Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-29 / 99. szám
A gyomirtás lehetőségei A kerS talajokban levő sok gyommag, s a késve végzett talajmunkák évről évre növelik a gyomirtás problémáit. Az új kertekben általában a magról ;elő gyomnövények az uralkodók, a régi művelésűekben pedig inkább az évelő gyomfajok terjednek. A gyomnövények közül á disznóparéj- és a libatopfélék, a kövér porcsin, a gyakori gombvirág (vagy paprikafű) a tyúkhúr, a Veronika-félék, a parlagfű, a vadkender és a muharfélék magról kelnek, az évelőkből a csillagpázsit, a tarackbúza, az acat, a folyondárszulák és az út- izéli zsázsa fordulnak elő leggyakrabban. A kertek többségében zöldséget és gyümölcsöt együtt termelnek és ez természetesen korlátozza a vegyszeres gyomirtás lehetőségeit. A gyümölcsfák alját vagy a facsíkot vegyszerrel (Gramoxonnal vagy Hungazin- nal) gyommentesen lehetne tartani, a zöldségfélék között viszont kiskertekben csak mechanikai gyomirtás lehetséges. Ezt a vegyszerek hatásmechanizmusa is indokolja, mert például a Gramoxon minden zöld növényi részt elpusztít, amelyre rákerül, a Hurígazin pedig mindazokat a növényeket elpusztítja, amelyek gyökereiken keresztül azt fölveszik. A zöldségnövények gyomirtására vegyszerek csak nagyüzemekben használhatók. Ezekből a négyzetméterenkénti szerszükséglet olyan alacsony, hogy a kimérés és a kijuttatás pontosságát kisüzemben rendkívül körülményes betartani. A kizárólag gyümölcsöt termesztők számára a gyomirtás lényegesen könnyebb, mint a zöldségtermesztők esetében. A Gramoxone biztonságosan használható a magról kelő és évélő, egy- és kétszikű gyomnövények ellen egyaránt. ( 0,5 százalékos koncentrációban a fák károsítása nélkül évi 3—4 alkalommal kielégítő eredményt ad. Mindig szélcsendes időben kell azonban permetezni, alacsony nyomással, hogy minél nagyobb cseppek képződjenek. Vigyázni kell arra is, hogy a kultúrnövények leveleire ne kerüljön vegyszer. A Hungazin DT, illetve a Hungazin PK csak, négyévesnél idősebb alma-, körte- és szőlő- ültetvényekben használható, lehetőleg sík területeken. Lejtős helyeken sok csapadék esetében a talajból a szer kimosódhat, és az alacsonyan fekvő területeken összefolyva súlyos kárt okozhat. I Felhasználható mennyisége egyébként a talajtípustól függően 4—6 kilogramm/ha, illetve 4—6 dekagramm 100 négyzetméterre 20 liter vízbe kijuttatva. Ez utóbbi szereket azonban csak azok a kiskertművelők használják, akik a szereket pontosan tudják mérni. Ahol csak néhány négyzetméter kezelésére lenne szükség, fölösleges a sok veszélyt magukba rejlő használata. E területek hagyományos eszközökkel (ásóval, kapával, gereblyével) könnyen, tisztán, gyommentesen tarthatók. A zőldségnövények sorainak 3—4 hetenkénti lazításával egy menetben a gyomokat is elpusz- j títjuk. E munkák a házikertek- j ben gyorsan és könnyen végez- | hetők, csak kiegészítésként hasz- ] náljunk vegyszereket, ott, ahol a kultúrnövényeket nem veszélyeztetik. Dt. Kohári Erzsébet A szamóca szürkerothadásul megbetegedése Termesztett szamócafejek legveszedelmesebb kórokozója a szürkepenész (Botrytis cinerea). A kártétel: A termésen kezdetben kis felületű, de gyorsan növekvő nedves rothadás jelenik meg. Időközben a gyümölcs felületén vastag szürke penészbevonat képződik, a továbbfer- tőzést szolgáló konidiumok porzó tömegével. A fertőzött gyümölcsök nedves, párás körülmények között — amilyenek a szamóca érése idején gyakran előfordulnak — néhány nap alatt elrothadnak. A kórokozó j veszélyességét növeli, hogy a j termesztett és a vadon élő nővé- j nyék közül száznál is több gazdanövénye van. Védekezés: Természetesnek látszik, hogy ennek alapja csak j a megelőzés lehet. Ne telepit-1 sünk szamócát mély fekvésű, párás, nedves talajokra. Gon- I doskodjunk az ültetvény állandó gyomtalanításáról. A felesleges indák eltávolításával is akadályozzuk meg a szamócás j elsűrűsödését. Ahhoz, hogy a kórokozónak a " gyümölcs érési idejére történő j elszaporodását megelőzhessük, s hogy egyben a korai fertőzéseket is elkerülhessük, a permetezéseket a következő időszakokban javasoljuk: 1. a virágzás kezdetén, 2. a fővirágzásban és a 3. virágzás végén (körülbelül 80 százalékos elvirágzáskor). A permetezésekhez eredményesen használható a Fundazol 50 WP 0,06—0,08 százalékos, az Ortho—Phaltan 0,3 százalékos vagy az Euparen 0,2—0,25 százalékos töménységben. A per- metlé 100 négyzetméterre számított mennyisége ne legyen kevesebb 8—10 liternél. A felsorolt szerek a botritiszes rothadáson kívül egyidejűleg jó védelmet nyújtanak az ugyancsak tavasszal induló különféle lévélfoltosságokat okozó betegségek, a Fundazol pedig még a szamócalisztharmat ellen is. Dt. Sass Béla A s>® | f p 1 p§ f pwn p zoldsegielek hőigénye Ä sikeres termesztéshez ismernünk szükséges minden zöldségfélének, sőt egyes fajtáinak (például az áttelelő saláta-, spenót- és kelkáposztafajtáknak) is a hőigényét. Minden íajnaik van fejlődési hőrpinimu- ma. Ezen a hőmérsékleten a növény még fejlődik. Az optimális, vagyis a legkedvezőbb hőmérsékleten viszont a1 leggyorsabb a fejlődés és legnagyobb a termés. Túl nagy melegben, illetve a fejlődési hő- minimum alatt a növény nem fejlődik. Addig tehát, amíg nincs meg a növény fejlődéséhez szükséges hőmérséklet, várnunk kell a vetésével vágj' palántáink kiültetésével Amíg a talaj hőmérséklete a 10, illetve 7 békés mm s&z ® m& Április 2». 54 C-fokot nem éri el, ne vessünk babot vagy uborkát, mert rosszul fog kelni, s ha kikelne is, a növény beteges, sárgás lesz. A paprikapalántákat is csak akkor ültessük ki, ha a talaj hőmérséklete túlhaladta a 15 C-fokot, különben nem fejlődnék és sárgulnak. Ügyeljünk, hogy a nagyobb meleget kívánó növényeket ne öntözzük, mert a vízzel a növényeket még jobban lehűtjük, s megáll a fejlődésük. A túl nagy meleg sem kedvező, mert ilyenkor is leáll a zöldségfélék fejlődése. Ha a nagy meleggel ráadásul szárazság, alacsony páratartalom is párosul, a bab, a paradicsom, a paprika nem köt, nem terem. Az érzékenyebb növényekben (a paprikában, uborkában, paradicsomban) a májusi utófagyok (fagyosszentek!) is kárt tehetnek, ezért gondoskodnunk kell védelmükről. A füstölés vagy takarás nem kerül túl senk időbe és fáradságba, s a fagytól védett növények korábban hoznak termést, és jól jövedelmeznek. Különösen fontos a megfelelő hőmérséklet a melegágyakban vagy fóliasátrakban. Ha túlságosan meleg van, azonnal levegőztessünk, s ha a hőmérséklet süllyed, a levegőzést szüneteltessük. Lehetőleg egyenletes hőmérsékletet tartsunk. A túl meleg, fülledt melegágyban, illetve fóliasátorban a növények megnyúlnak, vékonyak lesznek és fogékonyak a különböző betegségekre. Ha a melegágyat sokáig levegőztetjük vagy az nem jól zár, akkor a növények megfáznak. Minden zöldségfélének van optimális hőigénye, amelyen jól fejlődik — például a saláta 12—15 C-fokon, a paprika 22—25 C-fokon, a paradicsom pedig a 20—22 C-fokon fejlődik a legjobban. Hajtatéikor ezeket a hőmérsékleteket igyekezzünk tartani. Tüze Sándor lutdsok.Hidferósol» gyalogoséi Javaslatok az új KRESZ szabályainak alkalmazására Közűtjainkon a mai közlekedési rend szerint a nagy forgalom mellett az előzés a gyorsabb járművek számára nem mindig biztosított. Az új KRESZ epnek megoldására a következőket tartalmazza : „Olyan járművel, illetve jár* műszerelvénnyel, amelynek megengedett legnagyobb összsúlya a 3500 kilogrammot, vagy hosszúsága a 10 métert meghaladja, lakott területen kívül olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy — előzést végrehajtó — személygépkocsi biztonságosan besorolhasson. Az ilyen követési távolság megtartására nincs szükség: a) ha a vezető előzésre készül; b) ha az úton a megjelelő irányú forgalom számára legalább két forgalmi sáv áll rendelkezésre, ha az úton az előzés tilos, vagy a forgalom mindkét irányban olyan sűrű, hogy előzni nem lehet; c) a fegyveres erők oszlopban haladó gépjárművei között.” E szabály megtartásánál a vezetőnek legalább 80—90 méter követési távolság szükséges a járművek között. Ugyanis számolni kell arra, hogy például a 70 kilométer/óra sebességgel haladó két tehergépkocsi közé a 100 km/óra sebességgel haladó személygépkocsi biztonságos besorolásához' ilyen távolság elengedhetetlenül szükséges. Tudni kell még ennél a szabálynál azt is, hogy a besorolást végrehajtó személygépkocsi — amennyiben a további előzési lehetősége nem áll fenn (szembejövő forgalom esetén) — az előtte haladó jármű után csak akkor sorolhat fel, ha látja, hogy az előzés lehetőségei biztosítottak. Ennek a szabálynak az alkalmazása már ma is indokolt. Ugyancsak az előzéssel kapcsolatban az új KRESZ előírja: '„Lakott területen kívül a nagy méretű, valamint a lassan haladó jármű vezetőjének az úttest szélére húzódással és — a szükséghez képest — lassítással is elő kell segíteni azt, hogy járművét más jármű megelőzhesse.” Különösen fontos ennék a szabálynak az alkalmazása keskeny utakon, ahol sokszor komoly baleseti forrást jelent a nagy méretű gépjármű, amely az úttest felezővonala mellett halad és az előzést végrehajtó gyorsabb járműnek az útpadkára kell lehúzódnia,*hogy az előzést végrehajtsa. Ez különösen nagy baleseti veszéllyel járhat, ha az útpadka gödrös, vagy felázott. Ezért a nagy méretű jármű vezetője az út szélére való húzódással és a jármű sebességének csökkentésével a biztonságos előzést segíti elő. Felkérjük a nagy méretű és lassan haladó járművek vezetőit, hogy ezt a szabályt saját és mások biztonsága érdekében közútjainkon már most alkalmazzák. A jelenlegi szabályok előírják, hogy az olyan villamosmegállóhelyről, ahol járdasziget nincs tehát az utasok fel- és leszállása az úttesten történik —, a megállóban álló villamos mögött meg kell állni. Sok baleset származott már abból, hogy a megállóban a villamost előzték. Ugyanakkor a felszállni kívánó utasok már leléptek a járdárőL Az új KRESZ a jelenlegi tilalmon kívül előírja: „Tilos előzni villamost olyan megállóhely előtt, ahol az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetőleg az úttestre törté3 nik.” Ennek a rendelkezésnek az alkalmazása egy komoly baleseti veszélyforrást szüntet meg. Kérjük a gépjárművezetőket, ha olyan helyen járnak, ahol villamos közlekedik, érre az új szabályra mindig gondoljanak és alkalmazzák. Az új KRESZ kötelezően előírja: „Ahol a villamosvágányok az úttest közepén egymás mellett vannak, ha az úttest párhuzamos közlekedésre alkalmas cs a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve vannak, a villamospályára; egyéb úttesten az ellentétes irányú villamosforgalom részére szolgáló villamos- vágányra — o bekanyarodás és . a megfordulás eseteit kivéve — ráhajtani nem szabad.” Itt gondolni kell arra, ha villamosvágányra ráhajtunk és forgalmi okból — például torlódás miatt nem tudunk visszatérni eredeti útszakaszunkra —< a villamost lassításra vagy megállásra kényszerítjük, esetleg . komoly balesetet idézhetünk elő. Ennek a rendelkezésnek a megtartása ugyancsak a tömegközlekedést gyorsítja majd. Csávás József rendőrhadnagy Nők a volánnál Ä terhes nők járművezetésével kapcsolatosan a rendelkezések kimondják: „A hivatásos gépkocsivezető- nők az általuk vezetett jármű nagyságától (csoportos személy- szállításra szolgáló gépjármtj, teherautó, személyautó) függően a terhesség kezdetétől, vagy a terhesség negyedik hónapjától nem, míg a magánautót vezető nők az egészségi állapotukhoz igazodva ülhetnek csak a volán mögé.” A rendeletből azt láthatjuk, hogy ha különbséget is tesznek az egyes kategóriák között, általában nem tartják jónak, ha a terhes nő gépjárművet vezet. A terhes nő különösen a negyedik hónaptól kezdve mozgásképesség tekintetében akadályozott a hasának terjedelme miatt. Minden nő másként viselkedik. Vannak labilis és erősebb idegrendSzerűek. A terhességre is minden nő másként reagál: egyik könnyebben, a másik nehezebben viseli. Az autóvezetés fokozott figyelmet kíván, ezért az szükséges, hogy a terhes nő lehetőleg kerülje el az ebből származó konfliktusokat. A terhes nő gépkocsivezetésével kapcsolatosan minden esetben tekintetbe kell venni az adott nő alaptermészetét, temperamentumát, egyéniségét. Autót ne vezessen egyetlen nő sem terhességének előrehaladott korában, mert az is előfordulhat, hogy idő előtt elfolyik a magzatvíz. Ez nemcsak ütközés miatt következhet be, hanem a hirtelee fékezés következtében is. A biztonsági öv használatával kapcsolatban elfogadott vélemény, hogy használata még fontosabb terhesség esetén, mint máskor. Feltétlenül szükséges a használata, hiszen a kormány közelsége bármikor megnyomhatja, megütheti a hasat, ami nem közömbös sem a születen*- dő gyermek, sem vezetési manőver kivitelezésének szempontjából. A biztonsági öv megakadályozza a rezgéseket, rázódásokat, csökkenti a volánhoz való üt- köződés veszélyét. A terhes nő gépkocsivezetése során a biztonsági övnek a hason átfutó részét nem szabad használni, tehát vagy két ponton rögzített övét szereljünk fel, vagy a három ponton rögzítettnek csak a vállon átmenő részét vegyük igénybe, a másik részére üljünk rá. Az ülés háttámláját jól be kell szabályozni, hogy a terhes nő megfelelő távolságban legyen ugyan a volántól, de azért erőltetés nélkül kezelni tudja a pedálokat. Leszámítva a nők és férfiak közötti anatómiai különbségből adódó problémákat, általában elfogadott vélemény, hogy nem maradnak el a nők sem vezetés- technika, sem KRESZ-ismeret terén a férfiaktól. Az ittas gépkocsivezetés miatt is kevesebb jogosítvány kerül visszavonásra női retikülökből, mint a férfi- zsebekbőL iá?, a 4
