E gondolatok jegyeben megnyitom a KGST XXIX. ülés- ' szakát. A megnyitó után elfogadták j a tanácsülés munkarendjét és j ügyrendjét, majd megkezdték a , napirenden szereplő kérdések megvitatását II jelentések megvitatása Az ülésszak megvitatja a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításával kapcsolatos kérdéseket. Az ülésszak résztvevői meghallgatták a Végrehajtó Bizottság jelentését a KGST XXVIII. és XXIX. ülésszaka közötti tevékenységéről. A beszámolót Szekér .Gyula, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettese, a Végrehajtó Bizottság elnöke tartotta. Elhangzott Ny. Bajbákovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének, a tervbizottság elnökének tájékoztatója a KGST-tagországok integráció-, intézkedéseiről, az 1976—1180. evekre vonatkozó tarvegyezte- tések területén. A KGST tagországok 1976—1980. évekre szóló népgazdasági tervei egyeztetési munkájukról Schürer, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese. a KGST tervezési, együtimükodesi bizottságának NDK képviselője tájékoztatta a delegátusokat. A KGST tagországok fűtő-energetikai bázisának továbbfejlesztésével kapcsolatos koncepcióról szóló jelentést P. Nyeporozsnyij, a Szovjetunió villamosenergia- ipari minisztere, a KGST villa- mosenergetikai állandó bizottságának elnöke terjesztette elő Szekér Gyula felszólalásában kiemelte, hogy a XXVIII. ülésszak óta eltelt időszakot a KGST tagországok bel- és külpolitikai sikerei, továbbá az egész szocialista közösség jelentős erősödése jellemzi. Sikeresen valósulnak meg a kommunista- ás munkáspártoknak a népgazdaságuk fejlesztésére vonatkozó határozatai. A két- és sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés elmélyítése a KGST tagországok között 1974- ben is biztosította gazdaságuk dinamikus fejlődését, és a népjólét színvonalának további emelését. A KGST tagországok nemzeti jövedelme 1974-ben. 1973-hoz viszonyítva összességében 6.4 százalékkal, az ipari össztermelés mintegy 5 százalékkal nőtt. A KGST tagországok és a ta- íacs szervei figyelmének központjában, a két ülésszak közötti időszakban, az 1976—1980. évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetési munkája állt. Ennek során nagy figyelmet szenteltek a fűtőanyag és energetikai kérdéseknek. Az 1974. évi eredmények újabb bizonyítékai amiak a ténynek, hogy a KGST-államok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése, a komplex program következetes megvalósítása elősegítette az egyes országok népgazdaságainak gyorsabb fejlődésiét és a tagországok erősödését. A tudományos-műszaki együttműködés — a komplex programnak megfelelően — mindenekelőtt a munkatermelékenység növelésére, az anyagi erőforrások hatékony kihasználására, a gépesítésre, és az automatizálásra, továbbá a környezetvédelem területére összpontosult. A tudományos és műszaki problémák megoldása során egyre szélesebb körben alkalmaztak olyan új együttműködési formákat, mint a tudományos koordinációs központok, vagy a nemzetközi tudóskollek- tívák. A KGST tagországok sokoldalú együttműködésének fejlesztésére különösen nagy hatást gyakoroltak a baráti országok párt- és kormányküldöttségeinek legmagasabb szintű találkozói, amelyeknek során megvitatták, és egyeztették a gazdaságpolitika legfőbb elvi és komplex kérdéseit, valamint a kölcsönös együttműködést. 1974-ben — mint tájékoztatójában V. Schürer elmondotta: — a KGST tagországok figyelmének középpontjában, s a KGST-szervek munkájának az 1976—1980. évekre szóló nép- gazdasági tervek egyeztetésének befejezése állt. Az 1976—80. közötti időre szóló népgazdasági terv egyeztetésének minőségileg új vonása volt, hogy közvetlenül kapcsolódott a komplex programhoz, szerves kapcsolatban állt a KGST tagországok megvalósítandó intézkedéseivel s népgazdasági terveivél, valamint a sok- és kétoldalú kapcsolatok alapján a nagy gazdasági problémák komplex megoldásával. A tervegyeztetések során előzetesen tisztázták a kölcsönös áruszállításokat, amelyeket a KGST-tagországok az 1976— 1980. évekre szóló kereskedelmi egyezmények előkészítése során alapnak tekinthetnek. Az előzetes adatok szerint a tervegyeztetések eredményeként a KGST- tagországok kölcsönös áruforgalma az 1976—1980. évekre, a folyó ötéves tervhez viszonyítva, 57 százalékkal emelkedik. Először a KGST tevékenységében — amint azt Ny. Baj- bakov kiemelte — a XXVIII. és a XXIX. ülésszakok határozatainak megfelelően, kidolgozták a KGST-tagországok 1976—80. évekre szóló sokoldalú integrációs intézkedéseinek tervezetét. A KGST-tagországok és a tanács szerveinek, az 1976—1980. évek népgazdasági tervegyeztetési munkája a sok- és kétoldalú egyeztetések nyomán jelentősen elősegítette ennek az intézkedési tervnek az előkészítését. Az egyeztetett tervben szerepelnék : létesítmények közös építésére, szakosított és kooperációban gyártandó termékek szállítására, tudományos-műszaki problémák közős megoldására hozandó kiemelt koordinációs, valamint a Mongol Népköztársaság népgazdasága gyors és hatékony fejlesztésének elősegítésére irányuló intézkedések. Az egyeztetett terv mindenekelőtt olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek bizonyos mértékig meghatározzák a KGST- tagországok közötti integrációs folyamatok fejlődésének ütemét és az integráció mélységét. Ezt bizonyítják azok a kiadá- . sok, amelyeket az országok az integrációs intézkedések realizálására fordítalak, és amelyeket a tervben előirányoztak. A KGST-tagorizágok ég a tanács szervei — mint P, Nyeporozsnyij mondotta —, különös figyelmet szentelnek a fűtőanyag-energetikai szükségletek kielégítésének kérdésére. A XXVIII. ülésszak határozatainak megfelelően a tanács szervei kidolgozták a fűtőanyag- es energetikai bázis továbbfejlesztésének koncepcióját. Az energetikai berendezések iránt jelentkező szükségletek kielégítését, beleértve az atoin- erőművi berendezéseket, és az érdekelt európai KGST tagországok egységes villamosenergetikai rendszerének koncepcióját, és ennek részét képező 750 kV- os, és ennél nagyobb feszültségű villamoshálózati rendszereket is. A jelentések meghaligatasa után megkezdődött a KGST- tagorszagok küldöttségéi vezetőinek felszólalása. Felszólalt Alekszej . Koszi gin a szovjet, Sztanko Toctorov, a bolgár, Horst Sindermann, az NDK. Carlos Rafael Rodriguez, a kubai, Zsambin Batmönh. a mongol és Piotr Jaroszewicz a lengyel delegáció vezetője. Ezzel az ülésszak befejezte első napi munkáját, (MTI) Vacsora a küldöttségek tiszteletére A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa kedden este a Parlament vadász-termében vacsorát adott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXIX. ülésszakán részt vevő kormányküldöttségek vezetői és tagjai tiszteletére. A vendéglátók képviseletében a vacsorán megjelentek: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Aczél György. Apró Antal és Németh Károly, a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Huszár István, dr. Szekér Gyula és dr. Tímár Mátyás, miniszterelnök-helyettesek. valamint a kormány több tagja. A vacsorán Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke és Hóm Sindermann a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke mondott pohárköszöntőt. (MTI) a papír l>íí% öleiében! A z utóbbi időben gyakran kerül szóba a pártszervezetekben, hogyan lehetne erősíteni a pártmunka politikai, mozgalmi jellegét, megszabadulni a helyenként jelentkező bürokratikus módszerektől. Erőteljes ösztönzést adott ehhez a törekvéshez a XI. kongresszus, amely harcba hívott a párt és a dől gozó emberek kapcsolatát rontó hivatalnoki munkastílus ellen. Hiszen ami hasznos és szülésé ges lehet egy áillamj hivatalban, az a pártmunkában, a társadalmi tevékenységben nemegyszer kifejezetten árthat. Akik az ilyen jelenségék tel- számoilásáért küzdenek, könnyen meg tudják nevezni az egyik lő „vétkest”: a papírt. A kapoccsal összefűzött papírlapok tömegét, amely — mi tagadás — olykor és néhol a gyakorlati tevékenység eszközéből céllá változik, a munka egyik tényezőjéből végtermékké, végeredménnyé magasztosul. A papírok bűvöletében élő pártaktivista szemléletében a valóságos összefüggés előbb-utóbb megfordul és tótágast áll: a beszámolók, előterjesztések. határozatok az 6 szemében mai- nem egyszerűen a cselekvés előmozdítói, hanem szinte a gyakorlati munka folyik azért, hogy tényeit, tapasztalatait írásba lehessen foglalni. Ezért van például az, hogy némely pártszervezetben a munka- és üzemszervezés fejlesztését célzó erőfeszítések jóformán befejeződtek egy mutatós intézkedési terv összeállításával. Nem az a baj, ha egy párt munkás vagy egy pártszerv papírra veti tapasztalatait, elgon dolásait. Kedvezőtlenné ez akkor válik, ha a papírok mennyi - tage el burjánzik és nem hagy időt, energiáit a cselekvésre, vagy pedig ha öncéllá válva helyettesíti a tetteket Ismert gyakorlat például, hogy a partszervezetek folyamatosan tanulmányozzák működési területükön az embereik vélemé nyél, az őket foglalkoztató problémákat, s tapasztalataikról tájékoztatják az irányító pártszerveket is. E tapasztalatok Írásbeli összefüggése természetesen a legkevésbé sem bürokrata kus. Ám, szz olyan alapszervezet vezetőség, amely kizárólag e je lentés elkészítését tekinti a vé lemények összegyűjtése céljának valóban hivatalnoki módon jár ei. Amelyik viszont ezeknek az információknak a birtokában magia is elemzi a politikai fel- világosító munka helyi feladatait, az általa megoldható, illetve megválaszolható kérdéseket öntevékenyen megoldja, vagy feleletet ad nájuik, az nem válik ' bürokratává attól, hogy a a tapasztalatait gondosan papírra veti és pontosan, időben továbbítja. összetett és árnyalt feladat tehat a bürokratizmus jelenségeinek leküzdése. S ha azt keressük, mi legyen ebben a küzdelemben a teendőket megszabó „rendező elv”, akikor ezt nem szűkíthetjük le a papirosok kiküszöbölésére, de még pusztán mennyiségük csökkentésére sem. A legfontosabb az a szemlélet, a mi vél a dolgokat megközelítik: a célravezető gyakorlatiasság, a dolgok érdemi ós nem formális alapon való elbírálása, az emberek mindennapi gondjai iránti valóságos érzékenység. Ez olykor azt igényli, hogy az alapszervezeti vezető, a pártaktivista toljon félre papírt es azonnal cselekedjék. Máskor pedig éppen azt, hogy gondosan, figyelmesen gyűjtsék össze a szükséges írásos anyagokat, mert e nélkül nem tudnak megalapozottan állást foglalni, dönteni. I giaz, a formális papír-ízű hivatalnoki szemlélet megnyilvánulásai nem általánosak, létezésükkel mégsem bé- kélhetünk meg. Mert az eleven mozgalmi tevékenységgel semmiképpen sem egyeztethető ösz- sze. Gyenes László Végy egy jól felszerelt klub- helyiséget (rádió, magnetofon, lemezjátszó. tv-készülék es filmvetítő nem árt, ha van a közelben), j szervezz be félszáz fiatalt és csináljatok magatoknak sok ér- i dekes programot. A többi már j megy magától. Ha valaki a fenti recept szerint próbálna ifjúsági feiuboí alakítani, aligha lenne sikere. Ugyanis föltétlenül szűk j ség van még egy nagyon lelkes, j hozzáértő vezetőre, aki összefogja a fiatalokat. A békéscsabai j Tizek Ifjúsági Klubot Hevesi Jó | zsef már 1969 óta vezeti — Először csak „Hetek" vol \ tünk, mivel a klubtagok -a vá j ros hét KISZ-alapszervezetéböl , jöttéit. Később tízre bővült ez a szám, aztán voltunk többen is,; de a Tizek Klubja elnevezésen már nem változtattunk ■— mondja Hevesi József. Itt az ifjúsági hazban levő klubhelyiségünkben a színes tv-készüléktől a filmvetítőig minden lényeges felszerelésünk meg van. bár azt hí szem. a pezsgő élet nem elsősor j ban a technikai berendezésektől függ. Általában 18-tól 25 éves j korú fiatalok jönnek hozzánk, velük próbálunk értelmes programokat csinálni. Pillanatnyilag 70-en vagyunk klubtagok és eg.v héten két délután szoktunk találkozni. Ügy kezdődik nálunk az új évad, hogy valamennyien össze- | dugjuk a fejünket és megbeszéljük, mit lenne érdemes csinál j ni. Közösen tervet készítünk és Mit akar a TIZEK? Egy ifjúsági klubvezető vallomása azt igyekszünk be is tartani. Mostanáig levetítettük a filmművészet klasszikusainak nagy alkotásait. A néma filmektől körülbelül az ötvenes évekig láttuk a szovjet, svéd és amerikai filmgyártás kiemelkedő darabjait. Képzőművészeti ízlésünk j csiszolását szolgálja, hogy ran- i gos kiállításokat szervezünk, j íróvendégeink között üdvözöl-1 hettük Csoór Istvántól Moldova Györgyig megyénk és a távo- j labbi vidékek sok jeles alkotó- jat. Politikai előadásainkat él- j ménybeszámolókkal próbáljuk! színessé tenni. A költőidet járó publicisták közül vendégünk volt többek között Barcs Dénes, Sugár András és Kalmár György is. Előadó estjeink színvonalát olyan nevek fémjelzik, mint Nagy Attiláé vagy Major Tamásé. Nagy sikere volt a Sebő— Halmos és a Kaláka együttes nálunk rendezett koncertjeinek. A színházi évad kezdete előtt szinte hagyományosan j meghívjuk a Jókai Színház i művészeit és az Előre Spar- > tacus labdarúgóit közös beszél- j getósre. Télen, karácsony előtt a j múzeum dolgozóinak segítsége-1 vei felelevenítjük a csabai szlo- í vak hagyományokat, népszokásokat. A szekszárdi ifjúsági j klub tagjaival közösen vettünk l reszt a mohácsi busójáráson. Jó kapcsolatban vagyunk a gyulai „Titán” és „Délibáb” ifjúsági klubokkal is. Havonta tíz forintos tagdíjat fizetünk, ezenkívül a nyilvános rendezvénveink belépődíjából is gazdálkodhatunk. Az ifjúsági ház vezetőitől minden technikai és anyagi segítséget megkapunk, de mi sem tétlenkedünk. Az elmúlt évben például úgy csináltunk pénzt, hogy az ifjúsági parkban ügyeletét tartottunk. Nagyon boldogok voltunk, amikor a kétszeres Kiváló cím után megkaptuk a KISZ Központi Bizottság Aranykoszorús kitüntetését. A szép erkölcsi elismerés mellé tízezer forint jutalmat js kaptunk, s ebből az összegből soproni kirándulást szerveztünk. A nyári szünetben is találkozunk havonta egyszer Póstele- fcen, közős szaloncasütésen. Tervezzük, hogy ősztől kezdve szorosabb kapcsolatot alakítunk ki a város KÍSZ-alap- szervezeteivel. Már eddig is történtek próbálkozások, hiszen megrendeztük az első békéscsabai Ifjúsági Klub találkozót és az évadzáró foglalkozásunkra is meghívtuk a megyeszékhely valamennyi klubját. Különösen a „Gyopár” Klubbal jó a kapcsolatunk. de azt szeretnénk, ha máshonnan is többen jönnének hozzánk a fiatalok ó-I. j
