Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-27 / 122. szám
Nyitott Nőtt Károly- Nyitott ablak című operettjéből készült há. romfelvonásos, zenés komédiájával zárja az idei évadot a Békés megyei Jókai Színház társulata. Vérbő komédia ez a mű közismert muzsikával fűszerezve. A cselekmény a címben is szereplő „nyitott ablak" körül bonyolódik, valamint az ebből származó gyermek apjának felderítése \ körül. A K. u. K.-hadsereg ostoba tisztjei, svejki közlegényei és a nagyravágyó civilek mulatságos párharcának, kapcsolatának groteszk képét festi meg Nóti Károly. A zenés bohózatot Lovas Edit rendezte. Az. SreR fe firesfejű őrnagy ids uzsonnákon fűzi a kibogozhatatlan szálakat a polgármesterék házában az idősödő polgármesternővel. A cél; megtalálni a gyermek apját. — (Cserényi Béla és Barcza Éva) A megesett cselédlány végül is apát talál a „négykilós fiúgyermeknek’*. igaz, nem No votni közlegény mászott be akkor a nyitott ablakon... (Boross Mária és Gyurcsek Sándor) (Fotó: Demény Gyula) A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat FELVESZ gépkocsielöadót, gyors- és gépírókat, építőipari tervezőt felsőfokú végzettséggel, valamint épületasztalost, parkettázó, ács-állványozó, kőműves, lakatos, villanyszerelő, épületburkoló szakmunkásokat, könnyűgépkezelőket és segédmunkásokat 16 évet betöltött diákokat a nyári szünidőre. Bérezés: megegyezés szerint, minden hetet szabad szombat. Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán. BÉKÉSCSABA, Kétegyházi 3. Tv-jegyzef Ez a kampány nem kampány... Verne Gyűlő, szatirikus felhangokkal Száztíz évvel ezelőtt Amerikában, a baltimorei tüzérklub tagjainak az a fantasztikus gondolatuk támadt, hogy ágyúgolyót röpítenék a Holdba. A rendkívüli esemény előkészületedről és a kalandos vállalkozásról szól Verne Gyula Utazás a Holdba című regénye. A könyv alapján készített filmet sugározta az elmúlt bét végién a televízió. Verne Gyula a XIX. század második felének rohamosan fejlődő technikáját is messze megelőzte. Merész képzelete miatt sokan utópistának tartották, ám az elmúlt évszázad eredményei fényesen bizonyították, hogy Verne reális álmodozó volt. A Holdba tett utazás alkalmával például másodpercenként 12 kilométeres sebességgel indítja el a lövedéket. Ez pontosan megfelel a második kozmikus sebességnek, amellyel a mai rakéták is elindulnak a világűr felé! A kísérleti állatok fellövése vagy a súlytalanság meghatározása is alapos ismeretekre vall. Verne írói nagyságát jelzi, hogy — bár nagyon komolyan megfontolta a kalandokat, mégis — sajátos humorral tudta élővé varázsolná alakjait. A televíziósok a vemei humort igyekeztek előtérbe helyezni, de a szatirikus ábrázolásmód nem vált a film előnyére. Különösen nem akikor, amikor a szatíra ürügyén bosszantóan primitív díszletek előtt mozogtak a szereplők. (Pedig lehet egyszerű, szellemes kellékekkel is jó hangulatot teremtem. Példa is volt rá, a Hold-lakókkal történő mulatságos találkozás idején.) A háromrészes műsor befejező adása sikerült a legjobban, amikor végre emberközelségbe kerültek az egyébként kitűnően megformált szereplők. Kár, hogy addigra már sok néző bosszankodva elzárta a tévé-készülékét, 'jn-néódyj H ogyan lehet tovább növelni gazdasági életünk eredményeit? Hogyan. lehet csökkenteni gondjait? Hogyan igyekeznék végrehajtani az MSZMP KB 1974. december 5-i határozatát? — Ezekről a kérdésekről beszélgettek az elmúlt hét derekán néhány csabai nagyüzem kiváló dolgozói, párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetői. A többé-ke- vésbé élőre várható megnyilvánulásokon kívül elhangzott néhány olyan gondolat, amely érdemes arra, hogy egy-egy adott üzem mellett másutt is megszívleljék, érdemes a nagyobb nyilvánosságra. Az említett határozat s azóta a kongresszusi dokumentumok mindegyike egyebek között a takarékosságra hívta fél valamennyiünk figyelmét. El is készültek és megvalósulóban vannak a különböző munkahelyek erre vonatkozó tervei. Kiderült azonban — például a téglagyárban és a MEZÖGÉP- nél —, hogy a gyakorlat naponta kínálja a takarékosságnak a tervben nem szereplő lehetőségeit. Ezek megragadásával újabb ezreket, milliókat tehetünk a népgazdaság asztalára. A sokszor használt beszédfordulat — „a népgazdaság asztala” — még egyszer elhangzott az eszmecsere folyamán. Egy felszólaló így fogalmazott: „Nemcsak akkor gazdagodunk, ha értéket teszünk, a népgazdaság asztalára, hanem akkor is, ha indokolatlanul, vélt indokkal nem veszünk el róla”. Erről az egyszerűnek tűnő igazságról kár volna elfeledkezni. A Pamuttextilből az igazgató és a Petőfi Szocialista Brigád vezetője a munkahelyi demokráciáról, erősítésének üzemi elképzeléseiről beszélt. A tervet, a bértömeget, a jutalom- keretet műhelyekre, üzemrészekre bontják, így pontosabban, közvetlenebbül követheti a teljesítményt az elismerés, jobbam érvényesülhetnek az anyagi ösztönzők. Ez jó dolog. Emellett azonban a dolgozóknak arra, is igényük várj, hogy a különböző szintű vezetőkkel még következetesebb kapcsolatba kerülhessenek, hogy az őket érintő országos és helyi intézkedésekről, rendeletekről gyorsabban és szervezettebben értesülhessenek. Többen is elmondtak a munka szerinti elosztás megvalósulására vonatkozó tapasztalataikát. A kötöttárugyárban a bér negyven százaléka függ az elvégzett munka minőségétől. Ez a magas arány országos viszonylatban is egyedülálló, s hogy ösztönző elosztási mód, árrá bizonyság a gyár termékeinek sikere a belföldi és külföldi piacokon. A termelés eredményességét növelheti a fe- hémeműgyári képviselő említette példa, az áttérés a cso- portbérről az egyéni darabbérre — igaz, ez ellen a hanyagok berzenkedtek — a termelésben élenjárók viszont örültek neki, s példájukat előbb-utóbb mindenkinek követnie kell. Nem valamiféle kényszerből, hanem saját jól felfogott érdekből. A z elosztási viszonyok igazságosságáról szóltak a forgácsoló és hajtóműgyár küldöttei. Pontosabban az esetenkénti részigazság- talanságokrál. Arról, hogy a csabai üzemek más városban működő testvéregységed — mert a vállalati központ is ott van — ! előnyösebb helyzetet élveznek például a beruházásoknál, a nyereségnél. Ezt természetesen sérelmezik a békéscsabai munkások. Hiszen azonos műszaki, körülmények között jobb terme- lési eredményeket értek el fővárosi kollégáiknál vagy pedig rosszabb körülmények mellett ugyanolyanokat — ezt a tényt nem tükrözik megfelelően munkájuk elismerésében, a fejlesztési tervekben. Részt vett a beszélgetésen a városi tanács elnöke s egyebek között elmondta, hogy a csabaiak bármikor felkereshetik ügyes-bajos dolgaikkal az illetékes tanácsi osztályokat, sőt az ügyintézők időnként felkeresik a munkahelyeket. S itt érdemes megállni egy pillanatra. Nyilvánvaló kényelmetlenséggel jár, hogy valakinek a megszokott munkahelyéről ki kell mozdulnia, hogy elméletileg nincs egyetlen perce sem, amikor bizonyos lehet benne-: elmélyedhet munkájában, abból nem zökkentheti ki senki. Ennek a kényelmetlenségnek a vállalása nélkül azonban sokak és sokszor bosszankodhatnának — nem lévén éppen a meghatározott „hivatalos időben” egy-két órájuk, hogy igazolásért, engedélyért, bármi másért elmenjenek a tanácshoz. Persze valamiféle „kényelmetlenséget” majd mindegyikünk vállal: munka idejének egy részében vagy munkaidején kívül olyasmit végez, amit nem szívesen csinál — mégis megtesz, mert ezt kívánja a termelési érdek, a különböző szolgáltatások iránti igény. Az egyén, a kisebb közösség nehezebb munkája a többség életét könnyíti. Ugyanakkor az egyén, a kisebb csoport részesedik is mások, más csoportok nehezebb munkájának gyümölcséből. Végeredményben mindenki jól jár — ez megkönnyíti a „kényelmetlenségek” elviselését. B efejezésül még egy mondatot idézünk a múlt heti tanácskozásról: „Ez a kampány nem kampány A KB-határozat végrehajtására vonatkoztatta, aki mondta. S okosan tette, hiszen bármenynyire benne van is a határozatban: nem egyszeri nekibuzdulásról van ' szó — a gyakorlatban fennáll a veszély, hogy egyik-másik munkaterületen néhány hónap alatt, egyszer s min- mindenkorra „ki akarják pipálni” az intézkedési tervben foglaltakat. Pedig valóban nem kampányról, hanem határidő nélküli” jobb munkáról van szó. A takarékosságban és az üzemi demokrácia erősítésében ugyanúgy, mint a pontosabb elosztásban vagy a köz érdekében szükséges egyéni kényelmetlenség vállalásában. Azaz: mindennapjaink mind a huszonnégy órájában. (daniss) Választási gyűlések ma, 27-én A 6-os országgyűlési választókerületben, Magyarbánhegye- sen, este 7 órakor, a művelődési házban dar. Takács Lőrinc, az SZMT titkára mond beszédet; a 8-as országgyűlési választókerületben. Orosházán, a Petőfi Művelődési házban este 7 órakor Klaukó Mátyás, az MSZMP KB ellenőrzési bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke tart előadást; a 10-es országyűlési választókerületben, Szarvason, a művelődési házban, este 7 órakor dr. Kovács Gábor, a szarvasi Öntözési Kutató Intézet igazgatója, országyűlési képviselőjelölt beszél; a 13-as országgyűlési választókerületben. Biharú grán, este 7 órakor a halgazdaságban Szabó Miklós, a KISZ " megyei bizottságának első titkára lesz a választási gyűlés szónoka. Mai tévéajánlatunk 17.10—22.10: A CSEHSZLOVÁK TV ESTJE Csehszlovákia felszabadulásának 30. évfordulója jegyében rendezték meg a kedd esti műsort. Amelyben egyrészt magyar vonatkozású vagy Magyar- országon különös érdeklődésre számot tartó műsorokat gyűjtőt, tek egybe Másrészt megismerkedhetünk a Csehszlovák Televízió különböző produkcióival Láthatunk rajzfilmet es dokumentumfilmet, hallhatunk zenét és sportműsort, játékfilmet. Az est központi produkciója az a 20 órakor kezdődő csehszlovák film, amelyhez Kónsz- tantyin Szimonov novellája adta a témát; a Tizenöt emberélet a második világháború partizánharcai közepette játszódik. S főszereplője egy magyar katonaorvos. A film témája pedig az a küzdelem, amelyet az orvos folytat a beteg, sebesült, kiéhezett partizánok életéért.
