Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-09 / 107. szám

Oiszünnepség Moszkvában a győzelem 30. évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) pék szabadságáért, függetlensé­géért és fejlődéséért. Nem volt könnyű küzdelem. Alig oszlott el a lőporfüst a harcmezőkön, máris szemben találtuk magunkat a legagresz- szívabb imperialista körök által felszított hidegháborúval. A szocialista országok ellen irá­nyuló rágalmakkal és provoká­ciókkal, atomzsarolással, gazda­sági blokádokra irányuló kísér­letekkel, a hidegháborút ki­robbantó reakciós erők azonban elszámították magukat. A szo­cializmust nem sikerült sem megfojtani, sem. meggyengíteni. A szocialista szolidaritás ha­talmas ereje a Varsói Szerző­désben és a KGST-ben egyesült országok közösségét a nemzet­közi élet egyik legerőteljesebb tényezőjévé változtatta. A szo­cialista közösség politikája a béke és a népek függetlensé­ge, érdekei védelmének döntő tényezője lett. Az új helyzetben a burásod világ vezetői is kezdték meg­érteni, hogy a hidegháború túl­haladta önmagát, hogy éssze­rűbb és reálisabb politikára vsun szükség. Felhívásaink a békés egymás mellett élésre egyre kamolyaibb visszhangra találtak sok tőkés országban. Ezután Brezsnyev beszélt a különböző szerződéskötésekről, a szocialista országok békéért har­coló politikájáról, a vietnami nép nagyszerű győzelméről. Ezután így folytatta: A békeharc folytatódik és Itt nem létezik sem pihenő, sem szünet. Minden népnek joga van ahhoz, hogy kellő bizton­ságban és tartós békében éljen, És kivétel nincs! A Szovjetunió és a többi szocialista állam állhatatos erő­feszítései ellenére — amelyek már régóta sürgetik a hatalmak hadi kiadásainak és hadikészü- lődéselnek csökkentését, — vi­lágméretekben folytatódik a szinte példátlan méretű fegy­verkezési hajsza. Nem elég tehát csupán be­szélni a leszerelésről,, ideje át­térni az államok katonai ké­szülődésének csökkentésével kapcsolatos kanikrét megállapo­dásokra. Kedves Elvtársiak: A győzelem ünnepe nem csak a mi harci dicsőségünk ünne­pe. Érzéseinket, amelyek ma hatalmukba kerítenek, meg­osztják velünk azok a milliók is, akik a függetlenségért és a szabadságért, az egész világ bé­kés életéért küzdenek. Leonyid Brezsnyev ezután üd. vözlő szavakkal fordult a há­ború és az újjáépítés hőseihez, az 6 küzdelmüket folytató nagyszerű fiatalokhoz, a nép békés munkáját védelmező fegyveres erőkhöz, majd így fejezte be beszédét: Engedjék meg, hogy szívem mélyéből boldogságot kívánjak minden szovjet családinak, egészséget és sikereket az or­szág valamennyi dolgozójának. A háború tüze soha többé ne érinthesse földünket! Dicsőség a szovjet népnek, a győzedelmes népnek! Éljen a Szovjetunió Kommu­nista Pártja — összes győzel­meink szervezője és ihletője! Legyen béke az egész vilá­gon! Éljen a kommunizmus! (TASZSÉ) Magyar államférfiak üdvözlő távirata a szavfet vezetőkhöz L. I. BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Páid.ja Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. PODGORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. MOSZKVA Kedves Elvtársak! A hitleri Németország felett aratott győzelem 30. évfordulóján mély tisztelettel és őszinte hálával emlékezünk a szovjet nép hősies harcára, az ismert és ismeretlen szovjet emberekre, akik önfeláldo- zóan küzdöttek a második világháborúban szocialista hazájuk sza badságáért, függetlenségéért és a fasiszta megszállás alá került né­pek szabadságáért. A történelmi jelentőségű győzelem évfordulóján kegyelettel adózunk a hősök emlékének, akik életüket áldozták a fasizmus ellen vívott harcban. A lenini kommunista párt által vezetett szovjet nép viselte a második világháború fő terhét, s döntő szerepe volt abban, hogy az antifasiszta koalíció győzelmet aratott a német fasizmus és szövet­ségesei felett. A szovjet hadsereg sok európai népet, köztük a ma­gyar népet is felszabadította a fasiszta zsarnokság alól. A Szovjet­unió felszabadító harcával megnyitotta a népek előtt az önálló nem­zeti fejlődés és a társadalmi haladás, a szocializmus útját. A fasizmus elleni harc igazi népi háború volt, szétzúzása <ala- mennyi békeszerető nemzet igazságos ügyének diadalává vált. A győzelem eredményeként létrejött, megszilárdult és szünte­lenül erősödik a szocialista világrendszer, a nemzeti felszabadulá­sért, a társadalmi haladásért és a békéért küzdő népek szilárd egy­sége. A győzelem harmincadik évfordulója igy nemcsak a szovjet nép ünnepe, hanem a szocialista országok népeinek, a világ min­den haladó emberének közös ünnepe is. A győzelem 30. évfordulóján a magyar nép ismét hitet tesz amellett, hogy szüntelenül erősíti és fejleszti együttműködését a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a világ békeszerető, de­mokratikus erőivel a szocializmus és az emberi haladás legneme­sebb céljainak valóra váltásáért. A fasiszta Németország felett ara­tott győzelem 30. évfordulóján forró üdvözletünket küldjük önök­nek és önökön keresztül a Szovjetunió hős pépének. További sike­reket kívánunk önöknek a kommunista társadalom épitésétter, né­pük boldogulására és országuk felvirágoztatására irányuló nemes tevékenységükben. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCÉI PÄL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A magyar államférfiak ugyancsak táviratban üdvözölték Cseh­szlovákia és az NDK vezetőit, a két ország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából Ünnepeljük azt a napot, amelyen a humanizmus legyőzte a barbárságot, a béke a háborút Ünnepi megemlékezés Budapesten a aratott győzelem 30. évfordulója fasizmus felett alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából csütörtökön ünnepi megemlékezést rendezett a Vígszín­házban. Az elnökségben helyet foglalt Kádár Janos, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losoncéi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, Apró Antal, Gáspár Sándor, dr. Maróthy László, Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Az elnökségben foglalt helyet V. J. Pavlov, a Szovjetunió bud a. pesti nagykövete, továbbá B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglene­sen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport parancs­noka és K. I. Provalov vezérezredes', a szovjet katonai küldöttség vezetője. A Himnusz hangjai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke mondott beszédet. Apró Antal beszéde — Ez év tavaszán és nyár elején történelmi útjának ki­emelkedő állomásait idézi fel a magyar nép. Egy hónapja, hogy megemlékeztünk felszaba- d ülésünk 30 év előtti örömteli napjairól, ma pedig a hitleri fasizmus ellen, felkelt népek három évtizede aratott fényes győzelmére emlékezünk — mon­dotta bevezetőjében. — 1945. április negyediké és május kilencediké hazánk leg- újabbkori történelmének jeles dátumai. Azzal, hogy a szov­jet hadsereg kiverte az utolsó náci megszállót is hazánk föld­jéről, a szabadság napja kö­szöntött népünkre. A győzelem napja zárta le végérvényesen a magyar törté­nelem fájdalmas korszakát. Mi várt volna hazánkra, a magyar népre és a világ más népeire, ha'1 ném 1 pusztulnak el a fasiz­mus barbár erői? Leigázás, nemzeti megsemmisülés; gyász­ba borult volna az ország. .De ezek a borzalmas tervek nem valósulhattak meg. Az anti­fasiszta harcban egyesült né­pek szétzúzták a náci hatal­mat. *A Szovjetunió nem azo­nosította a magyar népet Hor- thyvai, Szálasával és bandájá­val. Letörölte a történelem szín­padáról azokat a gonosz erő­ket, amelyék megszállva tar­tották és nyilas rémuralommal sújtották országunkat. A né­pet viszont a maga túrává tet­te és biztosította számára a szabad élet, a társadálmi és nemzeti felemelkedés lehetősé­geit. A győzelemnek nemcsak a magyar nép nyertese, hanem az egész emberiség. A náci Né­metország szétzúzása elvezetett a japán militarizmus veresé­géhez is. ami lehetővé tette a második világháború teljes be­fejezését. A győzelem annak a háborúnak vetett véget, amely­nél vérengzűbbet és pusztítób- bat nem. ismer a történelem. Míg az első világháborúban 33 ország, addig a másodikban 72 állam állt hadi állapotban egy-1 mással. Közülük 40 ország te­rületén folytak a harcok és 110 millió ember állt fegyverben. A háborúban 50 millióan vesz­tették életüket a frontokon, a hátországban, a nácik börtö- ! neiben és koncentrációs tábo­raiban. A mai jubileumon, amikor tisztelgő és méltató szóval kö­szönti ük Európa békéjének szü­letésnapját, a világ minden becsületes emberével együtt mi is lerójuk kegyeletünket azok emléke előtt, akik vérüket hul­latták, életüket adták a fasiz­mus feletti győzelemért. A hő­sök, a vértanúk tetteit halha­tatlanul őrzi az emlékezet, mi­ként a világ minden táján so­ha ki nem alvó, örök láng idé­zi neveiket és tettesket. — A második világháború a népek felszabadító háborúja volt — mondotta ezután. — Ebben döntő szerepet játszott, hogy a szövetségesek között ott volt és a háború fő terhet viselte a Szovjetunió. A győ­zelemért is a legnagyobb áldo­zatot a szovjet nép hozta. A második világháború a keleti fronton dőlt el! A szovjet—né­met front volt a főtoiadszíntér akár az arcvonal kiterjedését, a szemben álló felek erőinek méreteit, akár a hadműveletek számát, időtartamát és ered­ményeit nézzük. — A német fasizmus sorsát elsősorban azok a vereségek pe­csételték meg. amelyeket Hit­ler seregei Moszkva és Sztálin­grád falai alatt, a Kaukázus elő­hegyeiben, Kurszknál, az Ode­ra partjain. Bécsnél, Prágánál és Berlinnél elszenvedtek. .„A háború menetét azok a had­műveletek határozták meg — mondotta Grecsko marsall, a Szovjetuniói honvédelmi mi­nisztere —, amelyeket a szov­jet parancsnokság készített elő és tervezett meg. azok a csa­ták, amelyeket a szovjet stra­tégia kényszerített a hitleris­tákra.” — Ezekben a csatákban sem­misült meg a náci Németor­szág és csatlósainak több mint 600 hadosztálya, míg a szövet­ségesek Nyugat-Európában, Észak-Afrikában és Olaszor­szágban 176 ellenséges hadosz­tályt zúztak szét. A győzele­mért a szovjet népnek nagy árat kellett fizetnie. A fron­tokon, a hadsereget támogató hátországban és a náci halál­táborokban. 20 millió szovjet ember vesztette életét, ezrével váltak üszkös romokká a Szov­jetunió városai és falvai. — Igaz, hogy 30 év múltán már benőtte a fű a lövészárko­kat. A veteránok fejét őszre festette az idő. Az 1945. május 9-én született fiúk és lányok felnőttek. A hajdani csaták színterén, egész szovjet földön új ipari városok, új kohók, duzzasztó­gátak emelkednek, házak, üzemek épültek: a háború nyomai eltűntek, de a szovjet nép hőstette halhatatlan. A né­pek nem felejtik a szovjet ka­tonát, aki nagy bátorsággal teljesítette internacionalista és humanista kötelességét, har­colt a munka és az alkotás, az igazság és a szabadság győ­zelméért, a gyermekek derűs jövőjéért. — Mire tanítanak a második világháború tapasztalatai? — folytatta ezután Apró Antal, — A háború szakadékéba a fasisz­ta hatalmak taszították a népe­ket. Vereségükkel azonban nem sikerült egyszer s minden­korra kitépni a fasizmus gyöke­reit a világpolitika talajából. A háborúnak, az agresszióé és erőszakos cselekményeknek, a népek szabadsága elleni me­rényletnek ma is az imperializ­mus és a fasizmus politikájá­ban rejlik a forrása. A világ­háború kirobbanásának tanul­ságai ma is arra intenek ben­nünket, hogy továbbra is har­cot kell vívni az imperializmus legreakciósabb köreinek nyílt és terrorisztikus uralmi törek­vései ellen. Ehhez kedvezőek a feltételek, mert alapjában más ma a világ, mint egykor, mint 30 évvel ezelőtt. A Szovjetunió­nak a náci fasizmus felett ara­tott győzelme megmutatta, hogy nincs a világon olyan erő, amely még tudná dönteni a szocializmust, feltartóztathatná az emberiséget a társadalmi haladás útján, visszaforgathat­ná a történelem kerekét. Május 9-ének tehát az a fi­gyelmeztetése a mai nemzedék számára, hogy fogjon össze a béke megvédésére és megszilár­dítására, az emberiség békés, boldog jövőjének biztosítására! A szónok ezután arról be­szélt, hogy a fasizmus felett aratott győzelemben nagy érde­meket szereztek a jugoszláv népi felszabadító erők. Jelen­tősen hozzájárult a győzelem ügyéhez a szovjet területen létrehozott lengyel hadsereg és a csehszlovák felszabadító had­test. — Ifjúságunk elé a hazasze­retet és a bátorság példaképei­ként állítjuk a magyar anti­fasisztákat, akik népünk . sza­badságáért, nemzetünk becsü­letéért ontották vérüket, s ál­dozták életüket itthon és kül­földön egyaránt — hangsúlyoz­ta, majd szólt arról, hogy a megszállt területeken, az ellen­állási. harcokban, a fasiszta bör­tönökben és koncentrációs tá­borokban a kommunisták az önfeláldozás, az állhatatosság és a hősiesség eszményképei voltak. A fasizmus elleni harc­ban a kommunista pártok mu­tattak példát, vezették a har­cot a fasizmus ellen, szélesí­tették kapcsolataikat a dolgozó tömegekkel. A kommunista in- temacionálé már 1935-ben rá­mutatott arra, hogy a fasizmus az agresszió fő forrása és ki­dolgozta a valamennyi anti­fasiszta- és háborúellenes erőt tömörítő széles népfront meg­teremtésének politikáját. A fa­sizmus elleni harcban bebizo­nyosodott, hogy a kommunista pártok védelmezik a légbátrab- ban a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekeit. . — A második világháború után felnőtt egy nemzedék, amely —- szerencséjére — csak történelemkönyvekből ismeri a világháború szenvedéseit. Az idősebb nemzedék emlé­kezetében is már-már elhalvá­nyul a tragikus emlék, a három évtizede átélt világégés. . Van-e ember azonban, aki saját sor­sán ne érezné, milyen nagyot változott a világ az elmúlt év­tizedekben. A fasiszta Német­ország szétzúzása sok tekintet­ben meghatározta a világ há­ború utáni fejlődését, megnyi­totta az utat a munkásosztály forradalmi harcának fellendü­lése, a nemzeti felszabadító mozgalom kibontakozása előtt. — 30 éve megújhodó vilá­gunk legnagyobb változása, hogy létrejött az Európa, Ázsia és Latin-Amerika 14 országát tömörítő szocialista világrend­szer. Országainak a gazdaság, a tudomány és kultúra fejlesztése terén elért hatalmas vívmányai minden egyes testvéri nép erő­feszítéseit dicsérik, s ugyan­akkor bizonyítják, milyen lehe­tőségek rejlenek a szocialista országok közötti együttműkö­désben, milyen nagy hatású erő a szocialista internaciona­lizmus. (Folytatás a J oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom