Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-30 / 100. szám

Tudományos hírmagyarázónk írja: Bolygókról árulkodnak a csillagfoltok A Földhöz hasonló milliárd­nyi égitest lehet az univerzum­ban — ha más, idegen napok­nak is valóban vannak boly­góik. E bolygórendszereket azonban nem lehet a Földről megfigyelni, mert a bolygóknak közismerten nincs saját fényük. Eddig csak egyes égitestek pá­lyaháborgásaiból kpvetkeztet­- hettek ró, hogy más napoknak is vannak bolygóik. Az idegien csillagok fény essógvá 1 tozásád közvetett bizonyítékot jelent­hetnek arra, hogy ennek a csil­lagnak bolygórendszere van.. D. J. Mullan amerikai csillagfizi­kus vizsgálatai során arra a megállapításra jutott, hogy va­lamely égitest ingadozó fényes­ségét csillagíoltok okozhatják, vagyis olyan jelenség amelyet a Napon napfoltoknak neve­zünk. A napfoltokat is nagy valószínűséggel a bolygók ha­tása váltja ki. Mullan vizsgálatai szerint — az eredményeket az Astrophysi- cal . Journal című tekintélyes csillagászati szaklap ismertette — a napfoltok tényét a hide­gebb csillagokra alkalmazva, teljes egészében megmagyaráz­hatok az észlelt fényességiniga- dozáisok. A jelek szerint az ilyen csillagfoltcsoportok gya­korlatilag csak a csillag egyen­lítőjének közelében alakulnak kj — akárcsak a mi Napunk­ban. A nap- és csniagfoltolk szoro­san összefüggnek az adott égi­test mágneses terének zavarai­val. A foltok általában alacso­nyabb hőmérsékletűek környe­zetüknél. A ' má gneses tér za­varai egyébként fényességkitö­réseket is okozhatnak, ezt nem­csak a Nap példája bizonyítja, hanem Mullan megállapítása szerint a megvizsgált többi csillagé is. A hasonlóság mögött minden valószínűséggel hasonló okok húzódnak meg — állítja Mul­lan. A legfrissebb csillagfiizikai kutatásokból gyanítani lehet, hogy a napfoltokat a boly­gók által a Napon létrehozott dagály váltja ki. A számítások szerint például a Vénusz és a Föld és a Jupiter vonzerejének összegződése következtében 600 kilométer magasságú dagály alakulhat ki a Napon. Minthogy a Nap anyaga nagy hőmérsék­lete következtében kisebb-na- gyobb mértékben ionizált álla­potban van, az effajta dagá­lyok villamos töltések mozgá­sát jelentik, ez pedig jelentős zavarokat okozhat a Nap mag-/ neses tereiben. Ez a zavar ön­magában valószínűleg gyenge ahhoz, hogy oka lehetne a nap­foltoknak, de talán kiváltó té­nyező, ami felerősíti a már meglevő instabilitást. Minden­esetre a Nap dagályai és a nap­foltok között ólyan szoros az összefüggés — állítja Ernst J.’ öpiiilc neves csillagfizikus —, hogy a véletlen egyidejűség va­lószínűsége 1:1230. Mullan úgy véüii, hogy a hi­degebb csillagokon tapasztalt fényesség változások legalább egy kísérő létezésére utalnak. Ez nagy jelentőségű lehet a Földön kívüli élet lehetőségeit kutató | exobáológia számára, mert élet csak hidegebb csillagok boly­góin alakulhatott ki. Ennek ter­mészetesen éiőfeltétele, hogy egyáltalán bolygójuk legyen az ilyen távoli, idegen napoknak. Mongólia tudományos központja Az UNESCO adatai szerint az ázsiai, afrikai és latin-amerikai fejlődő országokban a tudo­mány felvirágzásához arra van szükség, hogy egymillió lakosra legalább ezer tudományos dol­gozó jusson. Az előrejelzések szerint a fejlődő országok több­sége csak 30—40 év múlva éri el ezt az arányt. A Mongol Népköztársaságban azonban már gyakorlatilag megoldódott ez a probléma: az ország 1,3 j millió fős lakosságára több mint 1200 tudományos dolgozó • jut, s közülük mintegy ötszá­zan rendelkeznek doktori vagy kandidátusi Címmel. Mongóliának a tudományos dolgozók felkészítésében igen nagy segítséget nyújt a Szov­jetunió. A mongol és a szov­jet tudósok hasznos együttmű­ködést folytatnak a fizika, a . matematika, a kémia, a bioló- ‘ gia, a közgazdaságtan, a törté- l ’neiem, a nyelvészet és más tu- j dományágak területén. (BUDA- : PRESS-MONCAME) Üj rendelet jelent meg a tanyák felújításáról, bővítéséről A napokban Jelent me* az épí­tésügyi és városfejlesztési minisz­ter rendelete a tanyák felújításá­ról, korszerűsítéséről és bővítésé­ről. A rendelet előírja, hogy á tartósan fennmaradó tanyás terü­leteken milyen építési munkákat lehet elvégezni. A tartósan fenn­maradó tanyás területeket a tele- p ülés hálózatfejlesztési és terület­felhasználási célkitűzések figyelem- bevételével az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága az építésügyi és városfejles té«i mi­niszter egyetértésével határozta meg. Ezeken a tanyás területeken a tulajdonos a tanyát felújíthatja, korszerűsítheti, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mellék­épületet és melléképítményt léte­síthet. Továbbá a lakóépület alap­területét az állampolgárok által építhető lakások nagyságáról s£őló külön jogszabályba megállapított mértékig bővítheti is. Am önálló, új lakást nem létesíthet. Ugyan­akkor a mezőgazdasági műveléssel átotbivatásszerüen foglalkozó tu­lajdonos a lebontásra kerülő el- £ avult lakóépület helyett másikat £ építhet a tanyához tartozó földré- ■ szén, de csak akkor, ha az épít- ■ kezés nem esik lakástulajdonszer- 5 zési korlátozások alá. illetve ez alól £ felmentést kaphat. A rendelet másik része a tar- ■ tósan fenn nem maradó tanyás ■ területekre vonatkozik. Az ilyen ■ területeken a tanya tulajdonosa a £ tanyát felújíthatja, korszerűsítheti, 5 valamint melléképületeket létesíthet, £ Továbbá a lakóépület alapterületet ■ legfeljebb 25 négyzetméterrel bő- £ vitheti. De ezen a területen nem ■ lehet önálló új lakást létesíteni. A ■ bővített lakóépület alapterülete az ■ áliám polgárok által építhető laka- ■ sok nagyságáról szóló külön jog- 5 szabályban megállapított mértéket £ nem haladhatja meg, A tanyához * tartozó földrészlet beépítése során £ az országos építőügyi szabályzat £ város- és községrendezési előírásait ■ niindeu esetben figyelembe kell ! venni. 4 Mit adott a felszabadulás a magyar nyelvnek? Buda István munkaügyi államtitkár előadása 4 Békés megyei műszaki fej­lesztési hónap keretében tegnap délelőtt 10 órakor újabb előadás hangzott el Békéscsabán a vá­rosi tanács nagytermében. Csa­tári Bélának, az MSZMP Békés megyei bizottsága titkárának, a MTSZ megyei elnökének üdvözlő szavai után Buda Ist­ván munkaügyi államtitkár tartotta meg értekezését idősze­rű tniinkagazdaisági kérdések­ről. Bevezetőjében szólt a IV. öt­éves terv első négy évének gaz­dasági eredményeiről, kiemelve az 1974-es esztendőt. A nyuga­ti infláció, a nyersanyag- és energiaárak emelkedésének ha­tásáról a magyar népgazdaság­ra. Hangsúlyozta: az elkövet- ketzendő 15—20 évben nemzeti jövedelmünket 2,5—3-szorosára kell emelni, ugyanakkor az ex- tenzív fejlesztés lehetőségiéi tel­jesen kimerültek. Éppen ezért fő feladatunk a gazdasági mun­ka hatékonysáigának állandó nö­velése. Megalapozott, intenzív gazdaságpolitikára, a termelő- berendezések és a munkaidő jobb kihasználására, a műszak­számok emelésére van szükség. Beszélt a beruházás-fejlesztési politika korszerűsítéséről, a’gaz- dasági szerkezet megváltoztatá­sáról, a takarékosságról, a vál­lalati vezetés színvonalának emeléséről, és ezek hatásáról az életszínvonal alakuláséra. Részletesen taglalta beruhá­zási politikánk eddigi eredmé­nyeit, gondjait. A beruházók, a tervezőik és a kivitelező vál­lalatok felelősségét a munka jobb összhangjának megterem­téséért. A vidéki ipartelepítés és a megyén belüli foglalkoztatottság kérdéseit elemezve elmondotta: szükséges a foglalkoztatási centrumok létrehozása, az ala­csony hatékonysággal 'terme­lő üzemek felszámolása és a felszabaduló munkaerő átirányí­tása a gazdaságosan működő vállalatokhoz. Befejezésül Szociálpolitikánk jelenlegi helyzetéről és az üze­mi demokrácia fontosságáról szólt. Mezzofanjtit olasz bíboros — aki hatvan nyelven írt és be­szélt! — 1836-ban kijelentette, hogy a görög és az olasz mel­lett a magyar nyelvet tartja leginkább dallamosnak és fej­lődésre képesnek. „Ebben a nemzetben egyszerre csak fel fog tündökölni egy költői láng­ész és nézetemet igazolni fog­ja. A magyarok, úgy látszik még nem is tudják, micsoda kincs lakozik a nyelvükben" — mondta. A tudós főpap meg- sérezte Petőfi és Arany János közeli jelentkezését és nagy jö­vőt jósolt nyelvünk fejlődésé­nek is. Ma, amikor közügy lett az anyanyelv védelmé, öröm­mel hallunk minden olyan elő­adást, amely a szép magyar be­széd tisztaságát szolgálja. — Ezekkel a gondolatokkal kö­szöntötte a fiatal érdeklődőkét Tasnádi Jolán pedagógusnő azon az előadáson, amelyet Bé­késen, a művelődési házban tartott dr. Irányt István, a TIT Békés megyei Nyelvi Szakoszr táiyának elnöke. Dr. Irányi István arról be­szélt, hogy mit adott a felsza­badulás a magyar nyelvnek. Látszólag furcsa kérdés, hiszen a felületes szemlélő szerint a nyelv olyan lassan változik, hogy harminc év csak röpke pillanat az életében. Ami a nyelv­tani szerkezetet illeti, ott va­lóban csak hosszabb idő alatt történik észlelhető változás, de a szótani gyarapodás területén már ugrásszerű fejlődés tapasz­talható. És ami a legfontosabb: a szocialista társadalmi viszo­nyok között a nyelvművelés is emberközpontú lett. Népünk történetében a ma­gyar nyelvért folyó küzdelem sokszor a nemzeti lét legfon­tosabb kérdései közé tartozott. Például Rákóczi szabadsághar­cának bukása után a megerő­södött németesitó törekvések nem csak nyelvi veszelyj jelen­tettek. Kazinczy nyelvújítása pedig a jakobinus mozgalmat továbbvivő forradalmi tett volt. Az anyanyelv széles körű okta­tása mindig a haladó erők el­sőrangú céljai közé tartozott. Valójában , csak a felszabadulás után történhetett olyan társa­dalmi változás, amely lehetővé tette a nyelvművelés felvirág­zását. A szép magyar beszéd, a hi­bátlan írás mindnyájunk szá­mára fontos, hiszen egész nem­zeti műveltségünk az anyanyel­vűn alapul. A tudományos is­meretek megszerzése, a gondol­kodás fejlesztése el sem képzel­hető az anyanyelv tudása nél­kül. A beszéd fejleszti a szép­érzéket is. Sokat tettünk az el­múlt harminc évben a magyar nyelv tisztaságáért, de rengeteg még a pótolni valónk. Az iskola oktató-nevelő mun­káján kívül nagy jelentősége van1 a rádió és televízió, a szín­házak és mozik izléslormáló szerepének. A demokratizmus szélesedésével mindenki el­mondhatja a véleményét és az emberek élnek is ezzel a jog­gal. Ám a nyilvánosan megszó­lalóknak arra is keil vigyázni, hogy helyesen beszéljenek ma­gyarul. Nem üvegkálitkéban élők ma már a nyelvtudósaink, munká­jukat országosan figyelem ki­séri. A rádióban és televízió­ban is gyakorta szereplő dr. Gretsy László és Lőrincze La­jos nevét szinte mindenki is­meri. Nyelvörködésükre nagy szükség van, mert az írott és a beszélt szövegekben egyre több a magyartalanság, a torzulás. • Magyarországon lassan elmo­sódnak a nyelvjárások kozta különbségek. Az egységes, min­denki számára érthető köznyelv segíti az emberek jobb megér­tését, de kár lemondanunk * különböző tájak jellegzetes hangjairól, amelyek színessé te­szik a nyelvet. A szülőföld za­matét őrző beszédet ápolni kelL Ezt a célt szolgálnák azok a versenyek, ahol a nyelvjárások eredeti szépségét szólaltatnák meg a résztvevőik. Nyelvünk tisztaságát védő fo­lyamatos munka mellett nagy jelentőségű a „magyar nyelv hete” alkalmából rendezett elő­adás-sorozat, amikor pedagógu­sok és diákok, hivatásos nyelv­művelők és egyszerű munkás­emberek ülnek egy asztalnál. Ez történt most Békésen is, ahol dr. Irányi István' tartott hasznos előadást. A. T. . 2 2 22 3 22 3323***9' •* 2 2 2 S 2* 2222^22225 822 803«« Sokat R gazda>ági érő tárlatok hatékonyság fokozása hazánkban nem új, de mind sürgetőbb követel­mény. „Központi Bizottságunk a helyzetet megvizsgálva, ala­pos elemzés után arra a kö­vetkeztetésre jutott — idéz­zük a kongresszusi beszámo­lókból —, hogy a külső nehéz­ségek ellenére elérhető, hogy népgazdaságunk a következő években is az előző évekét megközelítő ütemben fejlődjék és az életszínvonal is tovább emelkedjék. A megoldás egy­részt a jobb munka, hazai erőink és lehetőségeink jobb kihasználása, másrészt a szo­cialista gazdasági együttműkö­désben rejlő, nagyszerű lehető­ségeknek az eddiginél sokkal jobb hasznosítása.” Nem teljesíthetetlen feladat­ról van. Íme bizonyságul egy szé’es körben ellenőrizhető — tegyük hozzá —, követhető példa. Tizenhat éve készítenek háztartási hűtőszekrényeket Jászberényben. E tartós fo­gyasztási cikk választéka bő­vült, minősége, kivitele jobb és szebb lett, s az ára sem emelkedett. Sőt kisebb mérték­ben csökkent. Könnyű a jász­berényieknek — mondhatnánk —, hiszen időközben gyártmá­nyuk luxustermékből tömeg­cikké vált. Valóban, ugrássze­rűen növekedett a sorozat­na,gyság: évi 20 ezerről több mint 400 ezerre. De nem auto­matikusan. Céltudatos fejlesztő munkával, licencvásárlással megteremtették a versenyké­pesség feltételeit. Ezért ,nem okoz különösebb gondot szá­munkra az importált hűtőszek­rényekkel való verseny, az idei 50 ezer darabos szocialista be­hozatal. A baráti országok maguk is 70 ezer darab Le­hel hűtőszekrényt vásárolnak 1975-ben, a tökÄ piacokon pe­dig 120 ezret értékesítenek a jászberényiek. fi versenyképesség, a si­ker képlete: minden piacon értékesíthető korszerű, olcsó termék. A képlet egyszerű, a feladat bonyolult. De megoldá­sához nagy lehetőséget és sok .segítséget kapnak a vá'lalatok szocialista államunktól és a KG ST-országoktól. Az 1976— 1980-as időszakra szóló tervek nemzetközi egyeztetése befeje­zéséhez közeledik. Máris meg­állapítható. hogv hazánk kül­kereskedelmi forgalma a KGST-országókkal — válto­zásán áron számolva — 40—45 százalékkal lesz maeasabb 1980-ban az 1975. évinél. Ha figyelembe vesszük, hogv en­nek még 'mintegy 10 százalé­kos túlteljesítése várható, ak­kor megállapíthatjuk: a válla­latok többségének legfőbb ér­tékesítési, beszerzési gondjai sok évvel előre megoldottak. A szocialista tervgazdaság központilag gondoskodik a vállalatok nyersanyag- és ener­giaszükségleteinek megfelelő kielégítéséről. A Szovjetunió 1980-ban már várhatóan 7,5 millió tonna kőolajat, egymil­lió tonna kőolajipari terméket szállít hazánknak. A szovjet földgáz, villamos energia, vas­érc, koksz, színesfém, fa, pa­pír, cellulóz, vegyi anyag szál­lítások abszolút mennyisége és növékéSése szintén jelentős lesz 1976—1980-ban. A szocia­lista anyag- és energiaimport párosulva a hazai erőforrások jobb hasznosításával, az ész­szerű takarékossággal, szilárd alapokra helyezi a magyar népgazdaság ellátását és fejlő­dését a következő öt esztendő­ben. 0 karai szükségletek és a KGST-országok várható igé­nyei a 'feldolgozóüzemek, vállalatok termelőkapacitásai­nak legalább 60—70 százalékát öt évre előre leterhelik. Ez megbízható alap a gazdálko­dás, a fejlesztés stabilitásához. A vállalatok szellemi ener­giáit ugyanis nem aprózzák szét a piacszerzés, a máról hol­napra élés gondjai. így min­den erőt és figyelmet a ver­senyképesség fokozására, a mi­nőség javítására, a termék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom