Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-01 / 101. szám
Éljen és erősödjék a szocialista nemzeti egység! Több mint száz százalék Tylrják Jánosaié, a Békéscsabai Kötöttárugyár export-varrodájának fiatal művezetője kemény fedelű füzetet vesz elő az asztal fiókból, — Tessék megnézni; ez önmagáért beszél, Dágó György- né az elmúlt évben átlagosain 184 százalékot teljesített. Hankó Pálné pedig, aki minden Bélé varrógéphez ért, 181-et. De Si- mocskó Sándornénak, Bámszki Andrásnénaik és Kasznár Valinak sincs mit szégyenkeznie a 150—160%-os teljesítménnyel. Ügy tudom, hogy a 15 tagú brigádban talán mindössze hárman vannak, akiknek nem sikerül rendszeresen elérniük a 100 százalékot. Biztos vagyok i benne egyébként, hogy a brigád őket sem sokáig hagyja „nyugton”.. „ Dél ieüé jár. Sebesen surrognak, csendesen zakatolnak a varrógépek. Darida Júlia szakavatott mozdulattal igazít egyet a „tűhegyre” került ruhadarabon. , — Nyolcadik éve dolgozom a gyárban, 1909-ben lettem a Dózsa brigád tagja. Megmondom őszintén, nagyon nehezen tornásztam fel magam a 100 százalékig. Sőt, azt is mondhatnám, hogy a t brigádom tagjai! jó néhány órát rám szántak, míg 1 megtanultam, hogyan kell gaz- dálKodni az erőmmel, a mozdulatokkal. Darida Julitól szinte csak egy karnyújtásnyira dolgozik Si- piczki Judit. Nem is akárhogyan. A szakma „Kiváló Dol- gozó’-ja. Szavai megerősítik Juli véleményét; — Ha nem egy ilyen „haj- tős” társaság vernie körül, mint a Dózsa brigád, lehet, hogy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésének sem vágtam volna néki. De valahogy itt nálunk I olyan a hangulat, hogy még a sor végén állók is elfelejtenek lazítani. Ha nem találkoztam volna velük már korábban is, ha nem ismerném őket, arra gondolhatnék; összebeszélték. De még, ha így is lenne, nyüt tekintetek győznének meg arról: azt mondják, amit éreznék. Si- mocskő Sandomé sincs ezzel másképp. — Az a lényeg, hogy ez a brigád nem csak névleges brigád. Ez valóban egy brigád. Nekem elhiheti. Kilenc éve dolgozom itt, de biztos, hogy bele is betegednék, ha el kellene innen mennem. Igaz, a brigád akkor is utánam jönne, mert a betegeket sem hagyjuk ám magukra Mint ahogy a selejtgyártókat sem. Mi magunk ellenőrizzük egymást, hogv hibás darab innen ki ne kerüljön. Mindez talán legalább annyi ér, mint & terv-, a normateljesítés. De az is lehet, hogy jóval több ez, mint a 100 százalék Sztankő Ilonát a brigád segítette át az iparitanuló-évek nehézségein. Igaz, ő sem volt rest tanulni, dolgozni, és 1971-ben meg is szerezte a Kiváló Dolgozó kitüntető címet. Szakszervezeti bizalmának is megválasztotta az export-varroda „Maoh- lik-bldkk”-ja, amelyben a brigáddal együtt dolgozik. Krus- per Andrásné pedig mosolyogva vallja be, hogy ő sem választott rosszul, amikor belépett a brigádba. No nem csak azért, mert tavaly, amikor férjhez ment, porszívót kapott a brigádtól nászajándékul, hanem azért is, mert mint ahogy mondja; — Ezek a lányok, asszonyok nemcsak, hogy jól dolgoznak, Iranern rendkívül jópofák is. Pillanatok alatt áll a bál, ha valaki valamit „eltol”, de egykét perc múlva már minden a régi. — Szerintem is jól választott Krusparné — mondja Zsótér Mihályné és hozzáteszi: — de mi sem döntöttünk rosszul, amikor Erzsikét, Bámszki Andrásáét választottuk meg bri-, gádvezetőnek. A munkában is az elsők közé tartozik, de ha segíteni kell valakin, akkor sem lehet megelőzni. Született brigádvezető. Igen ám, de hol van a brigád vezető? — v Tessék várni — mondja Dágó Györgyné, a brigád élmunkása —, mindjárt jön, csak átöltözik. Nem lepődöm meg, hiszen fél óra és vége a műszaknak, csak hogy a hrigádvezető munkaruhában jelenik meg. Elnézést — ezól azonnal, elsimítva köpenye apró ráncait —■, sikerült már mindenkivel találkoznia? Kiderül, hogy Laurínyecz Ilona még kimaradt a sorból és Susánszki Pálné, Petrovszki Mihályné meg Kiss Perememé sem lehet együtt a brigáddal ezen a jelentőségteljes napon, amiről Erzsiké, a brigádvezető röviden így számol be; — Elsőnek szólítottak ki a kitüntetés átvételére. Miajd kiugrott a szívem. A többiekre gondoltam; milyen büszkék, boldogiak lesznek.. „ Békés megyei Népújság, április 26; „A szocialista mun&averseny- ben kimagasló eredményt elért brigádok közül a Békéscsabai Kötöttárugyár Dózsa Szocialista Brigádja... az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi oklevelét kapta.” .Kőváry E. Péter Tanszerkíállítás Békéscsabán A TANÉRT és a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya május 12. és 18. között a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban ■ rendezi meg „Az öntevékeny ismeret- szerzés és csoportmunka eszközei és berendezései az óvó§ BÉKÉS HlCms. 1975, MÁJUS L dátől a felnőttoktatásig” című kiállítást. Ezen a bemutatón az érdeklődők, a szakemberek az alapvető oktatási eszközöket, tanulód munkaeszközöket, demonstrációs tanszereket, korszerű audiovizuális óvodai és iskolai berendezéseket, valamint kiépített szaktantermeket és a felnőttoktatást segítő, legmodernebb berendezéseket láthatják. A kiállítás Ideje alatt szakmai napokat is rendeznek, a múzeumban kereskedelmi ügyeletet tartanak. Szervezéstechnikai tanácskozás és kiállítás a megyeszékhelyen A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Békés megyei Szervezete, valamint a Büromaschinen- Export, a Műszer- és Iro- dagépértékesítő Vállalat közös rendezésében április 29—30-án Békéscsabán kétnapos szervezéstechnikai tanácskozást és kiállítást tartottak a műszaki fejlesztési hónap keretében. A MEDOSZ békéscsabai székházában megtartott tanácskozáson az első nap, április 29-én délelőtt a kiskönyvelőgépek és a programozható író-automaták gyakorlati alkalmazásáról, délután pedig az elektronikus asztali számológépek, valamint a kisszámító géprendszerek felhasználási lehetőségeiről hallhattak- előadást az érdeklődők. Ugyanezen a napon, április 29-én délelőtt 10 órakor nyitották meg a szervezéstechnikai gépeket bemutató kiállítást, amely a vállalati ügyvitel gépesítésében, az információs- rendszerek szervezésében alkalmazható' legkorszerűbb berendezésekről adott átfogó képet A tanácskozás másnapján a kiállítást szervező szakemberek a bemutatott gépek és berendezések működtetéséről tájékoztatták a szimpozion résztvevőit A kétnapos szervezéstechnikai kiállítás látogatói munka közben tekintették meg a Villamos Automatikai Intézet legújabb berendezését, a lyukszalag-előkészítéshez kapcsolódó kilencféle művelet elvégzésére alkalmas „Prepamat’’-ot (Fotó: Demény) cA hCl filmj-ei Békéscsabán Révész György rendező űj filmet készített Az öreg címmel. A Gáli István regényéből készült játékfilmhez Mihály András szerzett zenét A fim kétszemélyes dráma; a nehéz múltú veterán öreg bányász (Datinovits Zoltán és az önhibájából megrokkant izgága legény (Harsány! Gábor) csendes, tje ádáz párharca. Korra, lélekrq, sorsra különböznek. Csupán egy pillanatra adatik meg nekik, hogy eszméik találkozhassanak... A két világ kapcsolatának' érdekesen feldolgozott történetét elsősorban a fiatal nézőknek lehet ajánlani. Révész György alkotását a Szabadság mozi vetíti. Dinu Cocea román rendező régi ismerősünk: ,a Betyárok... sorozata nálunk is nagy sikert aratott. Most a felhők birodalmának bátrairól készített fii— ■ met, az Ejtőernyűuök-et Kitűnő felvételek, izgalmas, történet: ez jellemzi a tragédiával, egy ember lelki megtisztulásával végződő színes román film- a'kötést, amelyet a közönség a Brigád moziban nézhet meg. Ki ne emlékezne még Ringó Starr-ra, a Beatles-együttes dobosára? ö az egyik főszereplője az Az lesz majd a nap című színes, zenés angol filmnek, A történet kicsit keserű: -egy angol középiskolás mintegy világ elleni bosszúból az érettségi helyett a tengerparti vagányéletet választja. A züllésből még legjobb barátai sem emelhetik vissza, anyját is már-már elfelejti. A megtörtént eseményeken alapuló filmet a Szabadság mozi mutatja be. Jelénet Révész György ÚJ mavyar film léből, m két főszereplő; Latino vits Zoltán és Harsány! Gábor Ülésezett a közművelődési bizottság Tegnap délelőtt Békéscsabán Ülésezett a megyei közművelődési bizottság. A tanácskozás első napirendjén Békés megye közművelődésének 15 éves távlati fejlesztési terve szerepelt, majd megvitatták Csende Bélának, a megyei tanács művelődésügyi osztálya közművelődési csoportvezetőjének beterjesztését a vendéglátóipar, a fogyasztási szövetkezetek és a közművelődési intézmények együttműködésének lehetőségeiről. Rndiójegyxet Eladó a menyasszony Nem véletlenül beszélnek a népmesék „hetedhét országira szóló lakodalmakról”. Ősi szokás az nálunk, hogy a laány- kérés nem kizárólag családi esemény, hanem mindjárt jó alkalom az ország—világ előtti dicseked ésre. A túlburjánzó virtus egyik emlékezetes példája volt Thurzó Imre lakodalma. Az 1609-ben tartott menyegzőn 411 főúr, valamint a kíséretükben levő 426 lovas- katona, 63 kocsis és 500 „lényaló” hat hónapon keresztül ropta a táncot. A szegényebb emberek is megpróbálták legalább a látványos lagzikkal utánozni a tehetősebbeket. Sokszor jóval az erejükön felül költekeztek csak azért, hogy legalább egyszer az életben jól érezzék magukat A főurak és udvaroncok az örök etikett szabályai szerint már régen át- lejtettek a múlandóságba, de a csöppet sem haladó hagyományok még ma is élnek. Erről tanúskodott Kúbinyi Ferenc „lm, itt áll előttünk az ékes menyasszony .. című dokumentumjátéka, amelyet hétfőn este sugárzott a Petőfi rádió. Egy dunántúli községben levő esküvőre látogattak el a rádió munkatársai. Olyan településre, amelynek utcáin szépen sorjáznak az újonnan épült, modem lakóházak. Szorgalmas, igyekvő emberek élnek a faluban, akik keményen dolgoznak a mindennapi megélhetésért, de amikor a gyerekeik kiházásításáiról van szó, akkor elszabadulnak a józan ítélőképességek. Már hónapokkal az esküvő előtt megkezdődik ä készülődés, a szülők elképesztő költekezése nem ismer határokat. A kivagyiság munkál bennük, hogy majd a nagy napon megmutassák a falunak, mi mindenre telik. A műsorban megismert vőlegény autószerelő, szülei pedig a -termelőszövetkezet tehenészetéiben dolgoznak. A lakodalomba meghívott 150 vendég részére 70 ezer forintért vásároltak ételt és italt. Igaz, a fiataloknak adott ajándékok sokat visz- szatérítettek a kiadásokból és a menyasszonyi tánc is bőven hozott a konyhára: egyetlen estén 35 ezer forintot kapott a táncoslábú menyecske... Főúri lakomákkal vetekedő étlap is volt á lakodalomban, csupán az emberi kapcsolatok melegsége hiányzott ebből a pénzszagot lihegő, önmutogató forgatagból. {.Andódy)