Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-29 / 124. szám
Rádiójegyset Kegyetlen játék Karinthy Ferenc Bösendorfer című drámáját hallottuk a Rá- dtászínház legutóbbi bemutatóján. Hétfőn este a Kossuth, adón sugárzott műsor arról szólt, hogy egy unatkozó férfi különös szenvedélyének hódol. Újsághirdetés alapján telefonon felhív egy beteg, magányos öregasszonyt, aki zongorát kínál eladásra. Bösendorfer márkájú, jobb napokat látott zeneszerszámot. A férfi különböző elváltoztatott hangokon alkuszik a zongorára, s az idős hölgy teljesen zavarba jön a hirtelen kereslet miatt. Beszélgetéseik alkalmával két beteg, magányos ember sorsa villan fel a hallgató előtt. Az asszony az öregség miatt kénytelen lassan eltávozni az életből, de a férfi valójában sose találta helyét a világban. Valóságos kapcsolatok helyeit csupán egy vékony telefonzsi- nór köti az emberekhez. Egyetlen öröme, hogy gyilkos komolysággal játszik. Több ez, mint egyszerű telefonbetyárko- dás, hiszen őszintén megijed akkor, amikor úgy érzi, hogy bajt okozott a szívbeteg asszonynak. Ám a hibát is csak a saját módján, újiabb kegyetlen játékkal próbálja helyrehozni. A Barliay Gusztáv rendezte „láthatatlan színházban” két emberi hangra és a telefoncsengésre komponált magas feszültségű drámát hallhattunk. Az emlékezetes élményt adó műsorban két nagyszerű színész — Sulyok Maria és Sinkovits Imre — a magányos lélek mélységeit mutatták be. A Női/ Károly: Nyitott ablak Zenés bohózat a Jókai Színházban Könn3'ű nyá resti szórakozást ígér az évad utolsó bemutatóján a békéscsabai Jókai Színház. Ilyenkor, május végén, pokolba a komoly gondolatokkal! Hadd búcsúzzunk őszig a színháztól az önfeledt nevetés örömével! Bevált recept tehát, ha . elővesszük a jó öreg operettet. A békéscsabai társulat is Nóti Károly: Nyitott ablak című bohózatát tűzte műsorára. A színpadon látható történet egyszerű, szinte csak arra szolgái, hogy alkalmat adjon a ko- médiázásra. A vidéki kisvárosba érkező katonaság felzaklatja a polgárok életét és a lányok álmait. Félreértésekkel tarkított, szelíd háborúság dúl a polgármester és a katonaság között. Végül természetesen minden bonyodalom megoldódik, a szerelmesek egymásra találnak és a városban is helyreáll a béke. Nóti Károly ezt a művét akkor írta, amikor a Hippolyt, a lakáj című filmjével már országos sikert ért el. A celluloid szalagok megőrizték a film értékeit, de az egykori színházi bemutatók hangulata csak a legidősebb nemzedék rózsaszínű álmai között él. Arra nincs lehetőség, hogy visszaidézzük, vajon 40 évvel ezelőtt miként hódított a zenés műfaj, de azt megfigyelhetjük, hogy ma hogyan játszunk operettet. A Lovas Edit által rendezett békéscsabai előadás kihasználja a vidám hangulatteremtés minden fogását, s közben egy-egy fintort is mutat a könnyű múzsáinak. Nem az operett paródiáját adják, csak néha el-elgör- bülő tükörben mutatják be a ferencjózsefi „boldog békeidők” sarkantyüpengetős, tejszínhabos szirupvilágát. Ám az operett olyan érzékeny madárnak bizonyul, amelyre nemhogy ágyúval, de még csipkelődő csúzlival sem érdemes lőni, mert nem tudja elviselni még az élcelődést sem. Lovas Edit is, mintha bocsánatot kérne a grimaszokért, hiszen sokszor nincs szíve kihagyni a darabból néhány elsavanyodott jelenetet. (Például a . szakállas viccnek számító „száz fokon forr a víz, a kilencven fok derékszög” és hasonló részek elma- * radhattak volna.) A bemutató legnagyobb értéke, hogy alkalmat adott néhány színésznek a parádés komédiázásra. Barcza Sva kellemesen énekel, szép táncmozgással, Széplaky Endre a tőle már megszokott „széplakys humorral” alakítják a polgármester házaspárt. Maday Ernőbe és Kárpáti Tibor színészi munkáját dicséri, hogy a gazdag kisasszony és a jóvágású katonatiszt jellegzetes operettfiguráinak friss tavaszi bájt, emberi vonásokat tudtak kölcsönözni. Cserényi Béla kulturált mértéktartással vitte színre az őrnagy alakját. Nagy sikere volt a szakácsnőt alakító Boross Máriának és Balázsi Gyulának is,' aki egy őrvezetőt játszott. Gyurcsek Sándor a közlegény figurájából kedvesen csetlő-botló, Svejkre emlékeztető alakot formált. Apró szerepében sajátos hangulatot vitt a színpadra Sipka László, aki a hatalom árnyékától görcsbe merevedő kisembert játszotta — kitűnően Bőven jutott a közönség elismeréséből Mihók Évának, Kaskó Erzsébetnek és Pólyák Zoltánnak is. Az est leghálásabb feladata a Holpert János vezette zenekarnak jutott, akik olyan örökzöld melódiákat tolmácsolhattak, mint az „Éjjel az omnibusz tetején” „Asszonykám adj egy kis kimenőt”, vagy a „Jöjjön velem nagysád simit járni” kezdetű dalok. Barta Juditnak, a mesterség szabályait betartó koreográfiája is megtette hatását: a táncos betétek sorra tapsos sikert arattak. Suki Antal díszletei és Vág- völgyi Ilona jelmezei híven szolgálták az előadás hangulatát. Andody Tibor Békési sikerek Tollában unelynek tagjai között 2 mező- gazdaság és az élelmiszeripar számos neves szakembere megtalálható — foglalkozott a zöldségfélék termelésével, értékesítésével, az öntözés, ! helyzetével, -a gépellátásáal és forgalmazással, a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetével, a zárt rendszerű termelési módok tapasztalataival, a háztáji gazdaságok szelepével, a szövetkezetek jogi képviseletével, a környezetvédelemmel. A kulturális bizottság az elmúlt ciklusban többek között megtárgyalta a múzeumok helyzetét, a művelődési otthonok és általános iskolák gondjait, megvitatta a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását, az iskolai tanszergyártás és forgalmazás helyzetét, a nemzetiségiek kulturális tevékenységét, a szocialista brigádok művelődésével kapcsolatos kérdéseket. Gyakorlattá vált az >s. hogy az éves költségvetést tárgyaló ülésszakok előtt a bizottságok tájékoztatást kérnek a Pénzügyminisztériumtól és a Nemzeti Banktól. Az 1973-as esztendő költségvetési vitájában például 90, az 1974. éviben pedig 100 képviselője fejtette ki álláspontját. Az 1974-es év költségvetésével kapcsolatban elhangzottak jegyzőkönyve pedig meghaladja az ezer oldalt. Múlt év decemberében a költségvetés tárgyalásánál is több kérdésben volt vita a bizottságokban, csak abban nem., hogy 1975-ben — amikor kedvezőtlen világgazdasági változásokkal kell számolni — a népgaz dasági, a vállalati és a szövetGyurcsek Sándor, a közlegény i kezet! tervek megvalósításának egyik legfontosabb feltétele, hogy közüggyé váljék a tartalékok feltárása és hasznosítása. A parlamenti bizottságok az elmúlt négy év során olyan fontos témákban foglallak állást — a törvényjavaslatokon kívül —, mint az ipar és a kereskedelem kapcsolatának javítása, a betöltetlen körzeti orvosi állások számának csökkentése, a közutak építésének meggyorsítása. a korszerűbb pedagógusképzés előmozdítása, a nagyberuházások megvalósít- tási idejének rövidítése, a vidéki városok tömegközlekedésének javítása, hogy csak egy töredékét említsük a témáknak. A bizottsági üléseken a légkör hőfoka témánként változik. Voltak olyan tanácskozások is. amelyeket éles vita. „harcos magtartás” jellemzett, de az általános mégis az. hogy a képviselők és a szaktárcák vezetői a higgadt felelősség hangján szólnak a problémákról és keresik a megoldás útját-mód- iát. Az is megállapítható: ha e „kis parlamentekben” elemző javaslatokban gazdag munka folyik is, ez mégsem csökkenti a plenáris ülések elevenségét. Sőt néha felerősíti azt, hiszen egyik-másik képviselő mór egy kisebb testület állásfoglalásának ismeretében, az érintett tárcák elvi támogatását élvezve, az összefüggéseket jobban látva állhat elő javaslataival. Amit az ország nyilvánossága előtt zajló vitában ma már joggal el is vár a közvélemény minden képviselőtől (Folytatjuk) Keserű Lino % A Tolna megyei műszaki hónap ’75 keretében a Tamási Állami Gazdaság és a Tolna megyéi AGROKER Vállalat tanácskozással egybekötött gépbemutatót rendezett, május 28-án a Tamási Állami Gazdaság központjában. A tanácskozáson négy előadás hangzott el, közöttük a szovjet traktorexport képviselőjének, Romanyec Alekszej Fjodorovicsnak az előadása „A szovjet gabonakombájnok konstrukciós változásai” címmel. Az előadások után nagy érdeklődés mellett működés köztien mutatta be a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár békési gyára az évek óta gyártott, és jól bevált Ballisztik-ont, valamint az elmúlt évben kifejlesztett és ma már sorozatban gyártott gépeit. Ugyancsak érdeklődve figyelték a jelenlevők — a gépbemutatón legtöbb géppel szereplő gépgyáriak — Vartran családjának két tagját, a Mobil—Vartran 200-as és a Vartran 250-es szállítócsigát, valamint a sze- mestermény-tartósítót, amely helyettesíti az oly költséges, nagy fűtőolaj-fogyasztású szárítást Tóth György Ne várjanak papírra! Az őr utca D 'S-as épületsor lakói nem a legkellemesebb környezetben élnek. Az ősrégi utca szintje közti, 15—20 centi- méteres különbségek nemcsak az ott lakó autósok életét, hanem mindenki helyzetét keserí. tik. Esős időben ugyanis — és mostanában elég sok az eső — valóságos tengerek keletkeznek a 8—10 négyzetméteres mélyedésekben, amelyek szinte mind a járda mellett húzódnak és, ha arra megy, kényszerűségből, egy-egy személygépkocsi, vagy építőanyagot szállító teherautó, bizony alaposan befröcsköli a járdát, de még a nem elég fürgén elugrő" gyerekeket, járókelőket is. Az út jelenlegi állapota enyhén szólva rossz. A javítás, állítólag a kötöttárugyári építkezés miatt, amely már befejeződés előtt áll — marad el. Mondjuk, ez érthető. Ám egyáltalán nem értheti, hogy a D lépcsőház feljárójának a szerkezetét miért nem javítják meg az illetékesek? Az egyik oszlop már 5—6 centi méternyire levált az épületről és ledőléssel fenyeget. A gyerekek — tekintve, hogy teljesen rossz, az úttest — a járdán játszanak. Csak ebben a lépcsőházban több mint 20 gyermek él. A lakók már több ízben szóltak a balesetveszélyes külső lépcsőfeljáró miatt, a házfelügyelőnek is, s más illetékesnek is. Igaz, csak szóltak! Erről papír nincs. A lakók nehezen fognak tollat. Vajon ezért nem javítják ki az életet veszélyeztető hibát? Vagy a javításáért anyagi felelőst nem tudják megállapítani? Az épület átadása harmadik éve történt, a garancia már lejárt. De az épületen ott díszeleg az IKV szép emblémája: Ez a ház az Ingatlankezelő Vállalat kezelésébe tartozik. Ügy véltük ezt az emblémát nem csak dísznek tették ki. ha már any- nyi pénzért egyáltalán kitérték Békéscsabán. Ne várják meg az illetékesek, amíg „papír” is készül a lépcsőfeljáró szerkezetének le- dőléséröl, mert abban esetleg gyászjelentések is szerepelnek majd azokról a személyekről, esetleg gyerekekről, akik a súlyos felelőtlenség áldozataivá válhatnak. V. D Köszontjiik penzai vendégeinket! öt esztendős Békés és a szovjetunióbeli Penza megye testvéri kapcsolata. 1970 júniusában • Frank Ferenc elvtársnak, az MSZMP Békés megyei bizottsága első titkárának vezetésével utazott küldöttség Penzába, hogy részt vegyen a minden évben megrendezésre kerülő „Sarló és kalapács” ünnepségen, majd megállapodást írjanak aló a két megye testvéri együttműködéséről. Küldöttségünket kivételes fogadtatásban részesítették Penza megye párt- és tanácsi vezetői s a Penza megyei dolgozók. Egyértelműen kifejezték, hogy egymástól tanulva, egymást segítve sokoldalúvá, színessé és gyümölcsözővé kívánják tenni a két megye kapcsolatát. Az elmúlt, öt esztendő azt bizonyítja, hogy Békés és Penza megye kapcsolata a testvéri barátság szellemében mélységesen megerősödött. 1971-ben Békés megyében fogadhattuk Penza megye magas szintű képviselőit, élén L. Jerminnel, az SZKP Penza megyei bizottságának első titkárával. 1973-ban Dorosen- ko. a Penza megyei Tanácf elnöke által vezetett küldöttség látogatott el Békés megyébe. Közben rendszeVessé vált a két megye között a szakemberek, a műkedvelő művészeti együttesek cseréje. Jól fejlődtek a testvérvárosi és testvérüzemi kapcsolatok; ízelítőt kaphattunk a Penza Képtár képzőművészeti kincseinek orosz-szovjét anyagából; feledhetetlen élményekben részesítette Békés megye művészetet szerető és művészetet pártoló közönségét a penzai zené- és táncegyüttes, illetve a penzai művészegyüttes. Ugyanakkor' Penza megyében vendégszerepeit két alkalommal is a békéscsabai Balassi Táncegyütes, valamint a gyulai Körös Táncegyüttes és az orosházi Madrigál Kórus. Reprezentatív kiállítást rendeztünk a Penzai Képtárban megyénk képzőművészeinek alkotásaiból. Április 4-én, felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából jelent, meg a Békés megyei Tanács V. B. művelődés- ügyi osztályának gondozásában a Penza című kötet, amely a testvérmegyét és a 400 ezer lakosú megyeszékhelyet mutatja be, ismerteti meg Békés megye lakosságával. A Népszava 1975. május 2.1-i számában „Könyvek a világról” című rovatában erről a következőket irta: „... A képeskönyv szövegében is értékes és nagyon érdekes ismereteket nyújt a Moszkvától jó 700 kilométerre, keletre fekvő, ősi orosz területről, amelynek egyik érdekessége: távolabbi rokonaink közül a mordvinok is elég nagy számban lakják. A testvéri kapcsolatok igen tartalmasak, s mivel régi keletűek, nagyon sokoldalúak; mégsem képzelhető el, hogy a Penzába látogató Békés megyeiek mindenkit alaposan tudjanak tájékoztatni ott szerzett benyomásaikról. Éppen ezért az ünnepi jellegen túl a kiadvány valóban hasznos, hiszen . . élményszerű bepillantást nyújt ebbe a számunkra egyszerre közeli és távoli világba”. Amiről eddig szóltunk, ékesen bizonyítja, hogy Békés és Penza megj'e kapcsolata elvtársi, baráti, testvéri kapcsolat, olyan együttműködés, amely évek alatt izmosodott, erősödött az őszinte szeretet és megbecsülés sok ezer szálával, és amely további lehetőségeket nyújt a még tervszerűbb továbbfejlesztéshez, szélesítéshez. Most, amikor, köszöntjük Békés és Penza megye testvéri kapcsolatának ötödik évfordulóját, tisztelettel és szeretettel köszöntjük a megyénkbe érkezett penzai városi ének-; zene- és táncegyüttest is, és nagyon sok sikert kívánva bemutatkozásukhoz, fellépéseikhez.
