Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-10 / 108. szám

Közös köztciaénj’ a magyar-iraki tárgyalásokról Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Szad- dam Husstaedn, az Iraki Köz­társaság Forradalmi Parancs­noki Tanácsának alelnöike, az Arab Űjjászületés Szocialista Pártja regionális vezetőségének főtitkár-helyettese 1975. május 7—9. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Szaddam Husszeint magyaror­szági tartózkodása során fo­gadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságiának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke. A szívélyesség és a kölcsönöe megértés légkörében a két fél eszmecserét folytatott a bilate­rális kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, a közel-keleti helyzetről és a nemzetközi élet más időszerű kérdéseiről. A magyar fél üdvözölte az iraki—iráni megállapodást, melv a két ország közötti problémák megoldására irányul. Ügy ér­tékeli. mint a térség békéié­nek és nyugalmának megszilár­dításiát célzó fontos lépést, amely összhangban áll az egy­más bel ügyeibe való be nem avatkozás, az államok szuvere­nitása és területi e-gysázük tisz­teletben tartása, a vitás kérdé­sek békés utón történő megol­dásának elvével. Különös figyelmet fordítottak a közel-keleti helyzetre, amely továbbra is feszült.'A felek alá­húzták. hogy ezért az izraeli vezető körök felelősek, amelyek folytatják agresszív nolitikáju- kat, megszállva tartják az arab 2 Bimmm srr 1975. MÁJUS 10. területeket és akadályozzák a Palesztinái arab nép törvényes jogainak érvényesülését. A két fél meg van győződve arról, hogy tartós és igazságos békét a Közel-Keleten nem lehet el­érni az izraeli csapatoknak va­lamennyi megszállt arab terü­letről való teljes kivonása," a Palesztinái arab nép törvényes nemzeti jogainak — beleértve az önrendelkezési jogát is — helyreállítása nélkül. Üdvözölték- a palesztin el­lenállási mozgalom által a nem­zetközi életben elért politikai sikereket és kifejeztek készsé­güket, hogy a palesztinai né­pet továbbra is támogatják. Ügy vélik, hogy a palesztin nem­zeti 1 felszabadítás! mozgalom az arab forradalmi mozgalom és a nemzetközi felszabadító mozgalom szerves részét alkot­ja. A felék szilárd meggyőződé­se, hogy az izraeli agresszió elleni harc sikerének elenged­hetetlen feltétele az arab álla­mok antiimperialista összefogá­sa, együttműködésük további erősítése a szocialista országok­kal és a világ összes haladó erőivel. / A két fél pózán van értékelte a feszültség enyhülését az euró­pai kontinensen. Fontosnak tartják, hogy az európai bizton­sági és együttműködési konfe­rencia zárószakaszának a leg­magasabb szinten való megren­dezésére mielőbb sor kerüljön. Kifejezésre juttatták, hogy támogatják az ENSZ VI. rend­kívüli ülésszakának határoza­tait, amelyek megerősítettéit minden nép jogát arra, hogy szabadon rendelkezzen termé­szeti kincseivel. Á felek elítél­ték azokat az imperialista tö­rekvéseket, melyeik erőszak al­kalmazásával akarják korlátoz­ni ezt az alapvető jogot. A két fél örömmel üdvözli a viAnami; és a kambodzsai nép történelmi jelentőségű győ­zelmét. Ezt a győzelmet a világ forradalmi erői és a nemzeti Jelszabadító mozgalom nagy nyereségnek tekinti. További támogatásukról biz­tosították Ázsia, Afrika és La­tin- Amerika népeit igazságos harcukban, amelyet a kolonia- lizmus, a neokolonializmus és a faji megkülönböztetés ellem, teljes nemzeti felszabadulásu­kért és a társadalmi haladásért folytatnak. A két küldöttség síkmezállt a fajüldöző dél-afri­kai és rhodéziai rezsimek fel­számoláséért. t Elítélik a chilei fasiszta ka­tonai juntának az ország ha­ladó erői ellen folytatott bar­bár megtorlását. A felél< aláhúzták, hogy Szad­dam Husszein niasvarországi látogatása jelentős állomás a magyar—iraki kapcsolatok fej­lődésében, fontos hozzájárulás a két nép barátságának és együttműködésének elmélyíté­séhez. Ahmed Hasszán Al-Bakr, az Arab Űjjászületés Szocialista Pártja regionális vezetőségének főtitkára, az Iraki Köztársaság Forradalmi. Parancsnoki Taná­csának elnöke nevében Szad­dam Husszein hivatalos láto­gatásra hívta meg Kádár Já­nost., a Megvár- Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga első titkárát és Losonezi Pált, a Magvnr Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnökit. Szaddam Husszein iraki látoga­tásra hívta meg a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa el­nökét. A magvar vezetők a meghívásokat köszönettél elfo­gadták, a látogatások időpont­ját később húrozzák meg ♦ » » Szaddam Husszein, az Iraki Köztársaság Forradalmi Pa­rancsnoki Tanácsánk alelnöké, az Arab Űjjászületés Szocialis­ta Pártja regionális vezetőségé­nek főt'itkár-helvettese pénte­ken elutazott Budapestről. (MTI) Foek Jenő és Szaddam Husz­szein áttekintették a Magyar Népköztársaság és az Iraki Köz­társaság kapcsolatait, és meg­elégedéssel állapították meg, hogy a Két ország gyümölcsöző együttműködésié, amely az im­perializmus és a reakció, az agresszív erők elleni közös harcra, a társadalmi haladásért és a világbéke megszilárdítá­sáért folyó együttes küzdelemre épül, jelentősen fejlődött. A két ország politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kultu­rális együttműködésében újabb eredmények születtek. A két fél megelégedéssel ál­lapította meg. hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Arab Űjjá&zületés Szocialista Pártja kapcsolatai állandóan erősödnék és hozzájárulnak a két nép baráti együttműködé­sének fejlesztéséhez. Megerősí­tették elhatározásukat, hogy to­vább folytatják és újabb terü­letekre terjesztik ki az együtt­működést az imperializ^nus és a reakció ellen, a népek függet­lensége, nemzeti szuverenitása és társadalmi haladása érdeké­ben folytatott közös harcukban. Egyetértettek abban, hrtgy ko­runk uralkodó, világpolitikai irányzata az enyhülés, amely a szocialista országok, a nemzeti felszabadító mozgalmak és e világ összes haladó erői aktív tevékenységének az eredménye. Hangsúlyozták, "hogy a Magyar Népiköztársaság és az Iraki Köz­társaság minden' tőle telhetőt megtesz, hogy a nemzetközi feszültség csökkenésének a fo­lyamatát visszafordíthatatlan­ná teeve úgy, hogy az erősít­se a békét, a biztonságot és a társadalmi haladást, elősegítse a nemzeti felszabadító mozgal­makat, á népek függetlenségé­nek megszilárdítását. Határozot­tan elítélték az imperialista és a reakciós körök mesterkedé­seit, amelyeknek célja, hc^gy megakadályozzák az enyhülés térhódítását, a még megoldat­lan kérdések békés úton tör­ténő rendezését. Felhívás a világ népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz Az alábbiakban kivonatosan közöljük az SZKP Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Legf elsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a felhívását, amelyet a világ népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz intézett. Harminc évvel ezelőtt ért véget a világtörténelem legvé­resebb és legpusztítóbb hábo­rúja —hangzik többek között a felhívás. — A fasizmussal ví­vott harc alapvető mérföldkő lett az emberiség sorsában. A szabadságszerető népek emlékezetében ez a győzelem égy évszázadra biztosítja a büszkeség és a szomorúság mély érzéseit. • A büszkeségét azért, mert ezzel a győzelemmel döntötték meg azokat az erőket, amelyek a fasizmus, a fajgyűlölet és a sovinizmus fekete zászlaja alatt egész népeket hajtottak rab­igába. A szomorúságét azért, mert kimondhatatlanul sokba került a győzelem. Sok millió férfi, nő és gyermek életévéi, hatalmas pusztulással, egész államok el- nyomorodásával kellett megfi­zetni érte. A veszteségek óriásiak. Az áldozatok súlya felbecsülhe­tetlen. De mindez nem volt hiába. Ezután hangsúlyozza a felhí­vás: — A második világháború befejezésének S0. évfordulója különleges évforduló. És ezt az évfordulót új, a korábbiaknál kedvezőbb körülmények között méltatjuk. Európa és a világ — egészében véve — reálisan- kö­zelebb jutott azoknak a nemes célkitűzéseknek a megvalósítá­sához, amelyekre a Hitler-elle- nes koalíció népei törekedtek. Az államközi kapcsolatokban egyre jobban érvényesülnek az egyenjogúság, a szuverenitás, valamint az erőszak elutasítá­sának az elvei. Az út idáig nem volt köny- nyű. Harminc esztendőn át ne­héz és szívós küzdelem folyt. Ez d küzdelem ma sem ért vé­get. A hidegháború évtizedekig akadályozta a béke megterem­tését. Az agresszív, a reakciós erők erőszakkal akartak a vi­lágra olyan rendszert ráerősza­kolni, amely gyökerében el­lentmondott volna a népek és a társadalmi fejlődés érdekei­nek. Hála a szocialista országok és mindazok erőfeszítéseinek, akik szívükön viselik a béke ügyét és aktívan küzdenek is érte, a második világháború \ után nem vetették be a halálos nukleáris rakétafegyvereket. Fontos szerepet játszottak eb­ben a nyugati világ reálisan gondolkodó politikai körei is. A szovjet nép nagy győzel­me 30. évfordulóján az SZKP, a Legfelsőbb Tanács és a kor­mány felhívja a világ népeit, parlamentjeit és kormányait, hogy egyszer s mindenkorra számoljanak le a veszedelmes hidegháborús politikával, szün­tessék meg a beavatkozást más népek és államok belügyeibe, fordítsák arra minden erejüket, hogy az emberiség békés jövő­je, a szilárd és tartós béke sza­vatolása érdekében megteremt­sék a biztonság légkörét. Történelmi megállapodások születtek, amelyek meghatáro­zóan hatnak az enyhülés folya­matára — hangzik, a felhívási > — Különösen jelentős a világ két legnagyobb hatalma, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közötti megállapodás a nukleáris háború elhárításáról é« a hadászati fegyverek korlá­tozásáról. Mindezek a pozitívumok ' a népeknek azt az akaratát tes­tesítik meg, hogy békében él­jenek és fejlődhessenek. Azt bizonyítják, hogy az államok közötti háború elhárítása nem utópia, hanem reális távlat és teljesen elérhető cél. Ezután többek között így folytatja a felhívás: — A szovjet nép és a szov­jet állam, amely a fasizmus­sal folytatott párviadal alap­vető terhét viselte, ismét kije­lenti: szilárd elhatározása min­den tőle telhetőt elkövetni, hogy más népekkel és államok­kal együtt kiiktassuk a háborút az emberiség életéből. Valamennyi szovjet ember. akaratának és őszinte törekvé­sének megfelelően szorgalmaz­zuk: — a különböző társadalmi rendszerű államok közötti bé­kés egymás mellett élés elvé­nek teljes és sokoldalú érvé­nyesülését a nemzetközi kap­csolatok' gyakorlatában; — az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tételének szavatolását: — valamennyi fajtájú és tí­pusú fegyver gyártásának korlá­tozását és megszüntetését, a szakadatlan előrehaladást az általános és teljes leszerelés felé; — a háborús veszélyek tűz­fészkeinek felszámolását, feltét­len elismerését és tiszteletben tartását annak, hogy minden népnek joga van a független- séghez és az azonos biztonság­hoz; — regionális és általános biz­tonsági rendszerek megterem-, tését és egyenjogú együttmű­ködést az államok között; — a kölcsönösen előnyös gazdasági, tudományos, műsza­ki és kulturális kapcsolatok általános fejlesztését és annak a jognak a feltétlen elismerését, hogy minden ország szuverénül rendelkezik saját természeti kincseivel, védelmezheti a tör­vényeit és szokásait; — reális garanciákat arra, hogy minden, ország és nép hatékonyan és egyenjogúan ve­gyen részt a békepolitikában, a neokolonjalizmus és a különféle megkülönböztetések megszünte­tését; — olyan nemzetközi légkör kialakítását, amelyben a poten­ciális agresszorok, a kalandor- kodók és* a fegyvercsörtetők erélyes visszavágásban részesül­nek, és amelyben a biztonság és a békés jövőbe vetett biza­lom gyakorlatilag minden or­szág és nép számára elérhető. A 250 milliós szovjet nép ne­vében fordulunk azokhoz, akik szívükön viselik földünk jövő­jét: fogjunk össze, hogy ez a jövő békés legyen. A tartós béke. a népek sza­badsága a legméltóbb emlék­mű a háborúban elesett hő­söknek. \ A felhívás így fejeződik be: — Felhívásunkat minden néphez, parlamenthez és kor­mányhoz, de elsősorban — közvetlenül és hivatalosan — 'azokhoz intézzük, akik abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy államukat és országuk társadalmát képviselhetik a nemzetközi színtéren. Számí­tunk a problémák fontosságá­hoz. mé.ltó reagálásukra, s 8 tartós és a biztonságos béke nevében aktív fellépésre szólít­juk őket. (TASZSZ) A francia elnök felháborító döntése Fogadás a szovjet nagykövetségen V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából pén­teken fogadást adott a nagykö­vetségen. A fogadáson részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, L osonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke, JApro Antal, Gáspár Sándor, dr. Ma- fóthy László, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Gye- nes András, a Központi Bizott­ság titkára. Giscard d’EStaíng elnök úgy döntött, hogy Franciaországban többé nem ünnepük meg a fa­sizmus feletti ©'őzelem évfordu­lóját. Az elnök először a közös piaci kormányfőkkel közölte ez.t a döntését, s hozzájuk intézett levelében így érvelt: „A testvér­gyilkos háborúra való vissza­emlékezés helyett gondolatain­kat inkább arra kell fordítani, ami közelebb hoz és egyesíthet bennünket'’. Von Braun, az NSZK párizsi nagykövete „jó hírnek” nevezte az elnök döntését és kijei entét- te, hogy. az NSZK-ban nagyon méltányolni fogják ezt a „nagy­lelkű gesztust”. Fournier Bocquet, az ellenál­lás volt harcosai szövetségének főtitkára viszont kijelentette: ez a döntés keserűséggel tölti el mindazokat, akik a fasizmus el­len harcoltak. A l’Humanlté ve­zércikkében Rene Andrieu fő- szerkesztő botrányosnak nevezi az elnök döntését, s hangsúlyoz­za: ez nemcsak mindazok emlé­kének arcul csapása, akik életü­ket áldozták a fasizmus elleni küzdelemben, hanem e döntés­nek világos politikai jelentősége is van. „Azért kell kiradírozni a Hitler feletti győzelmet a tör­ténelemből, hogy semmiféle rossz emlék ne zavarhassa az európai reakció 9zent szövetsé­gét” írja Andrieu. Gaulleista körökben is kedve­zőtlen visszhangot keltett az el­nök döntése. Michel Debré volt miniszterelnök kijelentette: „1945. május 8. Európa nagy győzelmének jelképe. Ezen a napon vereséget szenvedett az a gyalázatos rendszer, amely be­mocskolta Európa földjét és lel­két. A szabad emberek mindig meg fognak emlékezni annak a napnak évfordulójáról, amely megnyitotta a jövő kapuit.” (MTI) Közéleti személyiségek szovjet kitüntetése V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete az SZKP Központi Bizottsága és a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége meg­bízásából a győzelem napja al­kalmából pénteken átadta Ká­dár Jánosnak, Losonczi Pálnak, Fock Jenőnek, valamint az MSZMP Politikai Bizottsága és titkársága tagjainak az évfor­duló tiszteletére alapított „Az 1941—45-ös Nagy Honvédő Há- borúbaft aratott győzelem 30. év­fordulója” emlékérmet. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom