Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-12 / 85. szám

AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA (Folytatás a 3. oldalról) felsőbb Bíróság bírálja el a megyei bíróságok és a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozó nagyszámú gazdasági perben, meghozott határozatok elleni fellebbezéseket és a törvényes­ségi óvásokat is. Az elmúlt két évben az első és másodfokú eljárásra a Legfelsőbb Bíró­ságra érkezett 6500 gazdasági per értéke közel 26 milliárd forint volt. — A megnövekedett vállalati önállóság első éveiben a gaz­dálkodó szervezetek körében el­uralkodott a szállítók, kivite­lezők jelentős szerződésszegé­seivel való megalkuvás. A gaz­dálkodó szervezetek gyakran akkor sem mutatták ki nyilván­tartásaikban és így nem is ér­vényesítették törvényes igényei­ket, amikor tapasztalhatták, hogy a szerződésszegés a termelésűikben zavarokat, ezért számukra többletköltségeket, egyéb anyagi hátrányo­kat, tehát jelentős ká­rokat is okoz. E lazaság fel­számolása érdekében csaknem két éve pénzügyminiszteri ren­delet előírta a gazdálkodó szer­vezetek által nem teljesített kötelezettségek miatt esedékes {kamat, kötbér és kártérítési) követelések megfelelő bizony­lati nyilvántartását. Lényeges változást azóta sem tapasztaltunk. A megrendelők továbbra is in­kább a hibás szolgáltatások ki­javítására vagy kicserélésére irányuló igényüket érvényesítet­ték és nem mindig követelték a felmerült káruk megtérítését, sem a kötbér megfizetését. Az így keletkezett kárukat azután a felhasználókon, fogyasztókon igyekeztek behozni. Indokait lenne ezért az említett rende­let végrehajtásának fokozottabb ellenőrzése. — A bíróságok a gazdálkodó szervezetek tisztességtelen ha­szonszerzési törekvéseit nem­csak a szerződéskötési vitákban, hanem a számlázott követelé­sekkel kapcsolatos perekben is tapasztalták és a jogtalanul felszámított összegeket nem ítélték meg. A továbbiakban a munkaügyi viták bírósági döntéseiről szólt, hangsúlyozta: — A Legfelsőbb Bíróság elvi irányító munkája során ezen a területen is maximálisan töre­kedett a társadalmi érdek ér­vényesítésére. Társadalmi ér­deknek tekintettük mindenkor a dolgozók jogainak védelmét, az üzemi demokrácia érvénye­sülésének bírósági eszközökkel való biztosítását, a jő munka­helyi légkör elősegítését, vala­mint azt, hogy a vezetők joga a munkafegyelem, a szocialis­ta együttélés szabályainak meg­sértőivel szemben minden eset­ben érvényesülhessen. E cél­kitűzések megvalósításában egy­mást segítve dolgozunk a Cseterkí Lajos, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának titká­ra bevezetőjében arról szólt, hogy az Elnöki Tanács alkot­mányunk egyes rendelkezései­nek módosítását javasolja, majd — az Elnöki Tanács megbízá­sából és nevében, a Miniszter- tanáccsal, valamint az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottságával egyetér­tésben — előterjesztette a tör­vényjavaslatot. — Az 1972-ben elfogadott, mó­dosított alkotmányunk híven tükrözi társadalmunk viszonyait, segíti fejlődésünket és előreha­ladásunkat — mondotta. — Ak­kor az országgyűlés és a taná­csok választásának időtartamát változatlanul hagytuk. A Leg­SZOT-tal, a Legfelsőbb Ügyész­séggel, a Munkaügyi és az Igazságügyi Minisztériummal. A közös munka eredménye, hogy megfelelő iránymutatáso­kat adhattunk a bíróságoknak, munkaügyi döntőbizottságok­nak több alapvető kérdésben. A munkavédelemmel, a dol­gozók egészségének oltalmával kapcsolatos kérdésekkel foglal­kozott ezt követően az előadó. — Munkánk eredményességét előmozdította a más szervek­kel való együttműködésünk — emelte ki többek között. — Nagy súlyt helyeztünk az alsó­bíróságokkal való kapcsolataink elmélyítésére, gondot fordítot­tunk a társadalmi szervekkel és az üzemek dolgozóival fenn­álló közvetlen kapcsolataink fejlesztésére is. Ennek érdeké­ben. képviseltettük magunkat a társadalmi Szervezetek külön­böző rendezvényein, előadáso­kat tartottunk és látogatásokat tettünk ipari és mezőgazdasági üzemekben. — Ez a széles körű együtt­működés segített bennünket ab­bém, hogy jobban megismerjük a __ társadalmi összefüggéseket, időben felmérhessük a gyakor­latban jelentkező igényeket, s így megalapozottabban, maga­sabb szinten végezhessük mind az elvi irányító, mind az ítél­kező munkánkat. — Az elkövetkező időben a Legfelsőbb Bíróság munkája színvonalának további emelését, pártunk XI. kongresszusa hatá­rozatainak maradéktalan vég­rehajtását tartjuk központi fel­adatunknak. Befejezésül a Legfelsőbb Bí­róság elnöke hangsúlyozta:' — Az ország legmagasabb bírósági szervének munkáját eredményesen végezni rendkí­vül nehéz, felelősségteljes, ugyanakkor azonban megtiszte­lő feladat. Pártunk program- nyilatkozata megállapítja, hogy „előrehaladásunk tudatosan vál­lalt, fegyelmezett munkát kí­ván’'. Mi ezt a munkát örömm'el és készséggel vállaljuk. Azzal a jogos bizakodással haladunk előre, hogy munkánkkal szilár­dítjuk a magyar igazságszolgál­tatás alaposságába és megbíz­hatóságába vetett hitet és sze­rény eszközeinkkel mi is hozzá­járulunk szocialista építőmun- | kánk eredményességéhez. — Kérem a tisztelt Ország- gyűlést, hogy beszámolómat fo­gadja el — fejezte be beszé­dét. Dr. Szakács Ödön beszámoló­ja után határozathozatal követ­kezet. Az országgyűlés a Leg­felsőbb Bíróság elnökének be­számolóját egyhangúlag tudo­másul vette. Ezután a napirend szerint a» alkotmány egyes rendelkezései­nek módosításáról szóló tör­vényjavaslat előterjesztése kö­vetkezett. felsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész megbízatását igyekeztünk összhangba hozni a választási ciklussal és ezért az alkotmányban kimondtuk, hogy megbízatásuk négy évre szól. A törvényjavaslat most azt indít­ványozza, hogy az országgyűlés megbízása, az általa választott egyes tisztségviselők és a taná­csok választása ötéves időtar­tamra szóljon. — E javaslatok fő oka, hogy nálunk az államhatalmi és nép- képviseleti, az államigazgatási választott testületek tevékeny­ségének alapját a szocialista tár­sadalom fő kérdései, az ötéves tervben megjelölt népgazdasági feladatok képezik. — Társadalmi előrehaladá­sunk, a népgazdaság fejlődésé­nek give és gyakorlata az alap­vető feladatainkat tartalmazó tervgazdálkodás, amelyben ál­talános gyakorlattá vált a nép- gazdasági tervek ötéves közép­távú rendszere. Egyre inkább ez fejlődésünk fő időmérő egysége. Ha tervről szólunk, ha terve- •zünk, természetes módon öt­évben. ötévenkénti időszakokban gondolkodunk. — Az indokolás tartalmazza azt a célkitűzést, hogy a jövő­ben az országgyűlési és tanácsi választások egymáshoz igazod­janak, vagyis a jövőben az or­szággyűlési képviselőket és a tan á cstagokat egy időben válasz- szűk. < ■— Ügy gondoljuk, hogy nép- gazdasági tervünk végrehajtását Az országgyűlés tavaszi ülés­szakának tárgysorozata ezzel véget ért. A tanácskozás befejez­tével az elnöklő Apró Antal eze­ket mondotta: Tisztelt Országgyűlési Kedves Képviselőtársaimt Az 1971. április 25-én megvá­lasztott országgyűlés a mostani ülésszakkal befejezte munkáját. Ügy gondolom, valamennyiük­kel egyetértésben mondhatom el, hogy az eltelt négyéves időszak­ban országgyűlésünk eredmé­nyes munkát végzett, megíele- lően gyakorolta az alkotmány­ban előírt jogait. Felelősséggel igyekezett minél jobban eleget tenni a választók megtisztelő bizalmának. Országgyűlésünk mint a leg­felsőbb törvényhozó és népkép­viseleti testület, egész működé­sével népünk boldogulását, szo­cialista rendszerünk erősítését szolgálta. Előmozdította az ál­lamélet demokratikus fejlődé­sét, a X. kongresszus által ki­tűzött célok valóra váltását, a Hazafias Népfront 1971-es vá­lasztási programjának megvaló­sítását. Megfelelően gyakorolta törvényalkotó tevékenységét, a IV. — Ügy van! Éljen a pezsgő! — kiáltotta Eötvös. Eredetileg férfiasán, amolyan duhaj ma­gyaros kiáltást szeretett volna megereszteni, de csak egy mu­táló kamasz idétlen vinnyogá­sa sikeredett a nagy nekibuzdu­lásból. Mindenki megkönnyebbült, amikor Köpetzy végre felemelte a poharat és Rózsi elé tartotta. Még gyors egymás­utánban két üveg durrant, így az összes pohár megtelt. — Jól van, doktorkám, nem haragszom, minden költő hü­lye. Az is az volt, akit a műit héten kilőttünk a sorból. De jobb, ha most vigyázol... — Kérlek tisztelettel, én ezt két évvel ezelőtt írtam —köny- nyezett Rozgonyi és poharából a zakójára locsolta a pezsgőt — Akkor is háború volt. Szent háború. Erre igyunk! —• mondta Köpetzy. — Na, pro- szit!... Krisztina nem ivott. Csende­sen imádkozott magában. Mel­lette ült Tószeghy Kázmér zász­lós, Köpetzy segédtisztje, és te­kintetét le sem vette a lányról. De az nem hallotta a zászlós . szózuhatagát; 8 — Édes . . „ Lehet, hogy hol­hatékonyabbá teszi, ha a terve­ket meghatározó, végrehajtó és a végrehajtást ellenőrző válasz­tott testületek és egyes tisztség- viselők megbízatása egyaránt az ötéves tervidőszakhoz igazodik. — Alkotmányunkban megfo­galmaztuk, hogy társadalmunkat a marxista—leninista párt veze­ti és a párt a kongresszusait 5 évenként tartja. Az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosí­tásáról beterjesztett javaslatok törvénybe iktatásával a- tisztelt országgyűlés az élet követelmé­nyeihez igazítja a választott ál­lami testületi szervek működé­sét — mondotta többek között Cseterki Lajos, majd határozat- hozatal következett. Az elnöklő Apró Antal szavazásra szólította I fel az országgyűlést. A beter- j jesztett törvényjavaslatot a kép­viselők egyhangúlag elfogadták. kormányzati munka alkotmá­nyos irányítását és ellenőrzését. Jó érzés mindannyiunk szá­mára, hogy országgyűlésünk munkáját pártunk XI. kongresz- szusa elismeréssel méltatta, A négy év alatt 23 törvényt alkottunk, melyek közül kétség­telenül az 1949. évi alkotmány módosítása volt a legfontosabb. Alaptörvényünk rendelkezései összhangba kerültek társadal­munk jelenlegi helyzetével, a szocializmus építésében előttünk álló feladatokkal. Üj törvényeink az állami, társadalmi, és gazda­sági életünkben bekövetkezett nagy változásokat tükrözik. Csak példaként említem a szövetke­zetekről, az ifjúságról, a nép­gazdasági tervezésről, az egész­ségügyről, a külkereskedelemről, a Családjogi Törvény módosítá­sáról és a társadalombiztosítás­ról szóló törvényeket, melyek egyben szocialista jogrendsze­rünk jelentős alkotásai. Országgyűlésünk a kormány­zati munka irányításában és el­lenőrzésében is jelentős szere­pet töltött be. A kormányprogram jóváhagyása, a beszámolásra kö­map valamennyien megha­lunk .., Nem érti ? Szeretem. „<! Maga szerelemre termett. «4 Magácska gyönyörű ... Tószeghy egészen belevörösö- dött a nagy vallomásba és ami­kor látta, hogy Krisztina áhi- tatosan lehunyja a szemét, bol­dogan könyvelte el: a lány már puha, csak a megfelelő alkal­mat kell kivárni. — Öt perc múlva éjfél! Ró­zsi, töltse tele a poharakat! — kiáltott Eötvös. — A győzelení éve virrad ránk — kiáltott Köpetzy és a tisztek éljeneztek. — Még egy perc — figyelte az órát az ezredes... A rádió­ban megszólalt a harang, mindnyájan felemelték a poha­rukat. Felcsendültek a Himnusz első akkordjai. Köpetzy ünne­pélyesen megszólalt: — Magyar testvéreim. Hamarosan elvonul a viharfelhő és kivillan, kivi­lágosodik hazánk sötét ege ... Ebben a pillanatban elhall­gatott a rádió, egyet pislant a villanykörte és sötétség borult az óvóhelyre. — Szabotázs! — ordított Kö­petzy. — Tiszt urak! Uraim! — mondta és Rózsi gyufájának fénye mellett, tántorogva meg­célozta az óvóhely nehéz vas­telezettek munkájának széle­sebb körű megvitatása, az or­szággyűlés bizottságainak mű­ködésében egyre jobban érvé­nyesülő ellenőrzés, mind-mind államéletünk demokratizmusá­nak fejlődését jelzik, Az országgyűlés állandó bizott­ságai jelentős munkát végeztek, üléseiken több mint 300 témát tűztek napirendre. Szinte az egész államéletünk vizsgálatára kiterjedt tevékenységükkel elő­segítették a törvények végrehaj­tásának ellenőrzését, biztosítot­ták az országgyűlés munkájá­nak folyamatosságát A négyéves ciklus alatt tovább fejlődtek országgyűlésünk nem­zetközi kapcsolatai is. Eredmé­nyesen vettünk részt az interpar­lamentáris unió munkájában. Nemzetközi tevékenységünk jól szolgálta a békés egymás mellett élés politikáját Tisztelt Képviselőtársaim? Az országgyűlés négyéves mun­kája, annak minden eredménye a kormánnyal, valamint az ál­lami és társadalmi szervezetek széles körével folytatott állandó együttműködésen alapult Az országgyűlés nevében meg­köszönöm választóink bizalmát, azt, hogy képviselői munkánkat támogatták. Köszönetét mondok a Minisztertanácsnak az ország- gyűlés tevékenységének sokirá­nyú támogatásáért, az ország- gyűlésben elhangzott és a bi­zottságok részéről ajánlott ja­vaslatok rendszeres megvizsgá­lásáért Engedjék meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága, a Hazafias Nép­front, az Elnöki Tanács, & kor­mány és az országgyűlés tiszt­ségviselői nevében megköszön­jem önöknek odaadó, lelkiisme­retes képviselői tevékenységü­ket. Azt az eredményes munkát, amelyet megbízatásuk egész ide­jén végeztek választókerületük­ben, az országgyűlésen és az or­szággyűlés bizottságaiban né­pünk javára, szocialista fejlő­désünk érdekében. A Magyar Népköztársaság országgyűlése 1971—75. évi cik­lusának utolsó ülésszakát ezen­nel berekesztem. (MTI) ajtaját — Nyugalom testvé­rek! Azonnal intézkedem — ígérte és kirohant. Ha valaki akkor azt mondja neki, hogy ebben a házban csak 1945. május elseje tisztele­tére gyullad meg újra a vil­lany egy kommunista szerelő­brigád felajánlása nyomán, Kö­petzy egy tár töltényt enged a vakmerőbe. De persze ezt senki sem mondta a jelenlevők közül Nem is gondolta.»a • • • Amikor Köpetzy és a nyilas tisztek kiviharzottak a pincé­ből, Rózsi meggy újtota a pet­róleumlámpát. Az imbolygó fényben halott-sápadt arcok meredtek egymásra. — Ez egy állat! — mondta Eötvös. — Ezt a hangot nem tűröm! — csattant fel Eötvösné. — Márpedig állat! — szólalt meg Rózsi. A bejelentést döb­bent csend fogadta. A tíz esz­tendőn át tárgynak kezelt lány, először nyilvánította vélemé­nyét — Azonnal takarodjon innen! Ki van rúgva! Hogy jön ah­hoz, egy ócska paraszt, hogy így beszéljen egy úrról. Nem akarom többé látni. Rózsi már maga is meg­ijedt Önkéntelenül szaladt ki a száján a mondat. — Méltóságos asszony;;; — Maga még itt van? — ki­áltotta Eötvösné. — Takarodjon! — Megyek, méltóságos aez- szony... De aztán ne tessék hívni, mert nem jövök ...—- mondta csendesen és tíz év alatt most fordult meg vele először, hogy egy ajtót nem csukott be maga után. — És holnap te fogsz főzni, Az országgyűlés elfogatta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot | ősz Ferencs ! RÓZSI 1 (KISREGÉNY) | Apró Antal záró beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom