Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-27 / 122. szám
A Magyar Polgárt Védelem megalakulásának 25. évfordulójára a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága és a Magyar Szocialista Munkáspárt Polgári Védettem Bizottsága polgári védelmi jubileumi versenyt hirdet meg a műszaki-mentő, a vegyvédelmi szak- szolgálatok, az egészségügyi szakszolgálati alakulatok szakaszai (alegységed) részére. A versenyben való részvétellel a polgári védelem állománya csatlakozik az 1975-os év legfontosabb eseményeinek, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója méltó megünnepléséhez. A jubileuma versenyek célja: az elmúlt negyedszázaid eredményeit számbavóve, bemutatni az ország dolgozóinak a polgári védelem magassántű felkészültségét, és demonstrálná a polgári védelmi szervezetek mély, felelősségérzettel áthatott munkáját, hazánk, szorási alapszintű versenyek 1975. VI. 1-tól VIII. 1-ig. 2. Fővárosi és megyei döntők 1975. VII. 15-tól IX 12-ig. 3. Országos döntők 1975. X. 2-tól 17-ig. A versenyek a polgári védelmi kiképzésében elsajátított ismeretekből összeállított ver- senykövetelmény alapján kerülnek megrendezésre. A versenybe benevezett és a verseny követélményednek megfelelő alegységeket — továbbjutástól függetlenül — kiképzettnek kell nyilvánítani. A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága és a Magyar Szocialista Munkáspárt Polgári Védelmi Bizottsága felikéri a polgári védelem valamennyi beosztottját, aktivistáját és parancsnokait, hogy részvételükkel, támogatásukkal segítsék elő e nagy jelentőségű — az egész ország polgári védelmi szervezeteit átfogó — verseny megszervezését és végrehajtását Amit a Jubileumi versenyről tudni kell Negyedszázad a polgári védelemben Gyaremoagá- sú, energikus ember Bajusz Péter,, a Mező- hegyesi Cukorgyár polgári védelmi törzsparancsnoka. Szívesen és nagy hozzáértéssel beszél hivatásáról. Nem csoda, hiszen több mint 25 éve részese a polgári védelemnek. Ahogy mondani szokás, ott volt ennek a ma már elismert védelmi szervezetnek a születésénél. bölcsőjénél. Ezekről a kezdeti évekről kérdem. Hogyanis indult, miként kapcsolódott be ebbe a munkába? — Szovjet hadifogságban voltam Ott olyan munkát végeztem, nemcsak magam, hanem többen, amelyik után hazabocsátáskor elismerő sorokat adtak át nekünk a szovjet elvtársak. Ennek alapján kerültem 1948. decemberében a cukorgyárba. Akkor még , nem beszéltünk polgári védelemről, hanem légdtalomról. Aztán arról beszélt, hogy rá két évre Tatán elvégezte a tartalékos tisizti iskolát és légoltalmi szakaszparancsnok-helyettes lett az üzemben. Később pedig az üzem törasparancsndka. — Nem volt könnyű, sőt mondhatnám azt is, hogy nehéz volt a helyzetünk. Felszerelés hiányában a beosztott állományt az első időkben nem is igen oktattuk. Munkánk arra szorítkozott, hogy alaki gyakorlatokat végeztettünk az emberekkel. Kiképzési tervet vagy ehhez hasonló elképzelést nem kaptunk. Ékre csak később került sor. Sokat jelentett az 1954-ben elvégzett légoltalmi tiszti iskola. Ékről az iskoláról alhadnagyként kerültem ki. Utána már könnyebb volt, de megállni nem lehetett. Az amit ott elsajátítottunk kevésnek bizonyult, tovább kellett tanulnunk. Az ellenforradalom után, 1957-ben, amikor a polgári védelmet új alapokra helyezték, már egészen másképpen láttuk a szervezet jelentőségét és nyugodtan mondhatom, nemcsak mi függetlenítettek, hanem a lakosság és az üzem dolgozói is. Megértettük, hogy szükséges felkészülni minden eshetőségre. Arra a kérdésre, hogy a több mint 25 éves szolgálati ideje alatt mire emlékszik legszívesebben, kevés gondolkodás után válaszolt: — Sok kedves emlékem van, de legszívesebben arra gondolok vissza, amikor húsz éves szolgálat után megkaptam a „Honvédelmi Érdemérem” kitüntetést. Ez volt a harmadik, mivél a 15, illetve tíz év után is elismerték munkámat. B J A polgári védelmi kiképzési kötelezettség Ez évben lesz huszonöt éves a Magyar Polgári Védelem. A második világháború után elsőnek a néphadsereg és a fegyveres erők kiépítésére került sor. Ezt követte a polgári védelem, azaz, ahogy akkor nevezték, az akkori viszonyoknak megfelelően a „légólta- tam” megszervezése. 1949-ben hozott kormányhatározatok nyomán, 1950-ben születtek meg országszerte a légoltalom első üzemi, városi, megyei és országos szervei. Elég elővenni e negyedszázadot megörökítő fotóalbumokat, újságokat Szinte kézzelfoghatóan látni, hogy az első „vö- dörüáncoktói”, lakóházi csoportoktól milyen hatalmas utat tettünk meg. Pártunk honvédelmi politikája mindig döntő kérdésnek teikmtette az ország lakosságának, anyagi javainak védelmét. Az ország anyagi erejéhez mérten mindig gondoskodott a polgári védelem fejlesztéséhez szükség'® erőforrásokról. E szilárd alapra épülve érte el a polgári védelem mai fejlettségi fokát. A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága és a Magyar Szocialista Munkáspárt Polgári Védelmi Bizottsága jubileumi versenyt hirdetett meg a 25. évforduló méltó megünneplésére. B jubileumi verseny célja Bemutatni az ország lakosságának a polgári védelem felkészültségét, kiképzési eredményekkel demonstrálni szervezeteink mély felelősségérzettél áthatott munkáját, hogy szervezeteink készek a lakosság védelmére, mentésére, szocialista építőmunkánk vívmányainak, anyagi javainak a megvédésére. E célnak megfelelően a versenybe benevezett műszakimentő, vegyivédelmi és egészségügyi szakaszok az ötéves kiképzési ciklus ideje alatt elsajátított ismereteinknek a magas színvonaláról, tartósságáról, és ttmi a legfontosabb: a gyakorlatban aflkalmazm tudásáról tesznek tanúságot. Egy-egy vernsenyszmten először néhány elméleti kérdés tesztmódszerrel történő megoldására kerül sor. A tesztlapokat a versenyeket rendező és szervező bizottságak állítják össze a PVOP által kiadott „KIKÉPZÉSI PROGRAM A SZAKSZOLGÁLATI ALAKULATOK PARANCSNOKAI ÉS BEOSZTOTT ÁLLOMÁNYA RÉSZÉRE’ című kiadvány meghatározott tárgyköreiből. A tesztlapok kitöltése után kerül sor a gyakorlati versenyre, amely két ütemből áll. Az első ütemben az általános polgári védelmi kiképzések keretében tanultakból összeállított versenyszámok lesznek. Olyan tárgykörök készség szinten való elsajátításáról kell számot adni, amelyek minden polgári védelmi parancsnok és beosztott részére egyformán meghatározottak, mint például: — az egyéni védőfelszerelések fel- és levétele, kezelése; — ön- és kölcsönös segély- nyújtás; — sérülitek szállítása; — részleges mentesítés és így tovább. A második ütemben a szakaszok, típusuknak megfelelően, komplex polgári védelmi gyakorlatot hajtanak végre, kijelölt Versenypályán. E komplex gyakorlatok célja a szakasz összekovácsoltságának, kollektív felkészültségének le- mérése. A gyakorlatok témáit a versenybizottságok szintén a már említett „Kiképzési program” (PVOP 1970.) alapján állítják össze. A teljesség igénye nélkül idézünk néhányat a várható feladatokból: I műszaki-mentő szakaszok — a megalakulás! körletek elfoglalását, — a falazatok megtámasztását, födémek alátámasztását, áthidalások készítését, — mentést romok alól, épületből, — romos óvóhelyek feltárását, faláttörést stb.; fl vegyvédelmi szakaszok — a vegyi- és sugérfelde- rítóst, — a mentesítő állomás berendezését, üzemeltetését stb ; Iz egészségügyi szakaszok — a sebesültgyűjtőhely telepítését, — különböző sérülések megállapítását, — elsősegélynyújtást különböző helyzetekben stb. gyakorolják. A versenyeket a szinteknek megfelelő polgári védelmi parancsnokságok, illetve a fölkért versenybizottságok szervezik, rendezik meg és értékelik. Esek, dióhéjban összefoglalva, a legfontosabb tennivalóik. A részletes feltételekről, versenyszabályokról, követelményekről bővebb tudnivalókkal az illeték® polgári védelmi parancsnokságok szolgálnak. A verseny elsődleges célja: minél több polgári védelmi szakszolgálati alegységet megmozgatva bizonyítani szervezetünk felké- szükségét. Versenyeink sikere, nagy tömegeket megmozgató hatása elsősorban üzemi parancsnokaink, törzseink, szákszolgálat parancsnokságaink hozzáállásán áll vagy bukik. Tisztában vagyunk azzal, hogy sok plusz munkát és áldozatot, szabad időről való lemondást jelent részükre, és a benevezett szakaszok állománya részére a versenyeken váló szereplés. A haszon azonban, amelyet ez a lemondás, áldozatvállalás hoz, felmérhetetlenül nagy: szocialista hazánk védelmi ereje, fel- készültsége erősödik Ez pedig megér minden áldozatot. MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÁG A .közelmúltban felhívták a figyelmünket arra, hogy egyesek — a „Tanácsok Közlönye” f. évi március 21-i számában a polgári védelmi kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos szabálysértési rendelkezéshez fűzött magyarázatra téve* Ben hivatkozva — nem tekintik kötelezőnek a szakszolgálati kereteken kívül folyó, a dolgozók polgári védelmi felkészítése érdekében szervezett kiképzést. Szerintük azon való részivétel önkéntességen alapul és mint ilyen, távolmaradás esetén nem meríti ki a polgári védelmi kötelezettség elmulasztását, így nem is képezhet szabálysértést. Annak ellenére, hogy lapunkban már korábban részletesen foglalkoztunk a polgári védelmi kötelezettség szabályaival, s figyelmeztető jelzésekre — a téves nézetek megszüntetése érdekében — a dolgozók polgári védelmi kiképzéséről ismételten tájékoztatjuk olvasóinkat. E célkitűzéseknek megfelelően a honvédelmi miniszter a polgári- védelmi kötelezettségről szóló 6/1964. (II. 21.) Komi. számú rendelet 9. § (1) bekezdése a következő: „A polgári védelmi kötelezettség alatt állók évenként legfeljebb 60 órát meg nem haladó időtartamú kiképzésben, illetőleg továbbképzésiben való részvételre kötelezhetők. Ezen belül a kiképzés, illetőleg továbbképzés konkrét időtartamát a honvédelmi miniszter határozza meg.” Az érvényben lévő rendelkezésnek megfelelően jelenleg a dolgozók polgári védelmi felkészítése kiképzés keretében történik. Az említett kormányrendelet 1. § (3.) bekezdésében foglaltak szerint: „A polgári védelmi kötelezettség magában foglalja: — a polgári védelmi kiképzésben, továbbképzésben, illetőleg gyakorlaton úaló részvétel kötelezettségét.” A 'kötelezettség elmulasztóival szemben a törvény szigorúan fellép és a szabálysértésekről szóló rendelkezésében megfelelő szankció alkalmazását helyezi kilátásba. E rendelkezés alapján „az a polgári védelmi kötelezettség alatt álló szakszolgálatra ki nem jelölt személy, aki a polgári védelmi kiképzésben, továbbképzésben, illetőleg gyakorlaton való részvételi kötelezettségének nem tesz eleget és mulasztását alapos okkal ki nem menti, ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható!” I A Tanácsok Közlönye XXIV. évf. 13. száma (1975. március 21.) —■ egységes szerkezetbe foglalva közzétette a szabály- sértésekről szóló jogszabályokat és állásfoglalásokat, ezzel hatékony segítséget nyújtott a jogallkalmazásnak és kellő tájékoztatást az állampolgároknak — a polgári védelmi kötelezettség elmulasztásához fűzött magyarázatával, amely szerint ,ja tájékoztatásról a távolmaradás nem képez szabálysértést”, egyáltalán nem zárja ki a dolgozók kiképzésében való részvételi kötelezettséget és a. mulasztás esetén a szabálysértés megállapítását. Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság BÉgSJMSSS 1 I 1915, MÁJUS zi. " \ AnaiiBGtiiiHnniimllsE^msinaeniMmitnBmHlHmiMmHimBmmiHHii «ituimfmMiHinninmnmHnniinH Versenyfelhívás & MAGVAR POLGÁRI VEDELE M MEGALAKULÁSÁNAK 25. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL MEGRENDEZENDŐ POLGÁRI VÉDELMI VERSENYRE. dialista építómunkárk megvédésére. E versenyeken a polgári védelmi alegységek a gyakorlatban mutatják be a kiképzések során elsajátított ismereteiket, felkészültségüket Az alegységek parancsnoki és beosztott állománya önkéntes jelentkezésükkel, aktivitásukkal segítsék elő a jubileumi versenyen való részvételt, és felkészültségüknek megfelelően biztosítsák annak sikeres végrehajtását. A versenyekre az alegységek a területileg illetékes városi, (városkerületi), járási polgári védelmi parancsnokságnál 1975. június 10-ig nyújtsák be nevezésüket. A verseny helyéről és idejéről a szervező parancsnokságok 1975. május ' 31-ig tájékoztatják a benevezett alegységek parancsnokait A versenyek az alábbi csoportosításban és időpontokban kerülnek lebonyolításra: 1. Városi (városkerületi), já
