Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-09 / 82. szám
Földosztástól földegyesítésig Amiről megyénk lapjai írtak 1944. október 6«tól 1948 végéig Békés megye 1344. október 6-an szabadult fel végleg a nagybirtok elnyomás alól. Azzal, hogy a szovjet hadsereg átlépte a román—magyar határt, á szenvedések nagyobbik fele ugyan véget ért, de minden mégsem oldódhatott meg. Az életben maradottaknak még csak idejük sem maradt elvesztett szeretteiket megsiratni. Itt állt az ország valameny- nyi megyéje, a megyék valamennyi városa, községe élelem nélkül. Legtöbb helyen a földeket legfeljebb a tankok szántották fel. Valósággá lett álom 1944 októberében vagyunk. Bar a földosztásról szóló törvény még csak egy fél év múlva lát majd napvilágot, az Orosházán megjelenő kommunista lap, a Népakarat 1944. október 19-1 vezércikkében világosan és egyértelműen leszögezi: „Most újra és véglegesen kerül napirendre a földkérdés évszázados nagy r»Hte és teljes bizonysággal állíthatjuk, hogy Dózsa unokái ezt a port maradéktalanul megnyerik. A magyar földmunkásság és törpebirtokosság megkapja azt a darab földet, amelyen szorgalmas munkával, hozzáértéssel, emberi életet tud maga és családja részére biztosítani. Ezt akarnia kell a földmunkásságnak, a törpebirtokosságnak is, mert a nagybirtok kiváltságait mindig a kisbirto- kosság és a munkásság fizette meg.” , Élni azonban nemcsak 1945 márciusától —. a földosztástól —, hanem 1945 márciusáig is kellett. S ha az első szabad Péter-Pálkor aratni is akartak, ahhoz 1944 őszén szántani, vetni kellett. Hogy ezen túl mire számíthatott az ország, a megye népe? Az idézett lap egy nappal korábbi vezércikke erre is választ ad: „Az új rendszerben munkanélküli jövedelem nincs. Mindenkinek dolgoznia kell, akár a maga kis földbirtokán, akár a munka más területén... Mindenki dolgozzék a maga helyén, elsősorban a földművelő társadalom végezze a maga munkásságát, hogy megindulhasson újra a termelés. Takarítsák be az őszi termést, szántsanak, vessenek.” És a földéhes parasztok, zsellérek, gazdasági cselédek és ivadékaik nem csalatkoztak. 1945. június 9-én a „Viharsarok”, a Békés megyei mutrkás- és parasztújság az alábbiak szerint "számol be a Békés megyei földosztásról: „Az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a nagybirtokrendszer megszüntétéséről Szőlő rendeleté alapján, a vármegye területén teljes felosztásra került 481 birtok 180 ezer 383 katasztrális hold területtel. Ebből létesült 11 ezer 002 teljesen új kisbirtok, melynek összterületé S3 ezer 121 katasztrá4 SiSMMMlL íots. április 9. lis hold. Birtok kiegészítés ben részesült a legalacsonyabb birtokcsoportból 0333 földműves. A kiegészítés céljából kiosztott földnek összterülete 43 ezer 24U katasztrális hold. Tehát összesen 106 ezer 361 katasztrális hold került kisemberek kezébe, míg 54 ezer 022 katasztrális legelő és rét, valamint erdő került a községek közös használatába. A birtok- reform a rendelkezésre álló eszközöket és erőket figyelembe véve, aránylag rövid idő alatt zavartalanul ment végbe.’’ Az első szabad aratás Nézzük.^milyen napok követték a felszabadulás, a földosztás napjait? „Az idei aratás... sok ezer ember szent örömünnepe is. A földreform után földhöz jutottak az Idén először aratnak saját maguknak. Régebben csak mint föld nélküli munkások, napszámosok dolgoztak ott, ahol ma földhöz jutottak” — írja szinte elragadtatással Péter- Pál napja elé a Viharsarok vezércikk-írója. Az eddig elmondottak kellőképpen igazolják ezt az elragadtatást. Még tartott, szárnyalt, vitt az a lendület, amely- lyel „falun hatalmas erejű tömegmozgalom bontakozott ki, elsöpörve a földreform elodázására és meghiúsítására törekvő reakciós erőket.” Nem szorul különösebb bizonyításra, csak említsük meg, hogy a nagybirtokrendszer azonnali felszámolását követelte meg az ország válságos élelmezési helyzete, a mezőgazdasági munkák megindítása is, hiszen a nagybirtok jó része gazdátlanul, felszerelések nélkül állt, a földet ezer éve perlő I parasztság pedig mindenre kész | volt jussáért. , Egymást követték az azonnali | földosztást követelő népgyűlé- | sek, s röviddel a felszabadító : csapatok átvonulása után újabb ! hadsereg lepte el a földeket, [ a több, mint háromezer föld- ! Igénylő bizottságnak csaknem \ negyvenezer tagja. Valóságos 5 felszabadító hadsereg volt ez, a 5 földosztó munkások és parasz- j tok hadserege. Végül is a kommunista párt | elsősorban a szegényparasztság ; érdekeinek hangot adó Nem- ; zeti Parasztpártra támaszkod- ; va Vitte keresztül a kormány | híres, nagy jelentőségű 6U0/1945. ■ számú rendeletét. x Amiről a Viharsarok cikkíró- 5 jg emelt hangon szól — az 5 első szabad aratás — ez tulaj- : dóriképpen a földreform igazi • szimbóluma — a valósággá vált I ólom igazi megtestesítője. Am innen, a jogosan és lért- ; hetően emelkedett réTókból ; idejekorán vissza kellett térni j a földre. A földosztás ugyanis j elsősorban a feudális nagybir- j tokokat számolta fel, egy elma- j radt demokratikus Forradalom J követelményeinek megfelelően. j A földosztást tehát egyáltalán ] nem lehet egyszerűen az ezer- | éves paraszti per lezárásának j tekinteni. Ez. egyben új per ! megindítása volt, melyben .. j a nagybirtok felszámolása után j súlyos gazdasági és politikai | harcok folytak az új gazdák megvédése és megsegítése érdéKriváry E. Péter (Folytatjuk) Harminc éve történt Ezerhétszáz aláírás A VIHARSAROKBÓL igen sokan teljesítettek katonai szolgálatot a 19. gyalogezrednél. Az ezred I. zászlóalja és parancsnoksága Békéscsabán, a II. zászlóalj Mezőtúron, a Hí. zászlóalj Orosházán állomásozott. Így a következő történetben a Viharsarok népe is képviselve volt. A megye minden községében talán még ma is él két-hó- rom olyan ember, aki 30 évvel ezelőtt tett valami keveset az új Magyarországért, hazánk talpraállásáért! A háború sodrában az ezredet 1944 novemberében, Ágcsernyő —Csap vonalán helyezték el. November 22-én éjjel az egységet leváltották, pihenőre küldték. A II. zászlóalj B® községben kapott elszállásolást azzal, hogy háromheti piiienő következik. De ez alig néhány órás volt, mert 23-án 13 órakor riadót fújtak és újra az első vonalba vezényelték azzal a feladattal, hogy az Ágcsernyő előtti Cifra-majort vissza kell foglalni. Az emberek fáradtak voltak, a hangulatuk rossz volt. Sok egyéb körülmény is közrejátszott abban, hogy a zászlóaljparancsnok engedélyt kért az ezredtől, hogy Ágcsernyőrt foglalhasson tüzelőállást, mível a Cifra-majot felé sík, zsombékos, vizes területen képtelenek voltak magukat beásni. A parancs megmásíthatatlan volt, továbbra is előre. A 4. század és a 6. század volt az első vonalban, az 5. Század tartalékban helyezkedett el. Éjfél tájban jelentkezett a 4, század parancsnoka, kereste a zászlóaljparancsnokot, akivel közölte, hogy a szovjet katonák az óvóhelye előtt állnak. A század átment hozzájuk és így ő is megy velük. Az történt ugyanis, hogy a század parancsnoka este átment a szovjetekhez és megállapodtak abban, hogy fehér rakétajelre átáll az egész század. Ügy is történt. Követte őket a 6. század, később pedig az 5. század egy része is. A zászlóaljparancsnok jelentette az eseményt az ezrednek, ahonnan most már engedélyt kapott az Agcsernyőre való visZ- szavonulásra. De ekkor a II. zászlóaljnak már csak töredéke tharadt meg. A visszavonulás reggel 5-6 órára fejeződött be. AZNAP DÉLELŐTT csend i volt. A szovjet csapatok nem lőtték Agcsernyőt. Kora délután Csap felől két oldalt a vasút és műút mentén harckocsik indultak felénk, de a szovjetek még mindig nem lőttek, 15 óra tájban megjelent a szovjet gyalogság. A községben maradt magyar honvédek a parancsnokság, valamint a tisztek egy részének kivételével mindenki átállt a felszabadítókhoz. Így fejeződött be a háború a II. zászlóalj történetében. Az átállt erőket a szovjet parancsnokság Szőj vára, onnan Stari-Samborba irányította. December 29. és 31. között megjelentek a szovjet parancsnokságtól és felhívással fordultak a táborhoz azzal, hogy jelentkezzenek az új magyar demokratikus hadseregbe. 1945. január 4- én 1700-an sajátkezű aláírással hitelesitették korábbi állásfoglalásukat. A névsort elküldték Moszkvába. Február 16-án indult az egység Magyarországra. Tíznapi utazás után érkezett Debrecenbe. Február 27-én Úiabb szerelvény érkezett ezer , magyar katonával Moszkva környékéről, így az új magyar demokratikus hadseregben már 2 ezer 700-an szolgáltak. Az elhelyezés körülményes volt, így ezer katonát Békéscsabára, 1700- at pedig Nyírbátorba, illetve Berettyóújfaluba irányítottak. Az egység a 6. hadosztály 17/3 zászlóalj elnevezést kapta. Ebben teljesítettem szolgálatot magam is. Berettyóújfaluba vonultunk. A község apraja-nagyja kivonult elébünk, míg a környező községekből is eljöttek fogadásunkra. Mindenki hozott valamit; kenyeret, tésztát, zsírt. Ez az akkori állapotban nagyon nagy ajándék volt. Hirtelen annyi élelem került a raktárunkba, hogy a gh-nak nem volt gondja két hónapig élelmezésünkkel. Példánk nyomán a debreceni és a jászberényi fogolytábor „lakói” csatlakoztak hozzánk, jelentkeztek az új hadseregbe. Néhány héten ét készültünk a frontra. Április 22- én az ausztriai hadműveletekben vettünk részt a szovjet parancsnokság irányításával. A háború befejeztével Székesfehérvárra irányítottak bennünket, ahová június elején érkeztünk meg. EKKOR KEZDŐDÖTT a békeidőbeni szolgálat. A tűzszerészek aknákat szedtek, a személyi állomány őrségi, készültségi szolgálatot teljesített együtt a szovjet katonákkal. Október- nen kezdődött a leszerelés. Először a több gyermekes apákat, nősöket bocsátották el az állományból, majd a többieket, megköszönve a hazának tett szolgálatot. Így fejeződött be az új hadsereg első önkénteseinek 8— 10 hónapos katonáskodása a háború utolsó szakaszában. Sinka Pát Sebessógesökkenftő az MTZ—50-esekro A mezőgazdaságban használatos traktorok többsége (képtelen olyan kis sebességgel haladni, amely egyebek között az ültetőgépek vontatáséhoz szükséges. A Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet kertészeti gépesítési főosztályán ezért olyan új sebességcsokkentő berendezést szerkesztettek, amely a hazánkban általánosan használatos MTZ—50 traktorokra szerelve óránként 0—2,7 kilométer haladást tesz lehetővé. Az MTZ—59 traktort így nem csupán az ültető, palántázó, de az ugyancsak „mászó” sebességet igénylő gyümölcsszedő, komlószüretelő és takarmány kiosztó kocsik vontatására is alkalmassá tették. A berendezés üzemi próbája megtörtént s a vizsgálatok jó eredménnyel zárultak. (MTÍ) Ősz Ferenc; RÓ 1 s (KISREGÉNY) lisztből, korpából, krumpliból és kukoricából gyúrt kenyeret és pénz nélkül osztogatta, csiipán egy-egy imát kért vevőitől. Tette ezt mindaddig, míg a nyilasok el nem vitték az utolsó csepp lisztjét is. Ettől kezdve magának sem sütött többé Ült a kialudt kemencéi előtt és ekkor döbbent rá, hogy milyen szörnyű a háború. Ezalatt a Prónay-különítmény tagjai végigjárták a budai házakat, a 16 éves fiúkat is kihajtották a Széna térre és tankcsapdát ásattak velük. Ezalatt két ismeretlen fiatalember tüzet nyitott a németek lövészárkaira, melyek a budai Duna-parton húzódtak végig. Hat német fizetett életével, kettőjükért. Ezalatt sokan azt találgatták, hogy ha sikerül a németeknek kitartani, akkor az angolok Vonulnak be Pestre, ami ugyebár mégis más, elvégre kultúrné- pek. Ezalatt nagy szerencse érte a környékbelieket. Egy kenyérrel megrakott német lovas kocsiba belecsapott az akna. A kenyér és a némét kocsi nyomtalanul eltűnt, de megmaradt a két friss lótetem, melynek fél óra leforgása alatt egy csontját sem találták a helyszínen. Ezalatt egy nagv bajuszos nyilas keretlegény tíz embert kísért a Duna-partra. I,ebújt a sétány kőpárkánya mögé és önnaft ordította: — Tudtok úszni, kutyák? — majd sziszegve hozzátette! — Én most a fejetek fölé lövök, de essetek bele a vízbe. Muszáj lőnöm, mert az a dög Köpetzy í *• Egy szovjet rakéta repült el I a Halászbástya felett. Ezalatt lent a Duna-parton be- | csapódott áz akna, pontosan ab- I ba a romhalmazba, amely egy ha- ! talmas háztömbből maradt. A ! ház előtti villamosvágányon fel- | robbant egy lőszerrel megrakott I szerelvény. Ezalatt egy öregasszony elin- i dúlt, hogy feljelentést tegyen is- j meretlen tettesek eilen, akik az j óvóhelyen ellopták három üveg ■ áíonyabefőtt.lét. Alig lé- j pett azonban ki a kapun, ! leverte a lábáról egy hatalmas [ repeszdarab. Szegény, úgyis j hiába ment volna: a rendőrség ! helyén is csak egy romhalmazt S talál. I Ezalatt a város pesti oldalát ■ már felszabadították a szövje- 5 tek és néhány színész meglaíÍ tóttá a béke első színházi előadását. De ezalatt Budán még dúlt a háború és Köpetzy Mihály nyilas ezredes nagy beszédet taf- | tott a testvéreknek, a talajgyö- I kérrői. az. élettérről, a Kárpát— I Duna Nagy házáról. A testvérek csak annyit értettek a dumából, hogy győzünk és erre addig ittak, amíg győzték. Ezalatt egy, az Orsolya apácák gimnáziumában nevelkedett úrileány odaadta magát egy fiatal nyilas suhancnak, mert nem akart úgy meghalni, hogy ne ismerje meg a szerelmet. Ezalatt, ugyanebben a házban, a viceházmester leánya, aki a békében > egy Conti utcai ház bentlakó tagja Volt, örök szüzességet fogadott arra az esetre, ha élve megússza az ostromot. Ezalatt sok vallásos ember hangosan gyalázta az istent, aki ezt a sok szörnyűséget megengedi. Ezalatt sok ateista buzgón imádkozott Istenhez, hogy vegye el a keserű poharat. Ezalatt a Budát egyre szorosabban körülzáró gyűrűben a németek reszketve vártak a csodafegyvert, a felmentő seregeket és dicső mundérjuk alatt már legtöbben civil ruhát viseltek. Ezalatt Ztmka pék a saját háza padlásgéZéndáinak tüzért megszakítás nélkül sütötte a
