Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-18 / 115. szám

<ge9a»^£3>9e$39fl89?K?j0fi*3£«s*c94»«ac!sxes9a3s«BaeeasiBSi(itBaeafla)£aeB5(e9R0!9SS!BBBcaeseB'9«eaBaisia9 I Épül a BAM El ■ I Az évszázad legnagyobb építkezése Méltán ffletak ezzel a Jelzői­vel a Bajkál-Amur vaisúti fővo­nal építkezésért szerte a világom. A második Transz-Szi béri ai vas­útvonal 3200 kilométer hosszam épül ki. A Lenini Kamszomoi védnökséget vállalt telette és ez a munka egyben az ifjúság nagy próbatétele lesz. Műszakilag minden tekintetben HS*SBBä®*SaSSa®M»«aS!SS«^89*«ffl9«B9WKSSS*ai»** líatonabarátság a legkorszerűbb lesz. a szovjet és a külföldi vasutak legújabb vívmányait egyesíti az új fővo­nal. .A pályatesten nagy sebes­séggel közlekedhetnek majd a több ezer tonnás szerelvények. A vasútvonal mentén modem hírközlési berendezéséket tele­pítenek, a vonatokat adóvevő berendezésekkel látják eh A d:ezpécser-központoik, a váltók es jelzőberendezések távirányí­tása minimális számú személy­zetet tesz csak szükségessé, A személyzet és családtagja­ik részére korszerű többemele­tes házakból álló, hideg-meleg vízzel, központi fűtéssel ellá­tott településeket létesítenek. Mivel a munka nagy részét a fiatalok végzik, természetesen bölcsődéket, óvodákat, iskolákat is építenek. A műszaki beren­dezések és a lakosság energia- ellátását a vasútvonal mentén húzódó magasfeszültségű távve­zeték is biztosítja. A zord éghajlat és a bonyo­lult terepviszonyok körülmé­nyei között a pályatest építői­nek mintegy 300 millió köbmé­ter földmunkát — ennek felét sziklás talajon — kell elvégez­ni. Ebhez különleges terepjáró- gépkocsik, földmunkagépek ké­szülnek. Csaknem kilencezer hidat, összesen mintegy 24 ki­lométernyi alagutat kell építe­ni, mindez rövid határidőn — 8—9 éven — bedül Hálálok areképcsarnoks „A szolgáltató” Békéscsabán a Kutich lakóte­lep szolgáltatóházában a legna­gyobb forgalma talán a Patyo­lat-szalonnak van. A pult mö­gött kedves szőke hajú kislány fogadja a vendégeket. Admi­nisztrál, pénzt kezel és közben emelgeti a nehéz ruháscsomago­kat. Nem könnyű Kora Mária munkája, mégis szereti. Az EDÜ megnyitó napján rendezték meg Gyulán a győzelem napja alkalmából a magyar—szovjet—román fegyveres alakulatok képviselőinek baráti gyűlését. A ka­tonafiatalok — a három hadsereg képviselőd hamar — megtalálták a közős nyelvet, példázva a szocialista or­szágok, » Varsói Szerződés fegyveres erőinek egységét lG-ssemlék Tegnap, szamba tan Békéscsa­bán megkezdődött az Ifjú Gár­da szemlék sorozata. Elsőiként a békéscsabaiak vetélkednek két napig, hogy eldőljön, melyik a legjobb IG-egység. Ma, vasár­nap Miezckovácsházán, a jövő­héten a gyulai járásban és Gyulán lesz verseny. Alaki és mienetgyaikorlaton, meneten!versenyen, majd elmé­leti és gyakorlati próbákon dől el a helyezés. Különböző poli­tikai, honvédelmi és társadalmi ismeretek tudásáról kell számot adni a gárdistáknak, a gyakor­lati próbákon pedig kötélhídon való átkelés, lövészet, úszás és fegyveres váltófutás nehezíti a versenyzők dolgát. A járási és városi szemlék legjobbjai a megyei szemlén mérik össze tudásukat, a me­gyei győztes pedig augusztus 14. és 20-a között Szolnokon, az or­szágos Ifjú Gárda szemlén kép­viselheti Békés megyét KGST, jövő, ifjúság Ezt a címet viseli az a kis füzet, melyet az Ifjúsági Lap­kiadó Vállalat nemrég bocsá­tott útjára. És mint a címből is kiderül, gazdasági kérdéseket vi­lágít meg egyszerűen, közérthe­tően. Szól arról, milyen helyet foglal el hazánk gazdasága a vi­lágban, bemutatja adottságain­kat, kapcsolatainkat, lehetősé­geinket. „Amit a KGST-rol tudná keffil” címet visel egy egész fejezet. És aki az ott leírtakat már tudja, annak érdekes olvasmány az együttműködés különböző terü­leteit bemutató rész. Hazánk éls a többi KGST-ország kapcsola­tával külön foglalkozik a kiad­vány. Természetesen felvázolja a- jövőt Is, hiszen a mai fiatá- loknak arra már most készülni­ük kell. Jó segítőtárs ez a fü­zet a KISZ-oktatás résztvevői­nek. Felszabadulásunk napján a Lenini Komszomol Donyeck megyei lapja első oldalon közölt képet és tudósítást a Békés megyei küldöttségről — A Patyolatnál négy éve dol­gozom és amióta megnyílt • Kulioh lakótelepi szalon, itt va­gyok. Azt szeretem ebben * munkában, hogy nagyon sok embert ismerek meg. Olyan kedvesek, aranyosak az itt la­kók, hogy öröm velük kapcso­latba kerülni. Persze én is igyekszem betartani az írott és íratlan szabályokat és minden­kivel úgy bánni, mintha ő len­ne aznap az első vendég Pedig néha elég fárasztó a mi dol­gunk. Ha kánt 20 fok meleg van, akkor nálunk biztos tízzel , több, hiszen a vasalók, a gépek ontják a melegjét. Előfordul né­ha, hogy egy-egy ruhanemű el­keveredik. Ez főleg azoknál « fehérneműknél történik meg melyeket beküldőnk mosásra a központba. Ennek persze nem örül a vendég és igaza is van. De ha tapintatosan megmagya­rázza az ember, hogy az esetek többségében előkerül a ruha vagy megtérítjük az árát, ak­kor sikerül veszekedés nélkül el­intézni az ügyet Szeretek itt dolgozni és úgy érzem, engem is szeretnek Ezt abból mérem le, hogy a törzs, vendégek gyakran bejönnék egy kis beszélgetésre, mikor látják, hogy ráérek. A kisgyerekek is szeretnek idejárni, tetszik nekik a csillogó, forgó masina. Jövőre szeretnénk elérni a Szocialista Brigád címet Ehhez sokat kélD dolgoznunk a hivatali munkán felül is. Társadalmi munkát már most is végzünk. Megcsináltuk azt a tételt, amit a budapesti Patyolat küldött le, mert náluk éppen felújították a tisztítógé­pet. Ha új Patyolat-fiók nyílik vagy felújítanak egyet, társa­dalmi munkában takarítjuk ki. Nemsokára a jövendő munka­helyem szépítésében vehetek részt. Ha elkészül az István ki­rály téri mosószalonunk, való­színűleg ott fogok dolgozná. Szo­morú szívvel hagyom itt a Ku- ! lieh lakótelepet, de remélem, az Új helyen is ismerősöket, bará- ! tokát szerzek majd. •j'aasaagaBseBstsaastBaisflaBeiziaaeiaaasBsgtsBBiSSOs« : i A Mini Magazint összeállította Lányai László magyar egyetemisták „magya­ros” vendégfogadása. A másik a donyecki tv április 3-i adása, amelyben a város hűtőgépgyá­rának fiataljai vetélkedőn ad­tak számot Magyarországról szerzett ismereteikről. S végül az a nevezetes kommunista­szombat április 5-én, amelyen a Békés megyei fiatalok együtt dolgoztak a donyeckiakkal a város parkosításán. Le jegyzete: Kőváry E. Péter Következik: Háromszor is Lvov 1975. március 30-án délután Békéscsabáról 33o Bé­kés megyei KISZ-es Indult el különvonattal a Szov­jetunióba, Ukrajna földjére, hogy a felszabadítók fiaival együtt ünnepeljék meg szabadságunk 30 évét — s menték azért is, hogy megtudják, milyen is az ukrajnai április O Megyénk ifjúsági kül­döttsége Ukrajnában vi­szonylag' nagy, sajtónyilvános­ságot kapott. Az érkezés más­napján a szövetségi köztársaság központi napilapja tudósított a Békés megyei KISZ-esek láto­gatásáról, az útiprogramban sze­replő öt város, Ukrajna öt me­gyeszékhelye pedig részletesen számolt be napilapjaiban a de­legáció ott-tartózikodásának ese­ményeiről. Felszabadulásunk napján, áp­rilis 4 jón a Lenini Komszomol Donyeck megyei lapja első ol­dalon közölt képet és tudósítást a megyeszékhelyre, érkező ma­gyar KlSZ-küldöttségről, idéz­ve Sipos Béla szavait: „öröm­mel tölt el bennünket, hogy utazásunk időpontja két jelen­tős évfordulóval esik egybe, úgymint a fasizmus felett ara­tott győzelem, illetve hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lójával. E kettős ünnep sokszo­rozza a donyeokiákkál való ta­lálkozásunk felett érzett örö­münket.” Parkok városa Donyeck A Donyeckot megjárt két Bé­kés megyei csoport vezetőjének — Szűcs Alajosnénak és Crap- pan Erzsébetnek — egybehang­zó véleménye szerint a csak­nem egymillió lakosú bányavá­ros legfőbb ékessége a számta­lan park, liget és fasor, ame- íjsjwvO összességében a város te­rületének több, mint 40 száza­lékát „foglalják” el, enyhet, pi­henőhelyeit nyújtva Donyeck dolgos népének. A donyócfciek kétmillió rózsa, tövet ültettek el és gondoznak nagy szeretettel városukban. Nagy tisztelete van előttük a munkának. Legbüszkébbek arra a bányászra, aki egy műszak alatt 8 műszak munkáját vég­zi el. Pasa Angelikának, az el­ső női traktorosnak külön mú­zeumot állítottak, amelyben, a mezőgazdaság ukrajnai, donyec­ki fejlődésiét követheti nyomon a látogató. Külön kis iparvárost alkot a városban a Kalinyiniról elmeive- .zett kerület, amely 120 ezer em­ber mellett otthont ad többek között egy bor-, egy sör-, egy margarin- és egy cipőgyárnak, tudományos akadémiának, or­vosi egyetemnek, kereskedelmi egyetemnek is. A magyar kül­döttség a margaringyárba láto­gatott el, amelynek komszomo- listái a legjobban dolgoznak a város ifjúsági mozgalmában. Ök mondták el azt is, hogy a Le­nini Komszomolban egy időben a KrSZ-tagkönyv-cserékkel, ugyancsak új tagkönyvet kap­nak a komszomolisták. A fentieken kívül még egy dolog gyakorolt rendkívül mély benyomást küldöttségünkre: ez a Komszomol vállalási rendsze­re, amelynek jelszava „Maga- mért és meghalt eflvtársamért”. Ennek lényege, hogy a mozga­lomban résztvevő fiatalok a vá­rosukban élt és a második vi­lágháborúban elesett hős nevé­ben, helyette is dolgoznak mun­kahelyükön, hogy halála így a termelésben „váljon” új éüiétt-é. És ne feledkezzünk meg még a három kedves emlékké for­málódott eseményről sem. Az egyik a Donyecfeben tanuló

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom