Békés Megyei Népújság, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-13 / 110. szám
i Kepekas*ial«l»esEélgeiés. az üzemi demokráciáról Május 8-án Békéscsabán, a Technika Házában a műszaki fejlesztési hónap keretében a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület Békés megyei Szervezete »Tapasztalatcsere az üzemi demokráciáról” címmel kerekasztal-beszélgetést rendezett. A beszélgetésen részt vettek: a Kötöttárugyár, a Me- zöberényi PATEX, a Férfifehér- nemű-gyár, a Gyulai Harisnyagyár, a csabai Pamutszövő és Patyolat Vállalat párttitkárai, gazdasági és műszaki vezetői, a szakszervezeti bizottságok titkárai és a KISZ képviselők Sasaid János, az MSZMP Békéscsabai városi Bizottságának titkára vitaindítójában vázolta a szocialista demokrácia fontosságát és ezen belül a mindjobban előtérbe kerülő üzemi- és munkahelyi demokráciát. Mint mondotta: a demokrácia alapintézményei már kialakultak. A jövő feladata az, hogy e fórumok még hatékonyabb munkával segítsék a mindennapi életet. Ezért a jövőben feltétlenül növelni kell a pártszervezetek szetepét, még nagyobb beleszólást szükséges biztosítani a dolgozóknak, s ezt igényeljék is — ezzel párhuzamosan fokozni kell a gazdasági és műszaki vezetés színvonalát. Az így kiteljesedő üzemi demokrácia elősegíti a társadalmi, politikai feladatok megvalósulását, a hatékonyabb gazdálkodást. A vitaindítóhoz 18-mi szóltak íhozzá. Megállapították, hogy az utóbbi időben mind nagyobb fogkört kaptak a társadalmi szervezetek, melyek jól éltek a lehetőségekkel. Napjainkban már az üzemi négyszögek nem csak formálisan léteznek. Szükségességüket az elért gazdasági eredmények is igazolják. Az üzemi demokráciáról vitatkozók szóltak a társadalmi szervezetek tisztségviselőinek szerepéről is. Hangsúlyozták, hogy a tisztségviselőknek agitatív munkát kell kifejteniük, biztatást, bátorítást adva a dolgozóknak is, a vezetőknek is. Néhány vállalati igazgató a vezetés kérdését elemezte. Elmondták, hogy olyan demokratikus vezetői stílust kell mindenütt kialakítani, amely mindenki megelégedésére hozzájárul ahhoz, hogy magasabb színvonalon intézzék el a gondokat, irányítsák a termelést. Egy jó vezetőnek a dolgozók véleményét is figyelembe kell vennie, törődnie kell beosztottaival, hogy érezhessék; munkájukra szükség van, javaslataikra is igényt tartanak. A hozzászólók valamennyien hangot adtak annak, hogy az üzemi demokrácia megvalósítását nem szabad kampánynak tekinteni. A demokratizmus szélesítése napjaink egyik fő feladata, mert eszköz a fejlett szocialista társadalom céljainak elérésére. Különösen most, amikor megnőtt a vállalatok önállósága. Az élénk és színvonalas ke- rekasztal-beszélgetés a késő délutáni órákban Sasala János ösz- szefoglalójával fejeződött be. ÍS lekeresi) Továbbképzés Ifjúsági vezetőknek X Békés megyei KISZÖV szervezésében az idén először került megrendezésre Békéscsabán, a KISZ Békés megyei iskolájában a szövetkezeteik ifjúsági vezetőinek egyhetes továbbképzése. A tanfolyam céL. ja volt, hogy segítséget adjon az ifjúsági felelősöknek — akik nem KlSZ-titkárok — munkájukhoz, ugyanis ők »koordinálják a fiatalok mozgalmi tevékenységét a párt. és tömegszer- vezetefckeL A párt, a KISZ, a vállalatok és intézmények ifjúságpolitikai munkatársai aktuális politikai előadásokat' tartottak és egyéb szervezési feladatokkal, így többek közönt a jól bevált termelési versenyek szervezésének kérdéseivel foglalkoztak. Ezenkívül a patroná- lók segítséget kaptak a kulturális munka fejlesztéséhez, valamint a tömegsport kiszélesítéséhez. A tanfolyam résztvevői az előadásokon hallottakat kon. zultációs keretek között megvitatták, elmondták tapasztalataikat és az érdekelt kérdésekben kicserélték véleményüket. A tanfolyam május 8-án ért véget, s a megye 16 szövetkezetének ifjúsági felelősei értékes tapasztalatokkal tértek haza. Milyen a kosrend és kösbistonság Beszélgetés dr. Fekete Mihály r. alezredessel* a városi rendőrkapitánnyal Ha ^szaporodnak a bűncselekmények és növekszik a felderítetlen esetek száma, az nemcsak a bűntettek sértettjeit, károsultjait érinti, hanem közvetve — mégpedig nyugtalanságot keltve — kihat a város lakosságára is. így hát bizonyos vonatkozásban a közrend és közbiztonság a lakosság közérzetének fokmérője. Erről a fontos témáról beszélgettünk dr. Fekete Mihály alezredessel, Békéscsaba rendőrkapitányával. — A megyeszékhely közbiztonsága évek óta kiegyensúlyozott Ez elsősorban a szilárd pct litikai és társadalmi helyzettel magyarázható. A megye más városaihoz viszonyítva, viszont itt követnek el legtöbb bűn- cselekményt. A megye összbű- nözésének mintegy 25 százaléka Békéscsabára esik. Más megyék városait tekintve, azonos szinten van a hasonló lélekszámú városokkal. Nagyszabású és kiemelten társadalmi veszélyessé- gű bűntett ritkán fordul elő. A városi rendőrkapitányság munkája az elmúlt években tovább javult Nagy gondot fordítunk a bűnügyi vizsgálatok során a törvényességre, a szak- szerűségre. — A városi tanács vb-ülésén hangzott el: javult a városi közrendje és közbiztonsága, mégsem mondható kielégítőnek. Hogyan kell ezt érteni? Milyen jellegű bűncselekmények szaporodtak el és melyek csökkentek? — Noha a közrend-közbiztonságnak sok összetevője van, szilárdsága azonban elsősorban az erőszakos jellegű személy és vagyon elleni bűncselekmények gyakoriságával mérhető. A város közrend-közbiztonságának javulását mutatja, hogy az ossz bűncselekmények 36,5 százalékát alacsony kárértékű tulajdon elleni, illetve enyhébb társadalmi \ veszélyességű vétség teszi ki. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma 1974-ben az előző évhez képest 25-tel csökkent. Ennek az a magyarázata, hogy erősödött a vállalatoknál és szövetkezeteknél a belső ellenőrzés. Nem emelkedett a garázda jellegű bűncselekmények száma sem. Kevesebben követtek el súlyos testi sértést. Ezeknek a bűncselekményeknek elkövetői többségében ittas emberek voltak, természetesen a helyszín is leggyakrabban a vendéglátóipar valamelyik egysége. Csökkent más erőszakos jellegű cselekmények száma is a múlt évben az előzőhöz képest. Bizonyos esetek azonban nyugtalanságot keltettek a városban. mert az elkövetőt nem sikerült felderíteni. Az ismeretlen tettes lakatlan területeken, főleg Fényesen és Fürjesen a késő esti órákban magányos nőket támadott meg. Fontos feladata a rendőrségnek a lakosság vagyonának védelme. Sajnos, Békéscsabán a lopások száma évek óta lassú emelkedést mutat. Noha. az eltulajdonított érték nem nagy — leggyakrabban kerékpár —, a felderítés azonban nem könnyű. — A múlt évben esnpán nyolc esetben indított a városi rendőrkapitányság eljárást a népgazdaság sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetőivel. szemben, az előző évben pedig tíz esetben. Valóban ilyen örvendetes ez a javulás, ezen a téren? Jóllehet, a közvéleményben *z terjedt el, hogy különösen a vásárlói megkárosítások, a devizabűntettek és az üzérkedések szaporodtak el.. • — A népgazdaság sérelmére elkövetett bűncselekmények száma valóban csökkent. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy a felderített eseteknél jóval több ne fordulna elő. Közismert, hogy évről évre nő a turistaforgalom és Békéscsabáról is sokan látogatnak el külföldre. A be- és kiutazók többsége betartja a törvényeket Egyesek azonban szinte nyíltan kijátsszák az illetékes szerveket, s a behozott külföldi áruval üzérkednek. A boltokban is minden bizonnyal többször történik árdrágítás vagy a vásárlók megkárosítása, mindahányszor emiatt eljárás indult. A vásárlók ugyanis észreveszik, hogy becsapták, megkárosították őket, de nem tesznek bejelentést az illetékes ellenőrző szerveknek, sem a rendőrségnek. így természetesen a felelősségre vonás is elmarad. — A múlt évben a személyi tulajdon sérelmére 477 bűncselekményt követtek el Békéscsabán, s ezek közül 231 ügyben a felderítés eredménytelen maradt. Mivel lehet magyarázni a felderítetlen* bűncselekmények magas számát? — A nyomozás eredményességével mi sem vagyunk elégedettek. Ügy értékeljük, hogy a felderítő munkánk gyengesége is hozzájárult a személyi tulajdont károsító lopások számának emelkedéséhez. Tapasztalataink szerint a le nem leplezett bűnözők nekibátorodva, újabb és újabb bűncselekményt követnek el. A felderítés szakszerűségére, gyorsaságára feltétlenül nagyobb gondot kell fordítanunk a jövőben. Tény viszont az is, hogy a tulajdonosok értékeik, használati tárgyaik őrzését elhanyagolják. Sok a lezáratlan kerékpár, motorkerékpár, gépkocsi. De az is előfordul, hogy még a lakásukat sem zárják be, amikor eltávoznak otthonról. — Hogyan alakul a visszaeső bűnözök aránya, s milyen a börtönből szabadultak utógondozása a városban? — A bűnügyi statisztikai adatok értékelése szerint a város közbiztonságára továbbra is_ elsősorban a büntetett előédetűek, valamint a visszaesők jelentik a veszélyt. Mert alkalomadtán újabb bűncselekményt követnek el. 1974-ben a gyanúsítottak 25 százaléka volt büntetett előéletű, 10,5 százaléka visszaeső és 2,7 százaléka többszörösen visz- szaeső bűnöző. Velük szemben jól bevált a rendőri felügyelet alkalmazása. A börtönből szabadultakat a városi tanács sza, ciálpolitikai előadójával közösen munkába helyezzük. A kollektívák azonban nem minden esetben fogadják be ezeket az embereket, ezért gyakran változtatják munkahelyüket, illetve az első kudarc után nem is vállalnak munkát. Az utógondozás terén, noha értünk el eredményeket, még sok a teendő. —=■ A megyénkben a# múlt évben 848 közlekedési baleset történt, éhből 259 Békéscsabán következett be. A halálos kimenetelű közlekedési balesetek sem vetnek kedvező fényt a városra. Harminckettő közül tíz Békéscsabán történt. Mi az oka ennek a magas aránynak? — A kedvezőtlen közlekedés- rendészeti helyzet okát abban látjuk, hogy a város útjainak az állapota a növekvő felújítás ellenére is rossz. Sürgető feladat *az átmenőforgalbm meggyorsítása, a főbb közlekedési utak szélesítése, a korszerű elektromos forgalomirányítás megvalósítása. Természetesen a közúti balesetek számának emelkedését nem lehet csak a rossz útviszonyokkal vagy a járművek számának növekedésével magyarázni. A balesetek jelentős része ugyanis évek óta a KRESZ öt-hat alapvető szabályainak megszegése miatt következett be: a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása, a szabálytalan előzés és kanyarodás, az ittas vezetés, a követési távolság be nem tartása. Mindez elsősorban a közlekedési fegyelem lazaságára utal. A biztonságos közlekedést társadalmi üggyé kell tenni. Ez a célja az 1974-ben alakult Városi Közlekedésbiztonsági Tanácsnak. Az elmúlt hónapokban a bizottság munkatervet dolgozott ki a járművezetők, a gyalogosok és a gyerekek helyes közlekedésre való nevelésére. Sor kerül ebben az évben az új KRESZ széles körű ismertetésére is. A forgalomirányítás bevezetésével & közlekedés biztonságát erősítjük. A Kossuth és Széchenyi, a Szarvasi és Lenin, a Kazinczy és a Szarvasi utak kereszteződésében »a délelőtti és a délutáni csúcsforgalmat rendőrök irányítják. Ez az új intézkedés még szokatlan, s úgy tűnik,* mintha lassítaná az áthaladást, de ezekben az útkereszteződésekben a közlekedés biztonságosabbá vált. Serédi János* Tanfolyamok —= nőbizottsági vezetőknek Megkezdődött Orosházán, as Űj Elet Tss-ben a szabadföld! paradicsom palántázása. A termelt paradicsommal Orosháza ellátását igyekszenek majd javítani. ‘A palántázást az úgynevezett szentesi módszerrel végzik, vagyis a palántázógéphez kapcsolták az öntözőtömlőt és így a vizet kös&eUecj« $ palánták gyökéré tecs juttatják (Fotó: Beasényj) Megyénkben minden évben megrendezik a Hazafias Népfront nöbizottságai részére a vezetőképző tanfolyamokat. Az idén erre május 23-tól tájegységenként kerül sor. Ezek a tanfolyamok kétnaposak, az első foglalkozást májusban, a másodikat júniusban rendezik meg. Ilyen tanfolyamot tartanak a közeljövőben Békéscsabán, Gyulán, Mezőkovácsházán, Orosházán, Szarvasom és Szeghalmon. Ezeken a foglalkozásokon a helyi népfront nőbizottsági elnökök és alelnökök vesznek részt. 193&, Májm Ä I i
