Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-15 / 139. szám

Tanácsok táborozás előtt S ok gyerek már számol­ja a napokat, mennyi is van még a táborba mdulásig. De nemcsak a gye­rek készül, a szülőnek is sok mindent kell tennie addig, hogy zavartalanul nyaraljon, esztendőre szóló élménnyel térjen haza csemetéje a tá­borból Nagyon fontos a lelki fel­készítés. Ha a gyerek még nem volt huzamosabban tá­vol otthonától, jó előre tu­datosítani benne, hogy ő már nagy fiú vagy lány, aki ön­állóan, a szülei nélkül is el tud lenni két hétig. Ha erre csak a vonaton döbben rá, vagy első este a táborban, akkor az egész nyaralást megkeserítheti a szülők tá­vollétének tudata. Könnyebb a helyzet, ha az úttörőcsa­pattal, Ismerős társakkal és tanárokkal van együtt. Ám ezerszámra fogadják nyaran­ta a nebulókat a SZOT-gyer- meküdülők is, s szinte min­den turnusból kénytelenek hazaküMeni néhány gyereket, mert reggeltől estig sírnak, enni sem hajlandók. S nem­csak a iegiaprőbbak, olykor még a 11—12 évesek is. D testi felkészítés sem kevésbé fontos. Bár gondos nevelői felügye­lettel nyaralnak gyermekeink, de egy pedagógusra 30 vagy ■nnnimimmmniiinmiHiiHimfH« annál is több tanuló jut, így azt a törődést, amit a csa­ládban megkapnak, nem vár­hatjuk el a tábori körülmé­nyek között, A legrosszabb érzés, ha esetleg betegen kell feküd­nie. egészséges társai vidám lármáját hallva. Ezért, ha nem teljesen egészséges a gyerek, ne engedjük elutaz­ni a többiekkel, inkább vár­junk egy-két napot, s utóbb vigyük le a táborba. Jobb, mintha az orvos nélkül is el érkezés napján a betegszobá­ba dugná. Tanítsuk meg az időjárás­nak megfelelőén öltözködni a gyereket. Nem egyszer lát­tam már kiskamaszt kániku­lában melegítőben izzadni, vagy eső utáni hűvös időben egy szál tornanadrágban dide­regni. Tudnia kell, hogy ki kell jönni a vízből, ha fázik, s le kell törülköznie. Vagy ha megizzadt a mozgásban, ne igyon vizet, csak öblöges­se a száját, míg le nem hűl. E lérkezik az indulás nap­ja, a szülők az állo­másra kísérik a gyere­ket a degeszre tömött háti­zsákkal, bőrönddel. Legtöbb­jük talán nem is gondol arra, hogy ettől a pillanattól gyer­................................ Ö ltözékek nyári táborozáshoz mekük már nem kap segít- ! séget az útiholmi cipelésé- « hez. Különben nem ereszte- ■ nék útra a 7—8 évest, nem ! egyszer felnőttnek is nehéz ■ cipelnivaló. Mit vigyen a ■ gyerek a nyaralásra? Ezt a ■ hely és idő szabja meg, erre 5 tanácsokat ad az üd ültető is. : Ám induljanak a legnagyobb i kánikulában, a meleg puló- i vernek, hosszú nadrágnak. : zárt lábbelinek mindig legyen : helye a csomagban, hisz két : hét alatt sokszor változhat j az idő. : Egész sült csirkét, doboz- i nyi rántott húst, nagy szál j kolbászokat csomagolnak j többnyire az utazó gyerek- ■ nek. Ennek a nagy része a ■ szemétbe kerül. Először az • édességet eszik meg, ha nem • kaptak áz útra, vesznek a : zsebpénzből. A fogadóhelyen : ebéddel, de vacsorával biz- : tosan várják őket, kár több : napi élelemmel elindítani : néhány órás útra a gyereket, ! aki a sok édességtől amúgyis j étvágytalan lesz. Szóljunk a zsebpénzről is. • Bár nem igen van szüksége ■ pénzre, hisz teljes ellátása ■ biztosítva van, mégis gyako- ■ ri szokás, hogy a rokonság ; „összead” a nyaraló gyerek-,; nek. Nem ritka a 2—300 fo- “ rint sem. Ilyen nagy összeg ; felhasználásában nincs tapasz- • talata, ezért felesleges dől- ; gokra szórja el. Elég, ha 30— { 40 forintból gazdálkodik. : S minek örül a legjobban ■ a táborozó gyerek? A ; hazulról jövő hírek- ■ nek, a levélnek, képeslap-; nak. Mindennap várja, han- ; gulatát nagy mértékben be- i folyásolja, hogy érkezett-e : aznap postája. Aki teheti, ír- : jón mindennap gyerekének, { ha mást nem, néhány sort egy • képeslapon. Kedves szokás j már az indulás előtti nap • feladni, hogy már a táborban ■ várja a lap a megérkező gye- ; rebet. ■ ■ Átányi Horváth László : nt!.E::siiíx«gs!*agss9iiiissnMiBami»*!si 1. Oj vonalú, rövid ballon­kabát, amely a viharkabát funkcióját tölti be. 2. Fiúknak farmernadrág­hoz, * lányoknak farmerszok­Az újkígyós, ÁFÉSZ megvételre kínál vas nyúlketreceket és fa tojásos ládákat. Ar megegyezés szerint. Érd.: az ÁFÉSZ kereskedelmi osztályán, telefon: Újkígyós30. nyához igen csinos ez a mel­lényforma. 3. A farmerekhez fiúknak és lányoknak is kismintás ba- tiszt (lehet pamut-szintetikus keverék is) blúzt ajánlunk. Erre esetleg az úttörőnyak­kendőt is ráköthetjük. 4—5. A modern melegítő (téringruha), a hűvüs reg­geleken és estéken nagyon hasznos. Készítése visszáján bolyhozott, esetleg jersey kel­méből praktikus. Derékban és bokánál színes patentkötésű pánt fogja össze. A felsőrész bő, lezser, ejtett vállú, az alján szintén kötött pántdí­szítéssel. ■ A szélvihar felkorbácsolja a víz­■ tömeget, s a tomboló hullámok mindig veszélyt jelentenek. Ez alól 5 a magyar tenger, a Balaton vize ■ sem kivétel. A Balaton iránti ér­■ deklödés az utóbbi években nagyon ■ megnőtt. Az üdülők száma évről jj évre több, így hát a tudományos ■ érdeklődés is fokozódott. Ennek ■ keretében történt a Balaton éghaj ­■ latának vizsgálata, majd ezt kö- Z vette a meteorológiai viharjelző S szolgálat megszervezése is. A Ba­■ laton környékének ugyaniá idő- 5 járási szempontból kettős arculata S van. A szelíd, napfényben gazdag Í táj, a sima, szinte átlátszó víztü- 5 kör egyaránt csábítja, vonzza a íel- í nőiteket és gyerekeket, de ugyan- S ilyen vonzó a haragos, a szélvihar­■ tói felkorbácsolt hullámtenger iß» ■ Az utóbbi kép azonban csak kí- | vülről szemlélve festői, mert bi- Z zony nagyon veszélyes. ■ A vihar-előrejelzés, mint ismere- S tes, a révkapitányság útján rakéta- ? Jrtiövé&ekkel történik. Ilyen állomá­Szót kér a gyulai logopédus Főfoglalkozású logopé­dusként 1970. .szeptember 1. óta működöm Gyulán a 3. számú általános iskolában. Sok szó esik ma már a lo­gopédia jelentőségéről, mégis úgy érzem, szükséges e munká­ról bővebbet mondani. Melyek a feladatok? — óvodás és általános iskolás gyermekek logopédiád szülése — a tudatosan hangzó beszed óvodai és iskolai előmentelt akadályozó hibáinak, zavarainak kijavítása — a beszedféleLean feloldásá­nak, a közösségtől való elkülö­nülésének, az önbizalom erősíté­sének elősegítése — a beszédhibás gyermekek szülőinek, nevelőinek tanácsok­kal ellátása, a beszédhibások segítése a pályaválasztásiban — felvilágosító munkával an­nak elősegítése, hogy a gyer­mek és a fiatalok környezete helyés magatartást' alakítson Id a beszédzavarral küzdőkkel — a felnőttek (dolgozók) be­szédjavításának megoldása. rt.mi írásra késztetett an­nak oka az, hogy a Békés me­gyei Népújság 1972. október 5. számában megjelent egy cikk egy érdekelt szülő, egyben új­ságíró tollából „Logopédiát, de ne gyulai módra” címmel. Nem a logopédiát, nem a logopédust marasztalta el, hanem a körül­ményeket, ahogyan kényszerít­ve voltam helyhiány miatt a kezeléseket folytatni. Az Erkel Művelődési Központ színé&zöl- tözőjében kaptam helyet, svisz- szatekintve is csak köszönhet­jük, hogy ott elkezdődhetett egy olyan munka, mélyre szükség volt. Az új igényeket ki kellett elégíteni az optimális feltételek biztosítása nélkül is. Székely Jánosné, a VTVB művelődésügyi osztály vezetője mindezt meg­írta válaszában az 1972. október 22-én megjelent Békés megyei Népújságban. (Az előző cikk ha­tására Békés és Csongrád me­gyében több helyen nem merték beindítani a logopédiát, mivel náluk is hasonló volt a hely­zet!) Szót kértem, s ennék oka csak az, hogy indulásunk óta öt év telt el, s ma már arról számol­hatok be, hogy az akarás, ki­tartás, segítés eredményeként két éve a 3. sz. általános isko­lában egészséges, barátságos környezetben fogadhatom a ke­zelésre szorulókat. A nehéz körülmények között is iskerült már jól megszervez­ni a munkát. A kezelték körül­belül 90 százaléka óvodás korú. Ez igen jó, s az óvónők segítő­készségét is bizonyítja, hiszen fontos, hogy minél kevesebb be­szédhibás iskolás gyermek le­gyen. Igaz, hogy heterogén cso­portok vannak, így a logopédus munkája nehezebb, de nem megoldhatatlan. A logopédia a beszédza­varok félismerésével és korrek­ciójával foglalkozik, de fontos kihangsúlyozni a prevenció jelentőségét is. A megelőzésnek, a diagnosztikának és a korrek ciós eljárásoknak egyaránt van pedagógiai, pontosabban gyógy­pedagógiai, pszichológiai és me­dicinái! s oldala. Azt, hogy me­lyik a legjelentősebb, eseten­ként az adott beszédhiba hatá­rozza meg. Nagyon sok segítséget kaptam a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Pszichológiai Tanszé­kétől, dr. Rendi László adjunk­tustól, a Budai Hallásgondozó Intézet orvosától, dr. Hirschberg Jenő foniáter szakorvostól, a Madarász utcai Gyermekkórház onr-fül-gége osztály főorvosától. Helyben dr. Borbély Olivér, a Békés megyei kórház orr-fül- gége osztály főorvosa a leg­messzebbmenőkig segített s tu­dom, hogy ideggyógyász főorvo­saink támogatására is mindig számitha/toik. A hibákról is valamit A szü­lők között még elég sokan van­nak, akik tudomásul veszik a gyermek kezelésire járását, s mivel nálunk az óvodák vállal­ták a gyermekek elhozatalát, nem fordítanak gondot arra, hogy érdeklődjenek, segítsenek, gyorsítsák az előrehaladást. Mi­vel még nem egészen négy éve­sekkel is foglalkozóin, jó lenne megérteniük, hogy gyermekük érdekében történik minden, hi­szen a világon számos felmérés készült arról, hogyan boldogul­nak a beszédhibás tanulók az iskolában. E felmérések egy­értelműen igazolták", hogy a be­szédhibás gyermek teljesítmé­nye nincs arányban képességé­vel, iskolai tanulmányaiban is elmarad, gátlásossá válik stb. A szülők egy része azt re­méli, hogy gyermeke „kinövi” beszédhibáját, ezért nem tesz semmit a korrekció érdekében. Meg kell érteni, hogy a gyer­mek beszéde rendibe hozható vagy javítható, de sokszor hosszadalmas, aprólékos mun­kát is igényel, melyet nekik ki­tartóan kell támogatni. A ke­zelés időtartama függ egyebek között az esetleges centrális sé­rülés súlyosságától és kihatásai­tól, a gyermek értelmességétől, koncentráló képességétől, fára­dékonyságától, a környezete együttműködésétől. Akarjuk hát, hogy gyerme­künk szépen beszéljen! Erney Attiláné logopédus Rakéta a Balaton felett sok a víz' partján: Földvár, ^Fo­nyód, Keszthely, Füred, Badacsony, Tihany, Almádi, Kenésé és Siófok. A sárga figyelmeztető rakétajelzés a vihar kezdetéit megelőzően kb. két—három órával, vagy pedig 10— 15 m/secundumos, azaz 40—50 km/ óra szélsebesség esetén történik. A piros rakéta már egy vagy fél órával a vihar kitörése előtt jelzi a veszélyt. A hajóállomásokon álló árboco­kon a piros kosár középmagasra húzása a sárga, a teljes magasságra húzása pedig a piros rakéta jelzés érvényességét jelenti! Ezt minden esetben érdemes figyelni, egy-egy vízi kirándulás alkalmával! A riasztás nem esőre vagy zivatarra történik — mint ahogy azt sokan hiszik —» hanem a • szélsebességre, amely ezekkel az időjárási jelenségeikkel együtt jár. A Balaton jó ismerői azonban tudják azt is, hogy legalább olyan ravasz dolog a kellemesen fújdo- gélá, kissé élénk, meleg déli széL Ez a szél viszi beljebb, egyre csa beljebb az alvó, mit sem sejtő für- dőzőkkel a gumimatracot. Sokan ugyanis az egyenletes ringatás, a napsütés hatására elalszanak, majd egy erősebb széllökés az úszó mat­racot a vízbe fordítja... Ezért te­hát az egyenletesen fújó, élénk déli szélre is sárga riasztás megy ki. Ilyenkor az égbolt még semmi veszélyt nem árul el, majdnem felhőtlen, napos, meleg az idő. De az ott élő, természetet ismerő ha­lászok, pásztorok már tudják, is­merik a vihar előtti csend jeleit. A siófoki viharjelző, valamint a fővárosi előrejelző szolgálat együt­tesen munkálkodik azon, hogy a nyári félévben sikeresen oldja meg a balatoni viharok előrejelzését. Ennek érdekében so'^ or előőva- tossági riasztások is történnek. Ne felejtsük el, hogy ezek mind az emberéletek megmentését, s egyút­tal az anyagi károk elhárítását szolgálják. Dunay Sámtorné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom