Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-24 / 146. szám

Két szövetkezet összefogása nyomán Jövőre 90 ezer palántát ad a telep Battonyán Is életre keli a fólia alatti zöldségtermelés Eredményesen tevákemy&edfí szakcsoportok, szépen kiépített központi telepek jelzik megyénk községeiben, a fólia, alatti zöld­ségtermelés meghonosodását,. A néhány évvel ezelőtt Méhkeré­ken kibontakozott kezdeménye­zés — a kezdeti időszak után — megyeszerte jó példával szolgált Amikor a zöldségtermelés ezen ágának elterjedését említjük, el ismerőén kell szedni az ÁFÉSZ- ékről, melyek évről évre mind nagyobb anyagi és emberi erőt fordítanak erre. Ugyanis az idén már több millió forinttal segítik a szövetkezetek régi és új fóliás szakcsoportjaikat központi pa­lántanevelő telepeik korszerűsí­tését, bővítését Túlzás nélkül morKJhaifJifc: an ÁFÉSZ-ek mindinkább első szar mú gazdáivá, szorgalmazóivá válnak megyénkben is a fólia alatti zöldségtermelésnek. Az anyagi alapok megteremtésén túl szerveznek, agitálnak ;— s ha másként nem megy — a szövet­kezetek bolti és irodai dolgozói rakják le ennek a termelési ág­nak a fundamentumait Ilyen gyakorlati megnySlvámu- lassal találkoztunk a közelmúlt­ban Battonyán. Bakota János ÁFÉSZ-elnök, Nagy Károly ke­reskedelmi osztályvezető és Sü­lő József alapegység vezető nem kis büszkeséggel invitált ben­nünket a 17 tagot számláló szak­csoport új telepére. Itt tetsze­tősen sorakoznak a nagyméretű „Pásztói -72-ei^’ fóliaiházak. Leg­többjükben már szépen díszük a paprika. Nem vett azonban könnyű a kezdet, hallottuk a szövetkezet vezetőitől. És ha sok erőfeszítés árán is, már adva van Batto­nyán az a bázis, amire építeni lehet. Igaz, ebben része van a Petőfi Termelőszövetkezetnek is. Pontosabban annak a jó kapcso­latnak, ami a termelőszövetke­zet és az ÁFÉSZ között sok év óta tapasztalható. A jó kapcso­lat vezetett el olyan megoldás­hoz, amely mind a két szövet­kezetnek előnyös volt. A fólia alatti zöldségtermelés alapjainak lerakását mór 1974- ben megkísérelte a battonyai ÁFÉSZ. A lakosság körében azonban nem mutatkozott ér­deklődés e termelési ág iránt Jóllehet a községbeliek előtt szinte teljesen ismeretlen volt a fóliás zöldségtermelés. Volt az ÁFÉSZ vezetőségének olyan el­képzelése is, miszerint a község 2-es számú általános iskolájá­ban állít fel egy 50 méteres fó­liasátrat. Arra gondoltak, hogy a gyerekek által szerettetik meg a lakossággal ezt a termelési ágat. Különböző okók miatt ez az út sem volt járlrató. Az ÁFÉSZ ve­zetői azonban nem mondtak le eíképzeléseikről. Erről tanúsko­dik az is, hogy földterületük, telephelyük még nem volt, de már a múlt évben megigényel­tek négy „Pásztói 72-es” fólia­sátrat. Az adott helyzet gyors cselekvést követelt. Ekkor s így talált egymásra a Petőfi Tsz és az ÁFÉSZ. A tsz-nek szüksége volt olyan j épületre, ahol el tudja helyezni j központi ügyintéző apparátusát i Sere megfelelőnek ígérkezett az A battonyai tele? ÁFÉSZ régi központi irodaépü­lete. A tsz ennek az épületnek ellenéntékiekiént felajánlotta az ÁFÉSZ-nek a község közelében levő 10 holdas területét, melyen több ólból és melléképületből ál­ló hizlalda is van. Az „üzletet” — amely mindegyik fél számára kedvezőnek ígérkezett — gyor­san megkötötték. Az viszont már az ÁFÉSZ bolti és irodai dolgo­zóinak, vezető gárdájának kö­szönhető, hogy munka után, sóit szombatokon és vasárnapokon az asszonyok, a lányok a férfiúk mellett csákányozták a kemény talajt, építették a fóliasátrakat. Két és fél hétig tartó társadal­mi munka volt ez — hallottuk Bakota János élnőfctől —, ami szerényen számolva is 30 ezer forintra tehető. Amikor ott jártunk, már nem­csak az öt nagyméretű „Pász­tói 72-es” sátor sorakozott egy­más mellett a rendezett és be­kerített telepen, hanem a papri­ka is szépen díszlett mindegyik­ben. Amikor a telep létrehozásá­hoz hozzáfogtak, az ÁFÉSZ ve­zetői tudták: ez a termelési ág úgy léphet előbbre, terjedhet to­vább Battonyán, ha szakember irányítja a fólia alatti zöldség­termelést. Ezért alkalmaz ma már a szövetkezet kertészeti tecnikust. A hozzáértő, szakem- emberre annál is inkább szük­ség van, mert ez év tavaszán a battonyai és a dombegyházi ÁFÉSZ egyesült. Következéskép pen Dombegyházán is nagy az érdeklődés e termelési ág iránt. Az idei esztendő a kísér­let éve. 1976-ban viszont már 90 ezer palántát akarnák a szak­csoporti telepen előállítani. Eb­ből 80 ezret a lakosságnak ad­nak e!L Várhatóan ez azt je­lenti, hogy a jövő esztendőben Battonyán, Domibegyházán és környékén is teljes mértékben meghonosodik e termelési ág. Miközben a. 10 holdas terület egy részén már állnak a fólia­sátrak, díszük bennük a pap­rika, a hizlalda is kezd megtel­ni. A 40 anyakoca sok szép ma­lacot ígér. Miközben a többi egyik fóliasátra ólakban, már 600 sertés hízik! 1976-ban. már ezer hízott sertést ad helyi ellátásra az ÁFÉSZ hizlaldájaL A battonyai példa bizonyítja: két különböző szövetkezet jó kapcsolata miként lehet előnyös és gyümölcsöző. Kép, szöveg; Balkus Imre II vállalati gazdálkodás alapjai, mezőgazdasági vállalati gazdaságtan I. Szerkesztette: Dobos Károly—Tóth Mihály Az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek vállalati kör­nyezetét, gazdálkodásuk kialakí­tásának és folytatásának ökonó­miai, valamint szervezési alap­jait, a vállalati termelőerőket is­merteti e mű, mely a mezőgaz­dasági mérnök- és szakmérnök­képzés üzemtani anyagának el­ső, alapvető részét tartalmazza. Tankönyvnek készült: felépítése a didaktikai szempontoknak megfelelő, ismeretanyaga azon­ban gyakorlati szakemberek szá­mára is hasznos. A fogalmak korszerű tisztázását, az össze­függések megvilágítását, több mutatószámrendszer elmagyará- zását bizonyára érdeklődéssel fogadják a mezőgazdasági válla­latokban és az élelmiszergazda­ság különböző irányító szintjein dolgozó mezőgazdasági mérnö­kök. A Mezőgazdasági Kiadó je­lentette meg. 1975, JUNTOS 24. A vrl n I n . *1 r szóló kötözésé Ha szőlőtőkénk hajtásait nem erősítjük meg valamilyen mó­don, szabadon lógva könnyen le­törhetnek, később pedig az érő fürtök megsérülhetnek, beszeny- nyeződhetnek. Amellett, hogy akadályozzák a talajmunkát, könnyen támadják meg őket — főként kedvezőtlen időjárás al­kalmával ■— a gombabetegségek. Az alul elhelyezkedő, rothadó bogyókról a botritisz pedig úgy elterjedhet, hogy szüretre a ter­més nagy részét tönkreteheti. Mindezt elkerülhetjük, ha gondosan kötözzük a tőkék haj­tásait, s rendszeresen {botoljuk a karok, szálvesszők elszakadt kö­tözéseit. A kötözések számát a tőke fejlettsége és a támasz jellege határozza meg. Általában 3—4 alkalommal célszerű ez a mun­ka. Az új telepítésű és fiatal tő­kék hajtásait különösen gondo­san kötözzük a karóhoz, nehogy letörjenek, megsérüljenek. Ma­gaskordon és lugas művelési mód kialakítása esetén ez azért is igen fontos, mert lényeges, hogy jól fejlett, egyenes törzse­ket kapjunk: A gyalogművelésű (karózás Aélküli) tőkét 80—90 centiméter magasan lecsonkázzuk, a hajtá­sokat egyenletesen igazítjuk. el és két helyen lazán átkötjük. A karós művelésű szőlő hajtásait elrendezzük a karó körül, s az első két alkalommal úgy kötöz­zük őket a karóhoz, hogy a tőke hordó formájú legyen. Amikor a hajtások 50—60 centimétert nő­nek, ismét kötözzük, de ezúttal már feszesebben. Az alacsony, középmagas, a magaskordon és a lugasművelé­sű, huzalos támberendezésű ter­mőszőlők egy síkban nevelt tő­kéinek hajtásait függőleges, fer­de, vízszintes és lefelé ívelt helyzetben kötözhetjük le. Ha a támberendezés egyszálas huzalú, a hajtásokat a mennyi­ségüktől függően egyenként, la­za nyalábban vagy legyező alak­ban kötözhetjük a tartóhuzalok- ho2. Több, egymás fölött elhe­lyezkedő huzal esetén legyező- szerűen, függőlegesen úgy is el­rendezhetjük a hajtásokat, hogy váltakozó oldalakra húzzuk át őket. Ekkor nem, vagy alig kell kötöznünk. Ha ikerhuzalokat készítettünk, könnyű a teendőnk, mert a vesszőket csak közéjük kell iga­zítani. Néhány helyen csupán azért kell kötözni, hogy kevésbé mozogjanak, ha erős szél vagy vihar támad. Mindig vigyázzunk, hogy a le­veleket, fürtöket ne kössük át, ne zsúfoljuk össze a lomboza­tot. A hajtásokat mindig 8-as ala­kú kötéssel rögzítsük, mert ez kevésbé csúszik el, megakadá­lyozza, hogy a huzal vagy a ka­ró felsértse, kidörzsölje a vessző­ket, hajtásokat. Sz. F Szamócás — A hosszan elhúzódó virágzás! és érési időszakban egyrészt a méhek és a hasznos rovarok vé­delme, másrészt az élelmezés- egészségügyi szempont (a vára­kozási idő) nem engedi meg a szamóeakárosító elleni hatásos növényvédő szerek használatát Különösen fontos ezért a szü­ret utáni intenzív védekezés. Ebben az időszakban kell töre­kedni a károsítok egyedszámá- nak minél nagyobb mértékű gyérítésére. Ekkor szaporodhat­nak el ugyanis a különböző le­vélbetegségek okozói, így a sza­mócalevél fehérfoltossága, a dendroformás levélfoltosság, a fabreás levélfoltosság, a szamő- calisztharmat és így tovább. Az állati kártevők közül a különbö­ző sodrómolyfajok, a levéldara­zsak, a levéltetvek, a szamóca­atka, a közönséges takácska- fajok második vagy további nemzedékei károsítanak, illetve szaporodnak el jelentős mérték­ben. Károsításukkal gátolják a növények fejlődését, csökkentve a termőrügyek kialakulásának normális mértékét is. Ugyanak­kor a következő évi, igen erős fertőzésnek vetik meg az alap­ját. A vegyszeres védekezést a ter­més betakarítása után azonnal el kell kezdeni. A szüret után általában 3—4 permetezés ele­gendő. Közvetlenül szüret után a Pol- Akaritox, a Galecron vagy a Daninon 0,2 százalékos oldatával permetezzünk a szamócaatka el­len. Ezt a permetezést 3—5 nap szüret után múlva Ismételjük meg, hogy a tojásokból időközben kikelő lár­vákat fiatalon elpusztíthassuk. E permedéhez lisztharmat ellen adjunk 0,08 százalékos Funda- zol 50 WP-t vagy 0,03—0,05 szá­zalékos Morestant, avagy 0,25 százalékos Thiovitot. Egyéb le­vél-, hajtás- és tőbetegségek el­len 0,3 százalékos Orthocid. Ortho-Phaltan vagy Merpan hozzáadása is szükséges. Ha a lisztharmat ellen Fundazolt használunk, annak általános gombaölő hatása folytán ez utóbbiakat szükségtelenné teszi. Az újabb permetezés általá­ban augusztus elején esedékes ismét, az említett atkaölő szerek egyike, és a Lebaycid 50 EC 0,15 százalékos vagy , a Metation 50 EC 0,2 százalékos, avagy a Ditrifon 50 WP ugyancsak 0,2 százalékos oldalával, hozzáadva ehhez a levélbetegségek ellen ja­vasolt szerek valamelyikét. E permetezést még augusztusban újra tanácsos megismételni. Ez­zel jelentősen gyéríthetjük a téh tojásrakó atkanemzedéket, és a jövő évi fertőzést elindító gom­babetegségeket. A permedé 100 négyzetméter­re számított mennyisége érje el a 10 litert, de a Calecron eseté­ben tanácsos ezt 15 literig nö­velni. Mint minden esetben, ez­úttal is szükséges a szerváltoga­tás, mind az állati kártevők, mind a kórokozók elleni véde­kezés során, hogy a szerekkel szembeni ellenállósagukat meg­előzhessük. Dr. Sass Béln Megyénk kitüntetett szakcsoportjai A Mezőgazdasági és Élelme- j zésügyi Minisztérium és a Fo- | gyasztási Szövetkezetek Orszá- j gos Tanácsa ismét kiosztotta az együttesen alapított BÁLDY BÁLINT emlékplakettet, illetve emlékjelvényt. Az ország szá­mos mezőgazdasági szakcsoport­ja és tenyésztője között ott van­nak a Békés megyeiek is. Múlt évi kimagasló eredmé­nyeinek társadalmi elismerése­ként a MÉM és a SZÖVOSZ a BÁLDY BÁLINT emlékplakett arany fokozatát adományozta a gyomai Petőfi Nyúltenyésztő Szakcsoportnak s a békéscsabai Baromfitenyésztő Szakcsoport­nak. Az emlékplakett ezüst fo­kozatát kapta a dévaványai Li­bakeltető, Nevelő és Hizlaló Szakcsoport. A szakcsoportok kitüntetésén túl megyénk kisállattenyésztői közül Csizmadia István nagy­szénás! tenyésztő vehette át a BÁLDY BÁLINT emlékjelvény bronz fokozatát. S L

Next

/
Oldalképek
Tartalom