Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-18 / 115. szám

Hat nő egy férfi a Kner Izidor brigádban j ÚJSÁGHÍR: „A mq^ei ■ pártbizottságnak kongresz- ; szusi oklevelét és a Vál- S lalat Kiváló Brigádja cí­; met, valamint az ezzel ■ • járó jutalmat kapta: ...» 5 Kner Nyomda gyomai !' üzemének Kner Izidor ■ Szocialista Brigádja.” Sxokaílan csend Mi történt? nyomda leállt, áram­szünet. Kényszerű pihenő tehát, bár a dolgozóknak nem, az új­ságírónak jó. Beszélgetésre van egy kis idő, nem tartja lel őket a munkában. Heten vagyunk a kis szobá­ban — csak jóindulattal lehet műhelynek nevezni, pedig a valóságban az. A hírneves Kner-könyvek egy része itt születik. A monószedó-brigád- nál vagyunk, amely méltóbb nevet nem is vehetett volna fel, mint a könyvnyomtatás gyomai megalapítójának, Kner Izidor­nak a nevét. Miért éppen a, női brigád? A válasz egyszerű: tisztelet­ből. Az is kiderül pillanatokon belül, hogy azért, mert nagyon szeretik a könyveket, s névadó­juk iis szerette. Azokat is olvas­sák, amelyek itt készülnek, de azokat is, amelyek máshol. Csak egy példát: Bátori Sán­dor. a brigád egyetlen férfi tagja, egyben 1966 óta könyv­terjesztő is. Az első évben 50 ezer forint értékű könyvet adott el a 200-as létszámú gyo­mai üzemben, tavaly viszont már 114 ezer forint értékűt. Ez a könyvszeretet jellemző a bri­gádra is. Minden alkalmat meg­ragadnak arra. hogy olvassa­nak. Legtermészetesebb, hogy először — munka köbben —, amint éppen szednek. Sokszor izgatottan lapoznak előre, mi lesz a történet folytatása. Per­sze ez nem jelenti azt, hogy a munka lemarad. Ellenkezőleg, mivel érdekli őket a szöveg, a téma, jobban odafigyelnek a szedésre is, pontosabban, tisz­tábban dolgoznak. Ez egyéb­ként egyik fő vállalásuk. És most kanyarodjunk visz- sza: hogyan jutottak el az előbb idézett magas kitünteté­sig? A brigád tagjai: hat nó és egy férfi. Vezetőjük Salamon Erzsébet. A kollektíva 1968-ban alakult, elsőnek a nyomdában, s akkor még ifjú, a munkában szinte kezdőnek számító fiata­lokból. Persze ma sem „öre­gek”, de csaknem valameny- nyien törzsgárdatagok. ök nyerték el elsőnek a szocialis­ta brigád címet is 197ö-ben. Azóta számtalan kitüntetés, el­ismerés fémjelzi az éveket A brigádna Pl ók — a megalakulástól már a harmadikat kezdik — súlyuk­nál fogva is tekintélyt ébreszte­nek. Tartalmuk pedig annál gazdagabb, minél frissebb a be­jegyzés. Szemléltetően mutat­ják, hogyan fejlődött ez a kis csoport az akkori termelőmun­kástól napjaink szocialista szel­lemű és jellemű emberéig. Hihető-e ma már — talán ők is kételkednek benne —, hogy első vállalásaikban főpontként az igazolatlan hiányzások meg­szüntetése szerepel. Ma moso- lyognivaló, akkor viszont ko­moly elhatározás volt. Mostani vállalásaikban a termelés minősége, az önképzés, művelődés, a közösséghez való viszony esik latba. A szedést hibaszázalékot pél­dául 1,9 ezrelékben határozták meg. Az évi átlag 1,2 lett. Je­lentős ez, sok segítséget nyújt más brigádoknak, akik átveszik a munkájukat. Lényegesen le­rövidül a korrigálósi idő. Az MSZMP XI. kongresszusa tisz­teletére öt könyvet szedtek 1 ezrelék alatti hibával. Az ért­hetőség kedvéért hozzá kell tenni, hogy 1974. évi teljesít­ményük nyolc könyv szedése volt a vállalt öt helyett. Az önképzés szinte termé­szetes. Az évelt során minden brigádtag leérettségizett. A szak­mai ismeretszerzéshez olyan­nal is hozzájárultak, hogy üzemlátogatásokat szerveznek. Tavaly Budapesten, az Akadé­miai Nyomdában voltak és sok hasznos tapasztalattal tértek haza. Az idén a szolnoki test- vérvállalathoz látogatnak. Érdemes lenne a naplókat végigböngészni, csakhogy eh­hez nem néhány félóra, hanem napok kellenének. — Azért a Pankát mutassár tok meg — szól az egyik bri­gádtag. Erre mindenkinek mo­solyra húzódik a szája. Igen. a Panka kedvenc. Árva kislány, a deva_ ványai nevelőotthonban élt Elő­ször egy egész osztályt akartak patronálni, de már az első láto­gatásnál megszerették Pankát. Akkor ötödikes volt. Ma közép­iskolás. Segítségükkel jutott iga­zi szülőkhöz, egy távoli község­ben él, örökbefogadta egy peda­gógus házaspár. A kapcsolat azonban ma is tart, s a levele­ket a naplók őrzik. Most terve­zik a meglátogatását. Hasonló találkozások, ismeretségek nem ritkák a brigádnál, a nap­lókban minduntalan olvasha­tunk ezekről. Mint a társadalmi munkáról is, amely méltán büszkévé tehetné őket. Az el­múlt évben 241 órát dolgoz­tak, s ez személyenként 34 órát jelent. Nem kis teljesítmény. Sorolhatnák még tovább a vállalások teljesítését, a közös rendezvények kedves epizódjait, a színház- és műzeutnlátogatá- sokat vagy éppen elmondhat­nák: ki, milyen kitüntetést ka­pott De már erre nincs idó. A gépek felzúgnak: vége az áramszünetnek, és a beszél­getésnek... Dolgoznak tovább, mert nemcsak a kitüntetés kö­telez, hanem a becsület is. Be kell hozni a lemaradást még ha nem is a brigád volt az oka... Kasnyik Judit tunk, hanem azért Is, mert az előző idők szomorúsága, kese­rűsége után hirtelen, valóban szóval szinte ki sem fejezhető lett az örömünk ...” „Közhelyként hat leírni — kezdi levelét Sulyánné Bohus Sári —, hogy az öregkor küszö­bén egyre kedvesebb a szülő­föld ... Döntő, nagy élményem, első találkozásom a szovjet emberekkel itt történt a szülő­faluban, az azóta várossá elő­lépett Orosházán. Vártám ezt a találkozást. hiszen ez volt a záloga' az új. emberi világnak, hárommillió koldus emberré válásának, felemelkedesének. El kell mondanom, hogy most, budai lakásunkban, a nyugodt élet kikötőjében har­minc év után ts vissza-vlssza­térő álmom: nincs munka, nincs kenyér, mi lesz velem . .. Jólesik felébredni az ilyen ál­mokból. . >. . Ezerkiléncszáznegyven- négyben kötöttük össze az éle­tünket a férjemmel. Ö 1928-tól vett részt a munkásmozgalom­ban, amiért állandó zaklatás, börtön, internálás lett az osz­tályrésze. Óvatosságból illegá­lisan laktunk egy félig kész házban, Orosházán. Egy este a szüléimhez igye­keztünk, amikor a Bethlen Gá­bor utca sarkán egy néni ha­jol ki az ablakon, suttogva fi­gyelmeztetett, hogv ne menjünk tovább, a Kolozsvári utcán már oroszok vannak. Több se kellett nekünk, irány a Kolozsvári ut­ca! Egy útkereszteződésnél szov­jet katona feküdt egy géppus­ka mögött. Sztoj! — kiáltott ránk. Katona vagy civil? — kérdezte. Feleletünk után to­vább engedett. Szép. meleg éjszaka volt, nemigen jött álom a szemünk­re. Kiálltam a kapuba, néztem, hogy vonul el szekerekkel a had táp. A férjem mélyen aludt. Fel akartam kelteni, de nem si­került. Azt mondta, huszon­nyolc óta ez az első nyugodt éjszakája. Másnap ünneplőbe öltözve indultunk sétálni. A Kígyó ut­cában megállt egy teherautó, a sofőr mellett ülő katona meg­kérdezte a férjemet, hol ja­víthatják meg a kocsit — szlovák—orosz keveréknyelven hangzott a válasz, aztán felül- tettek bennünket a kocsira, hogy mutassuk az utat. Engem a sofőr mellé, nem hátra. Azért, hogy be ne piszkolódjon a ru­hám. Ez a gesztus nagy hatással volt rám. Elvégre abban a helyzetben győztes és legyő­zött állt egymással szemben. És a történelem addigi tanulsága szerint az ilyen helyzetek vér­rel szoktak leíródni. Most pe­dig egészen más törtért! Sokszor eszembe jutott azóta ez a két katona. Kíván­tam, bárcsak efljutottak volna Berlinig. S eljutottak volna új­ra szeretteik körébe.. (Vége) K, Győri Etelka felvétele, készült 1914. október 6-áa Gyorsabban kell termelésbe állítani a tudomány és a technika legújabb vívmányait Ünnepi küldöttgyűlést tartott a csabai Lenin Is* Május 16-án, pénteken ünnepi küldöttgyűlést tartott a békés­csabai Leriln Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Ez alkalom­ból Hankó Mihály, a tsz elnöke beszámolt a gazdaság 1974. évi munkájáról. Elmondta többek ' közt, hogy a Körösök Vidéke Tsz- szövetség összehasonlító vizsgá­latokat végzett, mint a halmozat- lan termelési érték, az egy hek­tárra jutó bruttó jövedelem s az eszközök értéke. E mutatók alapján a szövetség területéhez tartozó 69 termelőszövetkezet közt a békéscsabai Lenin a kondorosi Dolgozók Tsz-szel, s a füzesgyarmati Vörös Csillaggal az élen van. A termelés értéke a Lenin Tsa-ben 1974-ben 12,4 százalékkal, 132 millió forinttal nőtt A Leniin Tsz óvék óta részt vesz a termelőszövetkezetek or­szágos termelési versenyén. En­nek értékelési alapja az évi növekedési ütem. A szövetkezet termelési eredményei alapján hét év alatt az 1974-es az ötö­dik esztendő, amikor országos helyezést értek el, és most má­sodszor kapták meg a Kiváló Termelőszövetkezet cimet. A továbbiakban arról számolt be Hankó Mihály, Hogy a tsz még a termelési rendszerek meg­jelenése előtt kialakította a te­rületnek megfelelő termelési technológiát, miközben magas­fokú gépesítettséget értek el, amit állandóan fejlesztenek. Ta­valy a betakarítás időszakában például nagyon jó szolgálatot tett a DSZP—32-es szovjet szem­szárító. Fontos helyet foglal el a gaz­daságban a cukorrépa, amit je­lenleg a szántóterületnek csak­nem 13 százalékán termelik a legkorszerűbb módszerekkel. Ne­vezetesen örökletesen egycsírájú vetőmagot használnak, valamint alkalmazzák a növényvédő és gyomirtó szereket. A Herriau cu- korrépa-betakarító gépsorral biztonságossá tették a termelést és minimálisra csökkentették a munkaerőigényt. Tavaly egy má­zsa cukorrépa előállítására 20 perc élőmunkaerőt használtak fel. Egyebek közt a szántóföldi növények közül befejezték a lu­cerna komplex gépesítését. A zöldségtermesztésben előtérbe kerültek a kevésbé munkaigé­nyes, tartósító nyersanyagokat . szolgáló zöldségfajták, melyek ; gépesítése elfogadhatóan megol- j dott, mint a zöldbab, zöldborsó, ; vöröshagyma. Nagy hagyomá­• nyai vannak a tsz-nek a szapo- i rítóanyag előállításában, ezért • 1974-ben bázisgazdaság lett; el- : érik a 600 000 csemetefa kiter­• meléset. A sertéstenyésztésben kialakították a törzstenyészetet s a sertéshúsból 15 vagonnal ter­meltek tavaly. A baromfikom- binátbarv 50 millió forint terme­lési értéket értek el. Értékesítet­tek 31,7 millió darab étkezési tojást és 14 vagon baromfihúst. A szövetkezet gazdálkodását jól segítik a beruházások. Ta­valy üzembe helyezték az órán­kénti 3 tonna kapacitású takar­mánykeverőt. Megépítették az alomméntes baromfitrágya-szá- rítót, amely 8,2 millió forintba került. Részben megépítették és a technológiai részét összeszerel­ték a melléktermék- és zöldfű- szárítómalk, mely most már folya­matosan üzemel. Ugyanakkor 5 millió 667 ezer forintot fordítot­tak gépvásárlásra. Megvették többek közt a cukorrépa-betaka- rító gépsort, az E—280-as és az E—310-es kaszáló- és aprítógé­pet, a T—100-as lánctalpas gé­pet, két dutra erőgépet, egy E— 512-es gabonakombájnt kukort- ca-betakarító adapterrel és két hideglevegős szellőzőpadot. Gép­parkjuk zömében szocialista re­lációjú, ugyanakkor korszerű nyugati gépeik is vannak- A gépek nagyban segítették a mun­katermelékenység növekedését s az egy dolgozóra jutó halmozat- lan termelési érték 17 ezer fo­rinttal növekedett. A gépvásár­lásokkal, épületberuházásokkal a szövetkezet állóeszköz bruttó ér­téke 154,6 millió forintra emel­kedett. Az elnök ezután azt taglalta, hogy eredményeikben, sikereik­ben benne van a szövetkezet va­lamennyi tagjának a munkája, melynek előrelendítője volt az MSZMP XI. kongresszusa és fel- szabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott mun­kaverseny. Vállalták, hogy a termelési értéket 7 millióval tel­jesítik túl, s az eredmény a 20 milliót meghaladta. Ebben sokat tett a 19 szocialista brigád 284 tagja. Ezt követően arról szólt Han­kó Mihály, hogy a IV. ötéves terv befejező éve feladatainak jó teljesítése azért is fontos, mert ezzeil előkészítik az 1976. január elsejével kezdődő V. ötéves terv indulását. Mint mondta: „Még gyorsabban termelésbe kell ál­lítani a tudomány és a technika legújabb vívmányait, mint bel­ső tartalékunk eszközeit.” Befe­jezésül hangsúlyozta, hogy az elismerés, amit a Kiváló Terme­lőszövetkezet címmel kaptak, to­vábbi tettekre kötelezi őket. Az ünnepi beszédet követően dr. Lenért Lajos, a mezőgazda­sági és élelmezésügyi miniszter helyettese köszöntötte az ün­nepi küldöttgyűlés résztvevőit, majd kitüntetéseket adott át a minisztérium nevében. A ter­melőszövetkezet neveben pedig Hankó Mihály elnök nyújtott át kitüntető elismeréseket. Az ün­nepség résztvevőit az MSZMP megyei és városi bizottsága, va'- lamint a megyei és városi ta­nács nevében dr. Fekete Antal, az MSZMP békéscsabai Városi Bizottsága első titkára köszön­tötte és kívánt további sikere­ket‘ (cserei) . ——aaaaa—BBBBaBBaeaaaaBaaaBBBBBaaeBaaaw KPM Közúti Igazgatóság, Békéscsaba, felvételt hirdet 1 fő belső ellenőri, 1 fő munkaügyi csoportvezetői állás betöltésére. Feltétel: közgazdasági egyetemi vagy számviteli főiskolai végzettség, 2—3 éves gyakorlat. Fizetés megegyezés szerint / Jelentkezni lehet az igazgatóság személyzeti vezetőjénél Békéscsaba, Szabadság tér 7—9. III. 312. szoba,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom