Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-06 / 104. szám
Felső fok - nem csak papíronl Tanulmány Békéscsaba népességének mozgásáról Két esztendeje sincs még, hogy felkerült a tábla egy szerény külsejű békéscsabai épületre: Magyar Tudományos ' Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézete Alföldi Csoportja — az itt dolgozó kutatók azonban máris több figyelemre érdemes tanulmánnyal jelentkeztek. Ezek közül a legújabtat a lakosság megyeszékhelyre és innen máshova költözése vizsgálatának szentelték a szerzők, dr. Tóth József kandidátus, a csoport vezetője és Tánczns- Szabó László tudományos kutató.Többen költöznek Csabára — Hogyan sunvmgzzők a tál nulmány írói kutatásaik eredményeit? — Az «többi esztendőkben Magyarországon csökkent a lakóhelyüket változtatók száma. Ez abból ered, hogy gazdasági életünk fejlődése intenzív szakaszába lépett. Néhány iparilag kevésbé fejlett megyében azonban — ez elsősorban az Alföldre s' ezen belül Békés megyére is vonatkozik — a la- kosságmozgás növekszik. Mi az 1969—73 közötti időszakot vizsgáltuk. Ez idő alatt mind a beköltözések, mind az elköltözések száma emelkedett Békéscsabán. Az egyenleg jó: többen telepedtek le, mint ahá- myajn elköltöztek — Honnan és hová tartanak az emberek Békéscsabára és Békéscsabáról? — Az ország minden megyéjéből és megyéjébe. A megyék többségének kisebb-nagyobb mértékű elszívó hatása van. Csupán Szolnok megyével szemben pozitív a mérleg, Hajdú- Bibarral pedig kiegyenlített. Számottevően nagy a főváros vonzása. Békéscsaba népessége mégis növekszik, mert a megyéiből többen költöznek ide, mint ahányan eltávoznak. Ezenkívül a népességet növeli a természetes szaporodás is. — Milyen az egyenlegünk az ország többi felsőfokú központjával? — Minél nagyobb az illető város, annál kedvezőtlenebb a mérleg. Budapest elszívó hatása természetes. Ugyanez vonatkozik az öt kiemelt felsőfokú központra, Szegedre, Debrecenre, Miskolcra, Pécsre, Győrre. Tulajdonképpen érthető a hasonló nagyságú, feladatú felsőfokú központok, Szolnok, Kecskemét, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kaposvár, Szombathely esetében is: vagy jobb ott a kommunális ellátottság, vagy rendelkezik felsőfokú oktatási intézménnyel, vagy közelebb van Budapesthez és így tovább. Esetleg több tényező együtt jelentkezik. Általában a részleges felsőfokú központokkal — amilyen többek között Baja, Eger, Tatabánya — és a középfokú központokkal — például Cegléddel Balassagyarmattal, Gyulával — szemben is negatív a kép. Békéscsabáira legnagyobb számban a közösségekből, kisebb mértékben a részleges középfokú központokból — ilyen például Babas, Fonyód, Békés, Endrőd és Gyoma stb. ■— költöznek az emberek. Innen adódik a népességnyereség. Minőségi javulás — Kik jönnek Csabára és kik mennek el? — Életkor, nem, iskolai végzettség és foglalkozás szerint vizsgáltuk a vándorlási struktúrát. Több fiatal telepszik le a városban, mint ahányan elmennek — bár a mozgás mindkét irányban növekszik. Békéscsabai sajátosság — a könnyűipar túlsúlyából ered —, hogy a lakóhelyüket változtató nők száma felülmúlja a férfiakét. Viszont az utóbbi időben a férfiak mozgása egyre jelentősebb — azzal összefüggésben, hogy a csabai ipar újabb ágai egyre inkább férfi munkaerőt igényelnek. Ennek következtében a nők túlsúlya a vándorló népességben megszűnőben van. — Ami az iákolai végzettséget illeti, négy csoportot különböztettünk meg: 1 — akik nem végezték el a nyolc osztályt, 2 — a nyolc osztályt, illetőleg szakmunkásképző-iskolát végzettek, 3 — érettségizettek, 4 — főiskolát, egyetemet végzettek. A második kategória mozgása a legnagyobb, az elsőé a legkisebb. A foglalkozás szerinti meg- i oszlás: „beköltözés! nyereségünk” van fizikai munkásokból, alkalmazottakból, kis mértékben szellemi dolgozókból, „elköltö- zési veszteségünk” mutatkozik tanulóikból és nyugdíjasokból, eltartottakból. — Kedvezőek vagy kedvezőtlenek ezek a változások? — Javít a népesség minőségi összetételén, ha egy város lakossága fiatalodik. A férfi—nő arány akkor a legjobb, ha a két nem szám szerint egyenlő vagy közeledik a kiegyenlítődés felé. A beköltözők iskolai .végzettsége, szakmai képzettsége magasabb, mint az elmenőké. A foglalkozás szerinti megoszlás vizsgálata is nyereséget mutatott. A változások tehát kedvezőek, ha Békéscsabát önmagához, a korábbi esztendőkhöz viszonyítjuk. A javunkra dől el az országos átlaghoz mért összehasonlítás is. A többi felsőfokú központhoz viszonyított képre azonban ugyanez nem mondható él, velük szemben a veszteségünk nemcsak mennyiségi, hanem minőségi is. Ez?k az adatok ismételten aláhúzzák azokat a törekvéseket, amelyek Békéscsaba gyorsított fejlesztésére, a felsőfokú funkciók teljesebbé tételére irányulnak. Egy tanulmány sorsa — Mi a frissen készült tanulmány gyakorlati haszna, mi lesz a sorsa a következőkben? ■— A gazdasági élet egy bizonyos fejlettségi szintjének elérése után a tovább előrehaladás csak úgy lehetséges, ha vizsigáljuk a természeti erőforrások területi elhelyezkedését, a legfőbb termelőerő, az ember viselkedését — s ha ezek alapján készítik a gazdaság továbbfejlesztésének terveit, Békéscsaba fejlődése most erne a pontra ért — megvizsgáltuk hát ^z emberek mozgását. Ennek eredményei felhasználhatók a tervezésben. S hogy van. igény az ilyenfajta kutatásra, mutatja egyebek mellett: az Akadémián kívül a békéscsabai Városi Tanács is támogaitta a munkát. S a tanácsnál van már a térképeikkel, diagramokkal gazdagított kézirat egy példánya. — Ami pedig a tudományos hasznot illeti: Békéscsaba elég nagy város ahhoz, hogy népességmozgásának adatai megbízhat^ képet adjanak s nem any- nyira nagy, hogy követhetetlen legyen e mozgás. Vizsgálati módszereink tehát — amelyekhez hasonlót eddig viszonylag kevésszer alkalmaztak — más kutatók számára is érdekesek, tanulságosak, * — Az említett „más kutatók" hogy szerezhetnek tudomást a csabai eredményekről? — A tanulmány rövidített változata megjelenik valamelyik hazai földrajzi folyóiratban, angolul pedig a szegedi JATE kiadványában, az Acta Geographica Szegediensás-ben. S elmondhatjuk tapasztalatainkat, eredményeinket jövő nyáron Moszkvában, a. Nemzetköri Földrajzi Unió XXIII. világ- föjdrajzi kongresszusának né- pességföldraj zi szekciójában. Ugyanitt egyébként még két csabai előadás ' is elhangzik: a gazdasági fejlettség területi különbségeiről (dr. Simon Imre és Rakonczai János), valamint a gazdasági körzetesítés és a vonzáskörzet-kutatások kapcsolatáról (dr. Tóth József, dr. Dövé- nyi Zoltán és Mosolygó László). Ezek és a mi tanulmányunk, A migráció részletes területistrukturális analízise Békéscsaba példáján megjelennek oroszul is a konferencia előadásait tartalmazó több kötetes kiadványban. (daníss) 4 sMMms&a 1935. MÁJUS & Felnőtt dolgozók részére csőhálózat-szerelő (víz, gáz, központi fűtés) tanfolyam indul Jelentkezhetnek: betanított vagy segédmunkások, 20—45 éves életkorig. 8. általános iskolai végzettség kötelező. . A tanfolyam elvégzése után a hallgatók szakmunkás-bizonyítványt" kapnak. Tanfolyam helye: Kecskemét. Időtartama: 10 hónap., Kezdete: 1975. június 16. A tanfolyamra jelentkezők a tanfolyam elvégzése után 1 évig kötelesek a vállalatnál dolgozni. A tanfolyam ideje alatt teljesítménybérezéssel jó kereseti lehetőséget, munkásszállást, üzemi étkezést biztosítunk, utazási hozzájárulást fizetünk. Minden héten szabad szombat Jelentkezés személyesen vagy írásban. bAcs megyei Állami építőipari vállalat 8000 KECSKEMÉT, KLAPKA U. 34. Ssásöiven éves Akadémiánk Széchenyi István, Arany János, Eötvös József, Eötvös Lo- ránd, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Erdei Ferenc... Talán a legnagyobbak a nagyok közül, akiknek neve a Magyar Tudományos Akadémia 150 éves múltjával összekapcsolódott Hazánkban a polgári forradalmat és átalakulást érlelő reformkor teremtette meg az Akadémiát. A nyelvművelő, a nemzeti irodalmat felkaroló tudományos testületre már a felvilágosodás korában szükség lett volna, tényleges megalakulása idején azonban már társadalmi igényként jelentkezett a tudomány művelése, a természeti és műszaki tudomány fejlesztése is. A problémának ez a kettőssége azután 1849-ig meg is maradt, döntés nem születhetett. 1 Az Akadémia kezdetben a nyelvművelésre, majd a nyelvtudományra, a régészetre, mű. emlékvédelemre, a kritikai tevékenységre és a dramaturgiai alkotómunkára fordította figyelmét, és érdeklődési köréből kiestek a természeti és műszaki tudományok, holott azok ugyanolyan lendülettel fejlődtek, mint az irodalom. Széchenyinek még 1842-ben is az volt a véleménye, hogy csak a nyelv fennmaradása és kiműveltsége mentheti meg a nemzetet. 1849 után azonban terjedt a felismerés, hogy az ország nemcsak nyelvének birtoklásától függ, hanem attól is. hogy be tud-e kapcsolódni a XIX. század tudományos és technikai folyamatába. Arany Jánosnak, az Akadémia korabeli főtitkárának és Eötvös Józsefnek tevékenységük nyomán szerencsés összhang teremtődött az Akadémián a hazai feladatok és a nemzetközi vívmányok közös érvényesítésében. A nemzeti célok szolgálatába állított tudomány hátterébe szorította a humán és reál tudományok közötti választás dilemmáját; Akadémiánk harmadik korszakát Eötvös Loránd neve fémjelzi. A századfordulón bontakozott ki a természeti és műszaki tudományok valódi szerepe. Eötvös Loránd, Bánki Danát, König Gyula életműve már a majdani szocialista korszak természettudományos szemléletének előhírnöke. E korszak jellemző törekvése: a> tudományos műhelyek kialakítása. A két világháború közötti korszakban a konzervatív szemlélet és a szakmai közép- szerűség a jellemző az akadémiai tagok többségére. Ebből a szürkeségből emelkedtek ki a korszak nagy természet- és társadalomtudósai, művészei: Fejér Lipót, Zemplén Géza, Kandó Kálmán, Szent-Györgyí Albert, Bartók Béla, Kodály Zoltán. Szekfű Gyula. És ha egy-egy kiváló tudósunk félreérthetetlenül fellépett a fasizmus megnyilvánulásai ellen, állásfoglalása történelmi súlyú lett még akkor is, ha többé- kevésbé elszigetelt maradt. A felszabadulás utáni gyökeres átalakulás az Akadémián csak 1949-ben bontakozott ki. Az elmúlt negyedszázadba» egyre jobban érvényesült az a szándék, hogy a tudományos kutató- és alkotómunka a szocializmus felépítésének, az ember új létének és tudatának formálójává váljék. Más szóval, hogy a tudomány cselekvőén vegyen részt a mindennapi «riet és a történelem alakításában, Az Akadémia ÍSS. SíözgyfiSésere iránymutatást jelentenek a XI. kongresszusnak a tudományra vonatkozó megállapításai. Feladatként jelölte meg a kongresszus, hogy hatékonyabbá kell tenni a kutatási «eredmények gyakorlati hasznosítását és növelni kell a szocialista fejlődésünkkel közvetlenül összefüggő kutatások arányát. Nagy figyelmet kell fordítani a műszaki és természettudományok fejlesztésére, a társadalomtudományoknak pedig segíteniük kell a párt- és állami döntések megalapozását; Az Akadémia közgyűlése részben visszapillant, összegezi az elmúlt időszak eredményeit. részben azonban előretekint, kidolgozza a jövő feladatait Az idei közgyűlés minden bizonnyal felméri a kongresz- szus határozataiból az Akadémiára — mint a magyar tudó- 1 mány központjára — háruló konkrét feladataikat H®r*| Jbsseí TV-JEGYZET c3xsffiooBB000e«rafflfflQBfflBBe®(BO0ffl®s)ai®s>saaaaEt2S3E3aB3®a3as3aea2E(BiS!S!ffi2ias3 Felelet Vasárnap «este befejeződött Déry Tibor regényének tévéfilmváltozata, a Felelet Heteken át vártuk és heteken át nézték milliók, és ismerkedtek meg az író életművének egyik legjelentősebb alkotásával. Zsurzs Éva rendező újból következetes volt önmagához; a hagyományos módszereket csak akkor változtatta meg, ha szükségét érezte, ha biztos volt abban, hogy el kell térnie a megszokott, de nem konzervatív filmes kifejezőeszközöktől a televízió sajátosságai irányába. Kétségtelen, hogy. a sorozatfelosztás is nehezítette dolgát, a cselekmény sűrítése, a jellemek megformálása szintén, hiszen alakjainak emberi arcát sokkal gyorsabban és markánsabban kellett megrajzolnia. mint azt az író a regény epikai folyamában, lassan és részletesen megtehette. Már az elején kiderült: régen készült ilyen hiteles, igaz , érzelmi-töltésű film a harmincas évek Magyarországáról! Oka persze elsősorban a remek regény, bér & Üévéváltozatrőí az író is elismerte: ,31 unkáim soha rosszabb elbánásban ne részesüljenek, mint most ez a regényein a ív-ben.” Ha visszagondolunk k teljes sorozatra, a tévéfilmre tranz- ponálás biztonságos arányait, és újból csak a lényegre törekvés szinte maradéktalan megvalósulását érezzük szembetűnőnek. Ha pedig erről esik szó. újra a rendezőhöz érkezünk és taglalhatjuk az elismerést. Nem véletlen, hogy a Bessenyei, Sinkovits, Törőcsik, Ruttkai, Esztergályos és még nagyon sokan mások, végül a nagyszerűen megtalált, amatőr Kuna Karcsi (Köpe Bálint alakítója) kivételesen jó együttessé formálódott, ami nem éppen naponta ismétlődő jelenség. A befejeződött „Felelet” után bizonyára jönnek újabb tévéfilmek is, a színvonal azonban most már ez lesz. Méltó feladat a túlszárnyalása, ha az hamarosan egyáltalán sikerülhet & m,
