Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-08 / 81. szám
Egy nap Sarkadon, Gyomán, Méhkerékén és Medgyesegyházán dr. Somos András rektorral A közelmúltba» beszámoltunk arról, hogy megyénkbe látogatott dr. Somos András, a kertészeti egyetem rektora —1 e termelési ág neves ismerője és szaktekintélye. Kíséretében volt dr. Túri István ég dr. Nagy József adjunktus, valamint Tér be István egyetemi tanársegéd. Az egyetem tudományos munkatársainak első útja Méhkerékre vezetett. Oda, ahol a megyében elsőként honosodott meg a fólia alatti zöldségtermesztés. Itt épültek fel az első palántanevelő-házak is. Ma már szinte elvétve akad a községben olyan családi ház, melynek udvarán, kertjében ne fehérlenének a fóliasátrak. Dr. Somos András professzor a látottak alapján elismeréssel szólt a méhkerékiek erőfeszítéseiről. Mint mondotta: e kultúrát kedvezőtlen adottságú talajon keltették életre, honosították meg. Különösen hosszan időztek a vendégek a sarkadi zödségter- melő csoport központi telepén, ahol a termelést szolgáló' sátrak és egyéb építmények értéke már meghaladja az egymillió forintot! : Ez azonban csak a jelen. Ugyanis már elkezdték az újabb 10 „Pásztói 72”-es fóliasátor építését, ami további félmillió forint beruházási összeggel valósul meg. Az itt látottak dr. Somos Andrást tanácsadásra ösztönözték. Megállapítva a sarkadi telep jó adottságát, sokat ígérő beépítettségét, máris felhívta a figyelmet olyan fontos tényeDr. Somos András zőkre, melyek nélkül hosszú távon nehezen képzelhető el a zöldségtermelés. Különösen nem a palánitanevelés. Ezért tette szóvá azt, hogy az országban több helyen kialakultak vagy most teremtődnek meg a hajta- tásos rendszer gyors ütemű továbbfejlesztésének feltételei. Tudni keli azonban — hallottuk a rektortól —, hogy ez a termelési ág nem képzelhető el megfelelő termelési technológia és annak fegyelmezett betartása nélkül. Ennek figyelmen kívül hagyása vagy elhanyagolása tetemes veszteséget okozMódositptláh a libamáj-prémiumot A libamáj minőségének javítása céljából a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztje 1975-re 1 I. osztályú II. osztályú III. osztályú Az 1974-ben érvényben volt máj-prémiumhoz képest az I. és II. osztályú minőségi fokozatú libamáj utáni prémiumot kilogrammonként 100—100 forinttal emelték, a III. osztályú libamáj utáni prémiumot viszont 70 forinttal csökkentették. üsiisségi előírások A minőségi osztályzatonként! eddigi kritériumok (súly, szín és állomány) változatlanok maradnak. Az alábbiakban közöljük az érvényben levő libamáj-minősítési feltételeket. I. osztályú. Súlya: 460 gramm felett, színe: friss állapotban egyenletes sárgás-rózsaszínű, je- gelés után egyenletesen krémszínű. Állománya: friss állapotban puha, kissé rugalmas, jege- lés után nem rugalmas (benyomott ujj helyét megtartja), törési felületéről zsír nem szivárog Nem kifogásolható hibák: 5 százalékban megengedhető 5 milliméternél nem mélyebb és 5 centiméternél nem hosszabb tok- és állományszakadás. II. osztályú. Sújva: 360—459 gramm. Színe: mint az I. osztályban. Állománya: mint az I. osztályban. Nem kifogásolható Súbák: mint az I. osztályban. módosította a libamáj-prémium j összegét. A má j-prémium mértéke a következő: 500 forint/kilogramm 400 forint kilogramm 8® íorint/kilogramm Hl. osztályú. Súlya- 260—359 gramm. Színe: valamivel söté- tebb árnyalatú. Állománya: kissé húsos. Nem kifogásolható hibák: kisebb színfoltok. A májsúlyok minden kategóriában szív nélküli májra vonatkoznak. Haposliba- és takarmányellátás A libamáj-premizálás mértéke valamennyi termelőszektornál azonos. A baromfifeldolgozó vállalatok — a lehetőséghez képest — biztosítják a nagyüzemi gazdaságok, az ÁFÉSZ-ek és a szakcsoporti libatömők részére a napos-, illetve előnevelt (sovány) libát. A nagyüzemi gazdaságokban előállított landesi X rajnai keresztezett sovány libát, mint hizlalási alapanyagot elsősorban a nagyüzemi gazdaságok és a hagyományosan árutermelő területen levő *ÁFÉSZ-ek vásárolhatják meg. A vállalatok és MESZÖV-ök a jó minőségű tömőkukorica biztosítása érdekében felmérik a i nagyüzemi libahizlaló gazdasä- ! gok és a kisgazdaságok tömőkukorica-igényét, és azt közük az illetékes megyei gabonafelvásárló- és .feldolgozó vállalattal. hat. Jő tenne, ha a termelők mindegyike megértené ennek jelentőségét és egy olyan telepen, mint amilyen a sarkadi, valamennyi egységes technológiát alkalmazna. Pontosabban szólva, csak gondos talajvizsgálat, tudatos növényvédelem, megfelelő tápanyag és jó minőségű öntözővíz alkalmazása, valamint a fajta jó megválasztása együttesen vezethet el a sikerhez. A technológia összetettségének megértésére nagy türelemre van szükség. Az adott terület, illetve szakcsoport valamennyi tagjának külön-külön is meg kell győződnie az új termelési technológia hasznosságáról. Mindez így együtt csak olyan telepen tárulhat fel, valósulhat meg teljes mértékben, mint amilyen, a sarkadi is. Javasolta a professzor, hogy tanácsos' egy-egy zöldségfajtát először kis területen vetni, kísérletezni. Ugyanis valameny- nyi fajta más-más tulajdonságokkal rendelkezik. Feltétlenül számolni kell azzal, hogy a nagy hozamú fajták kényesebbek, termesztésükhöz több figyelem, nagyobb hozzáértés szükséges. Medgyesegyházán dr. Somos professzor tanácsai mellett Túri István egyetemi adjunktus ég Terbe István egyetemi tanársegéd mutatott be néhány gyakorlati módszert a központi palántanevelő fóliaházakban. Gyomán most épül a szakcsoport központi telepe, Ebből j következett, hogy a tanszék | rektora és munkatársai hosszú időt töltöttek itt. A vendégek úgy ítélték meg, hogy a gyomaiak túljutottak a kezdet nehezén. A professzor mégsem hallgatta el: a fólia alatti zöldségtermeléshez jó értelemben vett megszállottság is kell. Ezután annak a véleményének adott kifejezést, mely szerint az új termelési ág meghonosítása egybeesik a mezőgazdaság technikai forradalmával. Nagy akaraterő szükséges, amíg megszületik az eredmény. Ebből a nagy akaraterőből a gyomaiak már eddig is jelesre vizsgáztak. A termálvíz hallatán szinte sürgetően javasolta a profesz- szor e nagyszerű lehetőség igénybevételét a; sátrak és fóliaházak fűtésére. És mint Sarkadon tette, Gyomán is megismételte a talajelőikészítés, a növényvédelem, a fajta kiválasztása és az öntözővíz fontosságát. Hangsúlyozta: „A jó szándék önmagában nem elegendő”. A szövetkezetek vezetőinek, a szakcsoportok tagjainak véleményét hallva, dr. Somos András örömmel vette tudomásul, hogy Békés megyében befogadták a tanszék tudományos munkatársait, akik eredményesen. segítik mind több községben a fólia alatti zöldségtermesztést. Azt már a MÉSZÖV vezetőitől hallottuk, hogy a kertészeti egyetem és tudományos munkatársainak segítsége nélkül aligha lett volna Békés megye fólia alatti zöldségtermelése országosan is elismert. 1974-ben az ország 14 megyéjéből látogattak el Sarkadra és Méhkerékre, hogy megtekintsék, tanulmányozzák a fólia alatti zöldséghajtatást és ennek szervezését. Balkue tere Növényvédelmi tanácsadó Védekezzünk a peloska szagú szilvadarazsak ellen A szUvatarmesztés legjelentősebb kártevői közé tartoznak a poloskaszagú szilvadarazsak. Ha a védekezés elmarad vagy valamilyen oknál fogva hatástalan, a várható termés jelentős részét semmisíthetik meg. A szilvát és a ringlót a fekete és .sárgia szilvadarázs károsítja. Jelentős kártételt nálunk csak a fekete szálvadaráas okoz. A kifejlett egyedek eüőjövetelét harmadik hó 11-én észleltük először Gádoroson. Az időjárás hűvösre fordulása élőjövetelüket megállította. A rajzás általában egybeesik a karai szilvafajták virágzásával, ezért a rövid és kései virágzású fajták kevésbé fertőződnek. Jelenleg azonban ezek a fajták is az elhúzódó imágó rajzás miatt erősebben fertőződhetnek. A szilvadarazsak tojásaikat a csészelevelek cimpáiba süly- lyesztik tojócsövük segítségévéi. A kikelő lárva a növényen vándorolva keresi a befurakodásra alkalmas helyet Nálunk a lárva fejlődése két hétig tart, eddig 4—6 gyümölcsöt károsít meg. A megtámadott gyümölcsön a kártétel előrehaladottabb szakaszában két nyílást lehet látni, egy kisebbet a lárva befurakodásának helyén és egy nagyobbat, amelyen keresztül a lárva elhagyta a gyümölcsöt. A magházat is kiodvasítja és fekete ürülék- szemcsét lehet találni. A szétnyomott lárváknak, illetve károsított gyümölcsnek jellegzetes poloskaszaga van. A károsított gyümölcs lehullik. A védekezés a mozgó lárvák ellen irániul, a tömeges lárva- kelés időpontja a rajzáskezdettől számított két-három hét. A hűvös, 12 Celsius fok alatti hőmérsékletű, csapadékos időjárás akadályozza az imágók élőjövete j ét, a pajzsát elhúzza, ezért a tömeges lárvaselésre csak április első dekádjábam számíthatunk. A védekezést időjárástól függően, ezért a dekád első vagy a második félében kell elvégezni (virágzás, után). A védekezésre felhasználható növényvédő szerek: Bi 58 WP 40, Bi 58 EC, Métádon, Edition, Lebaycád, 40 WP, Kvasszia forgács. Borbély László biológiai labor vezető Egy kiváló szőlész emlékére Hazánkat joggal nevezhetjük egyik legkedvesebb gyümölcsünk, a szőlő és a jó bor országának, hiszen mind mezőgazdasági terményünket, mind boripari termékünket tekintve, Európáiban dobogós nemzet vagyunk. A mai eredménye]!:, borvidékünk ... elismert fajtái, azok minőségié azonban nem máról holnapra élért sikerek, alapjait azoknak a kiváló szőlészeknek és borászoknak köszönhetjük, akiknek sorából Kosinszky Viktor messze kiemelkedik. Kosinssky Viktor megyénkben, Mezőberényben született, 1863. október 25-én. Alap- és közép isikolad ismereteinek megszerzése után, amelyeknek egy részét Szegleden sajátította el, a vincellériskolába iratkozott be. Ennek elvégzése után, 1884-től kezdődően az ország különböző szőlészeti és borászati szakiskoláiban tanított. Kiváló szakmai képzettségét, amihez még jó pedagógiai érzék is járult, hamar elismerték, és még 30 éves sem volt, amikor 1891-ban a tarcaii vincellériskola igazgatójává nevezték . ki. E kinevezésével a tokaj-hegyaljai állami szőlészeti intézmények főfelügyelői teendőinek ellátására is megbízást kapott. A társadalmi változásokat megkezdő őszirózsás forradalom idején, 1918-ban borászati kormánybiztossá nevezték ki. A jelenlegi felsőfokú kertészeti szakoktatás, a Felsőbb Szőlő- és Borgazdasági Tanfolyam igazgatójává 1919-ben nevezték ki, amelynek nemcsak irányításából, hanem a szaktárgyak oktatásából is rpiesszemenően kivette részét. Működésének ideje alatt az Országos Központi Mintapincére a borok minőségének megóvása és minőségi szinten tartása miatt igen jelentős feladat hárult, és különösen akkor érte virágkorát, amikor igazgatását Kosinszky Viktor látta el. Kosinszky Viktor nem csak oktató, kutató és gyakorló szakember volt, idejéből bőségesen áldozott kedvelt munkaterülete társadalmasításának is, és ezért vállalta el 1920-tól a Szőlősgazdák Országos Egyesülete elnöke tisztét. Ezt a szakmai fó- ramot is minden tevékenységével a hazai szőlészet és teraszát fejlesztési lehetőségének te« kintette. Korabeli szaklapokban még ma is sok esetben helyt- • álló cikkeket jelentetett íné®, hogy megállapításai így is & közhasznosulás pályádra kerüljenek mihamarabb. Szakmai dolgozatai mellett olyan ismeret« terjesztő kiadványoknak is szívesen dolgozott, amelyek a gyakorló gazdaembernek íródtak. Hazai érdemein túl a nemzetközi borászati szakfórumok te messzemenően elismerték nagy tudásét, aminek az is bizonyítéka, hogy tíz évig, 1901—1914- ig a Nemzetközi Borbizottság alelnöki funkcióját, és e szervezet párizsi ülésein mindig meg« becsülássel nyilatkozott meg hazai szőlőkultúráinikról és boripari eredményeinkről. Pozsonyban és Budapesten kiadott szakkönyveiben széles körűen foglalkozott a philloxerá- val és az ellene való védekezés különböző, általa is alkalmazott módszereivel, továbbá a szőlőóltványok élőhajtatásának kérdéseivel. Kosinszky Viktor munkássá- * gának főbb érdemeit úgy summázhatnánk, hogy elévülhetetlen eredményeket ért el az alany- fajták kiválasztásában, és ezek szaporításában, amit rendre elő- hajtatással oldott meg. Egy-egy terület phylloxera által történt kipusztulása után mindig időben tudott olyan gyakorlati tanácsokat adni, minek következtében a termesztők időben képesek voltak az eredményes szőlőfelújításra. Erre valóságos társadalmi mozgalmat szervezett, és nem kis mértékben köszönhetjük önzetlen munkásságának a szőlőbetegségek elleni jól alkalmazható módszereinket. Nem túl korosán, 72. életévében halt meg Budapesten, 40 éve, 3935. március 29-én. Szülőhelye halálának 45. vagy 50. évfordulóján talán emléktáblával adózhatna a nagy tudású és mindenképpen elismerésre méltó szülöttjének. Dr. Bátyai Jenő ]Q StKÉSMim^ UTCVAFIUUS 80'
