Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-06 / 104. szám
Tudomány f ECHNIKH A gyermek védelmében F* jelzésű heterőzis fajtáknál. Ugyanis azok a kedvező tulajdonságok, hogy a hibridek bővebben teremhetnek, szebben színeződhetnek, egyöntetűbben, korábban beérhetnek és így tovább — amit heterózistörvény- nek vagy más néven hibrid túl- fejlődésnek neveznek —, nem öröklődik, azaz a hibrid növényeken termő magból nevelt növényeknél már eltűnik, de legalábbis erősen csökken. Valóban értékes hibrid vetőmagot tehát csak a megfelelő szülők rendszeresen megismételt keresztezésével, ellenőrzött körülmények között lehet előállítani. Ehhez pedig’ nemcsak a megfelelő szülőnövények szükségesek, hanem a kombinációlehetőségek közül a legmegfelelőbb ismerete is, azonkívül, hogy nagyon gondos, folyamatos nyilvántartással, végzett előnevelési, magtermesztési és magkezelési munka kell. Ez a nagy szakértelem, sokoldalúság pontosság, és esetenként még jelentős kézimunka igényessége annak az oka, hogy gondot okoz a különösen kiváló • hete- rózis fajták magjának megfelelő menyiségben és minőségben való előállítása, illetve beszerzése. Semmiképpen sem pótolható azonban a heterózis fajták magja egyszerű utánter- mesztésből, saját magfogásból származó maggal, mert akkor a várt heterózisfölény elmaradása miatt csak magunkat, nem pedig a fajtát, illetve előállítóját okolhatjuk. Komiszar Hajos adatokat tartalmazó meteorológiai feljegyzéseié. Ez az, adatanyag elegendő althoz, hogy rövidebb tartalmú éghajlati változásokat kimutathassunk; belőle, de arra már nem alkalmas, hogy a több száz éves tartamú változásokat te nyomon követhessük. Másrészt azonban bőven vannak feljegyzések a számszerű adatgyűjtés előtti időkből is legalább a ,Jó” és „rossz” időjárású esztendőkre vonatkozólag. Ezek feldolgozása alapján Iamb angol meteorológus és mások arra az eredményre jutottak, hogy az északi félgömbön körülbelül kétszáz éves szakaszossággal tolódnak el az egyes éghajlati övék felváltva északi és déli irányban. Winstanley szerint az éghajlati javulás legutóbbi csúcspontja 1930-ban következett bet, a megelőző csúcspont pedig a XVm. század elején volt. Jelenleg az éghajlati övék ismét lassan dél felé tolódnak el, többek között a szubtrópusi sivatagöv is, ami a Szaharának a dél felé való terjeszkedésére vezet és az afrikai éhségkabasztrófának az előidézője. Valószínűnek látszik, hogy ez a periodikus éghajlati átalakulás párhuzamosan halad a naptevékenységnek egy ugyanilyen Szakaszos ingadozásával, amelynek periódusideje kereken ISO év." Ez utóbbi viszont talán annak az árapálykeltő hatásnak a következménye, amelyet a Napban a bolygók bizonyos, ugyancsak 180 évenként ismétlődő elhelyezkedése Idéz elő. Állandóan visszatérő gond, hogy miként védjük meg gyermekeinket az áramütéstőL Leggyakoribb baleseti forrás az, hogy a kisgyermek drótot dug a konnektor-aljzatba, s ekként éri az áramütés. Vannak ugyan forgalomban olyan műanyagból készült dugók, amelyekkel „eltorlaszolható” az aljzat nyílása, de előfordul, hogy ezt a felnőttéit a konnektor használata után éh felejtik visszatenni, s máris kész a baj. De egyébként sem lehet a lakás összes dugaszoló aljzatIpari traktorok gyára A ' Volga-vidéki Csuvas Autonóm Köztársaság fővárosában, Csebokszáriban épül a szovjet traktorgyártás egyik legnagyobb vállalata — az ipari traktorok gyára. Az új, T—330-as és T—500-as típusjelű gépeket széles körben használják az ipari, hidrotechnikai létesítmények, valamint az utak építésénél, a talajmunkálatoknál, csővezetékek fektetésénél, ásványi kincsek kiaknázásánál és még számos más műveletnél. A csebokszári ipari traktorok az északi-sarki és a trópusi éghajlati viszonyok között egyaránt kiválóan vizsgáztak. Már átadták azt a gyáregységet, ahol a traktorokhoz szükséges alkatrészek és gépegységek készülnek. Épül egy javító-öntő komplexum, egy acélöntő üzem, továbbá fa- és fémfeldolgozó mű" helyek. Az első, 330 lóerős teljesítményű gépek sorozatgyártását még 1975-ben megkezdi a gyár. E. hatalmas gépek gyártása az egyre nagyobb méreteket öltő szovjet traktoripar fő feladata lesz az elkövetkező években. 1975-ben a Szovjetunióban 575 ezer traktort gyártanak, vagyis 25 százalékkal többet, mint 1970-ben. Képünkön a T—330-as típusjelű új traktor, amelynek sorozatgyártását már 1975-ben megkezdi a csebokszári ipari traktorok gyára. (APN V. Csernov felvétele—KS) tSt — kSzítm m Mya használtakat m —> fiyesst kai ellátói. Sokkal hatásosabb nyújthat a Siemens-cég által kifejlesztett védőkapcsoló alkalmazása. Ez a kapcsoló egyrészt rövidzárlat éllen védő, több- áramkörös píllanaíkapcsolót,. másrészt olyan földáramreÉé, amely már 30 milliamper áramerősségre 0,03 másodperc alatt kikapcsol. A rendkívül rövid reakció-idő következtében a feszültség alatt álló vezetékkel érintkező személy nem éret áramütést, így semmi baja aerat történhet A kapcsolón láthat* gomb benyomására a kapcsolónak ki kell oldania. Időnként ezt zel ellenőrizhető, hogy kifogástalanul működik-e. Az újfajta védőkapcsoló persze nemcsak a gyermekek életvédelme érdeké ben készült, alkalmazása mindenki számára nagyobb biztonságot nyújt az áramveszéllyel szemben. Idegsejt a lombikban Martínáried-ben ífNSZKT!) a Max Planck Biokémiai Intézet laboratóriumában sikerült mesterséges idegsejteket tenyészteni. A sejtek patkány és égéi különálló agysejtjeinek egybe- forrása útján keletkeztek; egy ideig tápfolyadékban növekedtek. Ezek a sejtkultúrák ideghálókhoz • hasonlíthatók. Rajtuk tanulmányozható az információk útja az idegrendszerben. Bár a kutatás még csak a kezdetnél tart, azt remélik tőle, hogy a kutatók nemsokára a jelfeldolgozás kérdéseire is választ adhatnak. Ennek a kísérletnek a segítségével az idegsejtekben a „megértés” útja lényegesen pontosabban követhető, mint az agyban, ahol a sejtek kibogozhatatlanul összefonódnak. msmm IWi. MÁJIG® ÜL Maghamisítás tudatlanságból Éghajlatváltozás a Föld északi félgömbjén A földkerekség művelt országaiban két-hórom évszázadra visszamenőleg állnak rendelkezésre számSzánté napról napra újabb növényfajták tűnnek fel, amelyek legalább egy, de még inkább egyszerre több tulajdonságukban, is kedvezőbbek » már meglevőknél és ezért alkalmasabbak lennének a to- vábbtermesztésre. A jobb termőképességen kívül ma már a minőség javulását, ellenállóságot a legfontosabb betegségekkel szemben, a koraibb és egyszerre érést, valamint még egyéb termesztési vagy fogyasztási szempontból fontos tulajdonság meglétét is elvárják az újabb fajtáktól. A paprikánál például a húsos, nagy C-vitamin tartalmú, a hüvely- terméseiket csokorban, közel egy időiban kifejlesztő fajták az értékesek. A zöldbabfajtáknál a bő terméshozam mellett ® szállcamentésséget és az egyszerre érést is megkívánják ma már. A szegfűfajtáknál a megszokottnál feltűnőbb szín, merev szár fejlesztésén kívül a rozsdabetegségekkel szembeni ellenállóságot várják éL VIGYÁZAT! FAJTALEROMLÁS Ehhez az egyes kedvező tulajdonságokat át kell vinni egyik növényfajtából, esetleg fajból a másikba, sőt esetenként több fajta egy-egy kedvező tulajdonságát egyetlen fajtában kell egyesíteni. Ezt úgy érhetik el. hogy azokat a fajtákat, illetve fajokat, amelyektől a kedvező tulajdonságok kialakulását várják, keresztezik egymással. A keresztezés nyomán sok űj forma keletkezhet, amelyek közül ismételt kiválogatással emelhetők ki a továbbtermesztésre legmegfelelőbbek. így sikerült előállítani sok bő termő fajtát, jó termpképességű fajta és keveset termő, de kiváló termésminőségű fajta keresztezésével. Több betegsógellenálló fajtát is kaptak betegségre érzékeny, de egyébként kedvező tulajdonságú termesztett fajta és ellenálló, rendszerint vad fajok vagy betegségre kevésbé érzékeny fajták keresztezésével. Az ellenállóképességet általában jelzik is az így kapott új fajta mellett az ellenállóképesség — rezisztencia-rövidítéseként feltüntetett „R” betűjellel. Ha viszont a továbbiakban elmarad vagy elhanyagolják az új fajta megtermesztésével megbízott szakemberek a rendszeres, gondos kiválogatást, és nem mindig a fajtajellegnek leginkább megfelelő növényekről fognak magot, hosszabb, de inkább rö- videbb idő alatt bekövetkezhet a „fajtaleromlásnaik” nevezett jelenség. A nem megfelelő kiválogatással termesztett magból fejlődő növények kisebb- nagyobb arányban már nem mutatják a fajtára / egyébként jellemző kedvező tulajdonságokat, hanem többé-kevésbé a szülőnövények, és azok szülő- növényeinek a tulajdonságai is megjelenhetnek nálunk, amelyek pedig rendszerint éppen nem előnyösek. Ha tehát az tapasztalható. hogy egy nagyon jónak bizonyult új fajta rövid idő alatt értéktelennek minősül, sajnos, többnyire nem a fajtában, hanem a mag termesztőinél keresendő a baj gyökere és oldható meg az orvoslása, gondosabb magtermesztéssel. HETERÓZIS FÖLÉNT Még fokozottabban szükséges a gondos magtermesztés az újabban mind gyakoribb és különleges értékeik miatt egyre beresettebto hibrideknél, az
