Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-12 / 136. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1975. JÚNIUS 12., CSÜTÖRTÖK Ara; 80 miér XXX. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM Kádár János mond beszédet a dunaújvárosi választási nagygyűlésen Csütörtökön délután választási nagygyűlést rendeznek Duna­újvárosban. A Vasműben megtartandó nagygyűlésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára mond beszédet. A nagygyűlésről a rádió csütörtökön 14.25, a televízió 14.30 órai kezdettel helyszíni közvetítést ad: este a rádió 19 órától bangképekben, a televízió 20 órai kezdettel összefoglalóban szá­mol be az eseményről. (MTI) Földtulajdoii é§ földhasználat Megnyílt a területi uttoroolimpia Ma hét sportágban kezdődnek meg a versenyek A „klasszikus időkben” a ter­melőszövetkezet viszonylag egy­szerűen tudott földet szerezni a gazdálkodáshoz. A föld tulaj­donjogát azonban nem szerez­hette meg. A gazdálkodás alap­ja vagy állami, vagy magántu­lajdonban volt, szövetkezeti földtulajdonnal csak ritka eset­ben találkozhattunk. Ezt a helyzetet változtatta meg az 1967. évi földtörvény, amely célul tűzte ki a szövet­kezeti földhasználat és földtu­lajdon egységének megteremté­sét. A kiinduló helyzet: iá tsz- ek mintegy öt és fél millió hek­tár földjének kereken a fele a tagok tulajdonában; kereken egynegyede az állam tulajdoné» bart; ugyancsak egynegyede pe­dig kívülálló magánszemélyek tulajdonában volt. Ebben az utolsó kategóriába» tették meg az első lépést az egy­ség irányába. A tsz ugyanis, a törvény előírásának megfelelő­en, megváltotta a kívülállók földjeit. Ez hosszadalmas és na­gyon aprólékos munka volt, hi­szen kilencszázezer (f) tulajdo­nos mintegy másfél millió ka- tasztrális hold földjének tulaj­donjogát kellett először tisztáz­ni, majd a megváltási eljárási lebonyolítani. Mentesítés vagy személyi földhasználat címén alig tizenhétezer hold föld ma­radt meg a kívülállók kezén, a többit megváltották. Szerény- áron, holdanként átlagosan 1000 —1100 forintért. A kezükre adott állami föl­deket a termelőszövetkezetek lényegesen egyszerűbb módon, igazán jelképes térítés ellenében válthatták meg. Az akció elég nehezen indult, a szövetkezetek kezdetben nem túlságosan ér­deklődtek a lehetőség iránt, de magátartásuk később megvál­tozott. Ekkor azonban helyen­ként és esetenként a tanácsok részéről ellenállással találkoz­tak. A legfőbb akadályok azon­ban itt is elhárultak, a tsz-ek tulajdonba vették az állami föl­dek túlnyomó részét, ma már csupán háromszázezer hektár olyan terület van a szövetkeze­tek használatában, amely álla­mi tulajdont képez. Ma tehát annak a földnek, amin a tsz-ek gazdálkodnak 4 százaléka állami tulajdon, 43 százaléka szövetkezeti tulajdon. A legnagyobb hányad még min­dig magántulajdonban van, ugyanis 2,9 millió hektár, a te­rület 52 százaléka változatlanul a tagoké. A földtörvény elvileg arra is lehetőséget nyújtott, hogy a tsz-ek saját tagjaiktól megváltsák a földet. Lényege­sen magasabb térítés ellenében, sie szigorúan az önkéntesség kölcsönös elve alapján. Tehát a tag nem köteles felajánlani a földet, a tsz pedig nem köteles átvenni a felajánlott területet. A földprobléma tehát úgy ahogy nyugvópontra jutott. Fe­szültséget három, méreteiben nem nagy, de néha bosszantó területen lehet tapasztalni. Ezek: a nagyüzemi táblák közé éke­lődő idegen területek; a nagy- üzemileg nem használható, de tsz-tulajdonban álló területek; és a különböző külső szervek földigényei. A táblák közé ékelődő terüie- j teket elvileg el lehet cserélni, j vagy meg lehet vásárolni. Az eljárás azonban rendkívül kö­rülményes, nehézkes. A nagy- üzemileg nem használható di- rib-darab földecskéktől a tsz .szívesen megszabadulna, de itt az eljárás még körülményesebb és sok a tiltó rendelkezés. Az élet ebben a két kategóriában a fennálló korlátozások könnyí­tését igényelné, mert akkor ezeket az apró lehetőségeket is jobban hasznosíthatná valaki. Végső soron mindenképpen az ország lenne a nyertes.. Pontosan fordított a helyzet a külső szervek földigényével kapcsolatosan. A tanácsok, in­tézmények, vállalatok ugyanis az esetek döntő többségében azért akarják megszerezni a földet, hogy azon' a termelést megszüntessék és beépítsék, vagy más módon hasznosítsák. Sajnos ijesztő folyamat ez; száz­ezer hektárszámra vonják ki a mezőgazdasági művelésből a semmivel sem pótolható ter­mőföldet egy ilyen kicsi ország­ban, mint a miénk! És sajnos aj tsz-területek megszerzése méá mindig túlságosan egyszerű és olcsó vállalkozás. Ha például a tsz használatában még van ál­lami terület, akkor egyszerűen visszavonják az állami föld használati jogát és a tsz vagy kap kártérítést, vagy nem. Ha a tsz vagy a tagok tulajdoná­ban levő területet vesznek el, a kisajátítási összeg általában ak­kor sem pótolja a szövetkezetét és a mezőgazdaságot ért káro­sodás valóságos értékét. Itt hatá­rozottan szigorításra, de legalább­is az érvényes jogszabályok kö­vetkezetes betartására lenne szükség. A gazdasági fejlődés természetesen földigénnyel is jár, de az eddiginél jobban kel­lene ügyelnünk arra, hogy ön­kényesen, megfontolatlanul, vagy más módon is elérhető cé­lok szolgálatában, ne kerülhes­sen sor arra, hogy a mezőgaz­daság újabb termőterületeket veszítsen. F. B Békés megye és székhelye, Békéscsaba négy év alatt immár másodszor látja vendégül Bács, Csongrád, Szolnok és a „hazai” legjobb úttörő sportolóit és az őíket irányító, felkészülésüket segítő pedagógusokat. Megtiszteltetés számunkra, hogy hazánk felszabadulásának harmincadik szabad évében tölthetjük be a házigazda szere­pét. Öröm, hogy Békéscsabán gyullad ki az olimpiai láng, amely a népek barátságát, a bé­kés vetélkedést jelképezi. A XI. nyári úttörőoitimpia te­rületi döntőjére négy napon át kerül sor a Viharsarok „főváro­sában”. Tegnap; a késő délutáni órákban befutott a Bács-Kiskun és Szolnok megyei sportküldött­ség is, így a döntő mezőnye már rajtra kész. Ezrek készültek nagy akarás­sal a négy megye különböző is­koláiban, sportköreiben a ver­senysorozatra, amélyén a tét az országos döntőbe jutás. Ép­pen ezért várunk magas szín­Közönségszervezőket töntenek ki Színházi jelentés Június 8-án, hétfőn a buda­pesti Fészek Klubban 65 szín­házi közönségszervezőt jutalma­zott meg a Kulturális Miniszté­rium. Békéscsabáról a Tégla- és Cserépipari Vállalat közönség- szervezője, Vári Jánosné része­sült miniszteri elismerésben. Ezt követően dr. MaUmyay De­zső, a Kulturális Minisztérium színházi főosztályának vezetője négy hivatásos szervezőt „Szo­cialista kultúráért” kitüntetés­ben részesített a miniszter meg­bízásából. Egyik kitüntetett Haasz Miklós volt, a Jókai Színiláz (menedzser®. *** Június 9-én az új kecskeméti művelődési központ színházter­mében vendégszerepeit két elő­adással a Jókai Színház; A kü­lönös kaland a Vazul cirkusz­ban című gyermekdarabot ad­ták elő a kecskeméti úttörők­nek. Az említett mesejáték a nyár folyamán még két ízben szerepei a színház programjá­ban: június 12-én este 7 és jú­lius 2-án délután 3 órai kez­dettel. Az utóbbi előadást a Ma­gyar Televízió felveszi, így a békéscsabai gyerekek, mint né­zők jelen lehetnek a tv-felvéte­len. *** Június 14-től három napig,az új soproni színházban, majd ugyancsak három napig Orosz­lányban, ezt követően Tatabá­nyán és Nyergesújfaluban ven­dégszerepei a Jókai Színház Nóti Károly: Nyitott ablak és Gyárfás Miklós: Kelj fel és éne­kelj című zenés vígjátékokkal. | vonalú, izgalmas, érdekes ösz- I szecsapásokat. Meggyőződésünk, hogy ez a nagy vetélkedő — méltó lesz az úttarőolimpda szel­leméhez. A hét sportágban küzdőtérre lépő fiúk és leányok tegnap es­te találkoztak először a békés­csabai ifjúsági és úttörőiház előtt, ahonnan a Szabadság té­ri Lenin-emlékműhöz vonul­tak. Nem sokkal 19.00 óra után ünnepélyes pillanatok ta­núi lehettünk. Fajzi György szemleparancsnok jelentette Pa­taki Józsefnek, a megyei úttörő­elnökség elnökének, hogy a te­rületi döntő részvevői — köze) nyolaszázan — félsorakoztak a megnyitóra. Felvonták a négy A Magyar Hidrológiai Társa­ság Békés megyei csoportja és a Kömösvidéki Vízügyi Igazgató­ság közös rendezésében tegnap, június 11-én nagy jelentőségű tanácskozást tartották Gyulán. Azt vizsgálták, hogy a Körösök vízrendszere, a felépített mű­tárgyak hogyan szolgálják az ár­vizek biztonságos levezetését, a kisvízlefolyás-szabólyozást és a ví zminőség-szabályozá st. A Víz­ügyi Igazgatóság szakemberei az OVH megbízásából tanulmány­tervet készítették, amely a Kö­rös-völgy vízgazdálkodását az ezredforduló tájáig öleli fel, ha­tározza meg nagyvonalakban a további tennivalókat a vízgaz­dálkodás fejlesztésére, a népgaz­dasági érdeknek megfelelően a jelentkező vízigények kielégíté­sére, a vízkárok elhárítására és a lefolyás szabályozására. Ta­kács Lajos igazgató-főmérnök irányításával a tanulmányit Nagy A Hazafias Népfront megyei j nőbizottsága ebben az évben is ; megszervezte a népfranitmoz- galom alelnökei, Hővezetői ré­szére a továbbképző tanfolya­mokat. Május 26-án tartották az első foglalkozást Békéscsa­bán, majd Gyula, Mezőkováos- háza, Orosháza, Szarvas és Szeghalom következett. A fog­lalkozásokon általános tapasz­talat volt, hogy a meghívottak csaknem valamennyien részt vet­tek, s megállapították, hogy a nőpolitikái feliadatokat közösen lehet megoldani. Ez nemcsak a nőbizottságidkna hárul, hanem a Hazafias Népfront és más társa­dalmi szervekre is. A tapaszta­megye s az űttörőolimpia zász­laját, felhangzott a Him­nusz, kigyulladt az olimpiai láng. Szabó Miklós, a KISZ Bé­kés megyei bizottságának első titkára üdvözölte a résztvevő­ket, s Babák György, a békés­csabai Városi Tanács elnök - helyettese megnyitotta a küzde­lem-sorozatot A pajtások pedig együtt mondták él az olimpiai /eskü szövegét. A hét sportág (atlétika, tor­na, kosárlabda, kézilabda, röp­labda, tollaslabda, labdarúgás) küzdelmei ma reggel 9,00 óra­kor kezdődnek meg. (Beszámolónk a megnyitóról a 6. oldalon.) György. Saflávik Lajos, Batkai József és Kovács Lajos állította össze. Ezt terjesztették elő vitá­ra, első alkalommal. A távlati téma iránt rendkí­vüli érdeklődés mutatkozott meg, amit tanúsít, hogy dr. Kozma Lajos, a Biharugraii Hal­gazdaság igazgatója, Pintér Já­nos, a Halászati Felügyelőség képviselője. Bártfai Szabó Lász­ló, a VIKÖZ felügyelet megbí­zottja, Pálinkás Lajos, a KÖVÍ­ZIG főosztályvezetője és Vasas Ferenc, a KÖVIZIG biológusa mondta el a témával összefüg­gő jói megalapozott véleményét. Dr. Dávid László, az OVH víz­gazdálkodás-politikai főosztály vezetője dicséretes törekvésnek jellemezte a KÖVIZIG munka- csoportjának tevékenységét, mert olyan tervet állítottak ösz- sze, amely jól beleillik a víz­gazdálkodás országos távlati programjába. latok szerint Orosházán és Me- zőkovácsházán sikerült legjob­ban a továbbképzés, ahol, a Ha­zafias Népfront férfi vezetőd is részt vettek. A foglalkozások té­mája a XI. pártkongresszus anyagára épült. A tanfolyamokon átlagosan 20—30-an vettek részit. Érdekes­ségként számított, hogy több he­lyem megszervezték az üzemlá­togatást is, így Békéscsabán, Meaőkovácsházán és más helyen. A továbbképzés második ré­sze júniusban lesz. Az előadá­sok témája: a népgazdaság helyzete, életszínvonal-politi­káink célkitűzései és az ebből adódó feladatúk megbeszélése. Víxügyi tanulmányi A Kőrösök vízlefolyása és vízminősége az ezredforduló táján Sikeres tanfolyamokat rendezett a népfront nőbizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom