Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-06 / 80. szám

1075. ÁPRILIS 7., HÉTFŐ Ars: 80 fillér T™111 xxx. Évfolyam, so. szám Három évtized után Milyen a mai Magyarország? Hová érkezett, hová tart? Rö­viddel ezelőtt kaptunk rá szép, lelkesítő feleletet a párt XI. kongresszusától. Bőségesen és sokoldalúan dokumentálva, szá­mokba sziedve és tervekbe épít­ve, dinamikus fejlődésében raj­zolódott ki hazáink mai arcula­ta a kongresszus elé terjesztett és jóváhagyott okmányokból; a vitából, amely megerősítette a szocialista építés eddig követelt politikáját; a határozatból, amely megszabta az új tenniva­lókat. Ez a MSagyarorezág-kép, amely számunkra a valóságot és a min­dennapokat jelenti, természetes. Égé® mértékrendszerünk, amellyel sikert vagy elmaradást mérünk, hazánk mai fejlettségi szintjéből ered. összehasonlítási alapunk sokkal erőteljesebbben a jövő követelménye, mint a múlt mélységié. így is kell len­nie. Ha társadalmunk dinami­kus és előretekintő akar lenni, akkor gondolkodásiunk csak éh­hez mérheti önmagát. Ha azok­ra a csúcsokra szegezzük pillan­tásunkat, amelyeket még ezután kell meghódítani, akikor az ütem, az erőfeszítés nem lan­kadhat. Azonban bármennyire is haladjunk, bármilyen tetőkre is hágjunk, alkalmanként vissza kell pillantanunk, mert közben Új nemzedékek jöttek, amelyek tudják is meg nem is, hogy mit hagytunk magunk mögött. Ha birtokunkban lenne a me­sék és a fantasztikus irodalmak „időgépe”, amely egy nagyon Ids időre vissza vinne bennünket abba a harminc év előtti Ma­gyarországba, akkor még azok is meghökkennének a szegény­ségnek és elmaradottságnak a látványán, akik még látták és élték azt a világot Három évtizeddel ezelőtt a szovjet hadsereg egy nádfödeles országot szabadított feL Ter­peszkedő nagybirtokok, sovány kis parcellák, egészségtelen há­zakban, lakásokban élő sokaság. A mezőgazdasági termelés csak­nem teljes egészében az emberi ás állati, erőkifejtésen alapul. Korszerű utak és közlekedés nélküli sárbafulladt falvak tö­mege. Az ipari termelés túlnyo­mó része rosszul felszerelt mű­helyekben, „kócerájok”-ban zaj­lik. írástudatlan százezrek, rosz- szul táplált gyermekek, tengő- désre szorított milliók, kizárva a jogokból, a művelődés lehető­ségeiből. Elképesztő kontrasztok a szegények és gazdagok között. A létfenntartás minimumára szorított dolgozó tömegek. Köznapi szavakkal nehéz is összeállítani ezt a képet. Leg­hűbben ma már csak az iroda­lom, az akkori idők nagy költői, a társadalmi béklyók ellen lá­zadók kivételesen kifejező ere­jű sorai képesek felidézni en­nek az atmoszférának a valósá­gát, a kétségbeesett József At- tila-kiáltás hangján: „föl kéne szabadulni már!” Ez a felsza­badulás jött el 1915. április 4- én A felszabadulás óta élteit har­minc esztendő, de különösen a ifeözvetlenül mögöttünk hagyott másfél évtized töretlen fejlődé­se, a fejlődés üteme és átalakító ereje váltotta valóra a szocia­lista társadalmi célók egész so­rált. Természetesen vannak gond­jaink és megoldatlan problémá­ink, amelyek ugyancsak nem hiányoznak a XI. kongresszus által felvázolt helyzetképből. De a képnek ugyanakkor nincs egyetlen olyan részterülete, egyetlen olyan szöglete, amely­nek ne a változás, a fejlődés adná meg a jellemzőjét. A tartós stabilitás és asz ál­landó haladás olyan tényezőkké váltak életünkben, amit nem­zetünk történelmében egyetlen előttünk élő nemzedék se is­mert ebben az országban. A ka­pitalista világban történő ese­mények még szembetűnőbben emelik ki annak jelentőségét, hogy hazánk a felszabadító Szovjetunióval, szocializmust épí­tő szomszéd testvémépeinkkel együtt, egy családot alkotva, a kölcsönös segítség és támogatás összes előnyeit élvezve nézhet szembe minden nemzetközi fej­leménnyel. Ez a neímzeflközi támasz egy­úttal lehetővé teszi, hogy — a XI. kongresszus heüyzetelemzé-, sére és határozataira támaszkod- , va — az eddiginél is hatéko­nyabban kihasználjuk a szocia­lista társadalmi rendben és gaz­daságban rejlő lehetőségeiket és tartalékokat. A pártnak, a ma­gyar társadalomnak pontosan, tudományosain felépített terve van mind a jelen, mind a kö­zeljövő feladataira és azok meg­oldásának módjaira, mind pedig a távlatokra, amelyek az új öt­éves terv alapjainak kidolgozá­sával, a XI. kongresz- szus határozatainak vég­rehajtásával és a párt program- nyilatkozatában rögzített célok közelítésével válnak majd való­ra. Aki tanulmányozza ezeket a dokumentumokat, az látja, hogy a legteljesebb realizmus és ha­tározottság jellemzi azokat. Az iránymutató kongresszusi hatá­rozatok tükrében világosan lát­ható a párt, az állam, a társa­dalmi szervek, a gazdasági irá­nyítás lépcsőinek minden fontos tennivalója a szocialista társa­dalmi és termelési viszonyok to­vábbfejlesztésében. Kádár János elvtáns a Központi Bizottság be­számolójában mondotta: „A párt minden tervét arra alapozza, hogy elnyeri hozzá a munkás- osztály, a nép egyetértését és támogatását. Munkásosztályunk, népünk pedig építhet arra, hogy a párt a helyén van, s a jövő­ben is mindenkor, feladatainak a tőle telhető legjobb megoldá­sára törekszik”. A három évtized fordulója így most nemcsak ünnep, visz- sziapillantás és megemlékezés, hanem új magaslat. És hozzá­tehetjük: erről a magaslatról már olyan nép megy tovább a maga útján, amely egységben, öntudatban, politikai érettség­ben és műveltségben, egyre mél­tóbb anyagi létfeltételeket biz­tosítva társadalma minden tag­jának, alkotja új történelmét. D. L Új óvodákkal, áliaíáaos iskolai tan t irmokkal gyarapodoli mozink Ünnepségek felszabadulásunk 30. évfordulóján A társadalmi összefogás, a ju­bileumi versenymozgalom ered­ményeként hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulójára új lé­tesítményekkel gyarapodott me­gyénk. A békéssámsoni gyerekek há­rom új általános iskolai tanter­met vehettek birtokba az évfor­dulón. Az ünnepségein ott vol­tak mindazok a társadalmi és gazdasági szervek, szocialista brigádok képviselői, akik pénz­zel, fizikai munkával segítették a tanterem felépítését, a villany, a víz bevezetését. Gádoroson 50 személyes új óvoda átadására került sor, amit szintén társadalmi összefogás­sal építettek a legapróbb nem­zedék számára. Az új óvoda fa­lán emléktáblát lepleztek le, amely megőrzi az utókor szá­mára: Bakéssámson népe a fel- szabadulás 30. évfordifiójára emelte tető alá az apróságok új otthonát. Ugyancsak a fel- szabadulás évfordulójára adták át rendeltetésének a helyi ta­nács, az ÁFÉSZ, a Dózsa és a Petőfi Tsz koordinálásával épült melegkonyhás vendéglátóipari Aranykoszorűs a Tízek A békéscsabai ifjúsági és űt- törőház Tízek Ifjúsági Klubja az elmúlt években kétszer nyerte el a Kiváló címet. Az elmúlt hé­ten teljesült a klubtagok régi vágya, a munka eredményt ho­zott: a Néphadsereg Központi Klubjában Tóth Páltól, a KISZ KB kulturális osztálya vezető­jétől Hevesi József klubtitkár átvehette az „Aranykoszorút”-t. A kitüntetett klub vezetőjét munkájáért emléklappal jutal­mazták. egységet. Az új étteremben elő­fizetéses reggeli, ebéd és vacso­ra kiszolgálás is lesz. Üj fel- szabadulási emlékoszlopot is ad­tak át Gádoroson, ahol a jubi­leum alkalmából elhelyezhették a kegyelet virágait. Csorvás község ifjúsága fák­lyás felvonulással köszöntötte' a felszabadulási évforduló előes­téjét. Az érdeklődő ifjúság az új felszabadulási emelvényhez vonult. Itt gyülekezett a falu apraja-nagyja, mintegy kettő­ezer-ötszázán. Az emelvény egy­ben tribünül szolgál, ahol elő­ször koszorúztak a felszabadulás 30. évfordulóján. Gyulán a Törökzugbam avat­ták fel a város legkorszerűbb 75 személyes új óvodáját. A négymillió forintos költséggel épült új gyermekintézményt bölcs előrelátással úgy hozták tető alá, hogy a konyha és egyéb szociális helyiség kiszolgálja a jövőre épülő újabb 75 személyes szárnyait is. A városi tanács ok­levéllel tüntette ki és- pénzju­talomban részesítette azokat a szocialista brigádokat és gazda­sági egységeket, amelyek a leg­több társadalmi munkát végez­ték az óvoda építésében, szépí­tésében. Egyébként a városfej­lesztési társadalmi munkáért mintegy száz oklevelet, illetve emlékérmet adott át a tanács az arra érdemeseiknek, s a ver­senymozgalom legjobbjai „Há­rom szabad évtized Gyulán” cí­mű könyvet kapták. A felszabadulásunk 30. évfor- [ dulójára rendezett ünnepségek- ' re megyénkbe érkezett penzai és Arad megyei vendégeink gazdag programjuk befejeztével elutaz­tak megyénkből. A Penza me­gyei delegáció április 4-én, pén­Ugyamcsak április 4-én vette fel a volt Honvéd utcai új la­kótelep Kuznyeck szovjet test­vérváros nevét, ahol leleplezték a művészi faragású emlékkö­vet, Bányai József fővárosi szobrászművész alkotását. A magyar—szovjet barátság ápo­lása jegyében szovjet vendé­gek is részt vettek a névadó ünnepségein s elhelyezték a meg­emlékezés virágait a frissen avatott emlékkövön. Vésztőn baráti találkozóra hívták meg azokat az elvtársa­kat, akik 1945 tavaszán önként jelentkeztek katonának s a szov­jet csapatokkal együtt részt vet­tek a hazánk felszabadításáért ví­vott harcokban. 41 egykori vö­röskatona jelent meg az ünnep­ségen. Emlékplakettet kaptak a 30. évforduló alkalmából. ,| Kamuion a művelődési ház­ban a Béke Tsz nőbizottsága rendezett kiállítást a kézimun­ka szakkör leányainak, asszo­nyainak legszebb munkáiból. Szarvason az arborétumba hazánk minden tájáról autó­busszal és gépkocsikaravánok- kal érkeztek a természetibará­tok, a kirándulók. Gyermekek, fiatalok és idősebbek — össze­sen ezernél többen — gyönyör­ködtek a kora tavaszi virágpom­pába öltözött kert csodás szép­ségében. Egyebek között virág­zik a perzsiai díszszilvafa, az aranyfa, a japánbirs rózsaszínű és vörös színárnyalata. A teken, az Arad megyei' április 6-án, vasárnap búcsúzott a me­gye párt-, állami és tömegszer­vezeti vezetőktől. Látogatásuk­ról a 3. oldalon közlünk tudósí­tást. Elutaztak külföldi vendégeink A pénzűi delegációval Mezőhegyesen Szabó István, a párt mezőková csházi járási bizottságának első titkára Kaszaper határában kö­szönti a gemmái küldöttséged (Tudósítás a 3. oldalon) * ( (Fotó: Demény)

Next

/
Oldalképek
Tartalom