Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-29 / 99. szám

A gyomirtás lehetőségei A kerS talajokban levő sok gyommag, s a késve végzett ta­lajmunkák évről évre növelik a gyomirtás problémáit. Az új kertekben általában a magról ;elő gyomnövények az uralko­dók, a régi művelésűekben pe­dig inkább az évelő gyomfajok terjednek. A gyomnövények közül á disznóparéj- és a libatopfélék, a kövér porcsin, a gyakori gomb­virág (vagy paprikafű) a tyúk­húr, a Veronika-félék, a parlag­fű, a vadkender és a muharfé­lék magról kelnek, az évelőkből a csillagpázsit, a tarackbúza, az acat, a folyondárszulák és az út- izéli zsázsa fordulnak elő leg­gyakrabban. A kertek többségében zöldsé­get és gyümölcsöt együtt termel­nek és ez természetesen korlá­tozza a vegyszeres gyomirtás le­hetőségeit. A gyümölcsfák alját vagy a facsíkot vegyszerrel (Gramoxonnal vagy Hungazin- nal) gyommentesen lehetne tar­tani, a zöldségfélék között vi­szont kiskertekben csak mecha­nikai gyomirtás lehetséges. Ezt a vegyszerek hatásmechanizmu­sa is indokolja, mert például a Gramoxon minden zöld növé­nyi részt elpusztít, amelyre rá­kerül, a Hurígazin pedig mind­azokat a növényeket elpusztít­ja, amelyek gyökereiken keresz­tül azt fölveszik. A zöldségnövények gyomirtá­sára vegyszerek csak nagyüze­mekben használhatók. Ezekből a négyzetméterenkénti szerszük­séglet olyan alacsony, hogy a ki­mérés és a kijuttatás pontossá­gát kisüzemben rendkívül kö­rülményes betartani. A kizárólag gyümölcsöt ter­mesztők számára a gyomirtás lényegesen könnyebb, mint a zöldségtermesztők esetében. A Gramoxone biztonságosan hasz­nálható a magról kelő és évélő, egy- és kétszikű gyomnövények ellen egyaránt. ( 0,5 százalékos koncentrációban a fák károsí­tása nélkül évi 3—4 alkalommal kielégítő eredményt ad. Mindig szélcsendes időben kell azonban permetezni, alacsony nyomással, hogy minél nagyobb cseppek képződjenek. Vigyázni kell arra is, hogy a kultúrnövények leve­leire ne kerüljön vegyszer. A Hungazin DT, illetve a Hungazin PK csak, négyévesnél idősebb alma-, körte- és szőlő- ültetvényekben használható, le­hetőleg sík területeken. Lejtős helyeken sok csapadék esetében a talajból a szer kimosódhat, és az alacsonyan fekvő területeken összefolyva súlyos kárt okozhat. I Felhasználható mennyisége egyébként a talajtípustól függő­en 4—6 kilogramm/ha, illetve 4—6 dekagramm 100 négyzetmé­terre 20 liter vízbe kijuttatva. Ez utóbbi szereket azonban csak azok a kiskertművelők használják, akik a szereket pon­tosan tudják mérni. Ahol csak néhány négyzetméter kezelésére lenne szükség, fölösleges a sok veszélyt magukba rejlő haszná­lata. E területek hagyományos eszközökkel (ásóval, kapával, gereblyével) könnyen, tisztán, gyommentesen tarthatók. A zőldségnövények sorainak 3—4 hetenkénti lazításával egy menetben a gyomokat is elpusz- j títjuk. E munkák a házikertek- j ben gyorsan és könnyen végez- | hetők, csak kiegészítésként hasz- ] náljunk vegyszereket, ott, ahol a kultúrnövényeket nem veszé­lyeztetik. Dt. Kohári Erzsébet A szamóca szürkerothadásul megbetegedése Termesztett szamócafejek leg­veszedelmesebb kórokozója a szürkepenész (Botrytis cinerea). A kártétel: A termésen kez­detben kis felületű, de gyorsan növekvő nedves rothadás jele­nik meg. Időközben a gyümölcs felületén vastag szürke penész­bevonat képződik, a továbbfer- tőzést szolgáló konidiumok por­zó tömegével. A fertőzött gyü­mölcsök nedves, párás körül­mények között — amilyenek a szamóca érése idején gyakran előfordulnak — néhány nap alatt elrothadnak. A kórokozó j veszélyességét növeli, hogy a j termesztett és a vadon élő nővé- j nyék közül száznál is több gaz­danövénye van. Védekezés: Természetesnek látszik, hogy ennek alapja csak j a megelőzés lehet. Ne telepit-1 sünk szamócát mély fekvésű, párás, nedves talajokra. Gon- I doskodjunk az ültetvény állan­dó gyomtalanításáról. A feles­leges indák eltávolításával is akadályozzuk meg a szamócás j elsűrűsödését. Ahhoz, hogy a kórokozónak a " gyümölcs érési idejére történő j elszaporodását megelőzhessük, s hogy egyben a korai fertőzése­ket is elkerülhessük, a permete­zéseket a következő időszakok­ban javasoljuk: 1. a virágzás kezdetén, 2. a fővirágzásban és a 3. virágzás végén (körülbelül 80 százalékos elvirágzáskor). A permetezésekhez eredmé­nyesen használható a Fundazol 50 WP 0,06—0,08 százalékos, az Ortho—Phaltan 0,3 százalékos vagy az Euparen 0,2—0,25 szá­zalékos töménységben. A per- metlé 100 négyzetméterre szá­mított mennyisége ne legyen kevesebb 8—10 liternél. A felsorolt szerek a botritiszes rothadáson kívül egyidejűleg jó védelmet nyújtanak az ugyan­csak tavasszal induló különféle lévélfoltosságokat okozó beteg­ségek, a Fundazol pedig még a szamócalisztharmat ellen is. Dt. Sass Béla A s>® | f p 1 p§ f pwn p zoldsegielek hőigénye Ä sikeres termesztéshez is­mernünk szükséges minden zöldségfélének, sőt egyes fajtái­nak (például az áttelelő saláta-, spenót- és kelkáposztafajták­nak) is a hőigényét. Minden íajnaik van fejlődési hőrpinimu- ma. Ezen a hőmérsékleten a növény még fejlődik. Az opti­mális, vagyis a legkedvezőbb hőmérsékleten viszont a1 leg­gyorsabb a fejlődés és legna­gyobb a termés. Túl nagy me­legben, illetve a fejlődési hő- minimum alatt a növény nem fejlődik. Addig tehát, amíg nincs meg a növény fejlődésé­hez szükséges hőmérséklet, vár­nunk kell a vetésével vágj' pa­lántáink kiültetésével Amíg a talaj hőmérséklete a 10, illetve 7 békés mm s&z ® m& Április 2». 54 C-fokot nem éri el, ne ves­sünk babot vagy uborkát, mert rosszul fog kelni, s ha kikelne is, a növény beteges, sárgás lesz. A paprikapalántákat is csak akkor ültessük ki, ha a talaj hőmérséklete túlhaladta a 15 C-fokot, különben nem fejlőd­nék és sárgulnak. Ügyeljünk, hogy a nagyobb meleget kívánó növényeket ne öntözzük, mert a vízzel a növényeket még job­ban lehűtjük, s megáll a fej­lődésük. A túl nagy meleg sem kedve­ző, mert ilyenkor is leáll a zöld­ségfélék fejlődése. Ha a nagy meleggel ráadásul szárazság, alacsony páratartalom is páro­sul, a bab, a paradicsom, a pap­rika nem köt, nem terem. Az érzékenyebb növényekben (a paprikában, uborkában, para­dicsomban) a májusi utófagyok (fagyosszentek!) is kárt tehet­nek, ezért gondoskodnunk kell védelmükről. A füstölés vagy takarás nem kerül túl senk idő­be és fáradságba, s a fagytól védett növények korábban hoz­nak termést, és jól jövedelmez­nek. Különösen fontos a megfelelő hőmérséklet a melegágyakban vagy fóliasátrakban. Ha túlsá­gosan meleg van, azonnal le­vegőztessünk, s ha a hőmérsék­let süllyed, a levegőzést szüne­teltessük. Lehetőleg egyenletes hőmérsékletet tartsunk. A túl meleg, fülledt melegágyban, il­letve fóliasátorban a növények megnyúlnak, vékonyak lesz­nek és fogékonyak a külön­böző betegségekre. Ha a meleg­ágyat sokáig levegőztetjük vagy az nem jól zár, akkor a növé­nyek megfáznak. Minden zöld­ségfélének van optimális hőigé­nye, amelyen jól fejlődik — például a saláta 12—15 C-fokon, a paprika 22—25 C-fokon, a pa­radicsom pedig a 20—22 C-fo­kon fejlődik a legjobban. Haj­tatéikor ezeket a hőmérsékle­teket igyekezzünk tartani. Tüze Sándor lutdsok.Hidferósol» gyalogoséi Javaslatok az új KRESZ szabályainak alkalmazására Közűtjainkon a mai közleke­dési rend szerint a nagy forga­lom mellett az előzés a gyor­sabb járművek számára nem mindig biztosított. Az új KRESZ epnek megol­dására a következőket tartal­mazza : „Olyan járművel, illetve jár* műszerelvénnyel, amelynek meg­engedett legnagyobb összsúlya a 3500 kilogrammot, vagy hosszú­sága a 10 métert meghaladja, lakott területen kívül olyan kö­vetési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé leg­alább egy — előzést végrehajtó — személygépkocsi biztonságosan besorolhasson. Az ilyen követési távolság megtartására nincs szükség: a) ha a vezető előzésre készül; b) ha az úton a megje­lelő irányú forgalom számára legalább két forgalmi sáv áll rendelkezésre, ha az úton az előzés tilos, vagy a forgalom mindkét irányban olyan sűrű, hogy előzni nem lehet; c) a fegyveres erők oszlopban haladó gépjárművei között.” E szabály megtartásánál a ve­zetőnek legalább 80—90 méter követési távolság szükséges a járművek között. Ugyanis szá­molni kell arra, hogy például a 70 kilométer/óra sebességgel ha­ladó két tehergépkocsi közé a 100 km/óra sebességgel haladó személygépkocsi biztonságos be­sorolásához' ilyen távolság el­engedhetetlenül szükséges. Tudni kell még ennél a sza­bálynál azt is, hogy a besorolást végrehajtó személygépkocsi — amennyiben a további előzési le­hetősége nem áll fenn (szembe­jövő forgalom esetén) — az előtte haladó jármű után csak akkor sorolhat fel, ha látja, hogy az előzés lehetőségei bizto­sítottak. Ennek a szabálynak az alkalmazása már ma is indo­kolt. Ugyancsak az előzéssel kap­csolatban az új KRESZ előírja: '„Lakott területen kívül a nagy méretű, valamint a lassan haladó jármű vezetőjének az út­test szélére húzódással és — a szükséghez képest — lassítással is elő kell segíteni azt, hogy jár­művét más jármű megelőzhes­se.” Különösen fontos ennék a szabálynak az alkalmazása kes­keny utakon, ahol sokszor ko­moly baleseti forrást jelent a nagy méretű gépjármű, amely az úttest felezővonala mellett halad és az előzést végrehajtó gyorsabb járműnek az útpadká­ra kell lehúzódnia,*hogy az elő­zést végrehajtsa. Ez különösen nagy baleseti veszéllyel járhat, ha az útpadka gödrös, vagy fel­ázott. Ezért a nagy méretű jár­mű vezetője az út szélére való húzódással és a jármű sebessé­gének csökkentésével a bizton­ságos előzést segíti elő. Felkérjük a nagy méretű és lassan haladó járművek veze­tőit, hogy ezt a szabályt saját és mások biztonsága érdekében közútjainkon már most alkal­mazzák. A jelenlegi szabályok előírják, hogy az olyan villamosmegálló­helyről, ahol járdasziget nincs tehát az utasok fel- és leszállá­sa az úttesten történik —, a megállóban álló villamos mö­gött meg kell állni. Sok baleset származott már abból, hogy a megállóban a villamost előzték. Ugyanakkor a felszállni kívánó utasok már leléptek a járdárőL Az új KRESZ a jelenlegi tilal­mon kívül előírja: „Tilos előzni villamost olyan megállóhely előtt, ahol az uta­sok fel- és leszállása az úttest­ről, illetőleg az úttestre törté3 nik.” Ennek a rendelkezésnek az al­kalmazása egy komoly baleseti veszélyforrást szüntet meg. Kérjük a gépjárművezetőket, ha olyan helyen járnak, ahol villamos közlekedik, érre az új szabályra mindig gondoljanak és alkalmazzák. Az új KRESZ kötelezően elő­írja: „Ahol a villamosvágányok az úttest közepén egymás mel­lett vannak, ha az úttest párhu­zamos közlekedésre alkalmas cs a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve vannak, a villa­mospályára; egyéb úttesten az ellentétes irányú villamosfor­galom részére szolgáló villamos- vágányra — o bekanyarodás és . a megfordulás eseteit kivéve — ráhajtani nem szabad.” Itt gondolni kell arra, ha vil­lamosvágányra ráhajtunk és forgalmi okból — például torló­dás miatt nem tudunk vissza­térni eredeti útszakaszunkra —< a villamost lassításra vagy meg­állásra kényszerítjük, esetleg . komoly balesetet idézhetünk elő. Ennek a rendelkezésnek a meg­tartása ugyancsak a tömegköz­lekedést gyorsítja majd. Csávás József rendőrhadnagy Nők a volánnál Ä terhes nők járművezetésével kapcsolatosan a rendelkezések kimondják: „A hivatásos gépkocsivezető- nők az általuk vezetett jármű nagyságától (csoportos személy- szállításra szolgáló gépjármtj, te­herautó, személyautó) függően a terhesség kezdetétől, vagy a terhesség negyedik hónapjától nem, míg a magánautót vezető nők az egészségi állapotukhoz igazodva ülhetnek csak a volán mögé.” A rendeletből azt lát­hatjuk, hogy ha különbséget is tesznek az egyes kategóriák kö­zött, általában nem tartják jó­nak, ha a terhes nő gépjárművet vezet. A terhes nő különösen a negyedik hónaptól kezdve moz­gásképesség tekintetében aka­dályozott a hasának terjedelme miatt. Minden nő másként viselke­dik. Vannak labilis és erősebb idegrendSzerűek. A terhességre is minden nő másként reagál: egyik könnyebben, a másik ne­hezebben viseli. Az autóvezetés fokozott figyelmet kíván, ezért az szükséges, hogy a terhes nő lehetőleg kerülje el az ebből származó konfliktusokat. A ter­hes nő gépkocsivezetésével kap­csolatosan minden esetben te­kintetbe kell venni az adott nő alaptermészetét, temperamentu­mát, egyéniségét. Autót ne ve­zessen egyetlen nő sem terhessé­gének előrehaladott korában, mert az is előfordulhat, hogy idő előtt elfolyik a magzatvíz. Ez nemcsak ütközés miatt kö­vetkezhet be, hanem a hirtelee fékezés következtében is. A biztonsági öv használatával kapcsolatban elfogadott véle­mény, hogy használata még fon­tosabb terhesség esetén, mint máskor. Feltétlenül szükséges a használata, hiszen a kormány közelsége bármikor megnyom­hatja, megütheti a hasat, ami nem közömbös sem a születen*- dő gyermek, sem vezetési manő­ver kivitelezésének szempontjá­ból. A biztonsági öv megakadá­lyozza a rezgéseket, rázódásokat, csökkenti a volánhoz való üt- köződés veszélyét. A terhes nő gépkocsivezetése során a bizton­sági övnek a hason átfutó ré­szét nem szabad használni, te­hát vagy két ponton rögzített övét szereljünk fel, vagy a há­rom ponton rögzítettnek csak a vállon átmenő részét vegyük igénybe, a másik részére üljünk rá. Az ülés háttámláját jól be kell szabályozni, hogy a terhes nő megfelelő távolságban le­gyen ugyan a volántól, de azért erőltetés nélkül kezelni tudja a pedálokat. Leszámítva a nők és férfiak közötti anatómiai különbségből adódó problémákat, általában elfogadott vélemény, hogy nem maradnak el a nők sem vezetés- technika, sem KRESZ-ismeret terén a férfiaktól. Az ittas gép­kocsivezetés miatt is kevesebb jogosítvány kerül visszavonásra női retikülökből, mint a férfi- zsebekbőL iá?, a 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom