Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-04 / 103. szám

1980-ban félmillió pár cipő Ez évtől tovább korszerűsítjük szolgáltató-hálózatunkat rű műhelyek építésére és a leg­modernebb gépek beszerzésére. Jelentős volt az az összeg, ame­lyet erre a célra fordítottunk és fordítunk jelenleg is. Szükség ifi van erre a fejlesztésre, hiszen a terveink a közeljövőben még merészebbek. Termékeink minősége' már visszaszerezte a szövetkezet ré­A 38 méter hosszú szalagról naponta 800 pár cipő kér SÍ la gi hírnevét olyannyira, hogy cipőink most már exportra is alkalmasak. Ebben az esztendő­ben 60 ezer pár medgyesegyházi BÖRTEX cipőt szállítunk a Szovjetunióba és a Német De­mokratikus Köztársaságba. 1975-ben a negyedik ötéves terv utolsó évére terveink to­vábbi igen jelentős mennyiségi gyártást irányoznak elő és egy­úttal nagyobb eredménynöve­kedést tűznek ki célul. A mér­legzáró közgyűlésünk az árbevé­telt 70 millió forintban, a cipők számát 200 ezer párban hatá­rozta meg. Most már senki nem kételkedik abban, hogy ezeket a hatalmasnak tűnő eredmé­nyeket el tudják-e érni. Távo­labbi terveinkben az szere­pel, hogy évenként úgy növel­jük a termelést, hogy az 1980-as évben félmillió pár cipőt gyárt­sunk, az árbevétel pedig elérje a 170 millió forintot. Mindezek a tervek reálisak. Szövetkezetünk olyan üzemi épületekkel, műhelyekkel, mo­dem gépekkel, felszereléssel rendelkezik, amelyek elérhetővé teszik ezeknek a nagyszerű ter­veknek a valóra váltását Természetesen az iparszerű termelés mellett nem feledke­zünk meg szolgáltatóhálóza­tunk munkájának javításáról sem Ez évben korszerűsítjük a medgyesegyházi és mezőkovács­házi saolgáltatóházat, s ezt kö­vetően sorra kerül valamennyi. Termékeink képletesen szól­va Is „állják a earat”. A BÖR- TEX cipőkre nemigen érkezik panasz, kedveltek az ország va­lamennyi részében és egyre töb­ben nyúlnak a polcokon sora­kozó cipők közül azok felé, ame­lyeken ott díszlenek a BÖRTEX márkajelzések. hhez a nehezen kiví­£ vott hírnévhez nem­csak hogy ragaszko­dunk, hanem még in­kább növeljük a gyártmányaink ii-ánti követel­ményeket. Szakembereink kezén és a meón nem csúszhatnak át hibás aruk, nemcsak a magunk, hanem egyre szélesedő vevőtá­borunk érdekében sem. (—) Az elmúlt évben épült műhelycsarnokban kapóit helyet a tűzüde hogy a negyedik ötéves terv vé­gére kigazdálkodjáik a vesztesé­get. Az összefogásnak, az egyet- akarásnak meglett az eredmé­nye. 1971-ben bár a termelési érték már meghaladta a 25 mil­lió forintot, a csaknem félmilli­ós veszteséget nem lehetett még ekkor elkerülni. Javult a mérleg a következő évben, 1972-ben, amikor válto­zatlan létszám mellett a terme­lés több mint egymillió forint­tal nőtt, és ugyancsak több mint egymillió forint volt a nyere­ség is. Kiugró évnek számított a következő, az 1973-as. A termelési értékeket az elő­ző évhez viszonyítva tíz­millió forinttal növeltük s a nyerség is meghaladta a há­rommillió forintot. Egy kis túl­zással szólva, szinte magunk sem hittük, hogy egy év alatt 100 ezer pár cipőt is lehet gyár­tani. Pedig így volt az 1974-es évben, amikor igaz, már 314 dolgozó több mint 52,5 millió forint termelési értéket állított élő, és a nyereség alig-alig maradt el az ötmillió forinttól. Persze mindehhez a kollektíva egyetakarásán kívül arra is sükség volt, hogy többet for­dítsunk beruházásokra, korsze­zövetkezetünk, a mcd- gyesegyházi BÖRTEX immár harminc éve áll a lakosság rendel­kezésére. A mezőko­vácsházi járás szinte majd min­den községében kiváló szakem­bereink állnak a lakosság ren­delkezésére. Ott vannak a köz­ségekben cipészeink, férfi és női fodrászaink, fényképészek, órások, női és férfi szabók. Har­minc esztendeje már éppen — hiszen szövetkezetünk 1945. má­jus 1-én alakult 24 taggal —, hogy javítással és méretes mun­kák készítésével foglalkozik. A megváltozott követel­mények és igények egyre sür­getőbben követelték, hogy a szolgáltatások mellett kialakít­suk az iparszerű nagyüzemi ter­melést is. így azután évről évre növeltük szövetkezetünk taglét­számát és ilyen arányban egyre nagyobb termelési értéket állí­tottunk elő.. Tizenöt esztendő­vel ezelőtt 78-an tevékenyked­tek a szűkös, korszerűtlen mű­helyekben és a termelési érték aldg-alig haladta meg a három és fél milliót, de már — és ez nagy szó volt akkor — hatezer 800 pár cipőt gyártottunk. Eb­ben az időszakban kezdtük he­lyesen értelmezni a nagy- és kisipar kölcsönös kapcsolatának fontosságát. Szerencsére nem csak ml isimertük fel a kisipari szövetkezetek hézagpótló szere­pét.-» Aztán évről- évre egyre több cipő hagyta el műhelyein­ket. öt évvel később, 1985-ben a 122 dolgozó csaknem hétmillió forint termelési értéket produ­kált és a belkereskedelem részé­re, vagyis a vásárlóknak miír 13 ezer 400 pár cipőt készítettünk. Ebben az időszakban kapott egyre jelentősebb szerepet ná­lunk is a javítás, szolgáltatás és egyre biztatóbban bontakozott ki a textilruházati áruk gyártá­sa is. Nemsokára elkészül az uj üzemépület, ahol évente 200 ezer pár cipőt gyártunk A későbbi években a kezdeti lendület kezdett alább hagyni, mert olyan sajnálatos szemlélet uralkodott el, hogy cipőt gyárta­ni csak szakmunkás tud, a nők és betanított dolgozók foglalkoz­tatása ebben az iparágban nem igen lehetséges. Ez a szemlélet fékezően hatott a nagyobb ered­mények elérésében. Mindezek ellenére 1970-ben csaknem 250- en dolgoztak már, akik 15 mil­lió forint termelési értéket ál­lítottak fel és a cipőgyártás mennyisége meghaladta a 27 és fél ezer párat. A javítás, szolgál­tatás értéke is meghaladta a két­millió forintot. Döntő fordulat következett be szövetkezetünk életében a ne­gyedik ötéves terv kezdetén. Üj vezetőséget választottunk, mely­re nem kisebb feladat hárult, mint hogy rendet teremtsen a veszekedések, széthúzások köze­pette, s változ.tassan a szemléle­tien. Ezután határozat született — sok-sok tanácskozás után — Mcózásra váró cipők

Next

/
Oldalképek
Tartalom