Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-31 / 126. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS ms. MÁJUS 31.. SZOMBAT Ara: 1,— forint XXX. ÉVFOLYAM, 126. SZÄM Egymilliónál többen Az Elnöki Tanács ülése iz igaiságugvminiszter jelentése az amnesztiarendeiet végrehajtásáról A szám, önmagában fe le­nyűgöző. Magyarországon egy­milliónál többen ■ üdülhetnekl Pontosabban fogalmazva: eny- nyien vehetik igénybe kedvez­ményesen a SZOT-üdülőket és a vállalatok, intézmények sa­ját kezelésű nyaralóit. Ha ar­ra gondolunk, honnan indul­tunk, a fejlődés vonalát me­redeken szökő grafikonnal áb­rázolhatjuk, a negyvenes évek végének szerény, 80 ezres ada­tát tekintve kiinduló pontnak. Igaz, ha arra gondolunk, há­nyán nem üdülhetnek még, a további fejlődés teendőinek so­ra vetítődik elérik. A család kézhez kapja ä kék, rózsaszín beutalókártyá­kat. jobbára nem veszi szem­ügyre azt az apró számjegyet, amely kétheti nyaralásunk do­kumentumán szerényen meg­húzódik. Azt a bizonyos ösz- szeget, amibe egyetlen ember üdülése kerül. Azt a négyjegyű számot! A magunk pénztárcá­jában gondolkodunk, egybevet­jük a kedvezményes térítési dí­jat á költőpénzzel, amit jó előre félretettünk s amiből maid gyü­mölcsöt, csokoládét, üdítőt, reg­geli kis féldecit, netán az esti asugapartit „finanszírozzuk”. És sóhajtozunk: sok pénz kell ehhez a nyaraláshoz. Gondol­kozzunk kicsit pontosabban: a magunk nyaralásához, a ma­gunk hobbiljaihossi kedvtelésé­hez. Az üdülésünk — mindnyá­junk nyaralása — nagy-nagy költségeit az államkassza vi­seli. MilliárdokkaL Ezek tartal­mazzák az üdülők felújítási költségeit — százmilliókat — a temérdek sportszert, a menük választékosságát; mindazt, amit úgy summáz a családanya, az apa: az a jó itt, hogy kiszol­gálnak, hogy nem kell dolgoz­nom. lazíthatok. S ennek a „lazításnak” sokféle változatát, kinek-kinek hozzáférhető, igé­nyeihez és gyermekei számához igazított mértékét igyekszik megteremteni a SZOT, a válla­lati szakszervezeti bizottság, az állami és az üzemi pénzügyi alapok sora — az egész szo­ciálpolitika. Ide tartoznak olyan ötletek, okos kezdeményezések, hogy piciny gyerekkel is kap­hasson beutalót a család, némi főzési, mosási lehetőséget te­remtve — kismamák a meg­mondhatói, mennyivel pihente- tőbb ez a nyaralás is, mint ott­honi napjaik. Vagy az a na­gyon szép, derék buzgólkodás, gyáraknál is. központi üdülők soránál is, hogy nagycsaládo­soknak 'nyújtsanak különleges kedvezéseket: a több szobától egészen az ingyenes üdülteté­sig. íme, a szép oldalak — fö­lényben, * letagadhatatlanul. Büszkék vagyunk, büszkék le­hetünk mindre. Nem lehet azonban hallgatni arról sem. hogy az üdültetési gnunka. a beutalók elosztása, ennek á hallatlanul nagy szo­ciálpolitikai kedvezménynek az odaítélése hordoz magában fer- deségeket, problémákat is. Utalt ezekre a népi ellenőrzés egyik vizsgálata, számot vetet­tek visszásságokkal az üdülte­tés „gazdái”, a szakszerveze­tek is. Sőt, a kormány is fog­lalkozott ezekkel a kérdések­kel. Miről is van sző? Arról, hogy a több, mint egymillió beutaló nem „szóródik” eléggé. Kiala­kult —< javarészt a szellemi dolgozók rétegéből — olyan nagy csoport, amely szinte min­den évben, majdhogynem au­tomatikusan, megkapja ezt a kedvezményt. És százezrével vannak dolgozók, házaspárok, de családok is, amelyek nyolc­tíz évenként vagy még ritkáb­ban jutnak beutalóhoz. „Kies­nek” a látószögből. Vagy, ami legalább ennyire baj: tudomá­sul veszik sokhelyütt a felso­rolt gondjaikat s nem a segí­tés, a gondok áthidalásának módjait kutatják esetükben, hanem megállapítják; „olyanok a körülményeik, hogy nem ér­demes nékik beutalót felaján- laniH. Fonákságok, bosszantó hibák. Annál is inkább, mert nem kel­lenek világmegváltó intézkedé­sek a korrekcióhoz. Az elvek következetes betartására lenne szükség. Arra, hogy a főidény­re szóló beutalók többségét az érvényes rendeletek szellemé­ben juttassák a jogosultaknak, már év elején számba vegyék mindenütt az igényeket s an­nak a munkának az értékét, jellemzőit, amely ezt a jutal­mat — mert jutalom, ajándék is a kéthetes kedvezményes üdülés — a legjobbaknak s a legjobban ráutaltaknak juttat­ja. Sok-sok ilyen .kelléke” is van annak, hogy elmondhas­suk: jó munkát végeznék az üdültetési felelősök. És sok elő­relátásra, okos szervezésre, jó gazdálkodási módszerekre lesz még szükség ahhoz, hogy a mai üdülési hálózat megfele­lően tovább gyarapodjék. Át­gondoltabb építési programra, a társadalmi és a vállalati ér­dekek helyes egyeztetésére uta­lunk. Arra, hogy az ország sok szép vidéke kínál ma még ki­aknázatlan lehetőséget üdülők építésére. Értő felfedezések, az anyagi eszközök célszerű fel- használása közelítheti meg majd a „másfél millió beutaló” kilométerkövét, az elő- és utó­szezonban is nyitva tartható, a mainál sokkal .több üdülőház kialakítását. Már kopogtat a nyár. Hívo­gat a Balaton, a Mátra, a Bükk, a Velencei-tó, a Bakony. Jó időért drukkolunk; aztán már csomagolhatunk js. Egy­milliónál többen. V. M. Szakszervezeti aktíva-értekezlet Békéscsabán Duschek Lajosné SZOT* titkár tartott előadást Május 29-én, csütörtökön szakszervezeti aktíva-értekezle­tet rendezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Békéscsabán, az SZMT székházában. Az ér­tekezleten ott voltak az szb-tit- károk, a nagyobb vállalatok párttitkárai, valamint többen a társadalombiztosítási aktívák közül. A mintegy 160 résztvevőnek Duschek Lajosné, a párt Köz­ponti Bizottságának tagja, a SZOT titkára tartott előadást „Időszerű szociálpolitikai kér­dések” címmel. Előadása után a jelenlevők több kérdésére vála­szolt. Az aktíva-értekezleten részt vett Kovács István, a SZOT el­nökségének tagja, a MEDOSZ főtitkára és Nagy Jenő, a párt megyei bizottságának titkára is. Duschek Lajosné, a SZOT tit­kára a délutáni órákban Gyu­lára látogatott, ahol megtekin­tette a SZOT—MEDOSZ gyógy­üdülőt. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács meghall­gatta az igazságügyminiszter jelentését a hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója al­kalmából gyakorolt közkegye­lem végrehajtásáról. Az am­nesztiarendelet alapján eddig 1685 elítélt büntetésének vég- I rehajtását elengedték. 2810 sze­mély ellen á büntetőeljárást A XXIV. pedagógusnap alkal­mából az oktatási miniszter eredményes oktató-nevelő mun­kájuk elismeréséül pedagóguso­kat tüntetett ki. Kiváló Óvónő kitüntetést ka­pott Csernus Istvánná, a szarvasi Vásártéri Óvoda veze­tő óvónője. Kiváló Tanító lett Geéb Lajosné, az orosházi 3. sz. általános iskola tanítónője és Hári Józsefné szakfelügyelő, a nagyszénási általános iskola tanítónője. Kiváló Tanár kitün­tetésben részesült Kecskeméti Gábor szakfelügyelő, a békési gimnázium és szakközépiskola testnevelő tanára és Széles Mi­megszüntették és mintegy 25 ezren mentesültek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Az Elnöki Tanács meg­állapította. hogy az amnesztia- rendelet végrehajtása megfelel a kitűzött céloknak, és az igaz­ságügyminiszter jelentését jó­váhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács ezután bí­rákat mentett fel és választott meg, továbbá egyéni kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) hályné, a gyulavári általános iskola matematika-fizika szakos tanára. A munkaügyi miniszter a Munkaügy Kiváló Dolgozója ki­tüntetésben részesítette Zatykó Andrást, a békéscsabai 635. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanárát és Páka Györgyöt, a gyulai 613. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet tanárát. A Munkaügyi Miniszter Dicséreté­ben részesült a szocialista szak­munkásképzésben végzett ne­gyedszázados tevékenysége elis­meréséül Izsó Antal, a békéscsa­bai 611. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanára, Kincses Sándor és P. Kovács Lajos, a gyulai 613. sz. Ipari .Szakmun­kásképző Intézet tanárai, vala­mint Tarkovács Imre, a békési 636. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója. A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést vehette át több évtizedes kimagasló mun­kája elismeréséül Dér Mária, a békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző igazgatója. Ülést tartott a KISZ vb Csütörtökön délelőtt ülést tar­tott a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Békés megyei Bizottságának Végrehajtó Bi­zottsága Békéscsabán. A tes­tület először a szakmunkásta­nulók körében végzett KISZ- munkáról szóló 'jelentést vitat­ta meg. A szakmunkás-tanulókkal a KISZ-nek is különös gondos­sággal kell foglalkoznia, hiszen ezek a fiatalok alkotják majd társadalmunk vezető osztályát, a munkásságot. Ezért az egyik legfontosabb feladat a szak­munkásképző-iskolák és az üze­mek, gyárak közötti kapcsolat elmélyítése. A szakrnunkás- tanulók körében a szervezett­séget is növelik; megyénkben 57 alapszervezet és nyolc isko­lai csúcsszervezet, működik, vi­szont a szakmunkástanulóknak csak 44 százaléka tagja a szö­vetségnek. A megyei végrehajtó bizott­ság ezután a szeghalmi járási KISZ-bizottság és úttörőelnök­ség munkáját tárgyalta meg. Vendégeink a Szára partjáról Békésen mutatkozott be először a penzai ének-, zene- és tánc- együttes. (Képes riportunk az 5. oldalon) (Fotó: Bódis) Békés megyei pedagógusok kitüntetése Budapesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom