Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-22 / 145. szám

így látta a hetet hírmagyarázónk, Pdlfi József‘ Taktikai időhúzás 91 eurép! biztonsági és j együttműködési értekezlet befe­jezése előtt megkezdődött a ver­senyfutás az idővel és — az eny­hülés ellenségeinek időhúzó tak­tikájával. Ezekben a napokban dől el, hogy július második fe­lében a Finlandia palota hang­versenytermében, a modern finn építőművészet e remekében ösz- szeülnek-e 33 állam vezetői? Az összeurópai értekezlet harmadik, befejező szakaszában éppen azért van szükség az allam- és kormányfők jelenlétére, hogy nagyobb ünnepélyességet kap­jon, történelmi jelentőségének megfelelő visszhangra találjon ez az aktus. Hiszen Európa — és ezen keresztül a világ — béké­jéről van szó, a kontinens orszá­gainak biztonságát szavatoló döntésekről, az európai államok sokoldalú együttműködésének kibontakoztatásáról. A nyugati hatalmak jó néhány esztendeje „kéretik magukat”. A budapesti felhívástól, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének a ma­gyar fővárosban megrendezett ülésétől számítottan már több mint hat esztendő telt el! Két éve, hogy Helsinkiben végre összeültek a 31 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada külügyminiszterei, s utasítást adtak szakértőiknek, diplomatáiknak: Genf ben foly­tassák alacsonyabb szinten, de részletekbe menően az értekez­letet, dolgozzák ki a megállapo­dásokat mindazokban a vitás kérdésekben, amelyek külön- külön egy-egy ’„kosárba” kerül­tek. A szocialista országok diplo­máciája az idei tavaszon nagy erőfeszítéseket tett, hogy még a nyáron létrejöjjön a nagy hel­sinki csúcstalálkozó. A napok­ban a finn kormány hivatalosan és nyilvánosan dátumot is java­solt: július 28-án kezdődjék az értekezlet záró szakasza a leg­magasabb szinten. A szervezési munkákhoz egy hónapra lenne szükség... Döntés tehát legké­sőbb június 28-ig esedékes Genfben. A vitákat le kell zárni. A helsinki csúcstalálkozón alá­írásra szánt okmányok szövegét végleg meg kell fogalmazni. 9 hét végé;* a genfi tárgyaláso­kon az úgynevezett koordinációs bizottságban, amely a különböző szakértői csoportok munkáját megszervezni, a svéd küldött ja­vasolta, hogy június 26-án, csü­törtökön döntsenek a helsinki csúcstalálkozó dátumáról. A szo­cialista országok küldöttei támo­gatták a svéd javaslatot. Brüsszelből híre jött, hogy a Közös Piac külügyminisztereit a jövő hét elejére összehívták rendkívüli megbeszélésre, egybe akarják hangolni a „kilencek” véleményét a helsinki dátum dolgában. Washingtonban a hét közepén Luns főtitkár és a NATO 15 tagországának nagykövetei vol­tak hivatalosak a Fehér Házba: Ford — két oldalán Kissinger külügy- és Schlesinger hadügy­miniszterrel — újból elmondta véleményét az atlanti partnerek­nek, több témában is. az európai biztonsági értekezlettől a Közel- Keletig. Ami Brüsszelben is. Washing­tonban is feltűnt: „egyes kisebb 2 1975. JÚNIUS 22. nyugat-európai országokra” hi­vatkoztak, amelyek állítólag ke­veslik a genfi előrehaladást és épp ezért nem mennének bele abba, hogy már most, július vé­gén sor kerüljön a csúcsszintű befejezésre Helsinkiben... Alig­hanem furcsa munkamegosztás­ról van szó: a nagyobb hatalmak — az USA, az NSZK, Francia- ország és Nagy-Britannia veze­tői úgy tesznek, mintha nekik már semmi ellenvetésük se len­ne. de hát a kis országok ugye­bár „fenntartással élnek...”. Ám ki hinné el, hogy ha története­sen Luxemburg kormányának valóban nem tetszene valami, akkor ezen múlna a konferencia záró szakaszának összehívása? Inkább az a helyzet, hogy a legeslegutolsó kísérletbe kezdtek az enyhülés ellenfelei az össz­európai értekezlet ügye ellen. 0 N9T0 urai állnak az Így kialakult front első vonalában. Legújabb elméletük szerint — „a NATO-nak fenn kell tartania azt a jogot, hogy elsőként alkal­mazzon esetleg nukleáris fegy­vert...”. Mindez igazán messze áll az enyhüléstől! Úgyszintén az is, hogy az ame­rikai . kormány egyik tagja, az USA katonai-ipari' komplexu­mának hangadója, Schlesinger hadügyminiszter atomháborúval fenyegetett... A Pentagon ura bonyolult fogalmazásban ugyan, de úgy nyilatkozott, hogy egy esetleges újabb koreai háború­ban nukleáris fegyverek beveté­sére is sor kerülne. Az ilyen kardcsörtetés sem vág egybe az enyhülési politikával. (Legfel­jebb az amerikai „héják” szava­zatainak megszerzésére lehet jó a jövő év novemberében, az el­nökválasztáson.) fl KQZei-KS'St kérdéscso­portjában fontos új elemet je­lent Khaddam szír miniszterel­nök-helyettes és külügyminiszter washingtoni látogatása. Ilyen magas rangú személyiség még nem utazott Damaszkuszból az amerikai fővárosba! S mert tár­gyalásaira az amerikai—egyip­tomi és az amerikai—izraeli ma­gas szintű találkozók után került sor. nyilvánvaló, hogy most zá­rul le az esetleges újabb kissin- geri közvetítés előkészítése. Tel Aviv-ban úgy tüntetik fel, mint­ha az Egyesült Államok és Iz­rael között véleménykülönbség lenne, mintha az USA a Rabin- kormányt engedményekre akar­ná rákényszeríteni, de valószínű, hogy csak taktikai okokból te­szik a Kissingerrel történt egyez­tetés után. Ha az a látszat, hogy Washington nyomást gyakorol Tel Aviv-ra, akkor Kairót ha­marabb lehet megegyezésre bír­ni — így summázható ez a tak­tika. A héten Portugália végig a világközvélemény érdeklődésé­nek előterében maradt, hiszen a politikai feszültség nem csök­ken. A szélsőbaloldali csoportok meg a jobboldal, a katolikus szervezetek mozgolódása egy irányban hat: a Fegyveres Erők Mozgalmát akarják lejáratni és a portugál kommunisták befo­lyását szeretnék visszaszorítani. a szélsőséges elemek például a proletárdiktatúra azonnali kikiáltását követelik, hogy ezzel alkalmat szolgáltas­sanak a baloldali fellépésre: „íme. itt a kommunisták hata­lomátvétel-kísérlete! A hadse­reg ne nézze ezt tétlenül!” El­lenőrizhetetlen hírek szerint a hadsereg tiszti karának úgyne­vezett „mérsékelt” elemeire nem hatástalan ez a demagógia, Púja Frigyes Kuvaitba utazik Púja Frigyes külügyminiszter — Szabah Al- Alim ed Il-Dzsa- ber kuvaiti külügyminiszter meghívására — hivatalos láto­gatásra Kuvaitba utazik. (MTI) Jelentés a Szaliut—4-rfil A Szaljut—4 szovjet tudó- | mányos űrállomás űrhajósai j szombati munkanapjukon el- ■ sősorban csillagászati vizsgá- i latokat végeztek. Tükrös rönt­genteleszkóp segítségével ku­tatták a Lyra csillagképet, va­lamint a Herkules csillagkép­ben elhelyezkedő pulzáló rönt­genforrást, melynek sugárzási jellemzőit már az űrállomás első legénysége is vizsgálta. Az űrhajósok közérzete és egészségi állapota jó. Folytat­ják a kitűzött program telje­sítését. (T ASZSZ) Eseményeit Közel-Keleten Szombaton Damaszkuszban megkezdődtek a tárgyalások az Arab 'Újjászületés Szocialista Pártja és az SZKP küldöttsége között. A tárgyalások során megvitatták a két párt közötti együttműködés bővítésének kér­déseit és véleményt cserélnek időszerű nemzetközi kérdések­ről, különös tekintettel a Kö­zel-Keletre. A felek megállapí­tották, hogy a közel-keleti konfliktust csak azon az alapon lehet megoldani, hogy az izra­eli csapatokat : kivonják az 1967- ben megszállt arab területekről és biztosítják a paiesztinai arab nép törvényes jógáit, beleértve a saját nemzeti állam létreho­zásának jogát. *** Mahmud Ajubi miniszterel­nök vezetésével tegnap Kairóba érkezett Szíria küldöttsége és a nap folyamán megkezdte a tárgyalásokat Anhoszni Muoajak egyiptomi alelhök vezette kül­döttséggel, az egyiptomi—szíriai koordinációs bizottság kereté­ben. A magas szintű koordi­nációs bizottságot Szadat egyip­tomi és Asszad szíriai elnök áp­rilisi riiadi találkozóján hozták létre, és feladata, hogy össze­hangol ia a két arab frontállam politikáját katonai, gazdasági és diplomáciai téren. •** Izrael folytatja katonai pro­vokációit Libanon éllen. A meg­szállt Golan-magaslatoko-n elhe­lyezett Izraeli nehéztüzérség pénteken ismét hevesen lőtte Arkub térségét és nagy károkat okozott olajfaültetvényekben. Pénteken este izraeli naszádok megközelítették Libanon part­jait, de sajtójslentések szerint — géppuskatűzzel elűzték őket. (T ASZSZ) Sziiheiven hajó haladt át a Szüszi-csatornán A Szuezi-csatorna igazgatósá­gának szóvivője szombaton kö­zölte, hogy a vízi út újbóli meg­nyitása óta 170 hajó haladt át a csatornán, s ez az egyiptomi kormánynak több mint 3 mil­lió dollár bevételt jelentett. A csatornát igénybe vevő országok között a Szovjí-' unió első he­lyen áll 30 hajóvá második he­lyen van a Kína, épköztársa- ság, amelynek 10 hajója haladt át az újbóli megnyitás óta a csatornái. (MTIJ _ C él; a szocialista társadalom felépítése Ä portugál forradalmi tanács nyilatkozata A Portugál Fegyveres Erők Mozgalmának Legfelsőbb Forra­dalmi Tanácsa szombaton nyilat­kozatot tett közzé az ország helyzetéről és a portugál forra­dalom fejlődésének útjáról. A fegyveres erők mozgalma legfontosabb céljának tekinti Portugália felszabadítását min­den idegen függőség alól. Ennek eredményeként az országban a forradalmi folyamatnak a „belső nemzeti dekolonizáció” szakaszán kell áthaladnia. Végső célként szocialista társadalmat kell fel­építeni Portugáliában — álla­pítja meg a nyilatkozat. — Olyan társadalmat, amely men­tes az embernek ember által va­ló kizsákmányolásától, amely a termelőeszközök társadalmasítá­sán alapszik és minden állam­polgárnak széles körű lehetősé­get biztosít a szabad fejlődéshez és a szocialista társadalom által biztosított jóléthez. A fegyveres erők mozgalma partok feletti jellegű és bizto­sítani hivatott az ország haladá­sát a szocializmus felé. E fejlő­dés keretében több szakaszon kell áthaladni. A forradalmi ta­nács nyilatkozata az átmeneti időszakot úgy határozza meg, mint a több pártrendszer feltéte­lei között a szocializmushoz ve­zeti) utat. A fegyveres erők mozgalma felhívja a portugál népet, hogy aktívan vegyen részt a forra­dalmi folyamatban, a népi szer­vezetek megteremtésében és munkájában. E szervezetek fel­adata az. hogy létrehozzák a pro- tugál forradalom célkitűzései­nek megvalósitását biztosító köz­vetlen demokrácia struktúráját. A nyilatkozat a továbbiakban részletesen ismerteti Portugália legfontosabb politikai és gazda­sági problémáit és ezek konkrét megoldásét a portugál társada­lom jelenlegi fejlődési szakaszá­ban. A forradalmi tanács leszö­gezi, hogy az Alkatmányozó Nemzetgyűlésnek azokat a kö­rülhatárolt feladatokat kell tel­jesíteni, amelyeket a választáso­kon bíztak rá, vagyis ki leéli dolgoznia az ország új alkotmá­nyát — hangsúlyozza a nyilat­kozat. Az országot irányitó ideiglenes kormánynak egységes jelleget kell öltenie és teljesítenie kell a szocializmus felépítésének feladatát. Az államapparátust át kell szervezni, decentralizálni és a nép érdekeinek szolgálatába állítani. A forradalmi tanács végül fel­hívja a portugál népet, hogy minden erejével munkálkodjék a nemzeti felszabadítás, a gazda­sági élet stabilizálása és a szo­cialista társadalom építése fel­adatán. (TASZSZ) Véget ért az atomenergia-értekezlet Rostockban véget ért a KGST, ,az atomenergia békés felhaszná­lásával foglalkozó állandó bi­zottságának 28. ülésszaka. A négynapos tanácskozáson Bul­gária, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjet­unió küldöttsége a KGST Vég­rehajtó Bizottságának az atom- energetikával kapcsolatos kérdé­sekre vonatkozó határozataiból adódó intézkedéseket vitatta meg. Megtárgyalták azokat a javaslatokat, amelyek a reak­tortechnika' Jövőbeni felhasz­nálásával kapcsolatos együttmű­ködésre vonatkoznak. Megvitat­ták továbbá a magtechnikai készülékeknek az 1980-ig ter­jedő időben történő kifejleszté­sét és gyártását, valamint a su­gártechnikai és sugártechnoló­giai együttműködést. A bizottság megtárgyalta az 1974-ben végzett munkáról szóló jelentést is. A megvitatásra ke­rült kérdésekkel kapcsolatban a bizottság megfelelő ajánlásokat tett ég határozatokat hozott (ADN) 30 éve íriák alá az ENSZ Alapokmányát Az Atlanti Kartától—San Francisco ig Az ENSZ elődjeként működő Nemzetek Szövetsége (Népszö­vetség) nem volt képes betölte­ni legfontosabb, legnemesebb hivatását, a béke megőrzését. Olyannyira nem. hogy a fasisz­ta Németország minden korábbi háborút messze túlhaladó szen­vedést zúdított a népekre a II. világháború kirobbantásával. A nyugat-európai háborús helyzet elengedhetetlenné tette Nagy-Britannia számára, hogy segítséget kérjen az USA-tól. Az angolszász együttműködés csúcsszintű megbeszélésére 1941 augusztusában a nyílt Atlanti­óceánon, amerikai és brit csa­tahajók fedélzetén került sor. Innen kapta nevét a Roosevelt és Churchill gltal kiadott nyi­latkozat — az Atlanti Karta' Ez nemcsak a két állam együtt­működésére tartalmazott ren­delkezéseket, hanem a háború utáni békés rendezés alapelveit is megfogalmazta. A Kantához szeptember 24-én csatlakozott a Szovjetunió is. Az USA elleni japán támadás nyomán az Egye­sült Államok is belépett a há­borúba. 1942, január 1-ón a fa­siszta országokkal háborúban álló 26 ország közös nyilatkoza­tát — az Egyesült Nemzetek Deklarációját — tették közzé, amely megerősítette az Atlanti Karta elveit, és kimondta, hogy egyetlen állam sem fog külön­bekét kötni az ellenséggel. Az angolszász hatalmak azon­ban világosan látták, hogy a Szovjetunióval szoros együtt­működést kell kialakítaniuk a Deklaráció célkitűzéseinek meg­valósításához. Éppen ezért rop­pant jelentőséggel bírt az 1943. októberében Moszkvában tartott külügyminiszteri értekezlet A Szovjetunió, az USA, Nsgy-Bri_ tannia és Kína képviselői itt ha­tározták el végérvényesen, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében minél előbb létrehozzák a békeszerető államok szuverén egyenlőségén alapuló világszervezetet, illetve, hogy a háborús bűnösöket meg­büntetik. A legnagyobb hordere­jű politikai döntések a „Három Nagy” (Sztálin, Roosevelt, Chur­chill) 1943. novemberi találkozó­ján születtek Teheránban. Az itteni megállapodásoik le­hetővé tették, hogy 1944. aa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom