Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-03 / 128. szám

Síélesítik óz Endréd—Szarvas közötti utat — | TV-JEGYZET Újabb parkolóhelyeket képeznek ki — Javul ““----———■ —~ S zarvas közlekedése Különös Ut3Z3S Az utóbbi években és főleg az idén javult Szarvas és kör­nyékének közlekedési helyzete. Sok gondot okozott eddig ugyan­is a Gyoma—Endrőd nagyköz­ségeket Szarvassal összekötő út állapota, melynek feljavítását az elmúlt évben megkezdték és ed­dig 10 kilométeres szakaszon el is készült a szélesítés. A mun­kát ebben az évben befejezik. Tervezik, hogy teljes hosszában aszfaltburkolattal is ellátják. Ezzel megoldódik a régi gond, lényegesen jobb lesz a közle­kedési lehetőség Gyoma, End­rőd és Szarvas között. Hasonló állapotú a Szarvast Mezőberénnyel összekötő út, amely jelenleg igen keskeny, kátyús. A tervek szerint ebben az évben rendbe hozzák, mivel már olyan gondot is okoz, hogy a rossz útviszonyok miatt ezen a szakaszon közlekedő autóbu­szok sokszor 30—60 percet is késnek, különösen az őszi, téli időjárásban. Az is Szarvas közlekedését ja­vítja majd, hogy korszerűsítik az Orosházi utat, a szélesítése a múlt évben megkezdődött, asz­faltburkolatot pedig az idén kap. Lényeges«! javult a város belső úthálózata is. Erre nagy szükség van, hiszen a kiépített­ség csak 23 százalékos — ebbe beletartoznak a KPM kezelésű utak, így a 44-es főközlekedési út is. Ez a százalékos arány az országos arányhoz viszonyítva igen alacsony. A városi tanács éppen ezért nagy gondot fordít a további bővítésre, az útháló­zat növelésére. Erre az évre a Vízszintes: 1. Első jelmonda­tunk első része. 9. Tengeristen. 11. Egyszerű gép. 13. Kedvelt kártyajáték. 14. Szolmizációs hang. 15. Hajó része. 17. AO. 18. Magot hint. 19. Lim iker­szava. 21. Római 549. 22. Já­rom. 23. Csigafajta. 24. Indíté­ka. 25. Személynévmás. 27. Helyhatározó szó, 29. Állóvíz. 30. Ilyen szerszám a kés is. 32. Ókori római pénzegység. 33. A japán császár neve volt. 35. Vissza: a másik oldalon. 36. Török fiúnév. Tessedik, a Munkás, a Lehel, a Budai Nagy Antal utca kiépí­tését tervezték. A Tessedik és a Munkás utca kiépítésével a vá­ros egyik eddig elhanyagolt te­rületének bekapcsolása válik le­hetővé: a zöldpázsiti városrész közlekedése javul ezáltal. A jö­vőben tervezik, hogy a helyi autóbuszjáratot erre a szakasz­ra is kiterjesztik. A KPM Közúti Igazgatósága 1974-ben korszerűsítette a Vasút utca, Szabadság és Le­nin út közötti szakaszát. Ez lényegesen javította a város közlekedési lehetőségeit, főleg azért, mert ezzel egy idő­ben egyes járműveket kitiltot­tak a Szabadság útról. Ezt fi­gyelembe véve — mivel a Lenin utca párhuzamos a Szabadság úttal — 1976-ban tervezik a Le­nin út korszerűsítését, hogy a főbb területekről kitiltott jár­műveknek is megfelelő körül­ményeket biztosítsanak. Gondolnak a közutak rend­szeres karbantartására is, vala­mint a járdaépítésre. A város belterületén összesen 118,30 ki­lométer a járdahálózat hossza, s ez 62 százalékos kiépítettséget jelent. További járdaépítést ter­veznek az elkövetkezendő évek­ben, elsősorban azokban az ut­cákban, ahol csak téglajárdák vannak. A forgalmat növeli, hogy egy­re több a személygépkocsi, épp ezért mindinkább gondot okoz azok parkírozása. Az idén a város belterületén több új parkolóhelyet létesí­tenek, elsősorban a központ­ban, s 1976-ba® ezt tovább bővítik, Függőleges: 2. Vissza: ket­tős betű. 3. Portéka. 4. Hegy­ség Bulgáriában. 5. Férfinév. 6. Vissza: elektromos töltésű részecske. 7. IN. 8. Elet. 10. Piros, németül. 12. Pamutszövet. 14. Idegen női név. 16. Régi ró­mai ruhadarab. 18. Szellemi küzdelem. 20. Mindig az van. 21. Kiejtett mássalhangzó. 24. Időhatározó szó. 25. Beiglitöl- telék. 26. Vissza: becézett női név. 28. Kerti szerszám. 30. Vi­lágifjúsági Találkozó. 31. Lí­rai költemény. 33. Tehénhang. 34. Gazdasági épület. mivel az új autóbusz-pályaudvar átadása után a főtéren egy na­gyobb terület felszabadul a je­lenlegi buszváró helyén. Ezen­kívül az idén az arborétum mellett egy 50 személygépkocsi befogadására alkalmas várako­zóhelyet létesítenek. Az új autóbusz-pályaudvar a Szabadság út 41—43. szám alatti területen épül, amely hatállásos lesz és az előirányzott beruhá­zási költsége 11,2 millió forint. Ebből a Volán 8-as számú Vál­lalat 5 milliót, az Utasellátó 2,1, a városi tanács pedig 4,1 millió forintot vállalt magára. A ter­vek szerint 1976. második felé­ben adják át rendeltetésének. Korszerűsítik a MÁV-pályaud- vart is és rendezik annak kör­nyékét, ezzel is javítva az uta­zási, illetve a közlekedési lehe­tőségeket. K. J Megjelent o júniusi Kincskereső A közelgő iskolai szünet mi­att már most megjelent a Kincskereső júniusi száma. Ez a szám a nyár jegyében született. Mindjárt az első ol­dalán Vándor móka címmel ta­lálunk verset Tlamkó Sirató Károly tói; benne a sok, tréfá­ban rímelő, vidáman csengő- bongó helységnév mintha arra szólítaná az úttörő-olvasókat: kerekedj föl te is! ismerd meg szülőföldedet! Az Irodalmi séták rovatába is a nyár örömeiről, a termé­szet, a hazai táj szépségeiről szóló írások kerültek ez alka­lommal. Olyan irodalmi képes­lapok ezek, melyeket kitűnő írók műveiből válogatott a szer­kesztőség. A „Jöjj el, szabadsági.. .* so­rozatban ezúttal Zelk Zoltán verseit közli a Kincskereső. Ve­ress Miklós, Tanidord Dezső új versei mellett Kányádi Sándor vidám elbeszélő költeményét találhatjuk. A júniusi szám sok prózai anyagot is kínál a gyerekek­nek. Kántor Zsuzsa: Nagypapa „lekörözi” Cimíbit című elbe­szélése derűs, mai történet. Kamarambó, a senki fia cím­mel Horváth Péter érdekes mesét írt. Kiss Anna is ízes, szép meséket mond. Tóth Béla Kutyák, bárkák, szamarak cím­mel egy hajdani juhász sza­vaival a régi pásztoréletből ad kóstolót a mai gyerekeknek. Vidám népdalokból, . történe­tekből több oldalnyi olvasni­valót ad a júniusi szám. S bi­zonyára mindenki érdeklődés­sel' olvassa majd Krúdy Gyula „Előre” című novelláját Dam. janidhról, s katonáiról, a vörös- sipkás honvédekről. Mai tv-ajánlatunk 18.05: Arcképvázlat — egyfajta évtizedről A Nógyád megyei Pásztó, az egykor elmaradott település, ma urbanizálódó nagyközség, fejlő­dő iparral. Mindezt a változást, az utóbbi tíz év fejleményeit, eredményeit viszi képernyőre Sipos József szerkesztő és Hu­bái; István rendező dokumen­tumfilmje. Azt mutatja be, hogy a tudatos emberi cselekvés ho­gyan hat a közösségre. Azt, hogy miközben egy községben előké­szítik, sürgetik, megszervezik az ipartelepítést, s amikor már fo­lyik ez a munka meghonosodá­sa, fejlődése — akkor ott az emberek is megváltoznak. Vagy­is más életkörülmények közé kerülve megváltozik a közösség élete, a község arculata. A film riportere Vass István Zoltán. (KS) Ha jól emlékszem, egy éve olvastam Gerald Durell: Csalá­dom és egyéb állatfajták című könyvét, és úgy jártam vele, mint gyermekkorom Verne-regé­nyeivel: lenyűgözött, meghódí­tott és meglódította a fantáziá­mat, aztán elolvastam újra a könyvet, másodszor még jobban tetszett, és azt hiszem, most, hogy az író afrikai kalandozá­sairól filmet csináltak, és azt megszerezte vetítésre a Magyar Televízió: eldöntött tény, hogy az „Egyéb állatfajtákat” har­madszor is elolvasom. De maradjunk a filmsorozat­nál, a „Fogjál nekem Colom- bust”-náí, melynek második ré­szét láttuk vasárnap délután „Sorakoznak a ketrecek” cím­mel. Az egész lényege eddig: egy állatbarát (tovább kellene fokozni!) író Afrikába utazik, hogy majmokat gyűjtsön. Ez a hobbija, mert rajongva szereti az állatokat, és minél többet szeretne hazavinni. Hogy meny­nyit tud összegyűjteni, még nem tudjuk, de amit eddig a két részben bemutattak megragadó, az vitathatatlan. Nem is tudom, mit hangsú­lyozzak jobban? Azt a sugárzó szeretetet, mely az íróban és barátjában (aki csepegtetővei Dárday István első játék­filmje már a megjelenés előtt nagy feltűnést keltett. Nem cso­da, hiszen ez a film — Juta­lomutazás a címe — sokban el_ tér a hagyományos játékfilmek­től. A legszembetűnőbb az, hogy nem színészek, hanem egyszerű emberek, munkások, értelmiségiek játsszák a szere­peket. És nem utolsósorban a téma is szokatlan: miért nem utazhat Balogh Tibor úttörő Angliába, jutalomútra? E kérdés megszületésének körülményeiről adnak a dokumentumfilmek hi­telességével, hűségével képet a rendező és a „színészek”. Tibi munkásszülők gyermeke, jól gi­tározik; mindenképpen megfelel azoknak a követelményeknek, hogy a magyar úttörőket kép­viselje. Szülei azonban nem en­gedik. A „miért”-re „csak” a felelet... Tibi helyett értelmi­ségi szülők celofán-gyermeke utazik, aki zenélni se tud... A jutalomutazás kálváriájáról szó­ló színes magyar filmet ezek­ben a napokban vetítik a Bri­gád moziban. Ma mutatják be a Szabadság moziban a Najgyonov drámá­jából készült új szovjet fil­met, a Vanyusin gyermekei-t. A történet a múlt század vé­táplálja zsebben hordott kő-' lyökállatkáját) munkál az álla­tok iránt; vagy azt a játékossá­got, gyermeki tisztalelkűséget, mely ezt a kalandjukat átszövi? Vagy azt a sok-sok pompásan fényképezett állat-közelit, me­lyek a riadt szemű kis majmo­kat és a tátogó afrikai kecske­békákat rajzolják oda a képer­nyőre, hogy az ember utánuk nyúlna, ha nem lenne technikai varázslat az egész?! Ezt is ér­demes lenne aláhúzni és azt is— Az egészet, melyről valahogy ál­landóan árad, hogy nem kimó­dolt, hatáskeltésben kicentizett profi rutinmunka, hanem egy kereső, kutató szívű ember nagy vállalkozása és elhatározása, hogy megosztja az élményt má­sokkal is. És nem felejtkezik el az emberekről sem: ritka ter­mészetességgel filmezik a néger falvakat, itt sincsenek „profi- beállítások”, csak valóság van, tisztán. Érdeklődéssel várjuk a foly­tatást, és a városi ember erre mifelénk csak szomorkodhat: milyen kár, hogy nem csinál­hatunk- magunknak mini-állat- kertet! Bár az élet kisegít ben­nünket néha, de hát az még­sem az igazL S. E. gén, egy orosz kisvárosban ját­szódik. Itt él népes családjával Vanyusin kereskedő. A család szétzüllésének okairól fest kor­hű, megrázó képet ez a film, amelyet Jevgenyij Taskov ren­dezett. Egy fiatal fizikus életét, ví­vódásait mutatja be az lllumi- náció című színes magyarul be­szélő lengyel film. Franzot, a történet hősét az igazságkere. sés hajtja előre. A tudásvágy megszállottja, amiért boldogsá­gát, családját is képes lenne feláldozni. Érdekes és furcsa történetet mesél el ez a film, amelyet korábban a Filmbará­tok köre hálózatban már vetí­tettek. A közönség a lengyel játékfilmet a Szabadság mozi­ban tekintheti meg. A békéscsabai Kertmoziban — amely minden vasárnap és hétfőn, illetve csütörtökön és pénteken este fél nyolctól tart előadást — csütörtökön az Óceán című színes olasz doku­mentumfilmet vetítik. A film az óceáni Tu-amutu-szigetek eredeti meséinek feldolgozásá­val készült, az eredeti környe­zetben vették filmszalagra a történetet A lenyűgöző doku- mentumfilmiet Folco Quili« rendezte és írta. % p 1 K « « t 4 n ej i vény szei vény 1. af kél (ihiLftl Jutalomutazás — Vanyusin gyermekei Illumináció — Kertmozi: Óceán Jelenet a Jutalomutazás című új magyar filmből. Rendeztem Dárday István

Next

/
Oldalképek
Tartalom